Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-21 / 33. szám

1971. augusztus 21. .SZABAD FÖLDMŰVES Q Iörípíögií VISELKEDÉS A CSALÁDON BELÜL Általában legtöbbet otthon tartóz­kodunk és így fontos, hogy megis­merkedjünk a házi illemszabályokkal. Manapság egy furcsa szokás hono­sodott meg, amely az illemszabállyal egyáltalán nem egyeztethető össze, ti. a szobába mind a háziak, mind pedig a vendégek cipő nélkül léphet­nek csak be. Higgyék el, hogy ilyen lakásban sohasem érezheti jól magát ez ember. Harisnyában vendégségben lenni kényelmetlen és a társasági illemszabály értelmében is helytelen. Nem lehet otthon az a lakás, ahol első a tárgyak védelme. Természete­sen nem azt akarom mondani, hogy ne védjük a bútorokat, szőnyegeket, de egyet ne felejtsünk el, hogy a nyugodt, kényelmes otthon az, ahol elsősorban is az emberek kényelmét tartják szem előtt. A háziak védhetik a szőnyeget az­zal, hogy otthon papucsban járnak. A vendég cipőjét viszont levétetni illetlenség, még akkor is, ha a házi­asszonynak ezzel több munkát szer­zünk. A fiatalok legyenek otthon is ud­variasak az idősebbekkel szemben. Lehetőleg ők segítsék le a kabátot, s kínálják meg székkel a vendéget és segédkezzenek a terítésnél is. Ha a család egyedül van, akkor is a fia­talabbaknak kell a szülőket és általá­ban az idősebbeket kiszolgálni. Azokkal szemben is legyünk figyel­mesek, akik a családtagok közül a szomszéd szobában lefeküdtek. Sem­miféleképpen nem illik hangos rádió­zással, tévézéssel, magnetofonozással zavarni. Ha valaki a családból este későn jön, csendesen járjon a szobá­ban, nehogy valakit felkeltsen. Álta­lában az idősebbekkel szemben a fiatalok legyenek előzékenyek, és so­se felejtsék, hogy mindenki megöreg­szik. Természetesen az öregek is le­gyenek megértők a fiatalokkal szem­ben és türelemmel intsék őket, ha hibát vétettek. Legyenek megértők a fiatalok öltözködésével kapcsolatban is, s csak a legkirívóbb esetekben fi­gyelmeztessék őket a jóízlés követel­ményeire. A háziasszonyok fordítsanak nagy gondot otthon is az öltözködésre, s legyenek mindig csinosak, tiszták. A háziasszony dolgát jelentősen meg­­könnyítjük azzal, ha mindenki igyek­szik maga után rendet teremteni, il­letve a használt tárgyakat vissza­tenni a helyére. A családon belül is tiszteljük egy­mást. Ne turkáljunk,a mások dolgai között. Kopogtassunk, mielőtt belép­nénk a másik szobájába. Ha a csalá­don belül szükségünk van valamilyen könyvre vagy egyéb dologra, leghe­lyesebb, ha elkérjük egymástól. így elkerüljük a fölösleges félreértése­ket, veszekedéseket. A családi ün­nepségekről, születésnapról, névnap­ról sose feledkezzünk meg, lepjük meg egymást kellemes ajándékkal. —feros— Gyümölcslevesek A gyümölcsleveseket leginkább nyáron, gyümölcsidényben készítjük, és leggyakrabban jól lehűtve, hidegen, csészékben tálaljuk fel. Készíthetjük almából, egresből, cseresznyéből, ribizliből stb. A gyümölcsleveseket nem rántással, hanem tejfölös (vagy tejszínes) habarással sűrítjük be. Ha va­lamely gyümölcslevest (pl. almalevest) tejjel készítünk el, akkor az íze­sítésre használt citromlevet csak a már kész levesbe tesszük bele. Együtt főzni a tejet a citromlével nem szabad, mert összefut tőle a leves. A gyümölcslevesek sűrítésének két módját ismerjük: a) A megfőtt gyümölcs levét nyers liszttel elkevert tejfellel (vagy tej­színnel) habarjuk be. b) A lisztet serpenyőbe vagy tepsibe téve szárazon kissé megpirítjuk annyira, hogy halvány rózsaszínű legyen, és ne legyen nyers. Az Így szárazon pirított lisztet tejfellel vagy tejszínnel elkeverjük, s ezzel sűrít­jük a levest. A forró, frissen pirított lisztben ne keverjük el mindjárt a tejfelt, hanem előbb egy kevés hideg vízzel keverjük el simára a lisztet, s csak azután adjunk hozzá tejfelt vagy tejszínt. Ha viszont a pirított liszt már kihűlt, akkor előbb kevés meleg vízzel keverjük simára, és csak utána adjuk hozá a tejfelt, ezt is jő simára keverve benne. Mindkét eset­ben fontos, hogy a leves, amelyet sűrítünk, forrjon, mert így a habarást mindig megszűrve, habverővel való folytonos és gyors keveréssel adjuk a levesbe, hogy ne csomósodjék meg. Egyes gyümölcslevesek ízét és színét azzal Javíthatjuk meg, hogy a megfőtt gyümölcs egy részét még forró állapotban, finom szálú szőrszitáa áttörjük és úgy adjuk hozzá a leveshez. Ilyenek pl. a meggyleves, ribizli­­leves. Ebben az esetben kissé kevesebb habarást használunk, mert az át­tört gyümölcs leve is sűrít némiképp. г A hőguta A napszúrástól eltérően a hő­guta nem a napsugarak közvetlen káros hatásának a következmé­nye, hanem akkor jön létre, ha a szervezet nem képes a fölöslege­sen termelt hőmennyiséget leadni. Ez esetben hőpangás jön létre és a test hőmérséklete a normális fölé emelkedik. Néha nem szüksé­ges, hogy a külső hőmérséklet magasabb legyen a testhőmérsék­letnél, de ha a hőkitermelés fo­kozott és a hőleadás gátolt, ak­kor is hőguta lehet a következ­mény („menetöltözet“ a katoná­kon, magas külső páratartalom, légmozgás hiánya, nagy hősugár­zást stb.). A hőguta többnyire nyáron, szél­mentes időben, forró, magas pára­tartalmú levegő esetén szedi ál­dozatait. A legnagyobb veszélyben a menetelő katonák, közlekedési rendőrök, hajófűtők, bányászok, fűtök stb. forognak. A hőguta bevezető stádiuma a höpangás, hőkimerülés, amikor még a szervezet védekezési me­chanizmusai működnek. Tünetei: izzadtsággal borított forró, vörös bőr, kiszáradt nyálkahártyák, fej­fájás, fülzúgás, szédülés, szomjú­ságérzés, az áldozat „csillagokat lát“, szívdobogása van, szellemi működése csökken. Az izmok fel­mondják a szolgálatot s a beteg eszméletvesztés nélkül összeesik. Állapota hűvösebb helyiségben, árnyékban, ha megszabadítjuk ru­háitól, hamar rendbe jön. Ha a szervezet védekezési reakciói le­állnak, a testhőmérséklet emelke­dik, és 39 fok felett a beteg már életveszélybe kerül. A bőr sápadt, száraz, mert az izzadás megszűné­sével a további hőleadás is jó­részt megszűnik. Az egész vérke­ringésben egyensúlyzavar áll be. Az érverés (pulzus) apró, szapora, a vérnyomás leesik, a légzés aka­dozott, a reflexek fokozottak. E- miatt görcsök támadnak, majd eszméletvesztés következik, a ref­lexek kialszanak. Keringés- és légzésbénulás után beáll a halál. Ha a beteg vissza is nyeri az esz­méletét, még nincs túl minden veszélyen, mert súlyos idegrend­szeri károsodások maradhatnak vissza: emlékezészavar, szédülés, fejfájás, érzékcsalódások, lelki el­változások, hőérzékenység. A beteget hűvös, árnyékos he­lyen kell lefektetni. További teendők: hideg fürdők, leöntések; a beteget hideg italokkal bősége­sen itatjuk. Ha légzészavar fordul elő, az orvos megfelelő gyógysze­reket ad, esetleg oxigént, mester­séges lélegeztetést . DR. SZÉP DEZSŐ Valamikor réges régen élt Kiotó­ban egy béka. Napjai békésen foly­tak, csak az bántotta, hogy még so­hasem látta Oszakát, Japán második leghíresebb oárosát. Egyszer aztán el­határozta, hogy útra kel, megnézi a várost, melyről már annyit hallott. Oszaka és Kiotó között félúton ha­talmas hegy emelkedik. No, a kiotói béka megy. megy egyre feljebb a hegyen. Mikor holtfáradtan a tetőre érkezik, látja ám, hogy a túlsó ol­dalról egy másik béka kapaszkodik nagy lihegve a hegytetőre. Mikor végre kifújták magukat, a kiotói bé­ka így szólt: — Ahogy látom, kegyelmed nagy kirándulásra indult. Ugyan, merre vezet az útja? — Oszakában lakom — válaszolta ő\\? 'Jjaf*» mit a másik béka —, s minthogy még so­hasem láttam Kiotót, most végre sze­retném megnézni. S ön, vajon hová, merre? Erre szépen elmondták egymásnak, ki merre, hogyan jött s csüggedten állapították meg, hogy még csak a fele-fele utat járták meg. Egy Ideig némán keseregtek, aztán így szólt az oszakai béka: — Ogy vélem, holtra fárasztjuk magunkat mindketten, s mégsem érünk oda, ahova indultunk. Éppen most vagyunk ütünk legmagasabb pontján. Minek fáradnánk tovább? Innen is megnézhetjük Oszakát Is, Kiotót is. — Pompás ötlet! — helyeselt a kiotói béka. No, erre mindketten hátsó lábukra álltak, a mellsővel meg egymást tá­mogatták, s ámuldozva nézték az alattuk elterülő várost. Hosszas né­zelődés után felkiáltott az oszakai béka: — Ejnye, hiszen Kiotó éppen olyan, mint Oszaka! Felkiált erre a másik: — Oszaka semmiben sem különbö­zik Kiotótól! Eszükbe sem jutott, hogy beszélge­tés közben megfordultak, s mikor fel­ágaskodtak, egyikük is, másikuk Is azt a várost nézte, ahonnan elindult! Elégedetten, megnyugodva tértek haza mindketten. Mindkettő divatos: a csinos hölgy öltözéke és a kényelmes karosszék. Foto: ČSTK életéből A somorjai (SamorínJ Pionír­­ház keretében több. pionírkor működik már évek óta. Például a hajó- és repülőgép-modellező köröknek már számos oklevél bizonyltja sikeres tevékenysé­güket és részvételüket a külön­féle versenyeken. Szlovákiai bajnok is akad közöttük. Az idén vasút-modellező kör is alakult, mégpedig olyformán, hogy a Pionír-ház igazgatónője a múlt nyár folyamán járt a magyarországi Csillebércen, s itt szerzett tapasztalatok alapján került sor az említett kör megalakítására, amelynek egyelőre 14 pionír tagja van. E kör serény pionírjai Bai talos Károly vezetésével meg­rendezték a kiállítást, bemu­tatva egész évi munkájuk leg­javát. Méltó jutalom volt ez a kiállítás a szorgalmas pionírok számára. A kiállítás sikerét bizonyít­ja, hogy az egész járás fiatal­jai, felnőttéi részéről nagy ér­deklődés nyilvánult meg. Re­mélhető, hogy ez a jól szerve­zett kiállítás még több érdek­lődőt szerez a műszaki körök számára. KIRNER KÁROLYNÉ NÉPDALOK Ismerkedés a nagyvilággal. 2 Z Э О *л U '< 2 2 < Cfi Anyagszükséglet: 3 db 18 cm és 1 db 28 cm hosszú műanyag­gal szigetelt alumíniumhuzal és 1 pingponglabda. A három rövidebb-huzalt az 1. ábra sze­rint összefogjuk. A végétől 8 cm távolságtól kezdve a ne­gyedik hosszabb huzallal kö­rültekercseljük hétszer, szoro­san a 2. ábra szerint. A huza­lokból egy képezi a macska nyakát és farkát, a másik ket­tő a macska négy lábát (3. áb­ra). A feje pingponglabda, át- c fúrva, nyakára húzva. A drót £ meghajlításával rögzítjük a fe­jet. Fülét, bajszát, műanyagtej­feles pohárból vágjuk ki, orra pici drótdarab. Ezeket ragasz­tóval erősítjük a fejhez. Sze­meit és szőrét tetszés szerint festjük. Rejtvényünkben négy kedvelt magyar népdal címét rejtettük el a víz­szintese 1., függőleges 9. és a vízszintes 13. (folytatva a függőleges 13. és vízszintes 29.) sor­ban. VÍZSZINTES: 9. Téve­sen jegyez. 10. A-betűvel a végén: Női név. 11. Névelő. 12. Textilnövény. 16. Thaly Kálmán biog­­ramja. 17. Hússzelet. 18. Erős szél. 19. Lök. 20. Matador betűi felcserél­ve. 22. Folyó spanyolul. 24. R. L. A. 26. Ismeret­len adakozó névjele. 27. Nem rossz. 28. Strázsa. 30. Ütőkártya (é. h.j. 32. Krajcár röv. 33. Kopasz. 34. Tudását gyarapítja. 37. Hangtalan tan. 38. Paripa. 39. ................... i szoros a Keleti-Kárpá-1_ tokban (Románia). 41. Szolga. 43. Csapadék. 45. Részleg. 47. Senki franciául (Rien). 48. Energia. 49. Eszemmel felfogom. 51. T. C. Y. 52. Menj — angolul. 53. A palota betűi. 54. Énekhang. 55. Dal. 56. Ki — szlovákul. 58. Mátka. FÜGGŐLEGES: 1. Folt. 2. Egy — németül. 3. L. R. 4. Zola személyneve. 5. Galériában vanl 6. B. G. L. 8. Zá­rak. 14. Szarvastehén. 15. Kívánság. 17....................a bor, Móricz Zsigmond regénye. 19. Állóvíz. 21. Lágy fém. 23. Állam Ázsiában. 25. Gally. 31. Nagy csacsi. 35. Kettős betű. 36. jót tesz 38. Laoszi néptörzs. 40. Kevert lecsó. 42. Áttesz. 44. Szerb népitánc. 46. Kü­lön zsidónegyed a nagy középkori városokban. 50. Kínai név. 53. Fran­cia év (AN). 55. É. M. 57. Terület­­mérték. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 9.-7., valamint a vízszintes 13., függőleges 13. és vízszintes 29. szá­mú sorok megfejtése. A 30. számban közölt nagy-kereszt­rejtvény helyes megfejtése: A békére íz egész világnak szüksége van! Könyvjutalomban részesültek: Gasparik Géza, Ip. Sokolce, 83. Kakas Gyula, Тек. Lužany és Gyalog Ágnes, Hodejov.

Next

/
Thumbnails
Contents