Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-21 / 33. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. augusztus 21. / Kombájn után eke... Kora reggeltől késő estig trak­torok búgásától hangos az Izsai (Iža) Egységes Földművesszövet­kezet határa, öt traktor végzi a tarlőhántást. Szorgalmasan forgo­lódik a learatott gabonaföldeken a három lánctalpas és a két ke­rekes traktor, hogy minél na­­gyob területen „feketélljen“ a ha­tár. Tudják, hogy a jő és szorgal­mas munkának aztán hónap vé­gén a „borítékban“ is meglátszik majd az eredménye. Iparkodnak a munkával, mert 620 hektáron kell elvégezni a tarlóhá&itást, ugyanis ennyi aratnivaló gabonája volt a szövetkezetnek. Naponta átlag 40 hektáron végzik el a forgatást, s augusztus 2-án már a négyszá­­zadik hektárhoz közelítettek. így, ha az időjárás nem szól közbe, a tervezett időre végeznek ezzel a munkával is. A szövetkezetben a jő munka­­szervezést bizonyítja az aratási munkák menete is. Hat kombájn végezte a munkát. A gépek min­dig üzemképesek voltak. Több mint 196 vagon gabonája termett a szövetkezetnek, és ezzel a ter­melési tervet húsz vagonnal telje­sítették túl. Ők is hozzájárultak ahhoz, hogy a komáromi (Komár­no) járás a nyugat-szlovákiai ke­rületben az elsők között teljesít­hesse a CSKP XIV. kongresszusára tett felajánlást, mert 108 száza­lékra teljesítették gabonaeladási tervüke.t Az elért eredményekben valamennyi szövetkezeti tag be­csületes munkája benne van, akik fáradságot nem ismerve vasárna­ponként is dolgoznak. Az elért hektárhozamok két-három mázsá­val jobbak a tavalyinál. Búzából 32, árpából 36 mázsa az átlag. Az öt hektár zabterületen 242 mázsa termett. Ez rekordnak számít izsai viszonylatban. Kurucz Nándorné Jelentősen fokozzák a termelést A lévai (Levice) járásban a mezőgazdaság két évtized alatt gyorsan fejlődött. Az idei eredmé­nyek is szépek. A mezőgazdasági üzemek az eladási terveket né­hány részmutató kivételével telje­sítették. Az efsz-ek és állami gaz­daságok termelési és pénzügyi terveinek teljesítéséből látszik, hogy a nyerstermelés és az áru­termelés lényegesen emelkedett. A múlt évihez képest a járásban a nyerstermelés mintegy 70 mil­lió koronával emelkedik. Erre még nem volt példa, ugyanis az éven­kénti emelkedés eddig legfeljebb 45 millió korona volt. A járást tervek szerint hektá­ronként 689 koronával emelkedik a nyerstermelés. Ebből a növény­­termesztésre 352 korona, az állat­­tenyésztésre pedig 337 korona esik. Konkrét számokban kifejezve a terv alapján a mezőgazdasági üzemek a múlt évhez hasonlítva 139 vagon hússal, 3 millió 344 ezer liter tejjel és 7 millió tojás­sal adnak el többet. A terv szerint jobb hasznosságú állatokkal kellene feljavítani az állatállományt. Ez lassan megy. A gabonafélék hektárhozamát nö­velték, így az eredmények való­színűleg jobbak lesznek a felté­telezettnél. A lévai járás mezőgazdasági dolgozói a XIV. kongresszus hatá­rozataival összhangban lényegesen növelik a termelést. A mezőgazda­ságban dolgozó kommunisták élen­járnak a szervezésben, a termelő­­munkában és a dolgozókkal együtt érik el sikereiket. Ábel Gábor Az eredmények tükrében Sikeres félévet zártak a páti (Petince, komárnoi járás) szövet­kezetben. A kimutatásokat lapoz­gatva megállapítottam, hogy az állatok létszámát jóval a tervezett fölé növelték. A hústermelés fél­évi tervét 100,38 százalékra telje­sítették. A hús eladása szakaszán is si­keresek voltak. A tervezett 908 mázsa helyett 989 q húst adtak a közellátásnak, s ezzel 108,9 száza­lékra teljesítették az első félév húseladási tervét. Igaz, hogy ba­romfihúsból — az állatok megbe­tegedése következtében beállott . elhullás miatt — 25 mázsával ke­vesebbet, viszont marhahúsból 39, sertéshúsból pedig 67 mázsával többet adtak el a tervezettnél. A szövetkezetben átlagosan 7,8 malacot választottak el egy anya­kocától az első félév végéig. A sertéseknél 0,58 kg, a hízóbikák­nál pedig 0,92 kg átlagos napi súlygyarapodást értek el. Egy ki­logramm marhahús előállításához 3 kg, egy kilogramm sertéshús kitermeléséhez pedig 4,10 kg ab­raktakarmányra volt szükség. A második félévben tovább sze­retnék javítani ezeket a mutató­kat, hogy minél gazdaságosabbá tegyék a termelést. Fister Magda Elsőnek értek célba A Zombori Béke Egységes Föld­­müvesszövetkezet a nagykürtösi (Veľ. Kritiš) járásban elsőként végzett az aratási és cséplési mun­kákkal. Július 27-én reggel Brun­ner mérnök, a közös elnöke öröm­mel jelentette a nagykürtösi ter­melési igazgatóságon, hogy befe­jezték az aratást és cséplést s ak­kor tudta meg, hogy az elsők let­tek a járásban. Itt mindjárt azt is meg kell említeni, hogy Zombor, Galábocs és Csalár (Zombor, Gla­л Még nincs itt a zöld­ségfelvásárlások fö idő­szaka, de a rimaszom­bati (Rimavská Sobota) konzervgyárban máris „nyakig“ vannak a mun­kában. Évről évre sok no talál itt munkát. Sok a vidám fiatal lány is. A munka nem nehéz. Inkább ügyesség kell hozzá — mondják az üzemi tüz­­oltógyakorlatrél hazafelé tartó lányok. Képünkön Huszty Anna. Tóth Mag­da és Szögedi Klára. Kovács István bušovce, Celáry) csak ez év tava­szán házasodott össze, de máris megmutatták, hogy egységben az erő. Soha nem látott lendülettel folyt az aratás. Két E—512-es és SK—4-es kombájn éjjel-nappal csépelte a gabonát. A csalári részlegen Chudy Ist­ván és Adám János kombájnosok kiváló munkát végeztek és meg­mutatták, ihogy a meredek hegy­oldalban is lehet kombájnnal arat­ni. A csalári részleg vezetőjétől, Tóth Ödöntől megtudtam, hogy itt ősziekből 36, tavasziakból pedig 30 mázsa hektárhozamot értek el, ami ezen a dombos részen rekord­­termésnek számít. Meg kell még emlékeznünk Kiss Ferenc traktorosról és Bakai Pál tanítóról, akik már évek óta az aratás idején az önkötözőgép nyer­gében ülnek, s mindenkor dere­kasan helytállnak. A tagság eleinte aggodalmasko­dott, hogy jórészt fiatalok kerül­tek a vezetőségbe. Most azonban meggyőződhettek, hogy ők is ki­válóan tudnak irányítani. Ezt bi­zonyítja a jó munkaszervezés is. Farkas István learattak A Nagycétényi (Veľ. Cetln) Egységes Földművesszövetkezetben az idén 475 hektáron termesztet­tek gabonát. Búza 170, árpa 295 és zab tíz hektáron termett. Az ara­tás lefolyásáról, melyet tizenegy nap alatt végeztek el, Ivancsik Jó­zsef agronómus informált. Megtudtam, hogy a termést négy kombájn segítségével takarí­tották be, ezen kívül igénybe vet­ték a Frídek-Mistek-i kombájnis­ták segítségét is. A gondosan el­készített kimutatásokból nem volt nehéz feljegyezni az elért ered­ményeket. Búzából a tervezett 31 mázsa helyett 31,8, árpából 29 helyett 38,6 és zabból 22 helyett 48,20 mázsa volt az átlagtermés hektáronként. A kedvezőtlen időjárás ellenére is 33. vagon gabonát küldtek ter­ven felül az állami raktárakba. A kombájnosok közül Jócsik Lajos, Ribi Sándor, Karasai Ferenc és Szerződi Vince dolgoztak a leg­jobban. Jól halad a szalma kazalozása és a tarlőhántás is. Száraz Pál Nagy élmény volt A csehszlovák labdarúgó-bajnok, a Sparta Trnava nemrég 10 napos összpontosításon vett részt Gyű­­gyön (Dudince). A felkészülés is­mét tökéletes volt és ezért a trna­­vai csapat vezetői elhatározták, hogy edzőpályát építenek Gyűgyön és minden fontosab mérkőzés előtt ide jönnek összpontosításra. A r"HONT-fürdőház alkalmazottjai pél­dásan gondoskodtak a játékosok­ról. — Dél-Szlovákia lakói nagy sze­retettel fogadták kegyeikbe a csehszlovák bajnokcsapatot, és mérkőzéseik iránt óriási volt az érdeklődés. A labdarúgást itt is nagyon megkedvelték és ezért nem csoda, hogy nagy port vert fel az Ipolyságon (Šahyl és Léván (Levicel lejátszott két barátságos mérkőzés. Léván 4000, Ipolyságon 3000 néző volt kíváncsi a bajnok­csapat játékára. Kuna, Adamec, Hrušecký. Geryk, Kabát és társat egész mérkőzésen hajtottak. Léván és Ipolyságon is 6:l-re győzött a bajnokcsapat. Nagy élmény volt látni a bajnokcsapat játékát. A nézők most már csak azt kíván­ják, hogy a Trnava lói szerepel­jen a BEK-ben is. Belányi János Az elmúlt napokban Kürt (Stre­kov) és Kisújtalu (Nová Vieska) határában kavicsbányászás közben mammutcsontot találtak. A csont 17—27 cm széles és 65 cm hosszú. Ezen kívül még néhány megköve­sedett csonttörmeléket találtak. A leletek felkeltették a szakemberek figyelmét. Az érsekújvári (Nové Zámky) múzeum dolgozói gondo- , zásba vették a leleteket. Képünkön a csont megtalálóit látjuk. Balról J. Bános mérnök, a Kisújfalusi Efsz agronómusa látható. Foto: Dionýz Ostrožlík, a járási múzeum dolgozója. ^ Szöveg: Ing. Ján Šedivý, a járási mezőgazdasági társulás dolgozója. Takarékos fiatalok Az Ögyallai (Hurbanovod) Mezőgazasági Gépjavító Szakintézet diákjai között az egyik csoportban érdekes kísérletezés folyik. Az akció az év elején indult és szép eredményeket hozott. A diákok a havi 80—120 koronás „inaspénzből“ az év végéig közel 7500 ko­ronát gyűjtötek össze, amit kiseb ünnepség keretében egymás között kiosztottak. A takarékossági verseny győztese Diós László muzslai fiú lett, aki pénzből — 1100 koronáőb] — motorkerékpár­­utánfutót vesz. A második helyen a várkonyi Bekő Tamás végzett, aki fényképezőgépet vesz. Utánuk a párkányi Kovács László követ­kezik 800 koronával, aki bulgáriai kiránduláshoz használja fel meg­takarított pénzt. Both Tibor apáceszakállasi fiú 770 korona értékű öltönyt vesz. Szeder László Tanyról a szovjetunióibeli kirándulásá­hoz pótolhat 600 koronát. Szép eredményeket ért még el Farkas István, aki 500, Bajnok Dezső, aki 310, és Simon László, aki 285 ko­ronát takarított meg. Az ógyallai diákok kezdeményezése igen dicséretre méltó, mert takarékosságra, a pénz megbecsülésére serkenti őket. Munka László A lakosság érdekeit szolgálják A lakosságnak nyújtott szolgáltatások skálája igen sokrétű, de még mindig van olyan terület, ahol az igényeket csak kis mértékben tudjuk kielégíteni. Az uóbbi évtizedben a szolgáltatások minő­ségi színvonala jelentősen javult, de elégedettségre azért nincs okunk. Még akad tennivaló, hogy meigszűnjenek a panaszok. Baj van a határidőkkel is. Egyes szakágazatokban túl hosszadalmas a szolgáltatás határideje. A javulás érdekében itt is tenni kell va­lamit. A községek lakosságának igényeit a hnb-k mellett működő helyi gazdasági vállalatok üzemrészlegei hivatottak kielégíteni. Többség­ben azonban csak kisebb, igénytelenebb szolgáltatásokról van szó. Az igényesebb szolgáltatásokat a városi vagy ún. központi községek helyi gazdálkodási üzemrészlegei látják el. Vannak azonban olyan szolgáltatások is, amelyek nagyobb területre hatnak ki és ennél­fogva nagyobb tömegek igényeit vannak hivatva szolgálni. A töme­ges igény kielégítése éppen csak akkor lehetséges, ha kellő szá­mú munkaerő, elegendő mennyiségű nyersanyag áll a szolgáltató üzemvészleg rendelkezésére. Néhány hétel ezelőtt Hetényben (Chotín) jártam és megtekintet­em a hnb mellet működő kosár-, illetve bútorfonó üzemrészleget. Úgy érzem, fölösleges bővebben foglalkozni az említett üzem­­részleg dolgozóinak munkájával, mert az eddig elért sikerek, fém­jelzik azt. Az üzemrészlegnek jelenleg csupán négy dolgozója van. Nagy Benő műhelyvezetőn kívül még Farkas Géza, Bercnyi Eszter és Kajtár László dolgozik aktívan. Nézem a serényen folyó mun­kát, de közben kérdések özönével halmozom el Nagy Benőt, aki szívesen válaszol. Megtudom, hogy nem is olyan régen még 16-an dolgoztak ebben a szakmában. A létszámcsökkenést a felsőbb szer­­- vek által hozot törvényes rendelkezés idézte elő. Pedig munka van bőven. Hogy őszinte legyek, egyáltalán nem tudják kielégíteni a lakosság részéről támasztott igényeket. Mégpedig azért, mert olyan fonott bútorok, mint amilyent Hetényben készítenek, messzi kör­nyéken nem kaphatók. Nem csoda tehát, ha a galántai (Galanta) já­rástól kezdve egészen a lévai (Levice) járásig fölkeresik őket. De mit is készítenek valóban? Vesszőből és műanyagból (nylon) fonott virágtartókat, fotelokat, asztalkákat, székeket és egyéb hasz­nálati tárgyakat. Készítményeik masszívak és időtállők. Előszobákba, víkendházakba, üveges verandákba esztétikailag jól beillenek. Leg­újabban a csárdák elmaradhatatlan kelléke lett a kerek szék és a négyszögletes asztalka. Éppen azért, mert a lakosság részéről nagy az érdeklődés, cso­dálkozunk azon, hogy a törvényes rendelkezés értelmében csök­kenteni kelldett a olgozók létszámát. Pedig többségben asszony (köztük csökkentett munkaképességű) dolgozott az üzemrészleg­ben. Az elbocsátottak közül csupán ketten mentek az iparba dol­gozni, a többi otthon maradt. Vajon a népgazdaság szempontjából nem lett volna előnyöseb dolgozni hagyni az asszonyokat? Ezáltal is több jövedelem jutott volna a közös kasszába. Annak ellenére, hogy egy magas virágtartó 217, a dobszerű virágtartó 301, a fotelok darabja 320, a 45x70 cm átmérőjű asztal 300 és a kerek szék 120 korona, nem képesek kielégíteni a keres­letet. A nyersanyag beszerzése nem okoz gondot, mert az állami gaz­daságok és az állami erdészet ellátja őket. A müanyagfonalat pe­dig az ipar bőven gyártja a legkülönfélébb színekben. Azt is megtudtam, hogy Benő közel két évtizedet dolgozott az érsekújvári (Nové Zámky) rokkantak szövetkezetében. Tulajdon­képpen az ő kezdeményezésére alakult meg Hetény községben ez az üzemrészleg. Elgondolása sikeresnek mondható, mert a dol­­.gozók eddigi munkájával elégedettek a vásárlók. ANDRISKIN A betűnyi kosárfonó üzemrészleg dolgozói. Balról: Herényi Eszter, Kajtár László, Fazekas Géza és Nagy Benő műhelyvezető. MRMMMMK

Next

/
Thumbnails
Contents