Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-21 / 33. szám

1971. augusztus 21. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK szlovákiai szövetségének fóruma Kooperáció a trnavai járásban Társulva, könnyebben, jövedelmezőbben... ♦ A lista munkaverseny segít a mezőgazdasági termelésben Mezőgazdasági szempontból a tma­vel járás a köztársaság legterméke­nyebb járásai közé tartozik. A 136 ezer hektár mezőgazdasági földterü­letből mintegy 90 ezer hektár szántő. A szántóföldnek 57,8 százalékán sze­­mesterménýeket, 8,5 százalékán ipari növényeket és 30,6 százalékán pedig takarmányféléket termesztenek. A járás termelési lehetőségeit fi­gyelembe véve a szemesek hektárho­zamának tervét alacsonyra szabták ez ötéves tervidőszakra. A helyzet a következőképpen áll: 1975-ig 61,5 százalék szemestermény (ebből 29% búza, 23,3 % árpa, 7,5 % kukorica és 1,2 % hüvelyes). A hektárhozam­átlag? Gabonából (1975-ig!) 41,2 má­zsa (búza 42 q/ha, árpa 37 q/ha, ku­korica májusi morzsoltban 37 q/ha és hüvelyesekből 18 q/ha). Vagyis a le­hetőségek nagyobb hektárhozamok kitűzését Is megengednék. Állattenyésztést illetően már meré­szebbek. Feltételezhető, hogy az öt­éves tervidőszakban a szarvasmarha­­állomány létszáma jelentősen gyarap­szik, az állati termékek piaci terme­lését jövedelmezőbbé teszik. Mire alapoznak a terv valóraváltá­­sát illetően? Elsősorban a felelősség­érzet elmélyítésére. Am ahhoz, hogy a megnövekedett feladatokat e járás mezőgazdasági üzemei teljesíthessék, szükség van a termelés további össz­pontosítása feltételeinek megterem­tésére, mégpedig társulásos alapon, szakosítani a termelést, felhasználva a takarmányozás legújabb techniká­jának és technológiájának ismereteit. Várható, hogy a jövőben. csökken a munkaerők száma, ez a körülmény a termelés komplex gépesítését kény­szeríti ki, főleg az állattenyésztés egyes szakaszain. Feltehetőleg a^ 5. ötéves tervidő­szak végére 2227 darabbal több lesz a" szarvasmarha arányítva az 1970. évi állapothoz, melyből 1217 darab a tehén. Sertés 10 278 db (ebből 1653 koca) és 35 ezer 915 darab baromfi. A tehénállomány jövedelmezőségét elsősorban a tejtermelésben látják, s az ötéves terv végére járási méret­ben 3400 literes évi tejátlagot tűztek maguk elé. A mezőgazdasági termélés ágazati felelősei, vezetői tisztában vannak azzal, hogy a tervet csakis célszerű összpontosítással, szakosítással és a mezőgazdasági üzemek társulásával válthatják valóra... Például elhatá­rozták: egy-két éven belül a baromfi­­tenyésztést kizárólag a vrbovói me­szocia­zögazdasági kombinátban összponto­sítják. Már megkezdték a sertéshústerme­lés nagyüzemi szintre emelését. 1970- ben két sertéshizlalda kezdte meg működését társulásos alapon: Šelpi­­cén (Trnava, Zvončin, Modnanka, Malženice és Šelpíce), valamint eife­ren (Jarná, Pác, Voderady és Cífer). Előre léptek a borjúnevelés szaka­szán is. A Dőlne Lopašov-t borjúne­veidébe adják a társ-szövetkezetek n borjakat (Lančar, Košin, Šterrusy, Šlňava, Dolná és Horná Krupá). Fel­tételezhető, hogy a társult szövetke­zetek közös erőfeszítése folytán a borjúneveidében a napi súlygyarapo­dás eléri majd a 78—80 dkg-ot. össz­pontosított, illetőleg társas alapon működő borjúneveldék vannak Kla­­čanyban, Trakovicében és Pastuchov­­ban. Ezenkívül 1200 férőhelyes borjú­­nevelde építését tervezik Trnavára. Ugyanakkor a Smolenicei Efsz-ben hasonlóan kezdetét veszi egy borjú­­nevelde építése — társas "\ alapon. E két társas alapon működő borjú­­neveidében 1975 végéig 5000 borjú felnevelésével számolnak s ott a szü­letendő borjak 60 százalékát lesznek képesek elhelyezni. 1972-ben két 6000—6000 férőhelyes sertéshizlalda építését kezdik meg, melyek beruházója a mezőgazdasági üzemek társulása lesz. Kapacitás: évi 300 vagon sertéshús. A elféri és a šelpicei társulásokban már most 150 vagon sertéshúst termelnek. Ez azt jelenti, hogy egyetlen évben a három nagyhizlalda 450 vagon sertéshúst állít elő, amely a járás mezőgazda­­sági üzemei évi sertéshúseladásának 35 százalékát fedezi. A trnavai járásban megindult nagy irrtenzifikáció kedvezően hat majd a gazdasági mutatókra. Például a mező­gazdasági termelés indexei 1975 vé­géig 113,2 százalékot, a piaci terme­lése pedig 124,4 százalékot jeleznek majd. A döntő jelentőségű ésszerűsítő in­tézkedések megvalósítása folytán több mint 14 millió korona pénzmegtaka­rítás várható 1975 végéig. A kitűzött feladatok teljesítésében nagy szerepet játszhat a jól megszer­vezett és irányított szocialista mun­kaverseny, annál is inkább, mert a járás 70 mezőgazdasági üzemének, — a CSKP megalakulása 50. évforduló­jának tiszteletére vállalt kötelezett­sége meghaladja a 48,5 millió koro­nát. J. PROKEŠ A Bősl (GabCikovo) Állami Gazdaságban 1 millió 150 ezer korona költ­ségráfordítással felépítettek egy nagyon korszerű, a sokrétű igényeket messzemenően kielégítő szociális épületet. Az építkezési munkákat az állami gazdaság saját építöcsoportja végezte, kiváló minőségben. Elsőrendű feladat: a tűzesetek megelőzése Népgazdaságunkban évről-évre több a tűzkár. Miért? Mert kevés figyel­met szentelünk a tűzveszélyek elhárítására, a tűzkárok megelőzésére. Sőt, lebecsüljük azt, mondván: „Ugyan, nálunk mi gyulladhat meg...?“ Ebből adódik azután a legtöbb baj. Például az év első felében a lévai járásban 27 tűzesetet jegyeztek fel, s a kár közel háromszázezer korona. Szerencsére emberéletben nem esett kár, csupán egy személy sérült meg. Viszont a múlt évhez hasonlítva a tűzesetek száma tizeneggyel szapo­rodott. A tűzoltó-osztagok gyors közbelépésével 3 millió 205 ezer korona értéket megmentettek a tűz elöl. Ami az egyes szektorok részarányát illeti, a tűzesetek száma így oszlik meg: állami üzemek 29 °/o, a szövetkezetek 37 % és a magán-szektor 34 %. A legszámottevőbb kár a szövetkezeteket érte: 108 970 korona értékben. E példákból is látható, mennyi a felelőtlenségből származó kár. Kikre hárul a felelősség? Elsősorban a vezetők, mesterek, tisztségviselők, de ugyan­akkor a dolgozók is többet tehetnének, betartva a legelemibb óvintézke­déseket, rendszabályokat. A törvény nem formális dolog! Szükséges, hogy a tűzvédelmi előírásokat valamennyi dolgozó ismerje, s ahhoz igazodjékl A tűzoltó-szervezetek járási vezetősége komoly rendszabályokat lépte­tett életbe. Ilymódon sokkal szigorúbban járhatnak el a hivtalos szervek a törvénysértőkkel szemben. Alapvető feladat: az üzemek — a mezőgaz­dasági üzemek — dolgozóinak ismerniük kell a tűzoltó-eszközöket, tűz­védelmi szereket, s tudni kell azokat alkalmazni, ha szükség van rá. Va­lamennyi üzemben ki kell dolgozni a tűzvédelmi intézkedéseket, s meg­ismertetéséről is gondoskodni kell a vezetőknek. A járási vezetőség meg van győződve arról, hogy a szigorú intézkedések bevezetése, s betartásának rendszeres ellenőrzése folytán egyre kevesebb lesz majd a tűzesetek száma. Abel Gábor, a járási mezőgazdasági társulás dolgozója. Lehet, jő dolguk­ban álldogálnak az üzlet előtt a csá­biak (Cebovce, okres Veľký Krtíš). Vagy talán sütké­rezni járnak a né­pi fogyasztási szö­vetkezet (Jednota) vegyeskereskedése elé? Legjobb len­ne, ha azt az ille­tékesek kérdeznék meg, hogy miért kell szorgos nyár­­idoben a minden­napi kenyérért ácsorogni. Foto: —tt— BARÁTI ORSZÁGOKBÓL Románia mezőgazdaságának fejlesztése A Romén Kommunista Párt Központi Bizottságának novemberi ülésén fő napirendi pontként szerepelt a me­zőgazdaságnak nyújtandó segítség kérdése a legköze­lebbi öt esztendőre. Többek között szó esett a mező­gazdasági gépesítési vállalatok számának gyarapításáról, működésük formájáról, körzeteik nagyobbitásárél, a termelés szervezésének javításáról, valamint a mező­gazdasági termelőszövetkezetek munkájáról, az akkord­­bérezés bevezetéséről, a szövetkezetek és állami gazda­ságok közötti kooperáció kiszélesítéséről, a tervezés színvonalának javításáról, elsősorban a direktív terme­lési irányszámok korlátozásáról. S tárgyaltak továbbá a szövetkezeti tagok munkaidejének jobb kihasználásáról, valamint arról, hogy a szövetkezeti tagok minimális havi keresete elérje legalább a 300 lejt. Az ötéves tervidőszak mezőgazdasági problémáit egyébként a Román Szocialista Köztársaság kormánya is megtárgyalta, s kitűzte a román mezőgazdaság távlati fejlesztésének feladatait 1975-ig, Ez az ötéves terv szá­mol a fő növények, mint a kukorica, búza, napraforgó, paradicsom és egyéb zöldségfélék hektárhozamának növelésével, valamint a hústermeléssel ugyancsak. A mezőgazdasági termelés évi növekedése előrelátható­lag 5—5,5 százalék lesz. Vagyis a szemesterményekböl 1975-ben 17,5—18,5 millió tonnát termel a román me­zőgazdaság, ami hozzávetőleg 4 millió tonnával több az 1966—1969 évinél. A zöldségtermesztés a kétszeresére növekszik. S a műtrágyagyártás az 1968. évi 602 ezer tonnáról 2,2—2,6 millió tonnára emelkedik. ' Míg az említett években — 1966—1968 a népgazda­ság beruházásokból a mezőgazdaság 15,5 százalékban részesedett, a legközelebbi években (1975. év végéig) már 22 százalékot kap. Az összes mezőgazdasági beru házasokra tehát 105 milliárd lejt fordítanak. Külön programként szerepel az öntözés, talajtermé­kenyítés, valamint a gazdasági állatok minőségi színvo­nalának emelése, amit az állam finanszíroz 53 milliárd lej értékben. Romániában 1975. végéig további 1,3—1,5 millió hek­tár föld öntözését tervezik, amely 1980-ban eléri a 3,4 millió hektárt. A távlati tervek szerint az elkövet­kező 15—20 évben az összes szántónak mintegy felére terjesztik ki az öntözést. Ami pedig az állattenyésztés fejlesztését Illeti, míg az utóbbi hét évben 13 milliárd lejt fordítottak, az öt­éves beruházási terv szerint ez az összeg eléri majd a 20 milliárd lejt. Főleg a nagyüzemi szintű állattenyész­tőtelepek és „húsgyárak“ létesítésére törekednek: 2—3 ezer férőhelyesektől egészen 30 ezer férőhelyesekig, a sertéstenyésztést és sertéshústermelést illetően. A juh­tenyésztés esetében 25—30 ezer juh összpontosításával számolnak egy üzemen belül. Előreláthatólag 1980-ig Románia állattenyésztési ter­melése megkétszereződik: a szarvasmarha-létszám 43 százalékkal, a sertésállományé 70, a juhoké 12 és a baromfiállományé 63 százalékkal gyarapszik. ■Ugyanakkor a takarmányszükséglet is 1975-ig meg­duplázódik, ami a szója és a herefélék vetésterületének kiszélesítését követeli, s a takarmánykeverék-termelés irányszáma szerint a jelenleginek a háromszorosára növekszik. A román mezőgazdaság fejlesztésének távlati tervei­ből kitűnik, hogy egészséges fejlődésre van kilátás, amely 1967-ben vette kezdetét. Nagyobb létjogosultságot kapott a jog és a tervezési tevékenység a vállalaton belül, jobban érvényesül a szilárd bérezés, a végzett munka szerinti jutalmazás, a terven felüli termelés és a rendkívüli eredmények alapján juttatott prémiumok, az állandó munkacsoportok gépieszköz-igénylése, javult a mezőgazdasági vállalatok üzemeltetésének hitelellá­tottsága stb. Rumania népe ez év augusztus 23-án ünnepli a köz­társaság kikiáltásának 27. évfordulóját. Az ünneplőknek országépítö munkájukhoz erót, friss jó egészséget kí­vánunk! (eS) A Zombori Béke Efsz dolgo­zói nagy lendülettel végezték a gabonatermés betakarítását 390 hektáron, g ily módon jú­lius 27-én be is fejezték azt, járási méretben elsőként. Minek köszönhető ez a ki­emelkedő siker? Elsősorban a jő munkaszer­vezésnek, a szövetkezeti tagok odaadó, becsületes és szorgal­mas munkájának, akik az ara­tási tervet példásan teljesítet-Csak így tovább... ték. Hasonló példás munkát végeztek az aratást megelőző takarmánybetakarítás idején is, hogy az egyesített szövetkezet állatállományának legyen ele­gendő jó minőségű takarmánya. No és milyen volt a gabona hektárhozama? Ilyen bő termésre még nem volt példa: az egyes parcellá­kon, táblákon nem volt ritka az 53—60 mázsa hektáronként. Kitűnt, hogy nemcsak a nagy­kürtösi járásban voltak elsők, hanem a közép-szlovákiai kerü­letben is. Kömives Sándor, az egyesített Zombort Efsz főkönyvelője 7 Hol is kezdődik a sportolás megszerettetése? Természetesen már az iskolás korban. Л Egyidőben a szülők büszkék voltak sportoló gyermekükre. Saj­nos, ezt a büszkeséget egyre Job­ban az aggodalom váltja fel: ml lesz, ha a gyerek elsportolja Ide­jét? Marad-e Ideje a tanulásra...? Bárhogy latolgatjuk, az aggoda­lom reális. A szociológusok számításai sze­rint például egy középiskolás fia­talnak sokkal kevesebb a szabad­ideje, mint a szakmunkásnak, vagy tisztviselőnek. Nem csoda tehát, ha a fiatal már a középiskolában leszokik (11 a sportolásról. Korunk másik égető kérdése: hol sportoljon a gyermek? Falvakon és kisvárosokban az iskolák, az új lakótelepek több­nyire sportlétesítmények nélkül épülnek. A parkok színpompás vi­rágágyai között nem lehet futkos­ni, labdát kergetni. A sport pedig századunk Jelen­sége, sót egészségügyi követelmé­nye. Orvosok, nevelők, szocioló­gusok egyaránt vallják: sportolni kell! A felsorolt nehézségek ellenére sportolni nemcsak kell, de lehet­séges is. Ott, ahol élelmesek vol­tak, a nyár folyamán kihasznál­ták az iskolaudvarokat stb. Az említett akadályok áthidalására azonban elengedhetetlen a lehető­ségadás, a sport kellő népszerű­sítés» és az Irányító kéz. Ahol ezek a tényezők a gyakorlatban Is megvannak, ott az eredmények sem maradnak el. Például szolgál­hat erre a somorjal (Samorín) vívó-szakosztály. Megalakulásának körülményeiről, az Indulásról s mai eredményeiről az országos hírű Safarit Lászlót kérdeztük meg, ekl elmondotta: — Magas növésű voltam. Fő­ként a kosárlabda vonzott. Köz­ben a helyi pionírház vívó-szak­kört szervezett, melynek vezetésé­vel Forgách Oszkárt, a volt orszá­gos bajnokot bízták meg. Kezdés­kor a felszerelés mindössze pár rongyos sisak és rozsdás tőr volt. Ezzel a foghíjas felszereléssel in­dult a szakkör, külső anyagi tá­mogatás nélkül. Hogy mégis e ke­vésbé közkedvelt sportágnál kö­töttem ki, azt elsősorban meste­remnek köszönhetem, örlásl ha­tással volt rám, mint ember, s cso­dáltam, mint sportolót. Amikor megkérdeztem az emlí­tett hírneves sportolót, miként egyeztethető össze a tanulás a sporttal, érdekes választ kaptam. — Bár az érettségi bizonyítvány már a kezemben van, soha nem tapasztaltam, hogy a sportolás hátráltatott volna я tanulásban, sőt az első évet is sikerrel zártam a testnevelési főiskolán. Szerin­tem a kettő jól megfér együtt, csak tudni kell a szabldővel Jól gazdálkodni. Tán nem lesz fölösleges, ha ml mondjuk el: ez az élsportoló az idén —, hogy a rangosabbakat említsük — megnyerte a Bratisla­­va-nagydíjat kardvívásban, az or­szágos ifjúsági tőrbajnokságban pedig a 3. helyen végzett. Legkedvesbbb sportélményei: a Budapesten megrendezett ŐRT, ahol a szocialista államok olim­piai reménységei vettek részt, so­káig az emlékezetében marad. Színvonalát tekintve ez a verseny beillett egy kis világbajnokság­nak. Felejthetetlen élményt nyúl­­tott számára a Kárpáthyval és Ge­­revich-csel történő beszélgetés: a magyar vívósport legendáshírű kardozól ók. — Mi a tervei? — Sokat edzeni, még többet versenyezni. Tapasztalatszerzés céljából főként a magyar és szov­jet kardvívékkal szeretnék gyak­rabban találkozni, eszmecserét folytatni. No és titkos álmom: az olimpia. Ezt az utolsó szót még nagyon félénken mondta ki. Csiba L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents