Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-21 / 33. szám

4

„SZABAD FÖLDMŰVES

1971. augusztus 2L

FEJLŐDÉS

a mezei munkák gépesítésében

delkeziink, melyeknek kihasználásához a fenti elveket kell érvényesfteni. Pl. az E—512-es gabonakombájn. Ha csoportosan vetjük be (4 db), akkor legkevesebb 1600 ha gabona területre van szükség, s ezt egy üzemben nem nagyon tudják biztosítani. A gépállomásokra az utóbbi két évben ezeknél a gépeknél 60—90 százalékkal jobb átlagtelejsítményt értek el. A múlt évben próbálták ki először az E—280 maga járó szecskavágót (minden takarmányféleség betakarítására alkalmas), s megállapították, hogy az átlagos hektárhozamtól függően egy óra alatt 30—40 tonna takarmányt képes betakarítani. Ha egy ilyen gépet maximálisan ki akarunk használni, akkor 800—1000 ha takarmányterületet kell biztosítanunk. Behozataluk ebben az évben veszi kezdetét. Vagy nézzük а К—700-as traktort. Az automatikus vezérlésű gép idénymunkában való tökéletes kihasználásához cca 1000 ha szántó szükséges, ami nagyobb terület, mint sok gazdaság mezőgazdasági összterülete.

Számolunk azzal is, hogy a gépállomások nagy mértékben hozzájárulnak a gépjavítók, traktorosok és egyéb gépkezelők iskolázásához, a szükséges szakkáderek betanításához. Hasonlóképpen elmélyül a gépállomásoknak a javítások szakaszán betöltött szerepe is. Ott végzik majd a járásokban a traktorok, a kombájnok és egyéb munkagépek és bonyolult szerkezetek javftását. Elvégezzük továbbá az említett gépek javításával kapcsolatos szakosítást is, természetesen figyelembe vesszük a mezőgazdasági gépjavító központokat, ahol teljes mértékben érvényesül a cserealapok elve alapján történő együttműködés, s ezzel javul a javítások minősege és rövidül a várakozás időtartama.

A mezei munkák gépesítése szakaszán — tekintettel az új gépekre — tehát van elég megoldásra váró feladat. A tervek és feladatok megoldásába, valóraváltásába egyre több szakember kapcsolódik be. Reméljük, hogy az intézkedések pontos és következetes betakarítása, a gépipar tervszerű fejlesztése, a termelés összpontosítása és szakosítása, a gépek tökéletes kihasználására való törekvés meghozza gyümölcsét, és sikerül elérni a távlati tervekben feltüntetett célkitűzéseket.

Ing. J á n Kuchár, a MÉM dolgozója

Egy járás gabonatermesztése az eredmények tükrében

A komárnói járás hazánk egyik legproduktívabb mezőgazdasági járásai közé tartozik. Sok, országos méretben Is elismert termelési eredményt mutattak már fel a járás mezőgazdasági üzemei. A dolgozók szívügyüknek. tekintik a gabonatermesztés fellendítését is. A szövetkezetek és állami gazdaságok annak Idején következetesen rátértek az új gabonafajták termesztésére. Egyrészt ennek köszönhető, hogy ezen a szakaszon is rohamosan javultak az eredmények.

37,2 q Átlaghozam bűzAböl

A járás mezőgazdasági üzemel ebben az évben összesen 18 ezer 329 hektáron termesztettek búzát. A legnagyobb területen Kolárovo (1721 ha), Vojnice (943 ha) és Pribeta (800 ha) termesztette a búzát.

Járási méretben 37,2 q átlaghozamot értek el ennél a növényféleségnél, ami 4,8 mázsával több, mint amennyit eredetileg terveztek. Az ág-ok mindegyike ezer hektárnál nagyobb területen termesztett búzát. Itt az átlaghozam (36,9 q) gyengébb volt. A szövetkezetek átlagosan 37,3 q termést takarítottak be a búza vetésterületének egy hektárjáról. Átlaghozam szempontjából a brestoveci szövetkezet — 50,2 q/ha — került ki győztesen, a második helyen a sokolcei — 47,7 q/ha —, a harmadikon pedig a hadovcei szövetkezet — 47,47 q/ha — végzett.

A járás egyes részein bizonyos mértékig megkárosodtak a húzavetések, s ez az eredmények alakulásán is meglátszott. A chotíni szövetkezetben például 420 hektár búzát vetettek, de csak 371 hektárról tudták betakarítani a termést, mert a többit kénytelenek voltak kiszántani. A megmaradt vetések sem voltak kifogástalan állapotban, s így érthető, hogy a hozamalakulás sem volt kedvező. A tervezett 30 q helyett csupán 26.,7 q átlagtermést értek el.

néhány sző az Árpatermesztésről

őszi árpát 210 hektáron termesztettek a járásban. Ezen növénnyel mindössze 9 gazdaság foglalkozott, s

27.5 q átlaghozamot értek el. A legtöbb helyen a tervezettnél gyengébben fizetett a szóbanforgó növényféleség.

Sokkal jobb a helyzet a tavaszi árpánál. A 8 ezer 897 ha területen

37.6 q átlagos hektárhozamot értek el a járás mezőgazdasági üzemei. Ennél a növéinyféleségnél az ág-ok remekeltek, mivel a szövetkezetekben elért 37,4 q átlaggal szemben 38,1 q termést takarítottak be egy hektár vetésterületről.

Az átlaghozam szempontjából a hadovcei szövetkezet lett a járás éllovasa. Ebben a gazdaságban 80 hektáron termesztetek tavaszi árpát, s egy hektárról átlagosan 47,8 q termést takarítottak be. A második helyen a bodzái — 48,5 q/ha —, a harmadikon pedig a kávái szövetkezet — 46 q/ha — végzett.

Két gazdaság kivételével mindenhol 30 mázsán felüli átlaghozamot könyveltek el ebből a terményből. A leggyengébb termést a dunaradványi (Radvaň nad Dunajom) szövetkezetben takarították be. Mindössze 24,4 q-át adott az árpa hektárja.

Kíváncsi voltam, mi Idézte elő a nagy lemaradást, s felkerestem a gazdaság vezetőit, hogy megtudakoljam a tényállást.

— Földjeink 95 %-a homokos talaj. Talajösszetétel szempontjából a IV. kategóriába tartozunk. A gabonatermesztés nálunk nem kifizetődő vállalkozás, de kénytelenek vagyunk foglalkozni vele, ha biztosítani akarjuk a takarmányalapot. Csupán egy ízben sikerült elérnünk az árpánál a 28 q átlaghozamot. A búzánál 33 q volt az eddigi legjobb eredményünk

— mondta Takács András elnök.

juhász Béla egronómustól azt is megtudtam, hogy a gazdaság a Jó! kifizetődő zöldségtermesztésre fordítja a legnagyobb figyelmet. A gabonatermesztés sikertelenségébe már beletörődtek, de ha a kertészet nem teljesíti az évi pénzügyi tervét, akkor baj van. Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva a gazdaságosság szempontjából jobban megfelelő növények termesztését szorgalmazzák.

A ZAB ÉS A ROZS

termesztésével a járásban aránylag kevés gezdaság foglalkozik. Zabot 310, rozsot pedig 448 hektáron termesztettek ebben az évben. Zabból

33,1 q, rozsból pedig 28 q átlaghozamot értek el járási méretben. A zab termesztése szakaszán a hadovcei — 48.08 q/ha —, a rozstermesztésben pedig a pribetai szövetkezet

— 34,7 q/ha — érte el a legjobb termésátlagot.

Végezetül még szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a komáromi járás mezőgazdasági dolgozót megtettek mindent azért, hogy a lehető legjobb eredményeket érjék el ezen a termelési szakaszon is. Hogy némely gazdaságban a vártnál roszszabb eredmények születtek, az nemcsak a termelőkön, hanem az időjárásnak a hozamalakulásra gyakorolt kedvezőtlen hatásán is múlott.

Kádek Gábor

A Csehs/M Me/oga/teagi Akadémia Mmanvüs

es Míis/aki Ismeretterjesztő Inie/eienek ko/lemenvei

1. Kétmenetes betakarítás. Hazánkban 1962-ben kezdték bevezetni a cukorrépa kétmenetes betakarítási technológiáját. Ez a betakarítási mód a 2-OCN répafejelő és a 2-VCZ répaklszántó gépek — mindkettő kétsoros — segítségével történt. Rövidesen kiderült, hogy az említett gépek teljesítménye kicsi ahhoz, hogy a nagyobb terüléttel rendelkező gazdaságokban is alkalmazni lehessen őket. Nagyobb teljesítményű gépekre volt szükség, ezért néhány külföldről behozott három-, illetve hatsoros gépet is kipróbáltak, elsősorban azért, hogy meggyőződjenek azok munkájának minőségéről, teljesítményükről és alkalmazhatóságukról.

a) Háromsoros betakarítási mód. A kétfázisos betakarítás háromsoros módszerét a háromsoros 3-OCZ répafejelő és az ugyancsak háromsoros 3-VCZ répakiszántó gépek segítségével végezték. A répafejelőt 30—40 lóerős traktorral működtették. A gép óránkénti teljesítménye 0,3—0,4 ha. A továbbiak során szükséges lesz meggyorsítani a vágó szerkezet munkáját, hogy a gép óránkénti teljesítményét legalább 0,5 hektárra tudjuk növelni.

A répakiszántót 80 lóerős, jobb körüknéyek között pedig 55 lóerős traktorokkal lehet üzemeltetni. A gép teljesítménye 0,5 ha/ó körül mozog.

b) Hatsoros betakarítási mód. Ezen módszernél a répa levélzetének eltávolítását egy magajáró, hatsoros fejelőgép végzi. A magajárót úgy hozzák létre, hogy egy 55 lóerős traktornak átszerelik az első tengelyét, a hátsó kerekeket lánctalpakkal helyettesítik és végül összekapcsolják a két gépet. A gép egyszerre hat sorból távolítja el a levélzetet, majd összezúzott állapotban a pótkocsira juttatja azt. A gép munkáját a traktoros irányítja. A répafejelő óránkénti teljesítménye 0,8—1 ha.

A répa betakarításának nagyüzemi technológiája

A gumókat a 6-VCS Jelzésű balsoros répakiszántó emeli ki a talajból, majd megtisztítja és a pótkocsira juttatja azokat. A gépet egy 120 lóerős traktor négykerekű alvázára szerelik, s így magajáróvá válik. Az Idénymunka befejeztével a traktort ismét fel lehet használni egyéb munkálatoknál. A gép munkáját a traktoros irányítja. A szignalizációs berendezés segítségével ellenőrizheti a gép egyes részelnek munkáját, s esetenként azonnal eltávolíthatja a jelzőberendezés által. felmutatott hibákat. A hatsoros gép óránkénti teljesítménye’ — kedvező feltételek mellett — egy hektár körül mozog.

2. Hatsoros gépek — hárommenetes betakarítás. Ennél я módszernél a következő három menetet különböztetjük meg:

a) a levélzet eltávolítása — fejelés,

b) a répák kiemelése és sorolása,

ej a répa felszedése és a szállítóeszközre történő felrakása.

A levélzet eltávolítása, illetve a répa fejelése három-, vagy hatsoros gépekkel történik úgy, mint a kétfázisos betakarításnál. A gumók kiszántását hatsoros gépekkel végzik, s a répát hosszú sorokban hagyják hátra a répaföldön. A gép teljesítménye 0,8—1 ha/6.

A répa felszedését és pótkocsira történő felrakását egy kétkerekű alvázzal ellátott, 30—40 lóerős traktorral vontatott íelszedő-rakodó gép végzi el. Teljesítménye 0,8—1 ha/ó.

Az említett eljárások előnyei és hátrányai

a) A répafej begyűjtése. A répafej takarmányozást szempontból igen értékes, ezért úgy kell megoldani a betakarítását, hogy minél kisebb legyen a veszteség. Az a legmegfelelőbb betakarítási módszer, melynél a levágott répafej azonnal a pótkocsira kerül, hogy minél előbb takarmányozni, Illetve silózni lehessen. Ha a répafejet a levágás után elszórjuk a földön, az beszennyeződik, megkárosul. Igaz, hogy a kissé fonnyadt répafej szállítása előnyösebb, mert jobban ki lehet használni a rakterttletet. Ezt azonban úgy is meg lehet oldani, hogy a fejelőgépekre zúzókat szerelünk, s a zúzott állapotban szállított répafej 10—25 százalékkal tökéletesebben kihasználja a szállítóeszköz rakterületét.

A fokozott tápanyagpótlás következtében egyre növekszik a betakarításra váró répafej mennyisége, ezért egyre nagyobb igényeket támasztunk a fejelőgépek munkájával szemben. A kísérletek során a hárommenetes betakarításnál a 3-OCZ jelzésű gép vált be a legjobban.

b) A répa betakarítása. A répabegyűjtés nagyüzemi technológiája megköveteli, hogy a répakiszántók és répakombájnok a legrosszabb talajviszonyok esetén is jó minőségű munkát végezzenek. Különböző talajnedvesség esetén más-más féle kiemelő szerkezettel ellátott gépet kellene használni, ami hozzájárulna a teljesítmény növekedéséhez és a munka minőségének javulásához is. A répakombájnon elhelyezett tartály lehetővé teszi a megszakítás nélküli munkamenetét.

A mi körülményeink között minden talajtípusnál jól alkalmazható a kétfázisos betakarítási mód, sőt a háromfázisos is, ha olyan répafejeteket alkalmazunk, melyeknél kicsi a veszteség. A vibrációs kiemelő testekkel ellátott gépek ugyan jó teljesítményt nyújtanak a nedvesebb talajokon is, de aránylag lassan dolgoznak. A túl nedves talajon a magajáró kiszántó gépeket kell előnyben részesíteni, mert itt nem kell vontató eszköz, nem gyúrjuk le úgy a talajt, vagyis nem nehezítjük meg a kiemelő testek munkáját.

A hatsoros gépek a kétfázisos betakarításnál 100—120 lóerős traktorokat igényelnek, de rosszabb feltételek között Is jól dolgoznak. A háromfázisos betakarításnál csupán 40 lóerős traktorokra van szükség, de alkalmazásuk függ a talaj milyenségétől és nedvességtartalmától.

(Következik: A felsorolt eljárások gyakorlati és kísérleti tapasztalatai.)

80 q búza egy hektárról

Kitűnő eredményeket értek el a magszaporitásra vetett szovjet búzafajtákkal a Krnméríži Gabonatermesztési Kutatóintézet dolgozói ebben az évben. A Kaukaz-fajta egy hektár területen 82,6 mázsát, a Mironovszkája 808-as kihíján 80 mázsátü a Jubilejná 50-es pedig több mint 73 mázsát termett.

Azok az üzemek, amelyek pontosan és következetesen betartották a Kroméŕíži Gabonatermesztési Kutatóintézet által kidolgozott agrotechnikai elveket, helyesen jártak el a tápanyagpótlás és a munkálatok folyamán, szintén jó eredményeket értek el, elsősorban a Mironovszkája fajtánál. Ezekben az üzemekben a nevezett fajtából több mint 73 mázsa termést takarítottak be átlagosan egy hektárról.

A kromeŕíži kutatók már évek óta foglalkoznak a szovjet búzafajták agrotechnikájának pontos meghatározásúval. Az említett eredmények igazolják, hogy munkájuk nem volt hiábavaló. (Zn)

Talán a népgazdaság egyetlen * ágazata som ment át olyan jelentős társadalmi-ökonómiai fejlődésen az utóbbi húsz évben, mint a mezőgazdaság. Tízezrek fáradságos munkáját és az igásállatok vonóerejét gépi energiával helyettesítettük. Csupán Szlovákiában több mint 37 ezer traktor és többezer különféle magajáró és vontatott munkagép van használatban. A gyakorlatban alkalmazott traktorok napjainkban mintegy 1,3 millió ló munkáját végzik el. Több mint batmilliárd korona értékű gépet mondhatnak magukénak Szlovákia mezőgazdasági üzemei.

A mezőgazdaságban — a termelés összpontosítása és szakosítása elvének érvényesítésével — jelenleg a szocialista nagyüzemi termelés nyújtotta előnyök mindjobbani kihasználására törekszünk. Ezen fejlődési szakasz realizálásának sikeres kimenetele nagyban függ a népgazdaság egyéb ágazatainak — főleg a gépipar, az építőipar és a vegyiipar — képességeitől.

A mezőgazdaság intenzifikálásának hatékonyabb szakaszában, а XIV. pártkongresszusnak az 5. népgazdaságfejlesztési tervre vonatkozó határozatai értelmében, 1975-ig a következő színvonalat kell elérni a mezőgazdasági munkák gépesítésében:

— úgyszólván az összes gabonaféleségek betakarítását kombájnokkal kell elvégezni;

— a kukorica 90 százalékát kombájnokkal kell betakarítani;

— a burgonya ültetését 90 százalékra kell gépesíteni, a betakarítást háromnegyed részben kombájnokkal, egynegyed részben pedig burgonyakiszántókkal kell megvalósítani. A burgonya betakarítás utáni kezelését háromnegyed részben egycélú, egynegyed részét pedig teljesen gépesített módszerrel kell elvégezni;

— a cukorrépánál teljes mértékben át kell térni a koptatott, esetleg az egycsírájú mag vetésére, a betakarításnál pedig több mint 95 százalékban érvényesül;

— a szántóföldi takarmánynövények két harmadát járvaszecskázókkal, a rétiszéna termésének felét szintén járvaszecskázókkal, 30 százalékát pedig felszedő kocsikkal kell betakarítani;

— egyidejűleg az állattenyésztést (a régi és az új épületeket egyaránt) is el kell látni a komplex nagyüzemi termelésnek megfelelő gépekkel.

Külön határozat írja elő a mezőgazdasági gépekről való gondoskodás, a gépek karbantartásának és kihasználásának módját, valamint a javítási munkálatok és a mezőgazdaság gépekkel történő ellátása rendszerének tökéletesítését.

Az említett feladatok biztosításának érdekében több jelentős intézkedést valósítunk meg, több komplex elemzést és távlati tervet dolgozunk itt, elmélyítjük a KGST tagállamaival folytatott együttműködést, hogy teljes mértékben fedezni tudjuk a mező gazdaság szükségleteit.

Szükséges megjegyezni, hogy főleg a Szlovákia mezőgazdasága gépesítési színvonalának fokozására vonalközt határozatok lesznek igényesek, meri ezen területnek a nagyüzemi terme lés, a betakarítás és a betakarítás utáni kezelés érvénybe léptetéséhez szükséges gépesítési szívónál jóval lemaradt a csehországi színvonaltól. A burgonya betakarításánál 1970-ben például csak 4 százalékban érvénye sültek a gépek. Szlovákiában az em lített évben 36B ha burgonya jutotl egy kombájnra, Csehországban viszont mindössze 63,1 ha. Egy répakiszántóra 178,2 ha, egy fejelőgépre pedig 193 ha cukorrépa jutott 1970- ben Szlovákiában, Csehországban pedig csak 49,9, illetve 50,9 ha.

A technika és technológia színvonala nagy mértékű növekedésének biztosítása érdekében az 1971—1975 ös időszakban csupán a gépek és berendezések számának növelésére több mint 6 milliárd koronát fordítunk. A munkafolyamatok gépesítése színvonalának és a munkatermelékenység lényeges növekedése érdekében javítani kell a gépek teljesítőképességét:

— növelni kell az energiaforrások, a traktorok vonóerejét;

— a több munkafolyamatot végző gépsorok sebességét;

— a gépek munkaszélességét;

— olyan komplex gépsorokat kell létrehozni, melyeket csoportosan is lehet használni;

— fokozatosan át kell térni az automatikus irányításra.

A nagy teljesítményű gépek minőségének és teljesítőképességének növekedésével párhuzamosan módosuló árak természetesen megkövetelik, hogy biztosítva legyen a gépek tökéletes kihasználása. Ezt a jelen időszakban csak kevés gazdaság tudná biztosítani, mert aránylag sok a kis földterülettel rendelkező mezőgazdasági üzem Szlovákiában. Ezért ismét szerephez jutnak a gép- és traktorállomások. Ök kapják a legmodernebb gépek túlnyomó részét, s azok kihasználását a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatások formájában biztosítják. Ezenkívül kialakulnak az üzemközi együttműködés különböző formái, olyan gazdasági sgységek jönnek létre, melyek lényegében képesek lesznek biztosítani i legmodernebb gépek maximális kinasználásához szükséges feltételeket s. Már ma is több olyan géppel ren-