Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-14 / 32. szám

Borzvadászat a Szilicei fennsíkon A VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS e hó 27-én nyitja Buda­pesten kapuit, amelyet a látogatók 1971. szep­tember 30-ig, naponta 9—21 óra közötti időben tekinthetnek meg. A ki­állításon a halászat és az ebtenyésztés is helyet kap. — к— ELADÁSI SZERZŐDÉS A Szlovákiai Vadászok Szövetségének Központi Bizottsága 1971-re is fel­újította a Baromfifeldol­gozó Vállalattal kötött keretszerződést a lőtt vad ellátására, Illetve felvásárlására. A meg­változott feltételekről a SZVSZ részletesen tájé­koztatja szerveit. —K. K.— Eleven vadászélet folyik a Szilicei fennsíkon. Különösen az utóbbi tíz évre vonatkozik ez, amióta megalakult a hosz­­szúszói vadásztársaság. A tár­saságnak 17 tagja van, s a ta­gok három községből kerülnek ki; Hosszúszóról (Dlhá Ves), Kecsőről (Kečovo) és Ardóról (Ardovo). Jelenlegi elnöke M6- zses Sándor Ardóról, Bartók István Hosszúszóról az ellen­őrző bizottság elnöke. Elmon­dotta, hogy a társaság feladata a vad gondozása és kilövése. Leginkább szarvasbikára, vad­disznóra, őzre, nyúlra, fogoly­ra, fácánra, rókára vadásznak. Az utóbbi tíz év alatt farkas csak egyetlen egyszer vetődött a tájra, s bár bekerítették, mégis megszökött. Hegyes-völgyes, szakadékos és szálerdős tájék tartozik a vadászterülethez. Nem sík vi­dék, mint a Cb'allóköz, vagy az innen keletre és nyugatra levő dél-szlovákiai területek. Vadá­szati körülményeik is mások az itteni vadászoknak. A társaság elevenségére vall, hogy tíz év alatt a Hosszúszó fölött maga­sodó Szőlőhegyen ötvenezer korona értékű vadászházat épí­tett részben meglevő pénzéből, részben brigádmunkával. Me­nedékhelyként szolgál ez a ház, ha megered az eső, vagy ha éjszakai lesre mentiek. De kü­lönösen az ide érkező vadász­vendégek kényelmét biztosítják itt. Van benne szoba, konyha, előtér. A szobában hat ágy és tűzhely nyújt kényelmet. A ház kulcsra zárt, azonban az előte­ret úgy készítették, hogy ott, például a vihar ellen bárki me­nedéket találhasson. Az erdő közepén a sötétség ellen petró­leum lámpával szerelték fel magukat. Egyik tájkülönlegesség itt a borz előfordulása. Erre vall az egyik Hosszúszó fölé emelkedő magaslat is, melynek gyér gye­pes, sziklás az oldala s csak a tetején van ritkás tölgyes, amely a Borzut nevet viseli. Itt Bartók István az utóbbi tíz év alatt mintegy négy példányt ejtett el. Ritka állat a borz. Bartók István vadászeredmé­nyei szempontjából is, ha te­kintetbe vesszük, hogy ugyan­ezen idő alatt húsz rókát, ti­zenöt vaddisznót és számos őzet lőtt. A borz kurtalábú ku­tyára emlékeztet, barnásszürke, drótszőrű fehér csíkos hom­lokkal. Kevesen tudják, hogy igen ízes, zsíros pecsenyéje van. A zsírja amúgyis nagyon hasznos. Szívasztmások gyó­gyítására igen alkalmas. A be­teg személy a borz zsírjával táplálkozik s ez lélegzését erő­sen megkönnyíti. A betegek részéről azért évről évre meg­ismétlődő kereslet nyilvánul meg a vadászoknál a gyógy­hatású borzhús és borzzsír iránt. Bartók István is tud olyan eset­ről, amikor a borzzsír valóban gyógyhatású volt a szívasztmá­ra. A hosszúszói múltbeli üz­letvezető, aki akkoriban a va­dásztársaság tagja volt, név szerint Helc Ferenc is élt ez­zel az orvossággal és nem ered­mény nélkül. De a borzzsír egyéb sebek gyógyítására is alkalmas. Augusztustól a tél beálltáig va­dásznak rá. Akkor azután mint a medve, lyukba vonul vissza a sziklák között és téli álomra szenderül, s csak tavasszal jön ki ismét. A legalkalmasabb ku­koricatöréskor vadászni rá, amikor a kukoricást járja, mert ilyenkor lehet leginkább a kö­zelébe férkőzni. Legjobb oldal­ról találni 15—20 méterről sö­rétes lövedékkel. Egyesek még azt megfigyelték a borznál, hogy kukoricatüréskor a nős­tény a hátára fekszik, lábait a magasba meresztve. Ugyanak­kor a hím tördeli a kukorica­csöveket s a nőstény lábai közt halmozza föl. Amikor elké­szült, farkánál fogva vonszol­ja be élete párját szánkó mód­jára telelő helyére a zsákmány­nyel együtt. MOHR GEDEON, Hosszúszó (Dlhá Ves) SZÁMADÁS A SZÁLKÁI Jánošík vadász­egyesületben A Szálkái Jánošík Va­dásztársaságnak 1£ tagja van. Az elmúlt év folya­mán az előírt károsvad kilövését teljesítették. A megszabott pontszámot minden vadász elérte. Fodor Lászlónak egy szép vadmacskát is sike­rült puskavégre kapnia. Ez a ragadozó környé künkön ritkán fordul elő. A társaság mérgezett to­jásokat is vásárolt és ez­zel is igyekezett pusztí­tani a káros vadat. Az elmúlt év folyamán ga­lamblövészetet is szer­veztek. A szálkái vadá­szok részt vettek az elő­írt lövészversenyeken is Garamkövesden és Su­­rányban. A vadak eteté­se terén önfeláldozó munkát végeztek és szép sikereket értek el. Az efsz-ben a nyáron a sür­gős munkálatoknál segí­tettek, ezért a szövetke­zet vezetősége több má­zsa szemes- és szálasta­­karmányt biztosított a vadak etetésére. Idén hasonló tevékeny­séget folytat a társaság, ami bizonyára meghozza a várt jó eredményt. Majerszky Márton, 1 Szalka (Salka) vadásztrófeák nemzetközi bírálata Nemzetközi Trófeabíráló Bizottság értékelte a Vadászati Világkiállításra beküldött vadász­trófeákat. A munkában 19 országból 26 kül­földi és 17 magyar tag vett részt. Egy-egy küldött több szekcióban is tevékenykedhet. Ennek figyelembevételével 15 szekción belül 40 külföldi és 21 magyar tag végezte a bírá­latot — teljes mértékben megfelelve a nemzet­közi bírálat követelményeinek. A nemzetközi zsűrin belül az Európa-cso­­portban szarvasra és őzre két-két szekció in­dult. Vadkanra, jávorra, dámra, ragadozókra, muflonra, zergére, kószálí kecskére egy-egy szekció. Az egzotikus trófeák csoportjában ázsiai vadfajokra két szekció, az afrikai és az amerikai vadfajokra egy-egy szekció. Minden szekcióban magyar titkár dolgozott. A Nemzetközi Bizottság neves szakemberek­ből állt. Külön növelte a munka tekintélyét, hogy első esetben vettek részt a bírálatban az afrikai és az ázsiai országok képviselői. Minden szekció elnököt választott. A vitás kér­dések eldöntésére a Nemzetközi Trófeabíráló Bizottság elnökséget alakított. A magyar elnök mellett társelnökként szerepeltek a szekciók megválasztott elnökei és a Nemzetközi Vadá­szati Tanács főtitkára. A társelnökök között — a nemzetközi jellegnek megfelelően — négy személy magyar. A Bizottság ülését hosszú előkészítő munka előzte meg. Minden trófeát magyar szakembe­rekből alakúit mérőbizottság mért le. Az így elkészült bírálati lapokat kapta meg a Nemzet­közi Bizottság, amely elvégezte a trófeák tény­leges értékelését, szükség esetén utánmérése­­két végzett, döntött a díjazás módjáról. Szakembereink munkája nagy nemzetközi elismerést kapott. A bírálat rendben, a Nem­zetközi Vadászati Tanács és a Világkiállítás bírálati szabályzatának megfelelően folyt le. Bírálatra 6200 trófea érkezett. A beérkezett trófeák alapján is megállapít­hatjuk, hogy a budapesti Vadászati Világkiállí­tás az eddigi nemzetközi rendezvények közül a legnagyobb, a trófeák minőségét, választékát illetően pedig egyedülálló. A várakozásnak megfelelően természetsze­rűen legnagyobb az európai trófeák száma, ezen belül a szarvas, az őz és a vaddisznó­trófea mintegy ezer-ezer darabbal. A Világ­­kiállítás jellegének megfelelően nagy számban érkezett ázsiai, afrikai trófea, főleg vadkecske, argali, gazellák, antilopfélék. Sok a ragadozó állatok trófeája — bőrök és koponyák. Tovább javul az európai és más földrészek közti arány az Afrikából, Indiából, amerikai földrészről várható és már jelzett, mintegy 1001) darab trófeával. Sok rekordméretű trófea érkezett a kiállítás­ra: szarvas, őz, dám, zerge, muflon, vadkdn, jávor, vadkecske, argali, gazellák stb., melyek pontszámának közlésére a Kiállítás Katalógusa, a dijak odaítélésére az erre hivatott zsűri ille­tékes. Előzetesen annyit, hogy az eddig elis­mert magyar világrekordok tartják a helyüket. A legnagyobb jávortrófeát a Szovjetunió, zerge­­trófeát Románia, vadkecsketrófeát és argalit Mongólia, vadkanagyarat Jugoszlávia, muflon­szarvat Csehszlovákia küldte. A trófeák töme­gére a kiváló minőség, a díjas méret jellemző, ami a vadászati kultúra magas színvonaláról, a Világkiállítás egyik legnagyobb rendezvé­nyének, a Trófeabemutatónak kellő értékelésé­ről tanúskodik. Dr. TÓTH SÁNDOR 6 Az összes ebfajták nemzetközi kiállítása - Brno 71 Ez év július első szombatján ■ és vasárnapján sikeresen zaj­lott le Brnóban az összes eb­fajták nemzetközi kiállítása. Az első napon az összes va­dászkutya fajták, a második napon pedig az összes egyéb kutyafajták bírálatára és bemu­tatására került sor. A kiállítást a csehországi és a szlovákiai vadászok, valamint kisállatte­nyésztők szövetségei rendez­ték az F. C. I., vagyis a Nemzet­közi Ebtenyésztő Szövetség védnöksége alatt. Az állatok szakbizottsági bírálata után a fajtagyőztes ebek a következő titulusokat szerezhették meg: ■ Brno 1971 győztese, ■ CACIB (a nemzetközi szép­­ségsampion titulus váromá­nyosa), Ш A fiatal ebek osztálygyőztese Brno 1971, Ш A nyílt osztály győztese Brno 1971, ■ A szolgálati ebek osztály­győztese Brno 1971, ■ A legjobb tenyésztői cso­port, A kutya és a gyermek“ verseny győztese. A vadászkutya fajták közül 52 nyerte el a CACIB-ot, 55 sampion lett, 29 pedig a Brno 1971 győztese kitüntetésben ré­szesült. Az egyéb ebfajták kö­zül 78-at CACIB-bal dekoráltak, 79 sampionná lépett elő, 47 pedig a Brno 1971 győztese megtisztelő rangot kapta. A győztes ebek gazdái tisztelet­díjat vagy emléktárgyakat vet­tek át a gondoskodásukban lévő ebekért. A közel 1500 ki­állított kutya tulajdonosai ál­lataikra vonatkozó diplomát vettek át, a ki nem selejtezett ebeket pedig értékjelző sza­laggal dekorálták. Az értéke­lés szerinti kitűnő kutyák kék szalagdíszt, a nagyon jók piro­sat, a jók zöldet, a megfelelők pedig lilát kaptak. A rendezés hibájául talán csak azt lehet felróni, hogy a győztes ebek felvonultatásakor nem olvasták fel az ebek ka­talógusszámát, s így az érdek-A legjobb (enyésztűi csoport első helyezettjei a Diotima Schä­fer Aidingeni (NSZK) tenyészetéből kikerülő afgán agarak váltak. Közülük a B’Pajou el Di-tschu-rahdan nevű eb (jobbra) CAClB-surba került és elnyerte a Brno 1971 győztese elisme­rést. Tulajdonosa E. B. Wright, Merklingen (NSZK) két csi­szolt ólomkristály vázát vett át a rendezőségtől az esemény emlékére. Seaglen z Gatebeckparku nevű collia (skót juhászkutya) CACIB-sorba lépett és a nyílt osztályban Brno 1971 győztesévé vált. Tenyésztője és tulajdonosa: Antonín Košík, Bratislava. lődők nehezebben találták meg ország, Magyarország, NDK, a részletes adatokat és a te- NSZK, Svájc, továbbá képvisel­­nyésztők lakáscímeit. tette tenyésztőit Nyugat-Berlin A nemzetközi kiállításon a is. A választék igen bő volt következő államok képviseltet- még a laikusok számára is, ték ebtenyászetüket: Ausztria, hiszen ötvenöt ebfajta kevés CSSZK, Dánia, Franciaország, kiállításon összpontosul. Hollandia, Jugoszlávia, Lengyel- KUCSERA SZILÁRD Graziella’s Biche olasz agár CACIB-ot érdemelt ki és a nyílt osztályban Brno 1971 győztesévé lépett elő. Tenyésztője: Ruth Nellissen, Kandier (NSZK). Tulajdonosa: Margit Roth, Nürn­berg (NSZK). Blackberry Milfa nevű airdale terrier CACIB-ra vált érdemes­sé. Tenyésztője: Miloslava Zahrádková, Nymbnrk (CSSZK). Tulajdonosa: Zdenka Skŕičková, ugyancsak Nymburk-i lakos. GyáH Marci Prímás nevű puli a nyílt osztály résztvevője. Te­nyésztője: Ninczér Nándor, Budapest. — Tulajdonosa: Dózsa György, Budapest. (A szerző felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents