Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-14 / 32. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. augusztus 14. jó műnké, jó eredmények Kelet-Szlovákia déli részén, a terebesi (Trebišov) járásban is végefslé közeledik az aratás. Ing. Remenicky Pavel arcáról megelégedés sugárzik, Helena Cenčiariková örömmel teszi elém a legújabb jelentéseket. Nő létére is férfias energiával látja el a termelési-diszpécseri feladatot. A járásban 28 214 hektár volt a kalászosok területe. Ebből 19101 hektár búza, 882 ha gabona, 7191 hektár árpa és 1040 ha zab. A kombájnok hadosztálya minden percet kihasznált. Július 26-án 21396 hektárról csépelték ki a termést. Ez azt jelenti, hogy a nagy csata 76 százalékát már maguk mögött tudják a járás mezőgazdasági üzemei. A saját 280 kombájn mellett az északi járásokból még 81 vendégkombájn segédkezett a terebesi járás mezőin. Főképp Spišská Nová Ves (Igló) tett ki ezen a téren magáért; 47 kombájnt küldött. Ezek a kombájnok a napokban már hazatértek. Néhány nap múlva a mi szövetkezeteink is elindítják gépeiket észak felé, hogy viszonozzák a segítséget. A kombájnosok kiértékelése július végén a következőképpen alakult: Kanda Vincent (Nagykövesd — Velký Kamenec) 5008 mázsát csépelt ki 138 hektáron, Malackaniő Ján Vojfíice 4850 mázsát 165 hektáron, Bohács Géza Zétény (Zatin) 4060 mázsát 140 ha-on és Kiss Pál Királyhelmec (Král. Chlmec) 4083 mázsát 117 ha-on. Ottjártamkor 14 mezőgazdasági •nagyüzem végzett a termés betakarításával: Kisgéres (Malý Horeš), Nagygéres (Velký Horeš), Kistárkány (Maié Trakany), Kiskövesd (Malý Kamenec), Nagykövesd (Velký Kamenec), Izske (Ižkovce), Nagykapos (V. Kapušany), Szűrnyék (Sirnik), Imreg (Brehov), Bodrogszerdahely (Streda n/Bodrogom), Szinyér (Svinice), Zétény (Zatin), Rad (Rad), Gercsel (Hrčel). A felvásárlási tervet elsőként a kisgéresi szövetkezet teljesítette. Utánuk a hriadkyi szövetkezet, majd Besa, Kašov, Kravany, V. Raškovce is feliratkoztak a „dicsőség táblára“. Az eddigi megállapítások szerint a hektárhozamok mindenütt túlszárnyalták a tavalyit. Sőt voltak olyan parcellák is, ahol mesés eredmények születtek: például a Kiskövesdi EFSZ (november 10-én vetett!) Bezosztája fajta búzája 23 hektáron 57 mázsa átlagtermést hozott. Ugyancsak nagy hektárhozamokkal dicsekedhetnek a Kravanyi és a Bodrogszerdahelyi Állami Gazdaság, valamint a kistárkányi, pólyányí, radi, nagykövesdi szövetkezetek is (35—40 mázsa). A kelet-szlovákiai kerületben a terebesi járás földművesei július 21-én elsőként teljesítették az eladási tervet. Szlovákiai méretben ez a tisztes 4. helyet jelenti — mondja a járási főagronómus. Megjegyzi még azt is, hogy a burgonya felvásárlási tervét is 100 százalékra teljesítették. Ugyanez a helyzet az őszi repcével is: 1600 hektárról 17 mázsás hozamot értek el. A szalma begyűjtése szintén a legjobb ütemben halad. — Komoly nehézségek voltak. Igaz, alkatrész- és gumiabroncshiány nálunk is van, de a jó kooperációs szervezéssel minden problémát megoldottunk. A jövő hónap végére az egész járás területén zsákba kerül az utolsó szem gabona is — fejezi be szavait Remenicky mérnök elvtárs. Kovács István A könyveknek köszönhetem Nem volt szándékom róla cikket írni, de a találkozás mély nyomot hagyott bennem. Hogy miért? Mert munkaruhája zsebében könyvet láttam, s ez szokatlan jelenség.. Szokatlan, különösen az állattenyésztés dolgozói között. A neve Ivány Zsigmond, 26 éves és a Királyréti (Králka) Állami Gazdaság feketeháti farmján^ dolgozik, mint állatgondozó. Keszegfal va és Gűta (Kameničná! Kolárovo) is nyolc kilométerre lehet innen, és mindkét irányban qsak mezei út vezet, mely bizony Őszszel, az őszi esők idején vagy télen szinte járthatatlan. Annak^llenére, hogy a környezet ilyen, mondja Zsiga, mégis sokat fejlődtem, s ezt elsősorban a könyveknek köszönhetem. Főleg a tudományos könyveket szeretem, de olvasok más is. Mindent, ami a kezembe kerül. Nemrég fejeztein be a „Szerencsés űrutazás“ című könyvet, s most a Medicina Könyvkiadó által kiadott „J6ga“-t olvasom. — Annak előtte mint traktoros dolgoztam, de itt az állattenyészsésben megtaláltam számításomat, s több idő jut az olvasásra is. Aztán a gazdasági eredményekről beszéltünk. A feladatok nagyoki -megoldásukhoz nemcsa^ fizikai erő, de bizonyos fokú szellemi felkészültség is szükséges. Az elmúlt évben a hízómarháknál neki volt a legnagyobb súlygyarapodása, 0,81 kg. S ez nem csekélység! Aztán, távlati terveiről beszélt. Itt kell hagynom Feketehátat, mondja, s talán a mezőgazdaságot is. A lányom jövőre iskolába megy, s innen a bejárás nagyon körülményes. Különben nem mennék el innen. Megszoktam már a környezetet, s a gazdaság vezetője is elégedett velem. Tizenöt napos megfeszített munka után a Dunatőkési (Dun. Klatov) Állami Gazdaság befejezte az aratási ás cséplési munkálatokat és egyben teljesítette az eladási tervét. Az aratásban kilenc kombájn vett részt (ebből két brigádos), A napokban már csak a szalmabetakarítást és a tarlóhántást végzik. A képen balról az üzem igazgatója. Hajtman István mérnök és a vásárúti (Trhové Mýto) gazdaság vezetője. Szfilló Lajos elvtárs az utolsó munkálatok szervezését beszélik meg. Németh Béla Pihenő a „Szabadság Gtján“ Erősödő' barátság Az ifjúság szocialista hazafiságra és nemzetköziségre való nevelése pártunk politikájának vezérelvét képezi. A helyes nevelési politikáról nem lehet eleget beszélni — s nem lehet elég korán gyakorlatilag alkalmazni. A Rimaszombati Járási Pionírotthon vezérkara okulva az 1968/ 69-es válságos időszak tanluságain, következetesen érvényesíti a szocialista nevelés módszereit, melyet a „Vörös csillag nyomában“ és a „Signál Prága—Moszkva 50“ elnevezésű országos versenyjáték eredményei is bizonyítanak. Az idei nyári táborozások is az internacionalizmusra való nevelést szolgálják. A Rimaszombati Járási Pionírotthon vezetősége első ízben rendezett az idén közös táborozást , a szomszédos MNK úttörőivel. A húsznapos nyaralás első szakasza Csehszlovákiában volt. Huszonöt magyarországi (salgótarjáni) és huszonöt csehszlovákiai (rimaszombati) pajtás ismerkedett meg a Magas-Tátra és Gömör természeti szépségeivel. Ugyanezek az úttörők napjainkban Hajdúböszörményben tartózkodnak, ahol a hajdúsági városokat és fürdőket tekintik meg, S három napot a magyar tenger, a Balaton partjánál is eltöltenek. Felvételünk a Magas-Tátrában készült. -ha-Aztán . újra visszakanyarodunk . a könyvekhez. Mindent nekik köszönhetek, mondja. A magányban! társaim voltak, szórakoztattak és' műveltek. A könyvnek köszönhetem, hogy más emberré váltam, hogy antialkoholista lettem és leszoktam a dohányzásról. György Elek Elégedettek / Csallóköz rónáin elhallgattak a kombájnok,' s a szövetkezetek és állami gazdaságok agronómusai már tiszta képet tudnak adni az elért eredményekről. így van ez Somorján is, ahol Turcsan Károly, az efsz agronómusa tájékoztatott az idei aratás eredményeiről. — Nem midennapi eseménynek számít — mondotta —, hogy szövetkezetünknek volt olyan táblája, ahol árpából (Diana) 45 q, búzából (Bezosztája) 56 q-s hozamot értünk el. A tervezett hektárhozam árpánál 33, búzánál pedig 36 q volt. Az elért átlagos eredményeink pedig árpából 38,02, búzából 40 q. Az őszibükköny átlag 43,50 q-t termett egy hektáron. A szövetkezet összesen 548 hektárról takarította be a gabonát. A legjobb teljesítményt Ármay Ferenc és Sill József nyújtották, akik E—512-es kombájnjukkal 157 hektárt arattak le. Nem sokkal maradt mögöttük Balián László, Bors József, Ürge György és Kargel Gyula sem, akik SK—4-esekkel dolgoztak. Dicséret illeti még Szabó Mihály, Tóth László, Hervay Ferenc és Kadnár Mihály kombájnosokat is, akik ugyancsak nagy szorgalommal arattak. A szövetkezet több kombájnosa most Csehországban tesz eleget küldetésének. Turcsan elvtárs befejezésül elmondotta, hogy a közösben jelenleg a tarlószántásra összpontosítják a munkálatokat. Igyekezetüket azonban hátráltatja, hogy a ZT— 3000 jelzésű német traktoruk gumitömítés miatt üzemképtelen. Óváry Péter Segítettek az aratásban A Szirénfalvai (Ptruksa) Egységes Földművesszövetkezet az idén 15Ö hektáron termelt kalászos növényeket. Az efsz-nek saját aratókombájnja nincs, így a vezetőség szerződést kötött a traktor- és gépállomás nagykaposi (Vei. Kapušany) kirendeltségével a kalászosok learatására. Előbb egy, majd két kombájn aratta a beérett búzatengert. A munkálatok azonban nem folytak zökkenőmentesen. Üzemzavarok jöttek közbe, s hol az egyik, hol a másik kombájn esett ki a munkából (kezdetben még az eső is akadályozta az aratást). A szomszédos szövetkezetek közben learattak, ezért Kiss László, a helyi efsz elnöke felkereste a Nagyszelmenci (Veiké Slamence) és a Nagykaposi EFSZ elnökét és segítséget kért tőlük. Másnap három kombájn sietett segítségre, s még aznap délután négy órára befejezték az aratást a Szirénfalvai EFSZ-ben is. Ehhez hasonló példás segítség hasznos lenne a többi mezőgazdasági csúcsmunkáknál is. Ügy gondolom jóakarattal, megértéssel a jószomszédi viszony mindkét részről a jobb termelési eredményeket is elősegítené. Jakab Sándor Ez is bizonyíték Nem vitás, hazánkban egyre magasabb az életszínvonal. Ezt tapasztalhatjuk lépten-nyomon. A mezőgazdasági termelésben Is. Egyre magasabb szinten végzik munkájukat földműveseink, egyre több korszerű gép jelent számukra segítséget. Ezt a fejlődést most egy más oldalról szeretném megvilágítani. A napokban lassan már mindenhol befejeződik az aratás, • így a Féli (Tomášov) EFSZ-ben is. Most nem a hozamokról szeretnék szólni, hanem egy érdekes megfigyelésről. Emlékszem, még 5—6 éve s főleg régebben nem volt egy learatott tábla búza vagy árpa a leszántásig „ember nélkül“. Reggelente és estefelé libákat legeltettek a tarlón, és ameddig csak lehetett, gyűjtötték a kalászokat. Ma pedig az a helyzet, hogy amikor egy 34 hektáros- árpát learattak, akkor csak délutánonként egy idős bácsi volt látható, aki ideig-óráig tömte a zsák' ját' kalászokkal. Régen azon is folyt a vita a szövetkezet vezetősége és a tagok között, hogy minél, később szántsák le a tarlót, hogy lehessen kalászt szedni. És ma? Ellenkezőleg. Szóval ez is bizonyít valamit. Mózes Imre Ahol nem feledkeznek meg a néprajzi hagyományokról Motto: „Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sej, ma nem azzal kellene: Honnan jössz, — azzal ecsém hová mész!" (Illyés Gyula) Falun születtem és nevelkedtem, de én sajnos már vajmi ke- • veset tudtam ellesni a régi falu_: életéből, földművelő őseink lelki-’ világából. Gyermekkorom egybe- ■■ esett a felszabadulással, amikor a falu megmozdult. A régi cselédek; főiskolára adták gyermekeiket, a volt szolgálóleányok vasárnaponként magassarkú cipőt húztak, a kocsis télidőben kesztyűt hordott. A mezőgazdaság gépesítésének előretörésével a régi szerszámokat kivonták a forgalomból. A lakásokból eltűntek a régi bútorok, a falvak terjeszkedtek. Túl nagy volt az átalakulás! S mi, az ifjú nemzedék sandán pislákolva az erős fénybe, mámorossá váltunk az erős, szabad levegőtől, részben elveszítettük lábunk alól a „múlt talaját“. Az ember gyorsan felejt, különösen rossz emlékeit igyekszik elfelejteni, de azokat a szálakat mégsem szabad teljesen elvágni, amelyek összekötnek a ré-Igi falu életével. Ennek mind néprajzi, mind pedig nemzeti hagyomány szempontjából óriási jelentősége van. Ezért csak dicsérni és támogatni kell az olyan igyekeze-9 tét, mint a dióspatonyiaké. A községben két éve felépült a kultúra fellegvára, az új kultúrotthon. A falu fiatalsága otthonra talált, de az idősebbek nem elégedtek meg ezzel. Kalmár János efsz elnök, Csölle Lajos hnb elnök s Csóka János iskolaigazgató tovább törte a fejét, hogyan lehenet a kultúrház környékét a parkosításon kívül meg szebbé, értékesebbé tenni. A nagyszerű terv máris megszületett. A kultúrotthon mellett megmaradt egy régi, nádfedeles parasztház. Az agilis vezetők ezt a házat szeretnék olyanná tenni és berendezni, mint ahogy 70—80 évvel ezelőtt kinézett. Az udvaron levő gémeskút köré pedig összegyűjteni a korabeli mezőgazdasági . szerszámokat. Összegezve tehát Dióspatonybán adva van a falusi néprajzi múzeum terve, s ennek konkretizálására rövidesen sor, kerül. Fáradozásuk annál is dicséretre méltóbb, mert szocialista társadalmunk legnagyobb erőtartaléka a nép, s néphagyományokkal foglalkozni a legszebbé, a leghumánusabb munka. Ezek a néprajzi és tárgyi hagyományok lélekformáló erővel is fognak hatni elsősorban a község fiataljaira, mert megmutatják azt a göröngyös utat, melyen elődeink jártak, s egyúttal azt az utat is meghatározzák, melyen nekik kell járniuk. Csiba László Gyors ütemben Mint egy hatalmas erődítmény emelkedik ki a határból a Szencen (Senee) épülő gabonasiló. A Priemstav dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kitűzött időpontban adják át rendeltetésének a gabonatárolót. Az építés vezetője elmondotta, hogy ha a munkálatok továbbra is ilyen ütemben folynak, 1972-ben elkészül a siló. DÖMÖTÖR ZOLTÁN 6 tmm шявяашяяшшшяшшшяшшвашшяшшшшшшишшшвшшвшяшашшшшшшшшшишшнявшшжшавшшшшвтаявввашаавяшшшшяшяашвавшшЕвиашвагг ďmM/шшвяяякяшяяяяяшвшввашшшяшшава