Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-14 / 32. szám
1971. augusztus 14. SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK szlovákiai Szövetségének fóruma Á fiatal szakemberek és a gyakorlat AZ ŰJ MEZÖGAZDASÄGI MÉRNÖKÖK PROBLÉMAI A MUNKÄBA LÉPÉS UTÁN Az új elemek bevezetése a termelés szervezésébe és iráňyításába, a nehéz testi munkától való tehermentesítés lényegében a szocializálás és a termelőerők fejlődésének eredménye. Az emberi tevékenység fő súlya a gépek ismeretére és kezelésére, az automatizáció, biologizáció és a kemizáció alkalmazására helyeződött át. Ezzel a szervezés magasabbrendű stádiumába lépett, amely fokozatosan a termelés összpontosítását és szakosítását vonja maga után. A fejlődés üteme, a szocialista termelési viszonyok terén az új, szövetkezeti parasztság kialakulásával függ össze, amely a párt földmüvespolftikájának eredménye. A MŰVELTSÉGRE VALÓ IGÉNYESSÉG EMELKEDIK Hangsúlyozni kell, hogy a termelés álandő korszerűsödése megköveteli nemcsak a képesített szakemberek műveltségi színvonalának emelését, de ismereteik alkalmazni tudását is a gyakorlatban. Ezeket a problémákat a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola' már régebben napirenden tartja, és megfelelő intézkedéseket tesz a végzett hallgatók szakosításának tökéletesítésére, a szükséges gyakorlat megszerzésére még a tanulmányi idő folyamán. Koncepciókat dolgozunk ki az Ismeretek kiszélesítésére, főleg a népgazdaság követelményei teljesítésének szempontjából. A gyakorlat igényeket támaszt és a szocialista iskoleügy követelményeinek mindig valamivel magasabbaknak kell lenniük a vállalatok szükségleteinél. A probléma: meggyorsítani a gyakorlatban történő érvényesülést. Ennek azonban vannak elősegítő, de akadá-' lyozó tényezői is, és ezek nem is olyan egyszerűek. Függenek ezek az egyéntől, tehát a fiatal mérnöktől, az előkészületeitől a tanulmányok idején, de a környezettől is, amelybe bekerül. A végzett mérnöknek sokszor döntenie kell az egyes munkakérdésekben, hogy melyik módszert alkalmazza és melyiket mellőzze. Ha ilyen helyzetben támaszkodhatik a régi szakemberek segítségére, akkor az alkalmazkodási időszak megrövidül. Ahol ezt a segítséget nem találja meg, bekövetkezik az elkedvetlenedés. A KUTATÁS EREDMÉNYEI A végzett hallgatók között végrehajtott kutatás szerint rá lehet mutatni néhány problémára, amelyek a tanulmányok idején nyert elméletre és gyakorlatra vonatkoznak. Némely tantárgy túlságosan elméleti, és ezért a fiatal szakember a gyakorlati munka kezdetén nehezen tudja kiválasztani a helyes eljárást, amelyre az adott esetben szükség lenne. Az ilyen döntésnél természetesen az egyéni képességek is közrejátszanak, valamint a pillanatnyi hangulat és a környezet. Meg kell említeni -azt a kérdést is, hogy miképpen értékelik a fiatal mérnök szakmai fejlettségét a munkába való beosztásnál. Az agronómiái tanszéken végzett hallgatóknál a szakmai felkészültséget a munkahelyen kb. 60 százalékban értékelik, az üzemgazdasági szakon végzetteknél 53 százalékban. Azt, hogy a végzett hallgatót miért nem osztották be felkészültségének megfelelő funkcióba, általában a következőképpen indokolják: О a végzett hallgatónak nincsenek »legenda tapasztalatai a kollektíva vezetése terén; # a vállalat jelenleg olyan helyzetben van, hogy a helyet más szakon végzett hallgatóval kell betöltenie; 0 az illető saját elhatározásából ment át más munkahelyre; # vagy nőkről van szó, akik nem nyugszanak bele abba, hogy nehezebb és igényesebb munkát végezzenek. Az az ok is fennállhat, (hogy a fiatal mérnöknek hiányos a gyakorlata, és ez hiba, mert a tapasztalat döntő tényező a termelésben. Vannak anyagi és társadalmi jellegű okok is. Bár az előbbiek ma már ritkán játszanak döntő szerepet, de némely helyen pl. hiányzik a megfelelő lakás, rossz az étkezési lehetőség stb. Sokkal érzékenyebbek a társadalmi problémák: az idősebb dolgozók bizalmatlansága, sőt a fiatal szakemberek képességének lebecsülése; az aránylag kevés kulturális és sportolási lehetőség; a funkciókkal történő túlterhelés már a munkaviszony kezdetén és a szolgáltatások, valamint a szociális intézmények elégtelensége. Annak a tudatában vetjük fel ezeket a problémákat, hogy a szocializmus alapelve az embert álítja az első helyre, aki a munkafolyamatban átalakítja a természetet és önmagának kell kialakítania -a társadalmi és munkakörnyezetét is. A SZAKEMBER — A NAGYÜZEMI TERMELÉS PILLÉRJE Társadalmunk sok anyagi eszközt áldoz -az új nemzedék nevelésére, és ennek az anyagi ráfordításnak nemcsak az anyagi termelés szakaszán kell kamatoznia, de a kulturális felépítmény terén is. A földműves ma már nem gürcölő, nyomorgó paraszt, hanem specialista, mester és szakember, aki nemcsak a természetet formálja és a társadalom szükségleteit biztosítja, de a társadalmi környezetet is átalakítja. Amint a szocialista vállalat megszilárdul, a falu is új arculatot nyer. A GSKP 1970. decemberi plénuma rámutatott arra, hogy a szövetkezeti földművesek osztálya olyan anyagi hélyzetbe került, olyan kulturális színvonalra emelkedik és olyan szociális biztonságot ér el, amelyet nem lehet a régi egyéni gazdálkodók helyzetével összehasonlítani. A fiatal mezőgazdák új vérkeringést visznek a mezőgazdaságba, és idősebb társaikkal együtt a nagyüzemi termelés és az új munkaformák bevezetésének szószólóivá válnak.. Szociológiai kutatásaink azt bizonyítják, hogy a fiatal mérnökök többsége nyereséget jelentett a mezőgazdaság számára. Érvényesülnek az új haladó munkaformák, és a régiekből csak az marad meg, ami megfelelő:^ Igaz, hogy az eredmények néha csak később jelentkeznek, de elhatározásuk szilárd marad az akadályok ellenére is. Bár a sikerek már a munkakollektívák környezetében jönnek létre, mégis tekintély vívnak ki a maguk számára. Az új mérnökök szűkebb kategóriáját képezik azok a fiatalok, akik rövid idő alatt megszokják az új környezetet, ha bizonyos negatívumokkal nem is értenek egyet. Ezt azonnali kifelé nem mutatják, vagy csak később nyilatkoznak. Ennek a kategóriának egy része munkájával felverekszi magát a kívánt pozícióba, a másik része teljesen aláveti magát az új környezetnek, magáévá téve a hiányosságokat is. Ez határozottan káros jelenség a saját, de a vállalat és a társadalom szempontjából is. A legkisebb kategória az olyan mérnökök csoportja, akik nem vetik alá magukat az új környezetnek. Egyrészt azért, mert nem bírják a tempót, amelyet megkövetelnek tőlük, de van olyan eset is, hogy nem tudnak engedni a meggyőződésükből, ami az új haladó munkaformák bevezetését illeti. Ezért el is hagyják munkahelyüket és a népgazdaság más ágazatában helyezkednek el. A képesített szakemberekkel szemben támasztott növekvő igényekkel foglalkozik a főiskola munkaszervezési tanszékének szociológus csoportja, és eredményeik azt bizonyítják, hogy a szocialista iskolára a szakképzés szempontjából nagy feladatok várnak. Ing. JÄN BAKSA tanár, Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola SZÖVETKEZETI TAGOK GYERMEKEINEK ÜDÜLÉSE A FEKETE-TENGER PÁRTJÁN A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége a nyári szünidő idejére néhány külföldi üdülést szervezett a szövetkezeti tagok gyermekei részére, mégpedig a Fekete-tenger, az Adriaitenger és a Balaton partjára. Mindjárt a szünidő kezdetén (júl. 4.) elkísértünk egy 54 tagú üdülő-csoportot a Bratisleva-Ojvárosi pálvaudvarról egészen a bulgáriai Balcsík nevű tengerparti üdülőhelyig, hogy 14 napon át szemtanúi lehessünk a gyermekek határtalan örömének. Honnét is voltak ezek a gyerekek? A nyitrai, a losonci, a rimaszombati, a komáromi és a tőketerebesi járásokból (Nitra, Lučenec, Rim. Sobota. Komárno, Trebišov). Az üdülő csoportot egy vezető, öt segéderő és egy gyermekorvosnő is elkísérte. A Bulgáriába vezető út — Magyarországon és Románián keresztül — sok-sok látványt nyújtott a gyerekeknek. Utána jólesett az alvás a vonat fekhelyein. Gyorsan elszaladt az idő. A gyermekek naivní: elcsodálkoztak, amikor meglátták a tengert. Hogyne, hiszen közülük a legtöbb eddig csak tankön vvek ben olvasott a tengerről. Délelőtt tíz órakor futott be a gyorsvonat a fiatal üdülőkkel Várnába. Itt a Cedok és a Balkánturlst idegenvezetői fogadták őket. Az üdvözlő szavak után autóbuszokba szálltak, hogy tartózkodást helyükre, a Balcsík tengerparti városkába jussanak. Kellemesen meglepődtek a Kamcsija, a Ramona és a Szvezseszt nyárt villák láttán, ahonnét szép kilátás nyílt az Aranyhomokria és a tengerre. A gyermekek naponta háromszor étkeztek; kiadós, fehérje- és vitamindús ételek váltották egymást. Nem hiányzott a gyümölcs sem, kitűnően ízlett a mosolygós, hamvas őszibarack. A gyerekek legtöbbet a tengerparton tartózkodtak. Azok, akik tudtak úszni, felügyelőik jelenlétében 10—15 méterre is bemerészkedtek. az úszni nem tudók viszont a tenger szélénél lubickoltak, vagy napfürdőztek a forró fövényen. A gyermekek nagy örömére szolgált a motorcsónakos' körút a Balcsík-öbölben, majdpedig az egynapos kirándulás az Aranyhomokra. ahol megcsodálták a szebbnél szebb szállodákat, parkokat, tengerparti sétányokat. Aranyhomokon kívül vezetőjük kíséretében a gyerekek megtekintették az Albena vadonatúj üdülőközpontot, szupermodern épületeit és gyönyörű tengerparti sétányát. Balcsík egymagában is szép üdülőközpont. Valamikor Romániához tartozott, s Mária királynő nyári rezidenciájául szolgált. Hatalmas botanikus kertjében sokféle virág-különlegesség látható. Vannak itt pálmák, kaktuszok és trópikus növények. A fiatal üdülők élete a táborban vidáman telt. Számos fellépést szerveztek, s az utolsó estén karneválra is sor került. Amikor elérkezett a búcsúzás pillanata, bizony nem volt könynyú megválni a Balcsík nyaralóhelytől, az örökké morajló, sósvizű tengertől, amit olyannyira megkedveltek. Szerencsésen, élményekkel gazdagon tértek viszsza a gyermekek szüleikhez a külföldi üdülésről. Mindezért köszönet szocialista rendszerünknek, az egységes földművesszövetkezeteknek és a Par-asztszövetség járási, valamint központi szervezőinek, s mindazoknak, akik gondoskodtak a gyermekek élménydús kéthetes nyaralásáról. D. Prokešová A PLÉNUM ELŐTT ÜLÉSEZETT AZ ELNÖKSÉG Nemrég munkaértekezletet tartott Bratislavában a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének elnöksége, amelyen megtárgyalta a Szövetség legközelebbi időszakra vonatkozó fő feladatait. Legelőször a legutóbbi (május 4.) nyitrai plénum-ülés óta eltelt idő alatt végzett munkáról esett szó. Utána az Agroturist utazási iroda felszámolásáról szóló zárójelentést hallgatták meg az elnökség tagjai, majd a lefolytatott ellenőrzés eredményeiről hangzott el tájékoztató jelentés. Az elnökség tagjai mindkét jelentést megtárgyalták és jóváhagyták, majd fontos intézkedéseket hozták. Az elnökségi ülés fö napirendi pontja a Szövetség 1971. év! gyógyfürdői és üdültetési tevékenységének áttekintése és az 1972. évi ezirányű tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslat benyújtása volt. A szövetkezeti földművesek és gyermekeik üdültetését, valamint gyógyfürdői beutalását biztosító bizottság mérlegéből kitűnik, hogy a téli üdültetési időszakban — január 13-től március 22-ig — 4769 szövetkezeti tag részesült üdülésben 87 turnusban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 12 üdülőközpontjában a( múlt év ugyanezen időszakában 3628 szövetkezeti tag üdültetésére került sor). Az üdültetési és gyógykezeltetési bizottság a nyári időszakban 508 szövetkezeti tag belföldi és 1004 tag külföldi üdültetéséről gondoskodott. Ez év őszére vonatkozóan további 3915 szövetkezeti tag üdülését biztosította a szóban forgó bizottság, mégpedig Prágában, Bratislavában, Brnóban, Magas Tátrában, Pöstyénben, Luhačovicében, Mariánske Lázneban és Karlovy Vary-ban. Tehát, mindent egybevetve az idén hazai és külföldi üdülőhelyeken 10196 szövetkezeti tag pihente vagy piheni ki a jól végzett munka utáni fáradalmait, a múlt évben jóval kevesebb szövetkezeti tag (6668 személy) élt ezzel a lehetőséggel. Vagyis a érdeklődés megnövekedett az üdülések iránt. Ami a gyermek- és tanoncüdültetéseket illeti 1971-ben Szlovákiában 2768 szövetkezeti tag gyermeke részesült vagy részesül üdülésben. Külföldi 13—15 napos üdülésen — Fekete-tenger, Adriai tenger és Balaton — 916 gyermek vett vagy vesz részt. A mezőgazdasági pályát választott tanulók az idén jóval többen üdülhetnek, mint 1970-ben. Például ebben az évben 26 egyhetes turnusban nem kevesebb, mint 1984 mezőgazdasági tanuló részesült téli üdülésben, míg a múlt esztendőben csak 1264 tanulót ért ilyen szerencse. Ami a mezőgazdasági tanulók nyári külföldi üdülését illeti, 625-en vesznek részt, mint a kerületi és központi versenyek győztesei. Mégpedig a Szovjetunióban, Magyarországon, Bulgáriában és a Német Demokratikus Köztársaságban. Őszi egyhetes üdülésen 1450 mezőgazdasági tanuló vesz részt hazai üdülőhelyeken. Előreláthatólag az idén 1700 személy részesül gyógyfürdői kezelésben a múlt évi 535-höz viszonyítva. Várható, hogy 1972-ben már hazai üdülőközpontokban öszszesen 12 ezer, s külföldön 2000 szövetkezeti tag üdülhet. A szövetkezeti tagok gyermekei hazai üdülőhelyeken 3500-an és külföldön 1700-an üdülhetnek a következő nyári időszakban. Ehhez még hozzá kell adni a mezőgazdasági tanulók közül jövő évben üdülök számát, amely meghaladja az ötezret. Az előbb már szó esett a fürdői gyógykezelésen résztvevő szövetkezeti tagokról: az 1972. évben ezek száma kétezerre gyarapszik. A Parasztszövetség elnöksége jóváhagyta az üdültetésről és fürdői gyógykezelésről szóló beszámolót, a bizottság tevékenységét kielégítőnek ítélve, további fontos Intézkedéseket javasolt. Az elnökség tagjai a gyűlés végén a Szövekezetl Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottsága plénumának összehívására tették javaslatot, amelyre a legközelebbi időben kerül sor. (eš) A gabonabetakarítás után sok szövetkezetből vándorútra kelnek, s ellátogatnak a szomszédos szocialista országokba, busszal, autón, vonattal. Akik csak szerét tehetik Budapesten kívül a Balaton partján is megtelepednek egy két napra. Ha módjukban áll, ne szalasszák el a lehetőséget, látogassanak el a Keszthely közelében lévő Hévíz-fürdőbe. Foto: nkí
