Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-14 / 32. szám

1971. augusztus 14. SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK szlovákiai Szövetségének fóruma Á fiatal szakemberek és a gyakorlat AZ ŰJ MEZÖGAZDASÄGI MÉRNÖKÖK PROBLÉMAI A MUNKÄBA LÉPÉS UTÁN Az új elemek bevezetése a terme­lés szervezésébe és iráňyításába, a nehéz testi munkától való tehermen­tesítés lényegében a szocializálás és a termelőerők fejlődésének eredmé­nye. Az emberi tevékenység fő súlya a gépek ismeretére és kezelésére, az automatizáció, biologizáció és a ke­­mizáció alkalmazására helyeződött át. Ezzel a szervezés magasabbrendű stádiumába lépett, amely fokozato­san a termelés összpontosítását és szakosítását vonja maga után. A fej­lődés üteme, a szocialista termelési viszonyok terén az új, szövetkezeti parasztság kialakulásával függ össze, amely a párt földmüvespolftikájának eredménye. A MŰVELTSÉGRE VALÓ IGÉNYESSÉG EMELKEDIK Hangsúlyozni kell, hogy a termelés álandő korszerűsödése megköveteli nemcsak a képesített szakemberek műveltségi színvonalának emelését, de ismereteik alkalmazni tudását is a gyakorlatban. Ezeket a problémá­kat a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola' már régebben napirenden tartja, és megfelelő intézkedéseket tesz a vég­zett hallgatók szakosításának tökéle­tesítésére, a szükséges gyakorlat megszerzésére még a tanulmányi idő folyamán. Koncepciókat dolgozunk ki az Ismeretek kiszélesítésére, főleg a népgazdaság követelményei teljesíté­sének szempontjából. A gyakorlat igényeket támaszt és a szocialista iskoleügy követelményeinek mindig valamivel magasabbaknak kell len­niük a vállalatok szükségleteinél. A probléma: meggyorsítani a gyakor­latban történő érvényesülést. Ennek azonban vannak elősegítő, de akadá-' lyozó tényezői is, és ezek nem is olyan egyszerűek. Függenek ezek az egyéntől, tehát a fiatal mérnöktől, az előkészületeitől a tanulmányok ide­jén, de a környezettől is, amelybe bekerül. A végzett mérnöknek sok­szor döntenie kell az egyes munka­kérdésekben, hogy melyik módszert alkalmazza és melyiket mellőzze. Ha ilyen helyzetben támaszkodhatik a régi szakemberek segítségére, akkor az alkalmazkodási időszak megrövi­dül. Ahol ezt a segítséget nem ta­lálja meg, bekövetkezik az elkedvet­­lenedés. A KUTATÁS EREDMÉNYEI A végzett hallgatók között végre­hajtott kutatás szerint rá lehet mu­tatni néhány problémára, amelyek a tanulmányok idején nyert elméletre és gyakorlatra vonatkoznak. Némely tantárgy túlságosan elméleti, és ezért a fiatal szakember a gyakorlati mun­ka kezdetén nehezen tudja kiválasz­tani a helyes eljárást, amelyre az adott esetben szükség lenne. Az ilyen döntésnél természetesen az egyéni képességek is közrejátszanak, vala­mint a pillanatnyi hangulat és a kör­nyezet. Meg kell említeni -azt a kérdést is, hogy miképpen értékelik a fiatal mérnök szakmai fejlettségét a mun­kába való beosztásnál. Az agronómiái tanszéken végzett hallgatóknál a szakmai felkészültséget a munkahe­lyen kb. 60 százalékban értékelik, az üzemgazdasági szakon végzetteknél 53 százalékban. Azt, hogy a végzett hallgatót miért nem osztották be fel­­készültségének megfelelő funkcióba, általában a következőképpen indo­kolják: О a végzett hallgatónak nincsenek »legenda tapasztalatai a kollektíva vezetése terén; # a vállalat jelenleg olyan hely­zetben van, hogy a helyet más sza­kon végzett hallgatóval kell betölte­nie; 0 az illető saját elhatározásából ment át más munkahelyre; # vagy nőkről van szó, akik nem nyugszanak bele abba, hogy nehezebb és igényesebb munkát végezzenek. Az az ok is fennállhat, (hogy a fia­tal mérnöknek hiányos a gyakorlata, és ez hiba, mert a tapasztalat döntő tényező a termelésben. Vannak anyagi és társadalmi jel­legű okok is. Bár az előbbiek ma már ritkán játszanak döntő szerepet, de némely helyen pl. hiányzik a meg­felelő lakás, rossz az étkezési lehető­ség stb. Sokkal érzékenyebbek a társadalmi problémák: az idősebb dolgozók bi­zalmatlansága, sőt a fiatal szakembe­rek képességének lebecsülése; az aránylag kevés kulturális és sporto­lási lehetőség; a funkciókkal történő túlterhelés már a munkaviszony kez­detén és a szolgáltatások, valamint a szociális intézmények elégtelen­sége. Annak a tudatában vetjük fel eze­ket a problémákat, hogy a szocializ­mus alapelve az embert álítja az első helyre, aki a munkafolyamatban át­alakítja a természetet és önmagának kell kialakítania -a társadalmi és mun­kakörnyezetét is. A SZAKEMBER — A NAGYÜZEMI TERMELÉS PILLÉRJE Társadalmunk sok anyagi eszközt áldoz -az új nemzedék nevelésére, és ennek az anyagi ráfordításnak nem­csak az anyagi termelés szakaszán kell kamatoznia, de a kulturális fel­építmény terén is. A földműves ma már nem gürcölő, nyomorgó paraszt, hanem specialista, mester és szak­ember, aki nemcsak a természetet formálja és a társadalom szükségle­teit biztosítja, de a társadalmi kör­nyezetet is átalakítja. Amint a szo­cialista vállalat megszilárdul, a falu is új arculatot nyer. A GSKP 1970. decemberi plénuma rámutatott arra, hogy a szövetkezeti földművesek osz­tálya olyan anyagi hélyzetbe került, olyan kulturális színvonalra emelke­dik és olyan szociális biztonságot ér el, amelyet nem lehet a régi egyéni gazdálkodók helyzetével összehason­lítani. A fiatal mezőgazdák új vérkerin­gést visznek a mezőgazdaságba, és idősebb társaikkal együtt a nagyüze­mi termelés és az új munkaformák bevezetésének szószólóivá válnak.. Szociológiai kutatásaink azt bizonyít­ják, hogy a fiatal mérnökök többsé­ge nyereséget jelentett a mezőgazda­ság számára. Érvényesülnek az új haladó munkaformák, és a régiekből csak az marad meg, ami megfelelő:^ Igaz, hogy az eredmények néha csak később jelentkeznek, de elhatározá­suk szilárd marad az akadályok elle­nére is. Bár a sikerek már a munka­kollektívák környezetében jönnek létre, mégis tekintély vívnak ki a maguk számára. Az új mérnökök szűkebb kategó­riáját képezik azok a fiatalok, akik rövid idő alatt megszokják az új kör­nyezetet, ha bizonyos negatívumok­kal nem is értenek egyet. Ezt azon­nali kifelé nem mutatják, vagy csak később nyilatkoznak. Ennek a kate­góriának egy része munkájával fel­­verekszi magát a kívánt pozícióba, a másik része teljesen aláveti magát az új környezetnek, magáévá téve a hiányosságokat is. Ez határozottan káros jelenség a saját, de a vállalat és a társadalom szempontjából is. A legkisebb kategória az olyan mérnökök csoportja, akik nem vetik alá magukat az új környezetnek. Egyrészt azért, mert nem bírják a tempót, amelyet megkövetelnek tő­lük, de van olyan eset is, hogy nem tudnak engedni a meggyőződésükből, ami az új haladó munkaformák be­vezetését illeti. Ezért el is hagyják munkahelyüket és a népgazdaság más ágazatában helyezkednek el. A képesített szakemberekkel szem­ben támasztott növekvő igényekkel foglalkozik a főiskola munkaszerve­zési tanszékének szociológus csoport­ja, és eredményeik azt bizonyítják, hogy a szocialista iskolára a szak­képzés szempontjából nagy feladatok várnak. Ing. JÄN BAKSA tanár, Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola SZÖVETKEZETI TAGOK GYERMEKEINEK ÜDÜLÉSE A FEKETE-TENGER PÁRTJÁN A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége a nyári szünidő idejére néhány külföldi üdülést szervezett a szövetkezeti tagok gyermekei részére, mégpe­dig a Fekete-tenger, az Adriai­tenger és a Balaton partjára. Mindjárt a szünidő kezdetén (júl. 4.) elkísértünk egy 54 tagú üdülő-csoportot a Bratisleva-Ojvá­­rosi pálvaudvarról egészen a bul­gáriai Balcsík nevű tengerparti üdülőhelyig, hogy 14 napon át szemtanúi lehessünk a gyermekek határtalan örömének. Honnét is voltak ezek a gyerekek? A nyit­rai, a losonci, a rimaszombati, a komáromi és a tőketerebesi járá­sokból (Nitra, Lučenec, Rim. So­bota. Komárno, Trebišov). Az üdü­lő csoportot egy vezető, öt segéd­erő és egy gyermekorvosnő is el­kísérte. A Bulgáriába vezető út — Ma­gyarországon és Románián keresz­tül — sok-sok látványt nyújtott a gyerekeknek. Utána jólesett az alvás a vonat fekhelyein. Gyorsan elszaladt az idő. A gyermekek na­ivní: elcsodálkoztak, amikor meg­látták a tengert. Hogyne, hiszen közülük a legtöbb eddig csak tan­kön vvek ben olvasott a tengerről. Délelőtt tíz órakor futott be a gyorsvonat a fiatal üdülőkkel Vár­nába. Itt a Cedok és a Balkán­­turlst idegenvezetői fogadták őket. Az üdvözlő szavak után autóbu­szokba szálltak, hogy tartózkodá­st helyükre, a Balcsík tengerparti városkába jussanak. Kellemesen meglepődtek a Kamcsija, a Ramo­na és a Szvezseszt nyárt villák láttán, ahonnét szép kilátás nyílt az Aranyhomokria és a tengerre. A gyermekek naponta háromszor étkeztek; kiadós, fehérje- és vita­mindús ételek váltották egymást. Nem hiányzott a gyümölcs sem, kitűnően ízlett a mosolygós, ham­vas őszibarack. A gyerekek legtöbbet a tenger­parton tartózkodtak. Azok, akik tudtak úszni, felügyelőik jelenlé­tében 10—15 méterre is bemerész­kedtek. az úszni nem tudók vi­szont a tenger szélénél lubickol­tak, vagy napfürdőztek a forró fövényen. A gyermekek nagy örömére szolgált a motorcsónakos' körút a Balcsík-öbölben, majdpedig az egynapos kirándulás az Aranyho­mokra. ahol megcsodálták a szebb­nél szebb szállodákat, parkokat, tengerparti sétányokat. Aranyhomokon kívül vezetőjük kíséretében a gyerekek megtekin­tették az Albena vadonatúj üdülő­­központot, szupermodern épületeit és gyönyörű tengerparti sétányát. Balcsík egymagában is szép üdülőközpont. Valamikor Romá­niához tartozott, s Mária királynő nyári rezidenciájául szolgált. Ha­talmas botanikus kertjében sok­féle virág-különlegesség látható. Vannak itt pálmák, kaktuszok és trópikus növények. A fiatal üdülők élete a tábor­ban vidáman telt. Számos fellépést szerveztek, s az utolsó estén kar­neválra is sor került. Amikor elérkezett a búcsúzás pillanata, bizony nem volt köny­­nyú megválni a Balcsík nyaraló­helytől, az örökké morajló, sós­vizű tengertől, amit olyannyira megkedveltek. Szerencsésen, él­ményekkel gazdagon tértek visz­­sza a gyermekek szüleikhez a külföldi üdülésről. Mindezért köszönet szocialista rendszerünknek, az egységes föld­művesszövetkezeteknek és a Pa­­r-asztszövetség járási, valamint központi szervezőinek, s mind­azoknak, akik gondoskodtak a gyermekek élménydús kéthetes nyaralásáról. D. Prokešová A PLÉNUM ELŐTT ÜLÉSEZETT AZ ELNÖKSÉG Nemrég munkaértekezletet tartott Bratislavában a Szövet­kezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének elnöksége, ame­lyen megtárgyalta a Szövetség legközelebbi időszakra vonat­kozó fő feladatait. Legelőször a legutóbbi (május 4.) nyitrai plénum-ülés óta eltelt idő alatt végzett munkáról esett szó. Utána az Agroturist utazási iroda felszámolásáról szóló záró­­jelentést hallgatták meg az elnökség tagjai, majd a lefoly­tatott ellenőrzés eredményeiről hangzott el tájékoztató jelen­tés. Az elnökség tagjai mindkét jelentést megtárgyalták és jóváhagyták, majd fontos intézkedéseket hozták. Az elnökségi ülés fö napirendi pontja a Szövetség 1971. év! gyógyfürdői és üdültetési tevékenységének áttekintése és az 1972. évi ezirányű tevékenység fejlesztésére vonatkozó javas­lat benyújtása volt. A szövetkezeti földművesek és gyermekeik üdültetését, vala­mint gyógyfürdői beutalását biztosító bizottság mérlegéből kitűnik, hogy a téli üdültetési időszakban — január 13-től március 22-ig — 4769 szövetkezeti tag részesült üdülésben 87 turnusban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 12 üdülő­­központjában a( múlt év ugyanezen időszakában 3628 szövet­kezeti tag üdültetésére került sor). Az üdültetési és gyógykezeltetési bizottság a nyári időszak­ban 508 szövetkezeti tag belföldi és 1004 tag külföldi üdül­tetéséről gondoskodott. Ez év őszére vonatkozóan további 3915 szövetkezeti tag üdülését biztosította a szóban forgó bizottság, mégpedig Prá­gában, Bratislavában, Brnóban, Magas Tátrában, Pöstyénben, Luhačovicében, Mariánske Lázneban és Karlovy Vary-ban. Te­hát, mindent egybevetve az idén hazai és külföldi üdülőhe­lyeken 10196 szövetkezeti tag pihente vagy piheni ki a jól végzett munka utáni fáradalmait, a múlt évben jóval kevesebb szövetkezeti tag (6668 személy) élt ezzel a lehetőséggel. Vagyis a érdeklődés megnövekedett az üdülések iránt. Ami a gyermek- és tanoncüdültetéseket illeti 1971-ben Szlo­vákiában 2768 szövetkezeti tag gyermeke részesült vagy része­sül üdülésben. Külföldi 13—15 napos üdülésen — Fekete-ten­ger, Adriai tenger és Balaton — 916 gyermek vett vagy vesz részt. A mezőgazdasági pályát választott tanulók az idén jóval többen üdülhetnek, mint 1970-ben. Például ebben az évben 26 egyhetes turnusban nem kevesebb, mint 1984 mezőgazda­­sági tanuló részesült téli üdülésben, míg a múlt esztendőben csak 1264 tanulót ért ilyen szerencse. Ami a mezőgazdasági tanulók nyári külföldi üdülését illeti, 625-en vesznek részt, mint a kerületi és központi versenyek győztesei. Mégpedig a Szovjetunióban, Magyarországon, Bulgáriában és a Német De­mokratikus Köztársaságban. Őszi egyhetes üdülésen 1450 mezőgazdasági tanuló vesz részt hazai üdülőhelyeken. Előreláthatólag az idén 1700 személy részesül gyógyfürdői kezelésben a múlt évi 535-höz viszonyítva. Várható, hogy 1972-ben már hazai üdülőközpontokban ösz­­szesen 12 ezer, s külföldön 2000 szövetkezeti tag üdülhet. A szövetkezeti tagok gyermekei hazai üdülőhelyeken 3500-an és külföldön 1700-an üdülhetnek a következő nyári időszak­ban. Ehhez még hozzá kell adni a mezőgazdasági tanulók közül jövő évben üdülök számát, amely meghaladja az ötezret. Az előbb már szó esett a fürdői gyógykezelésen résztvevő szövetkezeti tagokról: az 1972. évben ezek száma kétezerre gyarapszik. A Parasztszövetség elnöksége jóváhagyta az üdültetésről és fürdői gyógykezelésről szóló beszámolót, a bizottság tevékeny­ségét kielégítőnek ítélve, további fontos Intézkedéseket java­solt. Az elnökség tagjai a gyűlés végén a Szövekezetl Földmű­vesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottsága plénumának összehívására tették javaslatot, amelyre a legközelebbi időben kerül sor. (eš) A gabonabetakarítás után sok szövetkezetből vándorútra kel­nek, s ellátogatnak a szomszédos szocialista országokba, busszal, autón, vonattal. Akik csak szerét tehetik Budapes­ten kívül a Balaton partján is megtelepednek egy két napra. Ha módjukban áll, ne szalasszák el a lehetőséget, látogassa­nak el a Keszthely közelében lévő Hévíz-fürdőbe. Foto: nkí

Next

/
Thumbnails
Contents