Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-14 / 32. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1971. augusztus 14. 6 A kolhozfalu szobrász művészének munkája A DDA—1UU M típusú kétkonzolns. hidalószerkezettel ellátott esóztető aggreget elnyerte a „Kommunista Munka Hőse“ büszke címet, másrészt azért, mert a felsőbb szervek a kolhozt megbízták vetőmagtermesztéssel, harmadsorban pedig azért, mert termelését ésszerűen szervezi és szakosítja. Nem véletlen, hogy ebben a kitűnően gazdálkodó kolhozban 62 magasabb végzettségű specialista serénykedik. A falu 2500 lakosából 1100-en a kolhozban dolgoznak, s a 650 hektáros öntözőterületből 150 hektáron zöldségtermesztést folytatnak. Ezen a nagy területen természetesen szükség van a szorgos munkáskézre. Beszélgetés a víztárolónál Kalauzunk, Nyikolaj Portyelejovics Kolatyijev főagronómus elmondta, hogy 1500 hektáron búzát, 420 hektáron cukorrépát, 250 hektáron napraforgót s nagy területen kukoricát termelnek. Milyen hektárhozamot érnek el búzából? Ötéves átlagban a Bezosztája búzafajta nem kevesebb mint 46 mázsás hektárhozamot nyújtott. Ebből is látható, hogy itt nagyon komolyan veszik a termelést. Újabban persze rátértek az Aurora és a Kaukaz búzafajták termesztésére, melyeknek termését tavaly 1300 hektárról takarították be.' Az Aurora búza átlagban 68 mázsát termett hektáronként. Az eredmény feljogosította a gazdaság vezetőit arra, hogy az ötéves távlati terv keretében számoljanak a búza hozamának lényeges emelésével. így 1975-ben 50—52 mázsa búzát akarnak elérni hektáronként, részben a nagyobb biológiai értékű, több hozamot nyújtó fajták alkalmazásával, másrészt a bőségesebb tápanyagellátással. Tavaly például a búza alá hektáronként hat mázsa műtrágyát adtak, az ötéves terv végén pedig 8 mázsás adaggal számolnak. A múlt esztendőben a kolhoz 2 millió 280 ezer rubel nyersjövedelmet ért el, melyből a tiszta haszon 693 ezer rubel volt (1 rubel ~ 10 Kős). Mire használják a tiszta jövedelmet? Ugyanúgy, mint nálunk, feltöltik az újratermelési és az oszthatatlan alapot, a szociális, a lakásépítési alapokat, kifizetik a munka- és egyéb költségeket, s a megmaradt pénzeszközt a falu fejlesztésében hasznosítják. Van a kolhoznak például egy korszerű, 680 férőhelyes kultúrháza, 3 óvodája, városias sporttelepe, űj egészségügyi központja, középiskolája, s most szállodát épít, hogy el tudja helyezni vendégeit. Évente 20 —40 lakásegységgel gazdagodik a kolhozfalu. Az építést üzemközi kooperációban végzik. Beszélni kell továbbá arról is, hogy a termelés racionalizáláshoz nagyban hozzájárult S. A. Fjodorovics (hidrotechnikus mérnök nagyszabású műve. A kollioz vezetősége megbízta őt, hogy készítse el az öntözőrendszer tervezetét. A tervet a vezetőség jóváhagyta, s a munkálatok irányítását is rábízta. Rövid időn belül olyan víztárolót épített, amelyben 200 ezer köbméter öntözővíz elfér. Aztán elkészítették a fő- és a mellékcsatorna hálózat zsiliprendszerét. A teljes kivitelezés 600 ezer rubeljébe került a gazdaságnak. Vásároltak továbbá hét DDA—100 M típusú kétkonzolos hidaló szerkezettel ellátott esőztető aggregátor melyekkel a parcellák közti mellékcsatorna-hálózat mentén öntöznek. A kolhoz épülő szállodája A főagronómus az öntözéses terület egyik félhektáros parcéllájához vezetett bennünket. Jó darabon bement a búzatáblába, majd visszatért az útra, s nyomatékosan megjegyezte: — Ilyet még nálunk sem mindenütt látni. Ez itt — mutatott a bűzaparcellára — Lukjanyenko akadémikus legújabb búzája, a „Sziata Cerosz“. Az előzetes kísérleti adat azt ígéri, hogy ez a fajta termelékenyebb lesz, mint elődei. Jelenleg ilyen kis parcellákon szaporítják, elsősorban a kerület magtermesztő mezőgazdasági üzemeiben, hogy ősszel nagyobb területen vethessék. Közvetlenül aratás előtt jártunk a Kirov kolhozban. Az Auróra, a Kaukaz és a többi búzafajta pár napon belül a magtárba került. A Sziata Cerosz azonban még haragoszöld színben játszott. Tehát későbben érő fajta. Ez egy nagy búzatermesztő gazdaságban nagyon jól jön majd a többi búzafajta mellett. Későbbi érése lehetővé teszi a betakarítás beütemezését, vagyis a kombájnok folyamatos üzemeltetését. HOKSZA ISTVÁN N. P. Kolatyijev főagronómus a búzatáblán A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa által jóváhagyott, az egész szovjet társadalmat átfogó ötéves távlati terv, célul tűzte többek közt a gabonatermesztés fejlesztését. A nagy termésátlagot nyújtó búzafajták, a régebbiek közül a Bezosztája s a Mironovszkája, az újak közül az Auróra és a Kaukaz, a jövőben is indokolttá teszik a nagyobb eredmény elérését. Azonban a növénynemesítéssel foglalkozó kutatóintézetek dolgozói tovább kísérleteznek újabb, termelékenyebb, biológiai szempontból kifejezőbb tulajdonsággal rendelkező fajták létrehozásával. A szovjet búzatudö-Lukjanyenko akadémikus legújabb búzája a Sziata Cerosz sok tehát ismét kellemes meglepetést tartogatnak számunkra. Már nálunk is köztudomású, hogy a krasznodari kerület szovhozai és kolhozai az utóbbi években figyelemreméltó termésátlagokat értek el őszi búzából. A múlt esztendőben például a szántóterület 35 százalékán, vagyis másfél millió hektáron 36,6 mázsás hektárátlaggal dicsekedhettek, s ezen a területen belül több taint 400 ezer hektáron 43.5 mázsás termésátlagot értek el búzából. • Valaki azt mondhatná, könynyű ebben a kerületben, mert van Lukjanyenkójuk, aki a nagyhozamú búzafajták nemesítésével világhírnevet szerzett. Egy bizonyos, az említett eredmény csak úgy jöhetett, létre, hogy a tudós és munkaközössége szoros együttműködést épített ki a gyakorlattal, ahonnan hatékony támogatást nyújtottak a tudománynak. Alapjában véve ez az együttműködés kölcsönös, ennélfogva a végeredmény az egész szovjet társadalom érdeme. A távlati terv a kerületben a jövőben hektáronként 40 mázsás átlagos búzaterméssel számol A célkitűzés Kubány földművesei számára magától értetődő. A gondos talajműveléssel, az új és a még újabb búzafajták igénybevételével teljes mértékben hozzájárulnak a lehető legnagyobb hozam eléréséhez. Őszintén szólva ez a nagy horderejű előretörés úgy vált lehetségessé, hogy egy-egy mezőgazdasági üzemnek félszáznyi jól képzett specialistája van, akik kézben tartják a termelést. Terveznek, szakmailag irányítanak, felosztják a feladatokat stb. A beosztottaknak kötelességük támogatni őket törekvésükben, ezzel szemben a szakemberek teljes mértékben felelősek a vezetőségnek az eredményekért. El kell mondani továbbá azt is, hogy a krasznodari kerületben tízéves átlagban hatalmas fejlődés történt a tápanyagellátás tekintetében is. Míg 1960-ban a szántóterület termöerejének javítására 168,5 ezer tonna, addig 1970-ben már 1 millió 700 ezer tonna műtrágyát használtak fel. Ennek következtében egyes járásokban 40 mázsán felüli s számos nagy gabonatermesztő gazdaságban 55—60 mázsás hektárhozamot értek el búzából. A mezőgazdasági üzemekben gyakorlattá vált, hogy műtrágyázás előtt talajelemzéssel állapítsák meg a tápanyagszükségletet. Ezzel egyidejűleg a szervestrágyázást is nagy gonddal végzik. A kerület mezőgazdasági üzemei évente 11 millió tonna szervestrágyát hordanak ki a földekre. Ilyen előzetes tájékozódás után látogattunk el a dinszkav ' ' '• 1 Sz. A. Fjodorovics hidrotechnikus jai járás Krasznoszelszkaja falu Kirov nevét viselő kolhozába. A Szovjetunió viszonylatában ez a kolhoz 4826 hektárjával a kis gazdaságok közé tartozik. A járásban csak két ilyen kisebb gazdaság található, a többi jóval 10 ezer hektáron felüli. A Kirov kolhoz azonban kis területe mellett sok szempontból a nagyok közé tartozik. Egyrészt azért, mert tagjai szorgalmával pár évvel ezelőtt FÖLDRENGÉSJELZŐ A radioaktív semleges gáz — a radon — gyógyászati jelentősége jól ismert. A taskenti földrengéskutatók most újabb tulajdonságát fedezték fel. Kiderült, hogy 1957-től kezdve a taskenti termálvizek radontartalma évről évre növekedett és 1965-re megközelítette a kétszeres értéket. Az 1966. évi erős földrengés után a radon koncentrációja jelentősen csökkent. A kutatók felfigyeltek erre a jelenségre és most naponta mérik a források radontartalmát. Megállapították, hogy közvetlenül a 4—7 erősségű lökések előtt a radon-koncentráció fokozatosan emelkedik, majd stabilizálódik. A legnagyobb koncentráció-növekedés a földrengés előtti 4—5 napban tapasztalható. ZSÄKBAN FAGYLALT? Ma már ez is lehetséges, hála a „száraz-fagylalt“ receptjének, amelyet a moszkvai hűtőipari kutatóintézet szakemberei dolgoztak ki. A tejet a cukorral, a tejszínnel és az egyéb ízesítő adalékanyagokkal együtt a gyárban kiszárítják és ilyen állapotban szállítják a kávéházakba, üzletekbe. Itt a keveréket'vízzel felhígítják, összekeverik, és a fagylaltgépbe töltik. Ez a sződavízárusító automatához hasonló ügyes kis gép' tíz perc múltán már megkezdi az ostyába adagolt fagylalt kiadását. CSAVARMETSZÖ GÉP Tbilisziben, a Kirov szerszámgépgyárban bevezették az olyan nagytermelékenységíí csavarmetsző gépek új modelljének gyártását, amelyeken — az eddigiektől eltérően — egyidejűleg 254 és 295 milliméter átmérőjű csöveken végezhető el a menetvágás. SÍNAUTÖBUSZ A rigai Vagongyárban elkészült több sínautóbusz kísérleti példánya. Forgalomba állításukat olyan szárnyvonalakon tervezik, ahol az utasok kis száma miatt gőz- és Diesel-mozdonyok üzemeltetése nem kifizetődő. Az új jármű sebessége 100 km/6. Két teremből áll, mindegyikben 90 kényelmes ülőhely. ÉVI 4,2 MILLIARD KILOVATTÓRA Leningrádi konstruktőrök elkészítették egy hatalmas teljesítményű gőzturbina terveit. A háború utáni években itt kezdték meg először a világon a nagynyomású, nagyfordulatszámú 100—200 ezer kilowatt teljesítményű gőzturbinák gyártását. Jelenleg sorozatban gyártják a 300 ezreseket. Most kezdték meg az egytengelyes, 800 ezer kilowattos turbina gyártását, amelynek teljesítménye évente 4,2 milliárd kilowattóra. VULKÁNI salak AZ ÉPÍTŐIPARÁN A geológusok a Távol-Keleten, a Sziihote-Alin hegységben gazdag bizmut-eret találtak. Ez az értékes fém a Szovjetunióban igen ritkán fordul elő. örmény kollegáik a Zangezur hegységben vulkáni eredetű salakra bukkantak; ezt az építőiparban máris felhasználják. 200 ÜJ ZÖLDSÉGFAJTA A zöldségtermesztési kutatóintézetben több mint 200 új zöldség fajtát és kobakos növényt termesztettek ki Oroszország különböző övezetei számára. SZŰLŰTAKARÖ- ÉS NYITŐGÉP Egy dolgozó naponta 250—300 szőlőtőkét takarhat be télire, A szovjet szőlészek a közelmúltban olyan gépet konstruáltak, amely naponta 3000 tőke betakarítását végzi el. Az ötletet továbbfejlesztve a nyitást is gépesítették, ennek teljesítménye naponta két hektár.
