Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-14 / 32. szám
1971. augusztus 14. .SZABAD FÖLDMŰVES. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás távlatilag az ötéves terv végére a mezőgazdasági termelés 17, s a felvásárlás 25 százalékos emelkedésével számol. Vajon mi mindent tesznek a mezőgazdasági üzemekben a párthatározatból eredő célkitűzés teljesítésére? A kérdést VITÁRIUS LAJOS mérnök, a járási mezőgazdasági társulás igazgatója válaszolta meg: — Szükséges, hogy járásunkban tovább szervezzük az integrációs kapcsolatot, a termelésben alkalmazzuk az összpontosítás ipari módszereit, kiépítsük a szolgáltatások hálózatát, a tudományos ismereteket összekössük a gyakorlattal, hogy a rátermett emberek képességét mindjobban kihasználjuk. A TERMELÉS ALAPJA A FÖLD Kihasználásától függ a célkitűzés, a nagyobb eredmény elérése. A járási mezőgazdasági társulásnak sikerült a mezőgazdasági üzemeket ráállítása a racionalizálásra, ami azzal kezdődött, hogy 114 szövetkezet összpontosításával 44 nagy gazdaságot építettek ki. Nem feledkeztek meg a talajerő fokozásáról és a földalap kiszélesítéséről sem. A nagyszabású akció keretében irányítják a tápanyágellátást, szabályozzák a folyókat, patakokat, hogy nagyobb területet kapcsolhassanak a termelésbe. Miért szükséges mindez? A- zért, mert színvonalas állattenyésztést el sem lehet képzelni kellő színvonalú növénytermesztés nélkül. Természetesen ezen a szakaszon még van elég behoznívaló. A mezőgazdasági társulás azonban teljes mértékben arra törekszik, hogy a termelők kihasználják a ren-Akár az iparban A KOOPERÁCIÓ, AZ INTEGRÁCIÓ ÉS A SZAKOSÍTÁS ELŐNYEI Többet, jobbat, korszerűbben! a párthatározatvalóraváltásáért Társadalmunk ügyének eldbbrevitele tekintetében nagyon fontos történelmi jelenség volt pártunk XIV. kongresszusa, mely kitűzte szocialista mezőgazdaságunk távlati feladatait. Felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági üzemek termelési kapacitásának bővítésével és korszerűsítésével s ezen belül a munkatermelékenység emelésével lehetővé kell tenni a fogyasztói piac bőséges ellátását, s törekedni kell a teljes önellátásra. Takács Gábor mérnök, Virág János farmvezető, Szí Mária és Borsó Ferenc röpgyűlésen beszélik meg a fontos teendőket Küzdjünk a szarvasmarha-TBC forrásai ellen Hazánk, állategészségügy dolgozóinak igyekezete révéi mintegy tíz évi szorgalma: munka eredményeként, 1968 ban felsorakozott azon államot mögé, amelyek leküzdték < szarvasmarha-tuberkulózist. Ugyanezt tették a Szovjetunió ban és más államokban is. Nem szabad azonban megfe ledkezni, hogy továbbra i: fennmaradtak azok a források amelyek állandóan fenyegetil állományunkat. Ilyen fertőzés források elsősorban is a TBC-: emberek, és a házi, illetőlej szabadon élő állatok, valamin a természetben előforduló TBC bacilusok. Az emberi és állat szervezeten kívül előfordulna) a TBC kórokozói például a ré teken, a legelőkön és a szántó földeken, ahová az emberi ürü lékkel, vagy az állatok trágyá jával, köpettél, illetőleg nyál Ial kerültek. Ha ezeket figyelembe vesz szűk, akkor megérthetjük az a kellemetlen jelenséget, hogj a TBC-től mentes szarvasmar ha-állontányban is előfordul hogy a rendszeresen végzet vizsgálatok alkalmával kiderül némelyik állat fertőzésen eset át, vagyis a TBC kórokozójává fertőződött. A szakemberek előtt mindé: ismeretes, de szükséges, hogj a többiek is megértsék, miként lehetséges a TBC-től mentesített állományban előforduló fertőződés. A TBC-vel fertőzött egyedeket igyekezzünk kikeresni, „kiszűrni“, a félévenként rendszeresen végrehajtott tuberkulinációs vizsgálatokkal. Az állatorvosi gyakorlatban többször találkozunk olyan esetekkel, hogy a jól tejelő s a betegségnek semmi jelét nem mutató a tuberkulinra pozitívan reagáló állatok kiselejtezését nemcsak a fejők és az etetők ellenzik, hanem némelykor még a vezetők is. Pedig a szabályosan végzett, megfontoltan elbírált tuberkulinációs vizsgálatok után fertőzöttnek nyilvánított egyedeket igenis helyes, és okvetlenül szükséges kiselejtezni, s a legrövidebb időn belül vágóhídra adni. Azért van erre a szigorú intézkedésre szükség, mert soha nem lehet tudni, hogy az állat mikor válik társai számára is fertőzővé, veszélyessé az egész állományra. Higgyük el, egyetlen állatorvosnak sem kellemes a jól tejelő tehenet vágóhídra küldeni, de ha már a tuberkulózis kórokozójával befertőződött, akkor nem lehet, s nem is szabad eltérni attól a rendelettől, s nagyon helyes intézkedéstől, amely kimondja, hogy a fertőzött állatot értékére, hasznosságára való tekintet nélkül le kell vágni. Annál is inkább be kell tartani azt az intézkedést, mert szarvasmarha-állományunk TBC-mentes állapotának fenntartása legfőképpen ezen múlik. A TBC-mentes állomány megtartása komoly feladatot ró nemcsak az állatorvosokra, hanem egyben az állattenyésztőkre is. A praxisban dolgozó állatorvosokra hárul az a feladat, hogy felderítsék a TBC-vel fertőzött egyedeket. A vágóhidakon dolgozó állatorvosok feladata pedig az, bogy megállapítsák a tuberkulotikus elváltozásokat azoknál az állatoknál is, amelyek a tuberkulinációs vizsgálatoknál nem reagáltak pozitívan. Ilyen esetek előfordulhatnak főleg a vemhes vagy valamilyen betegség miatt reakcióképtelen egyedeknél. A közegészségügyben dolgozó orvosok feladata, hogy szűrővizsgálataik alkalmával felderítsék a fertőző egyéneket, s kötelességük kitiltani azokat az állattenyésztésből. Ezért fontos, hogy az állattenyésztésben dolgozók rendszeresen eljárjanak az előírt orvosi vizsgálatokra, saját és az állattenyésztés tisztasága érdekében, ami persze nemcsak a fejőkre, s etetőkre, hanem mindazokra is vonatkozik, akik valamilyen formában az állatokkal érintkezésbe kerülnek: az elnököktől s a többi vezetőktől kezdve a pásztorokon keresztül az éjjeli és nappali őrökig. Az őrszolgálatot teljesítőkre külön szeretném felhívni a figyelmet, mert tapasztalatom szerint azok gyakran kimaradnak az orvosi ellenőrzésből, pedig köztudott, hogy az állattenyésztésben ezt a szolgálatot idősebb, esetleg beteges emberekre bízzák, akik közt gyakran akadnak TBC-sek, s fertőző forrásként veszélyeztetik a szarvasmarha, állományt. OK. PATUS SÁNDOR Az ötéves terv irányelvei a mezőgazdasági termelés 14—15 százalékos, a bevételek 24—25 százalékos, az árutermelés 18— 19 százalékos emelkedésével számolnak. ' Az állattenyésztésben 18 százalékkal több vágóállatot, 14 százalékkal több baromfit, 21 százalékkal több tejet és 18 százalékkal több tojást kell felvásárolni, mint 1970-ben. A párthatározatnak azonban a termelésben kell megvalósulnia. Természetesen olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy a célkitűzés sikere biztosítva legyen. S most nézzük, hogy a párthatározat végcélként hogyan érik valósággá a Bajcsi Állami Gazdaság sertéstenyészetében. Takács Gábor mérnök, a gazdaság fiatal zootechnikusa szegődött mellém kalauznak, aki elmondta, hogy bajcsi viszonylatban a sertéstenyésztés a legkifizetődőbb, ezért hosszú távon is számolnak vele. Az állományon belül két fajtát, a fehér nemes, és a landrac sertést tiszta vérben tenyésztik. A két fajtából egyegy csoportot a közeljövőben kiváló tenyésztulajdonság címén a legmagasabb kategóriába sorolnak az illetékesek — törzstenyészetté nyilvánítanak. Ehhez már meg is történt a bonitálás. A kocák termelékenységét Import apaállatok tökéletesítik. Ilyen például e harlaston vénvonalból származó apaállat és egy másik fajta. Ezekkel 18 fehér nemes kocát fedeztetnek. A többi fehér nemes kocát a Donis, a Helios, a Boy és más vérvonalból származó apaállatokkal fedeztetik. A landrac kocacsoportnál a Púk és az As apaállatokkal fedeztetnek. Az állomány felfrissítésére idén Hollandiából származó landrac kant vásárolnak. Az említett tiszta vérű fehér nemes és landrac kocacsoportnak azt a küldetést szánták, hogy uódaikból felfrissítsék a haszontenyészet kocaállományát, s a járáson belül javítsák a sertésállomány hasznosságát. A tiszta vérben tenyésztett állomány malacaiból időközönként minden egyes kocától négyet (két heréltet, s két nőstényt) küldenek a hízékonyságot ellenőrző állomásokra, hogy megállapítsák az állatok takarmányértékesítő képességét, súlygyarapodási intenzitását, a vágóértéket, s nem utolsó sorban a szülőpárok átörökítő képességét. A haszontenyészetben lévő 700-on felüli fehér nemes kocát landrac apaállatokkal fedeztetik. Ennél a keresztezésnél a kedvező heterózis hatás a hizlaldában főképpen az Fi-es generációban leszármazott egyedeknél jut kifejezésre. Ugyanis ezeknél jobb a takarmányértékesítés, kevesebb abrakkal, maximális hízékonyságot érnek el, s emellett kedvező a hús és a szalonna aránya a hús előnyére, ami a fogyasztói piac szempontjából kívánatos. Jelenleg a kocákat öt részlegen tartják. Későbben azonban sor kerül összpontosításukra. Erre a célra az anyalai részleg ógútai farmját szemelték ki, ahol a jövőben 500 kocát helyeznek el. Jelenleg Itt 360 kocát tart az állami gazdaság. Újdonságnak, a termelés racionalizálását elősegítő intézkedésnek számít, hogy az ógútai farmon a múlt esztendő második felétől bevezették a kocák fedeztetésének és az ellés levezetésének irányított, csoportos módszerét. Lényege, hogy az egyes kocacsoportok (60—70 koca) néhány napon belül kerülnek befedeztetésre, s az ellés is hasonlóan beütemezetten ' történhet. Előnye, hogy a kialakított kocacsoportok malacainál a ČOS I. és II. speciális takarmánykeverék etetésével lehetővé válik a malacok gyorsított elválasztása, és a kocák korábbi fedeztetése. A farmon idén kocánként 2,7 ellést érnek el. Az ógútai farm arról is nevezetes, hogy itt található az állami gazdaság legrégibb szocialista munkabrigádja. Vezetője Virág János 1928-tól egyhuzamban ezen a munkahelyen teljesít szolgálatot. A farm vezetését 1952-től, a nyolctagú szocialista munkabrigád irányítását pedig nyolc esztendővel ezelőtt bízták rá. A brigád tagja csak az lehet, aki munkájával, egyéni viselkedésével ezt kiérdemelte. A brigád esetenként megbeszélést tart, s megvitatja a termeléssel összefüggő közérdekű, valamint az egyéneket érintő kérdéseket. A brigád tagjai közül elbeszélgettem Borsó Ferenccel és Szí Máriával. Mindketten egy istállóban teljesítettek szolgálatot. Az előbbi stabil, az utóbbi , helyettest minőségben. A farmon a napi munkaidő 12 óra. Ez a hónap minden napjára vonatkozik. Azonban a stabil dolgozóknak havonként négy szabadnap jár a vasárnapokért. Ilyenkor „ugrik be“ a helyettes, aki egyszer az egyik, máskor a másik istállóban dolgozik, ugyanolyan jövedelemért, mint a stabil emberek. A kocagondozók havonta körülbelül 1800 korona előleget kapnak. A malacokat 42 napos korban különítik el a kocáktól és három hónapos korig gondozzák, s aztán átadják az előhizlaldának. Ekkor történik a végelszámolás. Egy gondozónak minden ellésből 8 db 16 kg kg átlagsúlyú malacot kell elválasztania. Ha ezt becsülettel teljesíti, akkor malaconként 27, ha nem teljesíti 25 koronát írnak javára. Amikor ez megtörtént, megkapja a teljes járandóságát. Az állami gazdaság haszontenyészete évenként mintegy 12 ezer malacot produkál. A hizlalást jelenleg még négy részlegen végzi. Azonban az ógútai farm' közelében rövidesen építenek egy 5000-es korszerű technikával ellátott nagyhizlaldát. Ilyen körülmények mellett mód nyílik majd a munkatermelékenység emelkedésére. A zootechnikus elmondta továbbá, hogy a gazdaságban évről évre több sertéshús értékesítésére törekednek. Például a múlt esztendőben 10 241 mázsa húst adtak a közellátásnak. Ebben az évben terv szerint 11 ezer mázsa sertéshúst kellene értékesíteniük, azonban az első félévi mérleg mutatja, hogy előre láthatólag az év végéig 1000 mázsával több sertéshús értékesítésére van kilátás. Emellett még az is számításba jön, hogy az állami gazdaság üzemi konyhájára is nagymennyiségű húst adnak, amit külön terveznek. Nagyon lényegbevágó, hogy az ötéves terv későbbi éveiben a termelés összpontosítása és a hizlalás automatizálása keretében további előretörésre van kilátás. Az ötéves terv végén ugyanis már 14 ezer mázsa sertéshús kerül ki a Bajcsi Állami Gazdaság nagyhizlaldájából. Tény, hogy a gazdaság vezető és munkásgárdája élen a kommunistákkal, valóban példás módon állt rá pártunk XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítására. A racionális megoldásokkal készségesebb 'hozzáállással későbben bizonyára az Is lehetővé válik, hogy ,a távlati célkitűzést túlszárnyalják. Hiszen öt év eléggé hosszú idő, s ezalatt számos előre nem tervezhető, a termelést kedvezően befolyásoló jelenség viheti előbbre a közös ügyet. ' HOKSZA ISTVÁN delkezésre álló földalapot. Emeljék a gabona hektárhozamát, s a termés ütemét fokozzák. A tervezett hozam elérése megköveteli a hektáronkénti 220 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó műtrágyamennyiség felhasználását. A nagyobb területtel rendelkező szövetkezetek és állami gazdaságok a termelés komplex gépesítésére törekednek a talajművelés, a növényápolás, a betakarítás és más munkálatok terén. Már az új feltételeknek megfelelő módon kialakították a parcellákat. A kisebbek, mint például a kövecsesi (Strkovec), kálosi, vályi, gortvai és más szövetkezetek a környező gazdaságokkal való együttműködésben kiépítik a közös géppark központjait. A mezőgazdasági termelés a közeli években azzal is korszerűsödik, hogy a mezőgazdasági társulás 2—5 agronómiái központot rendez be. Kivitelezéséhez hozzájárulnak a szövetkezetek, az állami gazdaságok, a gépállomás és a terményfelvásárló és ellátó vállalat pénzügyi alapjából. Továbbá nagy raktárakat. takarmánykeverőket, műtrágva- és vegyszer tárolókat építenek üzemközi alapon. A növények vegyi kezelését túlsúlyban az Agrolet repülőgépeivel oldják majd meg. SZAKOSÍTÁS — ÖSSZPONTOSÍTÁS A termelés szakosításának és összpontosításának további hasznos módja az üzemközi vállalatok hálózatának kiépítése. Ebben a tekintetben a járásban gazdag tapasztalattal rendelkeznek. Ilyen üzem például a közös beruházási alappal kivitelezett 50 ezer tojó elhelyezésére alkalmas baromfitelep. Már megoldódott az adás-vételi kapcsolat közti probléma is, s ezt a farmot újabban 75 ezer tojó elhelyezésére kibővítik. Ez az üzemközi vállalat múlt évben 10 millió 665 ezer korona bevételt ért el. Idén az első félévben 4 millió 700 ezer tojást és 176 mázsa baromfihúst adott közellátásunknak. A termelés ilyen nagyarányú összpontosításával egy-egy dolgozó 121 ezer 267 koronás munkatermelékenységet ért el. Ilyen termelékenységet csakis a racionális összpontosítás, a jól szervezett szakosítás eredményezhetett. Ezért érthető, hogy a farmot a közeljövőben 20 millió tojás évenkénti termelésére átállítják. Ezzol járási méretben a tojástermelés az 1966—67-es évi valósághoz képest megduplázódik. El kell mondani továbbá, hogy a járásban nagyon komoly sikereket értek el a segédüzemi tevékenység kooperációs-integrációs rendszerében is. Négy esztendővel ezelőtt a szövetkezetek és az állami gazdaságok megalakították az Építő-meliorációs Társulást. Ez a segédágazat a múlt esztendőben 20 millió 600 ezer korona értékű munkát végzett el, tehát négyszer annyit, mint a hajdani meliorációs szövetkezet. A zöldség és a gyümölcs értékesítése körüli nehézségek kikényszerítették, hogy kilenc szövetkezet és egy állami gazdaság együttműködésével üzemközi társulást létesítsenek. A társulásnak az a feladata, hogy beütemezze a termelést, s a gyümölcs és a zöldség 23,7 százalékát más kereskedelmi szervekkel együttműködve realizálja. El kell mondani, hogy a termést kedvezőbb feltételek mellett juttatja a fogyasztóhoz, mint a Zelenina. Az üzemközi vállalat jövőre 200 vagonos hűtőtárolót épít az áru későbbi elraktározására. KORSZ1ERÜ FARMOKON... A klaőanyí farm műszaki berendezésének felújítása után 100 ezer férőhelyes tojóbaromfi befogadására bővítik a kapacitást. Ezzel egyidejűleg a lapšai farmon a fiatal baromfi nevelését is bővített formában oldják meg. Ha ezek a munkálatok elkészülnek, a mezőgazdasági üzemek teljes mértékben felszabadulnak a tojástermeléstől. A régi épületeket persze nem hagyják üresen, hanem baromfihizlalásra állnak rá. A gazdaságok a belüzemi szakosítás keretében megoldják a kocák, az előhizlalásra szánt malacok és a hízók összpontosítását. A Bátkai Állami Gazdaság fügéi részlegén olyan nagyhizlaldát építenek, mely évente 100 vagon sertéshúst szállít közellátásunknak. U- gyanezt a nagyhizlaldát pár éven belül a szövetkezetek és az állami gazdaságok közös létesítményeként 200 vagon hús termelésére bővítik. Az ötéves terv keretében építenek továbbá egy 3000 férőhelyes korszerű tehénfarmot is. A távlati program továbbiakban számol a marhahizlaldák és a növendékistállők korszerű technológiára való átépítésével, s ezen keresztül a termelés kapacitásának bővítésével, s a termelékenység lényeges emelkedésével. Jaroslav Uušck
