Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-20 / 7. szám
1971. február 20. SZABAD FÖLDMŰVES 3 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FŰRUMA Jól indulnak A falu elején emeletes irodaház hirdeti, hogy itt székel az fmslyi (ímel) efsz vezetősége. Bent barátságos meleg fogad. A földszinten jól megtermett, idősebb efsz taggal találkozom. Ű a „felügyelő“ és egyben a fűtő is. Központi fűtéssel juttatja a meleget az épület minden szobájába. Az első emeleten a könyvelőség dolgozói ugyancsak el vannak foglalva. Kovács Mihály főkönyvelő adatokat szolgáltat a falusi pártszervezet évzáró gyűlésének beszámolójához, az elnök titkárnője pedig szorgalmasan másolja a beszámolót. Mindketten belemélyültek munkájukba. Nem csoda, hisz a múlt évi gazdálkodás végeredményeit pontosan kell „tálalni“ ez évzáró gyűlés elé. Az egyik szobában fel-felberregő telefon (szórakoztatása mellett) egy kisebb lánycsoport pusmog, nevetgél. A munka mellett ily módon is igyekeznek agyonütni a napot. Rosszkor jöttem. A „nagy főnökség“ a Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulásra vitte be az új termelési és pénzügyi tervet, jóváhagyás céljából. Pedig elsősorban velük kellett volna szót váltanom. Már-már olyan a helyzet, hogy üresen marad az újságíró tarisznyája, de hát milyen tollforgató az, aki az első nehézségek után meghátrál?! Megkezdem a szondázást, elsősorban a főkönyvelőt „vallatom“. Az első értesülések meglepnek. Csupa olyan adatot hallok, amelyek megfelelnek egy jő közepesen gazdálkodó efsz eredményeinek. Ha figyelembe vesszük, hogy a közös gazdaságnak nincsenek olyan forrásai, amelyekből túl nagy bevételt érhetnének el, jónak könyvelhető el a hektáronkénti 14 ezer 964 koronás nyerstermelés és a 10 711 koronás árutermelés. A bevétel még 2 millió 626 ezer koronával emelkedhetett volna, tha minden áruért befolyik az összeg a közös pénztárába. Az eredményes gazdálkodás bizonyítéka, hogy a munkanormára tervezett 27 koronára még további 7 koronát fizettek. Bíztató előzetes. Az említett néhány adat birtokában pár nap múlva ismét bekopogtattam az elnök székhelyére, azonban újra rosszkor. Aznap tartották a szövetkezet évzáró gyűlését, és bizony mindenki el volt foglalva. Az utolsó simításokat* végezték a főbeszámolón, és mellette a gyűlést is elő kellett készíteni. A vezérkar mégis „kiizzadt“ néhány adatot, amelyek alátámasztották az előző szondázás eredményét. Végre Vrábel Boldizsár, a szövetkezet elnöke nyilatkozott. Igaz, hogy közbe-közbe mindig az ökonómushoz utasított, de végülis sikerült az asztalhoz szögeznem. Kiderült, hogy a szövetkezet tényleg eredményesen zárta az évet! A kisebb-nagyobb nehézségek bár sok gondot okoztak, mégis a közös gazdaság az elsők közé tartozik a komáromi járásban. Minden lehetőséget megragadnak a többtermelés érdekében. Az is kiderül, hogy résztvettek a Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet viselő szövetkezetek múlt évi értekezletén, ahol megismerkedtek a Liptovská Mikuláš-i EFSZ felhívásával és igyekeztek a hazánk felszabadulására tett kötelezettségvállalások túlteljesítésére. Mituch Ferenc ökonómus szerint a szocialista munkaverseny jó eredményeket hozott. A felszabadulás tiszteletére mintegy 704 ezer 650 korona értékű kötelezettségvállalást tettek és ezt 1 millió 269 715 koronára teljesítették. Többek között tojásból félmillió darabbal adtak többet, a 70 ezer literes terven felüli tejeladási tervüket pedig 209 963 literre teljesítették. A baromfitenyésztés jó közepes, és kellő hasznot hoz a szövetkezetnek. Ebből összesen 1 millió 510 ezer koronás bevételt terveztek, de a bevétel 2 millió 073 ezer 795 korona lett. A tojótyúkonként! tojáshozam évi 204 darab volt. A szarvasmarhák napi súlygyarapodása darabonként megközelítette az 1 kg-ol, a hízósertéseké pedig a 47 dekát. A malacelválasztás anyakocánként 'évi 16 darab volt. A legszebb eredmények a tejtermelésben születtek, és az évi átlag tehenenként meghaladja a 3000 litert. Kloton Teréz például 3471, Kovácsics Lajos pedig 3406 liter tejet fejt a múlt évben. Figyelemre méltó még Rajkó János fejőgulyás eredménye, aki első borjazású fiatal tehenektől évi 2779 liter tejet fejt darabonként. A tehénállomány Sternovszky Béla állatorvos szerint is jó hasznosságú, azonban fokozatosan még jobb állományt létesítenek, az anyakoca állományt pedig felfrissítik. Tovább boncolgatjuk, elemezgetjük a szövetkezet múlt évi gazdálkodását és a további kibontakozás lehetőségeit. Jellemző rá a gazdaságosabb, olcsóbb termelésre való törekvés. Szén helyett például gázzal akarnak fűteni, és gázfűtés lesz a nyolchektáros üvegházban is. Még nem végleges, hogy a nagy beruházással járó üvegházat felépítik-e. Az elnöki irodában több oklevél és kitüntetés társaságában ott díszeleg berámázva az az oklevél is, ami arról szól, hogy az ímelyi szövetkezet 1964. október 17-én vette fel a Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet. Azóta a címhez méltóan igyekeztek minden lehetőséget felhasználni a termelés fokozására, és ehhez nagy segítséget nyújtott a szocialista munkaverseny. A múlt évi vállalásukat lényegesen túlteljesítették és valószínű, hogy a párt 50. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségvállalásuk is a termelés serkentője lesz. BÁLLÁ JÚZSEF Eredményes munkát végeztek a vállalati institútok A nagyobb szakértelmet igénylő beosztásokban a mezőgazdaság valamennyi ágazatában egyre nagyobb szükség van a szakképzett dolgozókra. Ez volt az indítőoka annak, hogy létrehozták a vállalati mezőgazdasági institútokat. Küldetésük az volt, hogy szakképzettséget nyújtsanak azoknak a felnőtt dolgozóknak, akik mérnöki vagy technikai beosztásban dolgozlak. Szlovákiában 1964 óta fokozatosan tíz ilyen vállalati institútot hoztak létre, 11 tanulmányi szakkal. Ezeket 644 dolgozó fejezte be, közülük 538 a mezőgazdaságban, 79 az élelmezésiparban, 71 pedig a mezőgazdasági felvásárló és ellátó üzemekben érvényesíti tudását. A mezőgazdasági vállalati institútok csoportjában a legnagyobb tevékenységet a Dunajská Streda-i konzultációs központ fejtette ki, ahol összesen 196 dolgozó fejezte be tanulmányait. Többségük a szövetkezetek vezetőségéhez tartozott, de voltak itt állami gazdaságok és traktorállomások dolgozói is. Ezzel lehetőséget adtak a magasabb szakmai felkészültség elérésére azon dolgozóknak, akik a szlovák nyelv tökéletes ismeretének hiányában nem vállalkozhattak főiskolai tanulmányokra. Az eredmények rövidesen meg is mutatkoztak a dél-szlovákiai járások mezőgazdaságának rohamos fejlődésében. Az előadásokból és a tanulmányi anyag előkészítéséből tevékenyen kivették részüket a magyaróvári főiskola tanárai. Tevékenységüket úgy jellemezhetjük, mint nemzetközi segítséget, és a két szocialista állam baťáti együttműködését. A vállalati institútok tevékenységük ideje alatt teljesítették küldetésüket. Szükséges szaktudást nyújtottak mindazoknak, aljik teljesítették az előírt feltételeket, és megvont minden előfeltételük ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelésben megállják a helyüket. A szakképzésen kívül.politikai jelentőségük is volt, mert segítséget nyújtottak a tekintély kialakításé-; ban és megtartásában, és ez nagyon fontos tényező egy vezető beosztást végző dolgozó számára. Segítséget nyújtottak az önbizalom megszerzésében is, amely kedvező hatással van az irányítás színvonalára és a mezőgazdasági vállalatok gazdasági érvényesülésére. Az utóbbi években egyre több főiskolai végzettségű fiatal mezőgazdasági szakember foglalja el helyét a mezőgazdaságban, és a magasabb szakképzettség megszerzésére újabb lehetőségek nyílnak. Ezek voltak a legfőbb okok, amikért a vállalati institútok befejezték tevékenységüket. A2ok a mezőgazdasági szakemberek, akik középiskolai végzettséggel rendelkeznek, de szeretnék tudásukat elmélyíteni, jelentkezhetnek bármely főiskolára, és azt távúton elvégezhetik. Az érettségi utáni kétéves szűkebb szakosítású, tanfolyamoknak is az a feladata, hogy az egyes termelési ágazatok számára jó szakembereket képezzenek. A vállalati institútokat végzett dolgozók tájékoztatására közöljük, hogy az iratokat és a névsorokat 30 évig megőrizzük a Mezőgazdasági és Élelmezési Dolgozók Művelölési Intézetében. Ing. Ladislav Petrik Jó versenyfeltételeket teremtenek központi fűtést, a gépeket fészer alatt védik az időjárás viszontagságaitól. Az elmúlt években sok gondot okozott az efsz-nek, hogy a gabonát nem tudták időben beszállítani a felvásárló szervek, raktáraiba. Ezért vásároltak egy gabonaszárító gépet, amelylyel nyolc óra alatt 300 mázsa terményt szárítanak. Idén még egy háromvagonos tartályt szerelnek hozzá, hogy így biztosítsák a gép teljesítőképességének minél jobb kihasználását. A műhely újfajta, a helyi követelményeknek megfelelő simítókat készít á talajelőkészítéshez, hogy így hamarább elvégezhessék a tavaszi munkákat. A növénytermesztésben mindent megtesznek azért, hogy a termelési eredményeket a lehető legmagasabb szintre emeljék. A gabonafélék termőterületére például kellő mennyiségű istálló, zöld-, vagy műtrágyát adnak és így legalább nyolc mázsával nagyobb lesz a hektárhozam. A réteket és legelőket is gazdaságosan használják fel. Mintegy 50 hektáron bevezetik az öntözéses gazdálkodást és az egyes táblákat felváltva legeltetik, hogy pihentethessék is a legelőket, illetve a réteket. A Komárovcei EFSZ még sok kisebb-nagyobb intézkedéseket telt a többtermelés érdekében, feltárja a tartalékokat és így lehetőségeket teremt arra, hogy a tagok eredményesebben versenyezhessenek és hozzájárulhassanak a tervek teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. CSURILLA JÓZSEF Alsópéteren (Dolný Peter) Bartakovics István elnök beszámolt a? elmúlt eredményes gazdasági évről. A zárszámadó közgyűlés elnök sége asztalánál a járást pártbizottság, társulás, a szövetkezet vezető képviselői és más vendégek figyelmesen hallgatják az alapos elemzést. Alkalom a bizottságok aktivizálására Az egységes földművesszövetkezetek évzáró gyűlései már javában folynak országszerte. Az összejöveteleken értékelik a múlt év eredményeit, jóváhagyják az új pénzügyi és termelési terveket, és szó esik arról is, hogy a hazánk felszabadulására meghirdetett szocialista munkaverseny milyen eredményeket hozott. A számvetések alkalmából ünnepélyesen bejelentik a párt 50. évfordulójára tett kötelezettségvállalásokat, amelyeket a „Mindenki szocialista módon“ című mozgalomba sorolnak be. A termelési és pénzügyi problémák megvitatása mellett nagyon sok szó esik az efsz-ek társadalmi tevékenységéről. Konkrét feladatokat tűznek ki a tagok szakképzettségének növelésére, a kulturális, egészségügyi, valamint a szociális problémák megoldására. Megvitatásra kerülnek az egyes alapok felhasználásainak módjai, főleg a társadalmi, a szociális, a kulturális és a lakásépítési alap ésszerű, a szükségletnek megfelelő felhasználása. Az efsz-tagok élet- és munkakörülményei megjavítására irányuló szocialista verseny gyakorlati eredményeiről is beszámolókat hallhatnak a tagok. Az efsz-ek szociális bizottságainak munkája a legtöbb évzáró gyűlésen, elemzés alá kerül. A továbbfejlődés szempontjából hasznosak ezek a viták, mert ha a szociális bizottságok aktívan dolgoznak, akkor lényegesen javulnak a tagok élet- és munkakörülményei is. Az ezzel kapcsolatos vitára nagy szükség van, mert egyes járásokban csak néhány szociális bizottság működik aktívan. Pedig tevékenységük nagy jelentőséggel bír, hisz meghatározzák a táppénz-juttatást, az anyasági segélyt, egyszeri juttatásban részesítik azokat a családokat, akiknek gyereke születik, pénzbeli támogatást adnak annak a családtagnak, aki gondoz valakit, segítik a nősülő fiatalokat és a temetkezésekhez is jelentős összeggel járulnak hozzá. A szociális bizottságok törődnek a nyugdíjasokkal, főleg azokkal, akik már munkaképtelenek és egyedüli megélhetési forrásuk a nyugdíj. A bizottságok figyelemmel kísérik a munkaképtelenséget, a munkából eredő baleseteket, azok okait, és javaslatokat tesznek a munkafegyelem megszilárdítására. Törődnek azzal, hogy a szociális célokra előirányzott összegeket az efsz helyesen használja fel. Szorgalmazzák, hogy ezekből az összegekből korszerűsítsék a szociális helyiségeket, lábbelit és munkaöltönyöket vásároljanak a tagoknak, és megfelelő eszközöket fordítsanak a bölcsődék, óvodák és a kulturális berendezések karbantartására, illetve berendezésére. Nagyon sokrétű a bizottságok munkája, s ezért nem csoda, hogy élénk vita kerekedik munkájukról és jövőbeni tevékenységükről. A munkabiztonsággal foglalkozó bizottságok ellenőrzik a biztonsági előírások betartását. Az utóbbi időben ugyanis a mezőgazdaságban ijesztően növekednek a munkabalesetek. Törődnek azzal, hogy a rendeletek és előírások szerint az efsz-ekben betartsák a biztonsági, egészségvédelmi és tűzvédelmi előírásokat. A szövetkezeti kultúrházak építésekor ellenőrzik, hogy a tervrajzokban az illetékesek gondoltak-e a biztonsági előírások betartására] valamint arra, hogy az épületekben megfelelő kulturális és munkafeltételek legyenek. Javaslatokat tesznek a munka kultúrájának megjavítására. Állandóan figyelemmel kísérik a gépjárművezetők iskolázását és továbbképzését. A kulturális bizottságok küldetése, hogy megfelelő közösségi életet biztosítsanak az efsz-eknek Fő feladatuk a különböző előadások megszervezése, összegezve, a nemzeti bizottságokkal és más tömegszervezetekkel együtt céltudatosan kielégíteni a szövetkezeti községek lakóinak kulturális igényeit. Ebből a célból érdekköröket szerveznek és kisebb-nagyobb csoportokkal kulturális, társadalmi kirándulásokat szerveznek, és elősegítik a testnevelési szövetségek munkáját is. Ez a bizottság szervezi a szövetkezeti tagok üdüléseit és tanulmányutait is. Lehetőséget nyit az efsztagok politikai és szakképzésére. Az említett bizottságok munkája nagyon széleskörű és a szövetkezet társadalmi életének szempontjából igen jelentős. Ha a bizottságok aktívan dolgoznak, egyre jobban összekovácsolódik majd az efsz-ek tagsága, lényegesen jobb élet- és munkakörülmények között dolgozik, és így vonzóbbá teszi a mezőgazdasági munkát a fiatalság számára. (prokeš) A komárovcei szövetkezetben Is kedvező visszhangra talált a Liptovský Mikuláš-i EFSZ felhívása. Tahy Dániel, az efsz elnöke és Varga Albert agronómus szavai szerint, a szocialista munkaverseny eddig is lényegesen hozzájárult a többtermeléshez. A járási vándorzászlót már egyszer elnyerték és két éven át meg is tartották. A múlt évben is náluk maradt volna, ha a kedvezőtlen időjárás keresztül nem húzza számításaikat. Náluk ugyanis akkor jó a termés, ha aránylag kevés eső esik. Inkább a szükségletnek megfelelő öntözéssel biztosíthatják a legnagyobb hektárhozamokat. Büdi Mihály növénytermesztési csoportvezető megjegyezte, hogy a tervek szerint az ötéves terv végén már mesterségesen öntözhetik földjeiket, és így egyenlőbbek lesznek majd a növénytermesztés eredményei. A bevezető beszélgetés után Mitro Gyula üzemgazdász a számrengetegből előkeresett néhány fontos adatot az ötéves tervvel kapcsolatban. A távlati tervekre jellemző, hogy nagyobb beruházással jobb feltételeket teremtenek a termelés fokozására. Talajjavító munkákra például már az ötéves terv első évében 3 millió koronát terveztek, a második évben pedig 3 millió 300 ezer koronát. Az 1974-es esztendőben szintén 3 millió 300 ezer koronát fordítanak erre a célra. A beruházások 70 százalékát az állam fedezi, és ezért ezek nem veszélyeztetik a dolgozók keresetét. Az állattenyésztés is jelentősen fejlődik. Zsiga István zootechnikus szerint az év első hónapjában már 4000 literrel többet tejet adtak el, mint a múlt év hasonló időszakában. Az ötéves terv végén elérik a tehenenként! évi 3000 literes tejhozamot. A jobb termelési eredmények érdekében mindenkit bevonnak a szocialista munkaversenybe. Még az idősebb efsz tagok Is fiatalos lelkesedéssel versenyeznek. Az eddigi 90 dekás súlygyarapodás helyett például a szarvasmarha-hizlalásnál napi 1 kg gyarapodást akarnak elérni. A szocialista munkaverseny elég nehezen bontakozott ki. Eleinte a lemaradottak megsértődtek, és az élenjárók is elégedettek voltak az eléri eredményekkel. Sokan ’ úgy gondolták hogy a szocialista munkaverseny inkább viszálykodást, mint közeledési hoz. De a tapasztalat azt bizonyította hogy a jól megalapozott szocialista munkaverseny nem haragot, liánén barátot szül. Elmélyült a közösségi élet, és a dolgozók kisegítették egymást. Vilinszki András 18 éve dolgozik az állattenyésztésben, és amikor kórházba került, állatait példásan gondozták a többiek. A hízósertések átlagos súlygyarapodása most is 2 dekával több a tervezettnél. Tehát munkatársai gondoskodnak arról, hogy Vilinszki bácsi teljesíthesse vállalását. A legélénkebb munkaverseny a traktorosok között jött létre. A fő súlyt az ésszerűbb és jobb minőségű munkára fordították. Legjobban kitűnt Abosi István, aki a szántási versenyekben többször nyert első helyezést. Már 1965-ben első helyre került az országos szántóversenyen, 1967- ben kerületi bajnok volt, az 1968-as kecskeméti nemzetközi versenyen pedig a II. díjat nyerte el. Az utóbbi években főleg a műhelyben dolgozik, nyáron pedig a kombájn „nyergében“ ül. Példáját többen követték. Szaníszló Tibor, Varga Gyula, Ferencsík József és Varga Bertalan az ő biztatására vett részt a kerületi szántóversenyen. Abosi elvtárs példáján fölbuzdult a többi traktoros is, és igyekeznek elsajátítani a gépjavítás minden csínját-bínját. A műhelyekben a jobb munka érdekében megfelelő munkafeltételeket teremtettek. Bevezették a
