Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-02-20 / 7. szám

í 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. február 20. Az SZLKP KB határozata Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának összehívásáról Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a CSKP alapszabályzata IV. fejezetének 34. cikkelye és a CSKP KB 1971. február 4-i plenáris ülésé­nek a CSKP XIV. kongresszusa összehívásáról szóló határozata alapján elhatározta, hogy 1971. május 13-ra összehívja Szlovákia Kommunista Párt­jának kongresszusát a következő programmal: 1. Beszámoló Szlovákia Kommunista Pártjának a CSKP XIII. kongresszusa óta kifejtett tevékenységéről, s Szlovákiában a párt további fő feladatairól. Beszámol: Jozef Lenárt elvtárs. 2. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Ellenőrző és Revíziós Bizott­ságának beszámolója. Beszámol: Viliam Salgoviö elvtárs. 3. Vita. 4. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának megvá­lasztása. 5. Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határozata. Szlovákia Kommunista Pártja, kongresszusi küldötteit a pártalapszabály­zat értelmében a kerületi konferenciákon és a párt bratislavai városi bizottságának konferenciáján választják meg. A szlovákiai párttagok 1970. december 31-i létszámából kiindulva az SZLKP kongresszusi küldöttei vá­lasztási kulcsát úgy határozza meg, hogy 450 párttagra választanak egy szavazati joggal bíró küldöttet. A fegyveres testületek alakulataiban működő pártszervezetek tagjait képviselő küldötteket a többi küldöttekkel közösen a kerületi konferenciá­kon és a párt bratislavai városi konferenciáján választják meg. Az SZLKP Központi Bizottságának plenáris ülése Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának előkészítésével az SZLKP Központi Bizottságának elnökségét bízza meg. Az SZLKP Központi Bizottságának elnöksége az SZLKP kongresszusi ta­nácskozásai anyagának feldolgozására munkacsoportokat létesít. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA LAM SON 719 Párizsban már több mint 100. ülé­sét tartotta az indokínai helyzettel foglalkozó bizottság. A világ haladó közvéleménye ennyi ülésezés után joggal várta, hogy végre megcsillan a béke napsugara az évek óta vérrel öntözött indokínai országok fölött. Azonban más történt. Kilenc hónap­pal a múlt évi kambodzsai agresszió után az Amerikai Egyesült Államok e térségben állomásozó katonái, va­lamint a dél-vietnami bábrezsim fegy­veres erői egy további indokínai or­szág, Laosz ellen hajtottak végre agressziót. Annak ellenére, hogy az 1962-es genfi egyezmény szerint Laosznak meg kell adni a független séget és egyet kell érteni semleges politikájával. Tehát egy független, semleges állam esett az imperialista agresszorok áldozatául. Az agresszió méreteiről eltérőek a jelentések. Egyes hírek szerint 25 ezer dél-vietnami és 9000 ezer ame­rikai katona tört be Laoszba. Tény az, hogy pusztító háború folyik Laosz ellen és a tényeken nem változtat a dél-vietnami és amerikai katonák arányszáma. Kommentátorok szerint az akciót, amely a Lam Son 719-es fedőnevet kapta, jól előkészítették és Nixon már január 27-én jóváhagyta. Tehát nem valamilyen akció viszontakció­­járól van szó. Az USA többféleképpen indokolja az indokínai háború kiterjesztését. Több politikus hangoztatja, hogy a háború kiterjesztésével szüntethető meg a tűzfészek ebben a térségben. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az amerikai katonák már rá­akadtak az ún. Ho Si Min ösvényre, amelyen keresztül Eszak-Vietnamból utánpótlást kapnak a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front harco­sai. A fő indok tehát az, hogy el akarják vágni az utánpótlási utakat és megszüntetni az ellátási forráso­kat. A hírügynökségek azonban olyan terveket is világgá röpítettek, hogy az Amerikai Egyesült Államok had­ereje le akarja rohanni a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A VDK kormánynyilatkozatában megállapítja, hogy Délet-Vietnam északi részében 1500 amerikai katonát vontak össze, ami egy támadás előkészületeire vall. Tény, hogy az amerikai háborús ka­landorok semmitől sem riadnak visz­­sza, ha arról van szó, hogy megőriz­hessék eddigi állásaikat és továbbra is uralkodhassanak az indokínai tér­ségben. Világméretben találgatják, hogy mi szüksége van az USA-nak az indokí­nai háborúra. Egyesek úgy vélik, hogy nagy olajlelő helyek vannak és ezeket az amerikaiak meg akarják szerezni. Azonban a fő ok az, hogy Indokínában alakult egy olyan or­szág, a VDK, amely szocializmust épít, megszüntette a kizsákmányoló rend­szert, és gazdasági sikerei is olya­nok, hogy felfigyelnek rá szomszédos államok is. Az imeprialista agresz­­szorok attól tartanak, hogy egyre több indokínai ország követi a Viet­nami Demokratikus Köztársaság pél­dáját, és lerázza magáról a kapita­lizmus jármát. Az amerikai imperialisták és zsol­dosaik nagy katonai fölénnyel rendel­keznek, azonban a függetlenségükért küzdő indokínai országok harcnsai körömszakadtáig ellenállnak és foly­tatják a harcot a végső győzelemig. (balia) 53 éve alakult a ötvenhárom évvel ezelőtt, február 23-án alakult a Vörös Hadsereg. A fiatal szovjet állam védelmére ala­kultak a Vörös Hadsereg első egysé­gei, amelyeknek Narvánál, Pszkovnál és más jelentős városoknál, falvak­nál meg kellett küzdeniük a Wil­­helm-féle német Intervenciós hadse­reggel. Az önfeláldozó vörös katonák a front minden szakaszán hősiesen küzdöttek a túlerőben lévő fehérgár­disták, valamint a betolakodó inter­venciós csapatok ellen. A sokszor egyenlőtlennek látszó küzdelemben mégis a Vörös Hadsereg győzött és küldetéséhez híven megvédte a szov­jet államot. A Vörös Hadsereg történetében je­lentős fejezetnek számít a Nagy Hon­védő Háború, amikor az egész szov­jet nép nagy próbának volt kitéve, miután 1941. június 22-én a hitleri fasiszta Németország állig felfegyver­kezve rátört a szocializmust építő szovjet hazára. A Vörös Hadsereg, te­kintettel a váratlan támadásra, ne­héz helyzetbe került és ezért eleinte a visszavonulás taktikáját kellett vá­lasztania. Azonban fokozatosan ellen­­támadásba lendült, és 1941 végén Moszkva alatt óriási csapást mért a fasiszta hadseregre. A hitleristák több mint félmillió katonát, 1300 tan­kot, 2500 ágyút és számtalan kisebb­­nagyobb páncélozott járművet, harci eszközt vesztettek. A sztálingrádi csatában, ahol kérlelhetetlen élet-' halál harc folyt, a Vörös Hadsereg olyan halálos csapást mért a hitleri (hordákra, hogy azt többé nem bírták kiheverni, és a világ összes katonai ZÄRSZÄMADÄS A MAGYAR—CSEHSZLOVÁK TERMELŐSZÖVETKEZET­BEN Az érsekvadkerti Magyar- Csehszlovák Barátság Termelő­­szövetkezetben kétnapos zár­számadást tartottak, amelyen részt vett František Dvorský, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövete, Miroslav Holub, a Csehszlovák Külügyminisztérium fő osztály­­vezetője, a nagykövetség több dolgozója, Ján Goethe, a Buda­pesti Csehszlovák Kultúra igaz­gatója, valamint a csehszlová­kiai ipolyszakállasi (Ipelský Sokolec) Csehszlovák—Magyar Barátság Szövetkezetének kül­döttsége. A közgyűlésre láto­gatott Jakab Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője is. A barátsági szövetkezet jól zárta a múlt évet, hisz a tava­lyi mostoha Időjárás ellenére is csaknem 10 millió forinttal növelte a közös vagyont. Emel­lett a gazdaság fejlesztésére 9 millió 700 ezer forintot for­dítottak. A közös gazdaság a múlt év tiszta jövedelméből 10 millió forintot helyezett a tar­talékalapra, ennek ellenére egy tízórás munkanapért 104 forin­tot fizetett tagjainak. (kusinsky) Vörös Hadsereg szakértői megállapították, hogy a hitleri Németország a csata után el­vesztette a világháborút. A kurszki győzelmes csata még tovább növelte a Vörös Hadsereg előnyét és azóta fokozatosan üldözte Nyugat felé a hitleristákat, egészen addig, amíg 1945-ben Berlinben a Reichstagra ki­tűzték a vörös zászlót. A második világháború a Szovjet­unió népeinek óriási szenvedéseket okozott, a fasiszta barbárok a polgá­rok százezreit mészárolták le, de a legendás szovjet katonák végülis megtisztították az országot a fasisz­ta betolakodóktól és meghozták a szabadságot Európa népei számára is. Ma a szovjet hadsereg a legkor­szerűbb fegyverekkel rendelkezik és képes arra, hogy megvédje hazáját és a többi szocialista államot is az imperialista agresszoroktól. A szovjet hadsereg a béke biztosítéka az egész világon. J. Micátek, alezredes # Magyarország csehszlovákiai nagykövete a Csehszlovák—Magyar Barátság efsz-ben Az ipolyszakállasi (Ipeľský Soko­lec) efsz nyolc évvel ezelőtt vette fel a Csehszlovák—Magyar Barátság ne­vet. Az évforduló alkalmából elláto­gatott a barátsági efsz-be V i n c z e József prágai magyar nagykövet, va­lamint S t a n k ó Pál, a Magyar Nép­­köztársaság bratislavai főkonzulja. Az ünnepi évzáró gyűlésen megjelent az érsekvadkerti Magyar—csehszlo­vák tsz küldöttsége is. A zárszámadó gyűlésen bejelentették, hogy a közös gazdaság 17,1 százalékkal fokozza a termelést az ötéves terv első évében. A párt félévszázados küzdelmébe bekapcsolódott az ifjúság is. Az első világháború után a Csehszlovák Köz­társaság területén elsőként a szlová­kiai ifjúmunkások szakítottak a szo­ciáldemokrata párttal. Már 1920 szeptemberében, nemzetiségre való tekintet nélkül, ifjúsági szervezet jött létre, amely csatlakozott a Kommu­nista Internacionáléhoz. A kommu­nista ifjúmunkások fóruma az Ifjú Gárda jogos büszekséggel közölte: .. amit a felnőtt munkásság nem volt képes mostanáig megvalósítani, azt megcsinálta az ifjú munkásság: a szlovenszkói ifjúmunkások egysé­gét; ... a tőke internacionális, úgy a tőke ellen harcolóknak, a kizsák­­mányoltaknak is nemzetközieknek kell lenniök, ha a nagy küzdelmet eredményesen akarják megvívni. Ter­mészetes, hogy mindenkihez olyan nyelven kell szólni, hogy megértsen bennünket; magyarokhoz magyarul, Sikeres holdexpedíció Február 9-én az Apollo-14 amerikai űrexpedíció legénysége sikeresen le­szállt a Csendes-óceán hullámzó vi­zére. A kilőtt 109 méter magas raké­tából mindössze csak egy három mé­ter 30 centiméter magas és közel négy méter átmérőjű kúp alakú űr­hajó tért vissza a Holdról. A leszállás előtt ejtőernyők fékezték az űrhajó sebességét olyannyira, hogy a tenger vizét már csak mintegy 35 km órán­kénti sebességgel érte el. Az űrhajó­sokat egy békaember-brigád helikop­terek segítségével szállította a New Orleans repülőgép-anyahajóra, ahol az űrhajósokat fertőtlenítő kabinba helyezték és óriási repülőgéppel szál­lították a houstoni űrhajózási köz­pontba. A hivatalos jelentések szerint az expedíció rendkívül sikeres volt és rekord mennyiségű holdkőzetet hozott bolygónkra. Az Amerikai Űr­hajózási Hivatal reméli, hogy a sike­rek után a további kísérletekhez meg­kapja a szükséges 3,2 milliárd dol­lárt. INTÉZKEDÉSEK AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELÉSÉRE LENGYELORSZÁGBAN A lengyel szejm (nemzetgyűlés) megvitatta az idei gazdaságfejlesztés, valamint az 1972—75-ös évek gazda­ságfejlesztésének tervét. Megállapí­totta, hogy amíg az utóbbi öt évben a nemzeti jövedelem 6 százalékkal, az ipari termelés 8 százalékkal nőtt a bérek évi növekedése nem egészen 2 százalékot tett ki. Az 1971-es évi terv a nemzeti jöve­delem 5,8 százalékos emelkedésével számol, az egyéni szükséglet alapja pedig 5,5 százalékkal nő. Figyelemre méltó, hogy az eredetileg tervezett 1,5 százalékos béremelkedés helyett 4,2 százalékot tűztek ki célul. A na­gyobb költségvetésből elsősorban az alacsony fizetéseket és a kis nyugdí­jakat emelik, lakásépítésre, egészség­ügyre és népjóléti célokra lényege­sen nagyobb összegeket fordítanak, mint eddig. ф Szerződés a leszerelés érdekében Moszkvában aláírták a „tengerfe­nék-szerződést“, amely szerint a szerződést aláíró felek kötelezik ma­gukat, hogy a 12 mérföldes parti sávon túl az óceánok fenekén és annak altalajában nem létesítenek, illetve nem helyeznek el semmilyen nukleáris vagy másfajta tömegpusz­tító fegyvert, vagy fegyverraktárakat. A szerződés nem vonatkozik a ten­geralattjárókon elhelyezett fegyverze­tekre, és az illető országok tenger­partjaitól 12 mérföldes távolságra. A szerződés akkor lép életbe, ha a há­rom nagyhatalom, a Szovjetunió, az USA és Anglia után még 22 ország képviselője látja el kézjegyével. Áz egyezmény a kommentátorok szerint újabb fontos lépés a leszerelés útján. Február 20—21-én emlékezünk a Krompachy-i vérfürdő 50. évforduló­jára. A Krompachy-i munkáslázadás szomorúan végződött. A csendőrök golyói négy munkás életét oltották ki. Az 50. évfordulóra a Krompachy-i múzeum előtt emlékeztetőül leleplez­ték a képen látható szoborcsoportot. (du) • EX-PLZEŇ 71 április 1-től 9-ig A csehszlovák élelmiszeripar ápri­lis 1-től 9-íg megrendezi a VI. Ex- Plzeň 71 kiállítást, amelyen több mint 70 kereskedelmi szervezet állít­ja ki élelmiszeripari termékeit. Az ifjúság a munkásmozgalomban szlovákokhoz szlovákul, németekhez németül.“ A bratislavai kongresszus után nemsokára a cseh és a német szociál­demokrata ifjúság is csatlakozott a III. Internacionáléhez, és így 1921. február 20-án megalakulhatott Prágá­ban a csehszlovákiai fiatalság inter-, nacionalista szervezete a Kommunista Ifjúmunkások Csehszlovákiai Szövet­sége. A szövetség fő feladata az volt, hogy a kommunista ideológia terjesz­tésével megnyerje az ifjúságot a for­radalmi harc számára. A szövetség a párt politikájának kialakulásával párhuzamosan eljutott ahhoz a felismeréshez, hogy az ifjú­ság legszélesebb tömegeinek aktivi­zálása csak a falusi paraszt és föld­munkás fiatalokkal való szoros ösz­­szefogás útján valósítható meg. Ezért felélénkült az ifjúság agitációs pro­paganda tevékenysége vidéken is. Fa­lusi sejtek alakultak. Az agitáció a politikai és eszmei kérdések mellett kiterjedt a gazdasági és szociális problémák elemzésére, és összekap­csolódott a paraszt és földmunkás fiatalok szociális helyzetének meg­javításával. Olyan agitációs bizottsá­gok alakultak, amelyek hosszabb időt töltöttek vidéken. Számos falusi fia­tal részvételével 1920 februárjában konferenciák zajlottak le. Ezeken a résztvevők követelték az adórendszer megváltoztatását az agrárproletariá­tus helyzetének megjavítását, vala­mint a földreform megvalósítását. Az átmeneti válság után az ifjú­sági mozgalom a CSKP V. kongresz­­szusa után ismét a bolsevizálás idő­szakába lendült fel. A fiatalság nem­csak a munkásosztály megmozdulá­saiban vett részt, hanem segítséget nyújtott a sztrájkok megszervezésére is. Az 1929-es évben a fiatal mező­­gazdasági dolgozók sztrájkbizottságot alakítottak, amely a vörös szakszer­vezet által kitűzött követeléseket kap­csolta össze a fiatalság sajátos kö­veteléseivel. Többek között egyforma bért követeltek egyforma munkáért, és kéthetes fizetett szabadságot. A mezőgazdasági sztrájk, bár nem járt eredménnyel, bizonyította a proletár ifjúság erejét, amellyel jelentős részt vállalt a proletariátus osztályküzdel­mében. * (KISS)-----------------------------------------► A Kommunista Ifjúmunkások Csehszlovákia* Szövetségének tagsági igazolványa \

Next

/
Thumbnails
Contents