Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-20 / 7. szám
1971. február 20. Ära 1,— Kés XXII. évfolyam. 7. szám. Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET —> A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója A fejlődés kerékkötői Öyakran hangoztatjuk, hogy mezőgazdaságunk áz utóbbi években a népgazdaság legkonszolidáltabb ágazatát képezi. E megállapítás helyes, mert mint tudjuk a mezőgazdaság fejlődésében nem okozott törést még az elmélyült politikai és társadalmi válság sem. Sőt, éppen az utóbbi háromnégy év jellemzi a hektárhozamok ugrásszerű növekedését, az állattenyésztési termelés fejlődését, tehát a mezőgazdasági termelés színvonalának gyors emelkedését. A mezőgazdaságunk dolgozói tehát valóban kiérdemelték a társadalom részéről megnyilvánuló elismerést és megbecsülést Helyrehozhatatlan hibát követnénk el azonban akkor, ha a társadalmi elismerés hatására lemondanánk a mezőgazdaság további fejlődését gátló külső és belső jelenségek, illetve problémák feltárásáról, s ezek'mielőbbi megoldásáról. E cikkemben kísérletet teszek arra, hogy a mezőgazdasági üzemekben szerzett tapasztalataim alapján bemutassak néhány kedvezőtlen jelenséget, vagyis olyan emberi fogyatékosságokat, amelyek fékezik jónéhány mezőgazdasági üzem fejlődését. A közömbösséggel párosuló felelőtlenségről és a tehetség télén emberek funkcióféltéséröl, illetve az említett jelenségek fejlődést gátló hatásáról akarok szót ejteni. Kétségtelen, hogy a hanyagság mindenkor megbosszulja magát. Ha a mezőgazdasági üzemeinkben az eredmények összegezése mellett egyszer lelkiismeretesen feltárnák és összesítenék azokat a terméskieséseket és egyéb anyagi károkat, amelyeket felelőtlen, hanyag emberek okoznak a közösségnek a felületes talajelökészít^sel, a növényegyedek számának elhamarkodott csökkentésével főleg a cukorrépa és a kukorica esetében, vagy az állatok lelkiismeretlen gondozásával, valamint a gépek és egyéb termelési eszközök tudatos rongálásával vagy a rendszeres karbantartásuk elhanyagolásával, s ha ehhez még hozzáadnák azokat a károkat is, amelyek hanyagságot tükröző munkaszervezési mulasztásokból származnak, megdöbbentő képet kapnának. Rájönnének arra, hogy a közömbösséggel párosuló lustaság—ami felett gyakran jóindulatúan szemet hánynak — a közösség meglopásának bár közvetett, de nagyon veszélyes formáját képezi, s így egyik számottevő kerékkötője a gazdaság fejlődésének. ŕ ha már a tapasztalatok arra figyelmeztetnek bennünket, * hogy az említett rossz emberi tulajdonságok hordozói — nagyon gyakran jól jövedelmező hanyagságukkal — károkat okoznak a közösségnek, akkor olodázbntatlan feladatunk társadalmi-erkölcsi „nyomással“ és anyagi megszorításokkal is küzdeni gazdagodásunk és boldogulásunk fékezői ellen. A lelkiismeretes munkát végző emberek, akik a dolgozó parasztságunknak döntő többségét alkotják, s kiknek erőfeszítése nyomán mezőgazdaságunk társadalmi elismerést kiváltó színvonalra emelkedett, joggal igényelhetik és sürgethetik a néhány hanyag ember munkához és közösséghez való viszonyának gyakorlatban is megmutatkozó javulását. A gazdasági fejlődést lassító emberek másik csoportjába azok tartoznak, akik szakképzettség, kezdeményező-készség és rátermettség hiányában képességeiket meghaladó munkakörhöz görcsösen ragaszkodnak. Nem azokra a különböző vezető beosztásban levő emberekre gondolok, akik a szövetkezeti közösségek bizalmának megnyilatkozásaként — előzetes szakképesítés nélkül —, mint vezető beosztásra termett és lelkiismeretes emberek kerültek funkcióba. Az ilyen emberek döntő többsége ugyanis erkölcsi kötelességének tartotta szüntelenül gazdagítani szakismereteinek tárházát, s bár kisebbnagyobb buktatókon keresztül, elsajátította a vezetés mesterségét is. A fejlődést fékező vezető beosztású embereknek azokat tekinthetjük, akik korlátolt képességeik mellett karriert csináltak maguknak, vagy akik diplomával igazolható szakképzettségük ellenére a vezetés és az irányítás művészetének gyakorlására képteleneknek bizonyulnak, s végül azokat, akik visszaélve a közösség bizalmával nem váltják be, mert nem is akarják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. A „vezető személyiségek“ említett típusai — tehetetlenségük, lanyha kezdeményező-készségük és szakmai analfabetizmushoz vezető közömbösségük következtében — bár közvetett módon, de éppen úgy meglopják, illetve megkárosítják a közösséget, ha nem jobban, mint. a munkájukat hanyagul végző és a közös vagyont nem becsülő rossz minősítésű sorkatonák. E megállapítás helyességének bizonyításául egyetlen példát ismertetek. Az eset körülbelül négy évvel ezelőtt történt. Abban az időben, amikor Szlovákia szerte beigazolódott, hogy megéri a nagyhozamú szovjet búzafajákat termeszteni, mert azok hektárhozama — különösebb költségtöbblet ráfordítása nélkül is — legalább négy mázsával több, mint a hagyományos saját búzafajtáinké. E tapasztalatok ismeretében javasoltam az egyik mezőgazdasági üzem agronómusának, hogy a háromszáz hektáros területen szovjet búzafajtákat termesszenek. Persze ismertettem azok összes előnyeit. Az agronómus látszólag „kapott“ is a javaslaton, azonban addig morfondírozott, míg végül kisütötte, hogy kísérletezés céljából tízhektáros területen kipróbálják a szovjet Bezosztáját. Magától értetődik, hogy ebben az esetben kísérletezésre már nem volt szükség, s hogy mégis a kísérlet mellett döntött az „agronómusunk“ az a tájékozatlanságával, korlátolt kezdeményező; készségével, s így a még bevált újtól való félelmével is magyarázható. S az eredmény az lett, hogy akarata ellenére is tizenkét vagon búzával, illetve annak pénzbeli ellenértékével, vagyis hozzávetőleg 216 ezer koronával megkárosította a szövetkezetét. Ez azonban nem az egyedüli eset. S nem is kell nagyon kutatni, ha az ember hozzá nem értésből, közömbösségből származó kisebb nagyobb jövedelem-kiesésekkel akar találkozni. Ezek a jövedelem-kiesések pedig a mezőgazdasági üzemek gazdagodásának, illetve még gyorsabb ütemű fejlődésének a kerékkötői. Ebből arra a következtetésre . jutunk, hogy a közömbösség, a lustaság és felelőtlenség, valamint a korlátoltságelleni küzdelem, az új társadalmat formáló emberek .történelmi küldetése. PATHÓ KAROLY A tavaszi munkák gyors elvégzésének a gépek a zálogai. Ezért lényegesen fontos, hogy a vontató traktorok, talajmegmunkálók, vetőgépek stb. tökéletesen megjavítva várják a tavaszi rajtot. Azt hiszem, mniden jól irányított mezőgazdasági üzemben megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a műhelyek dolgozói időben befejezzék a gépek rendbehozatalát. így van ez a Bajcsi Állami Gazdaság központi műhelyében is, ahol a felvétel készült. m AV.VíV. WAVA%V^VsV*VAV*V.V.V.V ff 11 t f # ♦ 4 t.t ♦ 4 • ♦>« RAJTRA KÉSZÉN Rendszerint a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járásban látnak hozzá elsőként a tavasziak vetéséhez. A mezőgazdasági társulás agronómusától, Sutter Páltól érdeklődtem, ml a helyzet idén, hogyan készültek fel a tavaszi rajtra. A vetés gyors elvégzésének az előfeltétele a gépek rendbehozatala. Néhány Szuper traktoron kívül (alkatrészhiány miatt) a vontatók és a földmegmunkáló-gépek, vetőgépek meg vannak javítva. Mintegy 1000 traktor áll a mezőgazdaság rendelkezésére, köztük a legújabb típusúak közül is szép számmal. A járásban több mint 5000 hektár földbe vetnek árpát. A dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemeiben a vetőmagot háromévenként rendszeresen cserélik. Ahol az idén kerül sor a cserére, ott 50 százalékban a legjobban bevált Dvorant vetik, 25 százalékban a Jantárt és ugyanannyi százalékban Diamant fajta kerül a földbe, mivel csapadékos időben a legutóbbi nagy hozamot biztosít. A Jantár is jót bevált, csak gyakran rozsdásodik. Körülbelül hasonló a fajták vetési aránya az összterületen- is. Műtrágyából 230 kg-ot adagolnak, tiszta tápanyagban. Ennek jelentős részét már ősszel bedolgozták a földbe. Ahol a meghatározott mennyiségtől kevesebbet szórtak, az abból eredt, hogy kálisóból nem kaptak elegendőt a mezőgazdasági üzemek. Az idén 200 hektáron szójabab vetését is tervezik. A korai .vetőburgonya csíráztatását is előkészítették már. Igaz, mindössze 69 hektárnyi területen ültetnek burgonyát, mivel az előző években gondjuk volt az eladással. Előfordult, hogy a felvásárlók potom árön kínálták vissza [állatok etetésére) a felvásárolt újbm-gonyát. Sokkal reálisabb árpolitika lenne szükséges ahhoz, hogy a -járásban nagyobb mennyiségben termeljék a piacokon sokszor keresett burgonyát. Az elmújt hét közepén Blahovón már megkezdték a simítózást. Ha az időjárás engedi, másutt is hozzálátnak a talaj előkészítéséhez és az előzetes tervek szerint három—öt nap alatt minden mezőgazdasági üzemben földbe kerül az árpa. -tt-Teljesítették kötelezettségvállalásukat A Bnsi (Gabéiknvo — dunaszerdahelyi járás) Állami Gazdaság dolgnzói aktív.részesei a politikai és gazdasági élet normalizálásának. Ezt azzal is igazolták, hogy hazánk felszabadulásának negyed évszázados évfordulója tisztéletére és Lenin születésének 100 éves centennáriumára szocialista kötelezettségvállalásokat tettek a növénytermesztésben, állattenyésztésben és az emberről való gondoskodás terén. A növénytermesztés szakaszán vállalták a szántóterület 120 hektárral való bővítését. A múlt évben a gyengébb minőségű rétekből és legelőkből 151 hektárt szántottak fel, vagyis ennyivel lett több a szántóföld területe. További rétek és legelők kultivátorozásához is hozzáláttak, úgy hogy az idei tavaszon még 100 hektárral bővítik a szántóföld terjedelmét. Azt is vállalták, hogy minden gazdaságban központi trágyatelepet létesítenek. A várkonyi gazdaságban elkészült a telep. A többieket a gazdasági helyzettől függően fokozatosan építik majd fel. Azt a vállalásukat is teljesítették, hogy a várkonyi gazdaságban 93 hektár réten öntözőberendezést létesítenek és bevezetik az intenzív szakaszos legeltetést. Kukoricát a szántóterület több mint 15 százalékán termesztettek. Tavaly a jelentősen bővített területen (550 hektáron) jó agrotechnikai eljárással 55,18 mázsa szemes kukoricát takarítottak be hektáronként, vagyis öt mázsával többet a vállaltnál. A kötelezettségvállalásnál a női munkaerők alkalmazására is gondoltak. Ebből a célból 103 hektár gyümölcsös és 7 hektár fekete ribizli ültetését tervezték. Ezt teljesítették, sőt a női munkaerők fokozottabb alkalmazása szempontjából a zöldségtermesztést is bővítették nyolc hektárral. i Mivel nem rendelkeztek elegendő helyiséggel a gabona elraktározására, vállalták, hogy egy 350 vagonos raktárhelyiséget létesítenek tisztító- és szárítóberendezéssel. Valójában 500 vagonost adtak át rendeltetésének. Az állattenyésztésben szintén jelentős vállalásokat tettek a hús és tejtermelés fokozására. Marhahúst 70 692 kg-mal adtak el többet, mint az előző évben, sertéshúst pedig 28 664 kg-mal. jóval többet eladhattak volna, ha a 300 darab előkészített hízót felvásárolják. A tejből egyedenként 200—300 literes terven felüli emelkedést vállaltak. Ezt el is érték, s így 279 956 liter tejjek adtak többet a közellátásnak, mint 1969-ben. vagyis'3314 liter'volt a tehenenként! fejési átlag. A termelés fejlesztése mellett nem feledkeztek meg az '-emberről , való gondoskodásról sem. Ügy határoztak, hogy három éven belül minden farmon létesítenek korszerűen berendezett szociális helyiséget és megfelelő irodát. Tavaly’ két szociális létesítményt át is adtak rendeltetésének. Tavasszal elkészül a hősi gazdaság központi épülete is. Családi házak és szövetkezeti lakásuk építésének az elősegítését szintén vállalták. A magánépítkezésre tíz dolgozó kapott jelentősebb kölcsönt a gazdaságban. A szövetkezeti lakást nem sikerült felépíteni, de ebben az évben a vállalt tizenkettő helyett 24 lakásegységet adnak' át rendeltetésének. Üzemi klub építését is elhatározták, s az alapkövet a múlt ősszel le is tették. Hasonlóan elkezdték az üzemi munkaiskola építését is, ahol mind szakmailag, mind politikailag nevelik majd a dolgozókat. Mivel a gazdaság vezetősége, a pártszervezet és a szakszervezet rendszeresen ellenőrizte a kötelezettségvállalások teljesítését és intézkedéseket tett a mutatkozó fogyatékosságok gyors kiküszöbölésére, a vállalásukat a legtöbb szakaszon becsülettel teljesítették. V —tt—
