Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-02-13 / 6. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1971. február 13. 10 Kevesebbet a „mások tollával“ A CSEMADOK az elmúlt évben is sok jelentős kulturális rendezvényt szervezett. A felszabadulásunk negyed évszázados évfordulójának jegyében megrendezett akciók közül a legkiemelkedőbbek közé tartoztak az orszá­gos dal- és táncünnepélyek, a Jókai Napok, a felszabadulási népdalver­seny és a táncdalénekesek III. országos vetélkedője. Az utóbbiakat a Nép­művelési Intézettel karöltve rendezték meg. A CSEMADOK járási bizottságai szintén egész sor körzeti és járási dal- és táncünnepélyt rendeztek. A járási rendezvényeken a nézők száma meg­haladta a 130 ezret. A zselizi és a gombaszögi ünnepségen közel 50 ezer néző vett részt, örvendetes, hogy mind á központi, mind a járási rendez­vények anyagi sikerrel zárultak. Természetesen az erkölcsi siker is nagy volt. A felszabadulási népdalverseny nagy tömegeket mozgatott meg, és végre sikerült a műdalokat kirekeszteni, vagyis „tiszta forrásból“ merí­tették dalaikat az énekesek. A tavalyi Jókai Napok megrendezése a komoly erőfeszítésének ellenére sem volt eléggé széles skálájú. Ennek főleg az volt az oka, hogy a CSE­MADOK járási vezetőségei nem fordítottak kellő gondot a járási feszti­válok megrendezésére, vagyis az irodalmi színpadok, színjátszó együttesek tevékenységére. Szerencsére az élenjáró csoportok, mint mindig, a múlt évben is jól felkészültek, és ők méltóan képviselték a dél-szlovákiai ma­gyar színjátszást és irodalmi színpadi mozgalmat. A népművészeti együtteseknek Zselízen (Želiezovce) teremtettek fóru­mot, ahol a hazaiakon kívül nagy sikerrel szerepelt a finnországi énekkar és a Magyar Népköztársaság Belügyminisztériumának „Duna“ elnevezésű művészegyüttese. A gombaszögi központi rendezvényen sokoldalú műsort láthatott a kö­zönség. Kiválóan szerepelt ott a szovjet Fekete-tengeri Flotta Dal- és Tánc­­együttese, amely soká emlékezetes marad a nézők számára. Érdemes külön foglalkozni a CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működő Szőttes elnevezésű népművészeti együttessel, amely kamaratánc­­csoportból, zenekarból és a felszabadulási népdalverseny legsikeresebben szereplő énekeseiből áll. Tavaly nyáron 31 alkalommal léptek fel Dél- Szlovákia különböző helységeiben, és színvonalas műsorukkal elnyerték a közönség tetszését. A járási és körzeti CSEMADOK Napokat több járásban sikeresen ren­dezték meg. Látogatottság szempontjából kiemelkedett közülük a kolozs­­némai területi dal- és táncünnepély, a kéméndi találkozó, a krasznahorkai, nagyidai és fülek! járási jellegű dal- és táncünnepélyek. De a körzeti és helyi rendezvényeken is sok helyütt ezren felül volt a közönség. Bármilyen sikeresek is voltak-az egyes rendezvények, mégsem lehetnek a CSEMADOK berkeiben elégedettek. Ennek fő oka abban kereshető, hogy a járási, körzeti és helyi rendezvények közül több helyütt a „mások tol­lával ékeskedtek“. Egyszerű megoldást találtak. Leszerződtettek magyar­­országi együtteseket, avagy szólistákat és ez képezte a műsoruk magvát. Kevés járásban törődtek kellőképpen az együttesek felkészítésével, és tessék-lássék módon felléptettek egy-két tánccsoportot. így valójában nem szolgálták az országos rendezvények előkészítését, és kevés együttest lát­hattunk színvonalas műsorral. Amíg az énekkultúra területén észlelhető bizonyos egészséges fejlődés, addig a táncegyüttesek tevékenysége, néhá­nyat kivéve, alacsony színvonalon van. A legjobban megszervezett dal- és táncünnepélyek egyikén, Füleken, szintén a vendégegyüttesek adták az egyébként internacionalista szellemben összeállított műsor dandárját. Rendezvényeiken sok helyen a pesti művészek szereplésére építettek. Olyan összeget fizettek egy-egy művésznek, amelytől egy táncegyüttes fenntartása se kerül többé egész évben. Nincs senki az ellen, hogy jóneyű művészek, együttesek lépjenek fel egy-egy dal- és táncünnepélyen. De necsak az ő szereplésük töltse be a műsort, hanem elsősorban a járásban tevékenykedő együtteseké és szó­listáké. Az idei központi rendezvények előkészítését már megkezdték. A zselizi (Želiezovce, június 12—13.) újból népművészeti jellegű lesz, ahol fellép­nek az Ifjú Szívek és a Magyar Tanítók Központi Énekkara. Tervezik egy magyarországi és egy romániai együttes szereplését is. A legjobb CSEMADOK és ifjúsági műkedvelő együttesek mellett szlovák, lengyel és ukrán vendégművész együttesek is szerepelnek. Gombaszögön (Gombasek, július 3.—4.) az ünnepi műsort a párt meg­alakulása 50. éves évfordulójának tiszteletére rendezik. A megszokott Slágerparádé című műsorban hazai és külföldi művészek és műkedvelők szerepelnek. Valószínű a magyarországi Fővárosi Operettszínház szerep­lése is. Az 1971-es központi rendezvény színvonalas műsora nagyban múlik a CSEMADOK járási bizottságain és a helyi szervezetek vezetőin. Minél több együttest készítenek fel a járási központi rendezvényekre, annál nagyobb lesz a választék a központi ünnepségekre. Ha komolyan veszik a felada­tokat a járási bizottságok, akkor az idén nem kell a mások tollával ékes­kedni a különböző rendezvényeken, hanem elsősorban a CSEMADOK és más szervezetek színes műsorában gyönyörködhet majd a közönség. Per­sze, ennek eléréséhez feltétlenül szükséges, hogy a régóta tartó viszály­kodások megszűnjenek és az elvi viták mellett a tettek mezejére lépjenek a központi, járási és helyi irányítók, s minél előbb hozzálássanak az együt­tesek, szólisták alapos felkészítéséhez. TŰTH DEZSŰ Levelezőink írják ф Szabó Zoltán arról ír, hogy Gbelcén (Köbölkúton) Is rendeztek Beethoven emlékes­tet. A bevezetőben megemlé­keztek Beethoven és hazánk zenetörténeti kapcsolatairól, műveiről, és az emberiségre gyakorolt hatásáról. Az elő­adást zenei műsor követte. A közönség nagy tapssal jutal­mazta Hamar Judit negyedéves konzervatórium! hallgató átélt művészi zongorajátékát. Fellé­pett még Gulyás Juliska 9. osz­tályos tanuló, Kovács Ferenc, gimnazista és Szabó Gyöngyike VI. osztályos tanuló. Hegedű- és zongorajátékuk szintén el­nyerte a közönség tetszését. A Köbölkúti Alapfokú Kilenc­éves Iskola pionírjai sikeresen szerepeltek az efsz évzáró köz­gyűlésén is. Érdemes volt, mert a szövetkezet irányítói, a gaz­dag zárszámadó gyűlésen, 2000—2000 koronát juttattak a szlovák és a magyar iskolák pionírszervezeteinek. A képen Tóth Péter és Juhász Jenő a zootechnikus és a szövetkezet bognárénak fia verssel köszön­tik az évzáró gyűlés résztve­vőit. % Példás népművelőmunka Zemnén (Szímő). A kulturális élet irányítói törődnek azzal, hogy a lakosság különféle elő­adásokat hallgasson. A téli idő­szakban hetente kétszer-három­­szor Is tartanak nevelési, Ideo­lógiai, jogi, pszichológiai, csil­lagászati, egészségügyi és más jellegű előadásokat. Az előadá­sokon az ifjúság is részt vesz. Sokan hallgatták végig a „Pszi­chológia és szerelem“ című előadássorozatot. A cigány pol­gártársak részére Is szerveztek előadásokat. (ers) • A CSEMADOK nýrovcei (Nyirágó) helyi szervezete az évzáró gyűlésen értékelte a falu kulturális tevékenységét. Beszámoltak arról, hogy a ne­vezetesebb évfordulókra kul­túrműsort készítettek. Arról is szó esett, hogy a második vb lágháborüban elesett hősöknek emlékművet létesítettek, me­lyet a község felszabadulásá­nak 25. évfordulóján lepleztek le. A színházkedvelök rendsze­resen látogatták a MATESZ zselizi előadásait. A faluszépí­­tési akcióban több mint 2000 órát dolgoztak le. Jó agitációs munkával azt is elérték, hogy a faluban minden magyar csa­ládba jár a Szabad Földműves. (Veres Vilmos) Kettös évforduló Dosztojevszkij Fjodor Mihaljlovics, a jeles orosz regényíró 150 évvel ez­előtt született és 90 éve, 1881. február 9-én halt meg Pétervárott (a mai Leningrádban). Katonai pályára ké­szült, de mint mérnökkari tiszt le­mondott, hogy az irodalomnak szen­telje minden idejét. A kor haladó szellemű írója a Petrosevszkij vezette utópista szocia­lista forradalmi kör tagja volt, akko­riban születtek forradalmi szellemű regényei is. (Szegény emberek, Fe­hér éjszakák, Nyetocska Nyezvano­­va.) Mint összeesküvőt 1849-ben halálra ítélték. Végül megkegyelmeztek neki, és Szibériába száműzték kényszer­­munkára. Négyévi száműzetés után besorozták közkatonának, s ez jót tett beteges kedélyállapotának. Szabadulása után a börtön-élmé­nyeit az Emlékiratok a holtak házá­ból című regényében írta meg. Ké­sőbb a Játékos című művében a pénz­­ihajhászó nyugati világot leplezi le könyörtelenül. Élete során nézete egyre reakció­­sabbá válik, és szembekerül a forra­dalmi demokratákkal. Misztikus isten­keresésbe téved, s mindent céltalan­nak lát a szenvedés elkerülésére. Legnagyobb hatást gyakorló művei a „Bűn és bűnhődés“, valamint a „Félkegyelmű“. Ezekben a világiro­dalmi alkotásokban rámutat a társa­dalom betegségére, de nem látja he­lyesen a kivezető utat, vagyis azt a misztikumban keresi. Művelt számos nyelvre lefordítot­ták, színpadra alkalmazták és filmet is készítettek belőlük. Az irodalmi világ a kettős kerek évfordulón mindenfelé megemlékezik a XIX. század nagy íróegyéníségéről. —tt— A MATESZ FEBRUÁRI MŰSORTERVE MATESZ Komárom (Komárno) II. 13. Szombat Bajő II. 14. Vasárnap Kráfová nad Váhom II. 10. Kedd Šálov II. 18 Csütörtök Calovn II. 19. Péntek Zemiamká Olfta II. 20. Szombat Horné Saliby II. 21. Vasárnap Kvetná II. 26. Péntek Komárno II. 28. Vasárnap Trstice THALIA Színház Kassa (Košice) II. 14. Vasárnap VeTiká n/Ipf. II. 15. Hétfő Rimavská Seč II. 16. Kedd VCellnce II. 17. Szerda Jesenské II. 18. Csütörtök Šafárikovo II. 19. Péntek Chanava II. 20. Szombat Oíd'any II. 21. Vasárnap Brzotín II. 25. Csütörtök Košice II. 27. Szombat Sena II. 28. Vasárnap Rožňava A Madách Könyv- és Lapkiadó könyvajánlata: Tőzsér Árpád: AZ IRODALOM VALÖSÄGA Az Ismert csehszlovákiai magyar költő tanulmányait, kritikáit Is­merheti meg az olvasók széles tá­bora. (Ara 16,— Kčs) Gál Sándor: MÚMIA A FŰBEN A fiatal csehszlovákiai magyar költő második elbeszélőkötetével jelentkezik. Az írások jelentős ré-19.30 Szalmakalap 19.30 Bánatos örökösök 19.30 Szalmakalap 19.30 Szahnakalap 19.30 Szalmakalap 19.30 Bánatos örökösök 19.30 Bánatos örökösök 19.30 Az anya (prem.) 19.30 Az anya 19.30 Kolduskaland 19.30 Kolduskaland 19.30 Kolduskaland 19.30 Kolduskaland 19.30 Kolduskaland 19.30 Kolduskaland 19.30 Kolduskaland 19.30 Kolduskaland 19.00 Kolduskaland 19.00 Kolduskaland 19.00 Kolduskaland sze a férfikorba lépők útját pró­bálja feltérképezni. (Ára 12,— Kčs). egyszerű Éjszaka Fiatal csehszlovákiai magyar költők közös verseskötetét kapja kezébe az olvasó. Aich Péter, Ké­széit Ferenc, Kmecka Mihály, Mi­­kóla Anikó, Kulcsár Ferenc, Né­meth István, Szitási Ferenc, Tóth László és Varga Imre válogatott verseit tartalmazza a könyv. (Ara 10,— Kčs). Harcos kommunista költőre emlékezünk Komját Aladár, a magyar dol­gozók egyik legöntudatosabb har­cos kommunista költője, nyolcvan évvel ezelőtt, 1891. február 11-én született Kassán. Apja Kôrach Fü­­löp sovány keresetű adóhivatalnok volt, akit gyakran helyeztek át j egyik vidékről a másikra. Ezért Komját kora ifjúságától kezdve i a maga kereste meg kenyerét. Fia­­í talon lépett a szociáldemokrata j pártba, és fáradhatatlan harcosa lett a munkásmozgalomnak. Hu- I szonegyéves, amikor első költemé­nyeinek egyike megjelenik a Nép­szavában. A vers címe Dqzsa-vér (elkobozzák miatta a Népszava számát). 1918 novemberében Komját Ala­dár részt vesz Pesten a Kommu­nista Párt megalakításában, s 1919 januárjában megindítja az Inter­nacionále című irodalmi és társa­dalmi folyóiratot. A Tanácsköz­társaság napjaiban fontos szerepet vállal. A tanácskormány bukása után először OlaSzdrszágban, majd Bécsben élt emigrációban. Később tevékenyen részt vett a németor­szági és a franciaországi munká­sok küzdelmeiben. Többször járt a Szovjetunióban, 1930-ban jelen volt a harkovi írókongresszuson. Az emigrációban1 élt ével alatt gazdagodott a költészete, és a munkásmozgalom 'kiemelkedő ese­ményeiről írt. Komját Aladár forradalmi költé­szete a Szovjetoroszország sikeres épülésének példájával bíztatta, lelkesítette harcra az elnyomott proletárokat és a többi dolgozó­kat: November 7, Dal a Bőségről, Vörös nyomda. Bár a Magyar Tanácsköztársa­ság bukása után élete végéig emi­grációban maradt, sohasem sza­kadt el a magyar dolgozók küz­delmétől. Verseivel következetesen harcolt a magyar munkásosztály győzelméért, „a második Magyar Tanácsköztársaságért“. Költészetét igazi hazafiasság hatja át, ezzel ébresztette, tanította a magyar dolgozókat. Magyarország kizsákmányolt munkásságának, nyomorba taszí­tott parasztságának, üldözött kom­munistáinak sorsát és küzdelmét foglalta versciklusba Proletár Ma­gyarország című műve. A költe­mény a diadalmas jövő felidézésé­vel mutatja a szabadulás útját, és a kommunista párt történelmet , formáló hivatásával hívja harcba i az elnyomottakat. A költő életének utolsó ihletűje a spanyol nép szabadságharca volt. Ekkor írta legismertebb költemé­nyét, a szabadsághardban részt­vevő nemzetközi brigád indulóját: A nemzetközi brigád indulója Madrid határán állunk a vártán, állunk: vas ha sulykol, vér ha elkever, állunk a vártán Madrid népe álmán, állunk: tank ha dönt, ha száz pokol teper. Rajta, csak rajta, törhetetlen fajta: gáton, tűzcsobolyön, halálárkon átI Rajta, rajta, rajta: végső diadalra, rajta, ezernyelvü-egysztvü brigád! Ezer a nyelvünk, egy a szerelmünk: szabad földön szabad, boldog nemzedék. Ajkunknak átkát, bosszúnknak lángját szélvész, vörös ' kakas hordja szerteszét! Rajta, csak rajta ... ★ Madrid határán fajt-nap a vártán: állunk ronthatatlan élő sorfalat. Madrid határán serken még a holt is, serken, talpraugrik, puskatust ragad! Rajta, gsak rajta ... Alkotókedve és ereje teljében, költészete kiteljesedésének kezde­tén váratlanul halt meg 1937-ben Párizsban. Pazdeŕák B.

Next

/
Thumbnails
Contents