Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-09 / 1. szám

1971. január 9. SZABAD FÖLDMŰVES r pattog a fehér kaucsuklabda, az ■ asztal két végénél pöttömnyi emberkék fürgén mozognak. Még alig nőttek az asztal fölé, de egy-egy le­ütésüket felnőtt Játékosoknak is gon­dot okozna kivédeni. Nagy Sanyi és Varga Károly — a legkisebbek közül a legjobbak — vetélkednek a győze­lemért. — Ma jó napom van — jelenti ki Sanyi, a vetélytárs legyőzése után. Egy fehér szegélyes zöld asztal áll a Šahy-i Pionírház üvegfedeles he­lyiségében. Egyetlen egy, de talán mégis a legkedveltebb szórakozási, sportolási lehetőséget nyújtja a pio­nírok számára. Azaz még ennél is többet, mert lényegében ez az egyik biztosítéka, hogy Sahyban a közked­velt sportágban lesz megfelelő után­pótlás. Bátran állíthatjuk, hogy az Ipoly menti városkában az asztalitenisz je­lenti a sporttevékenység terén a csú­csot, hiszen a „nagy“ csapat a diví­zióban szerepel, a В-csapat az I. A osztályban. Az idősebb diákok a Já­rási bajnokságban vetélkednek és csoportjukban az első mérkőzéseket Farná ellen 9:l-re, Čatával szemben pedig 6:4-re nyertek. A járási pionír kupa egyéni versenyében is öt Šahy-i fiú szerepelt. Czautd László, a pionírház dolgo­zója a legkisebbek rendszeres edzé­sével foglalkozik. De a többi csapat is csak úgy szerepelhet sikeresen, ha hetente kétszer-háromszor hozzáértő szakember irányítja a felkészülést. Eddig a lányok nem asztaliteni­szeztek rendszeresen, ezért az a cél-Egy kis ízelítőt láttunk juk, hogy az év elejétől Jankovics Természetesen a legfontosabb, hogy edző közülük is kiválogassa a leg- a különböző csoportban szereplő asz­­igéretesebbeket és törődjön velük. taliteniszezőknek versengési lehető­ianyinak sikerült a leütés. séget biztosítsanak. Nos, erre gondol­nak a pionírház sportéletét irányítók és ottlétünkkor a legifjabbak edzője azon töprengett, hogy a két legjobb közül Sanyit vagy Karcsit küldje-e Levicére, a legkisebbek járási vetél­kedőjére. A Sahy-i Pionírházban sokoldalúan tevékenykedik a tanulóifjúság. Az irá­nyítók arról sem feledkeznek meg, hogy az ifjú természetbarátok köré-' ben ismerkedjenek az erdővel, me­zővel. Legutóbb Rakoncán jártak és elbeszélgettek az erdésszel, az erdő-, az állat- és a madárvédelemről. Az erdészbácsi mesélt az erdőgazdálko­dás jelentőségéről és arról, hogy a hozzá nem értők és a rosszakaratúak milyen károkat okozhatnak. Mivel karácsony előtt kerül sor a találko­zóra, a szakember azt is megmutatta a gyerekeknek, milyen fácskát sza­bad és vágnak ki karácsonyfának. Sok szó esett arról, hogyan törőd­hetnének a gyerekek még jobban a madárvédelemmel. Télen sokat szen­vednek a „kis ártatlanok“ és ha nem törődnek velük, sok elpusztul közü­lük. Márpedig a hasznos madarak jelentős szerepet töltenek be a rova­rok pusztításával a gyümölcsösökben és az erdőgazdaságban. A Šahy-i Pionírház gazdag munká­jából kiragadtam valami időszerűt. A sokoldalú tevékenység bizonyára nagy lehetőséget biztosít arra, hogy a pionírház mellett megalakult szer­kesztőségi kollektíva a Szabad Föld­műves által hirdetett versenyben ír­jon a pionírok gazdag tevékenységé­ről. TÖTH DEZSŐ HOGYAN HAT A BAKTÉRIUMOKRA A PENICILLIN! Az influenzajárványok rejtélyei Ötvenhárom országban kutatják a járványok titkait i ■ Két angol kutató mikroszkópos fel­vételeken vizsgálta, hogyan hat a pe­nicillin a baktériumokra. Fényképeik világosan megmutatják, hogy a peni­cillin a baktériumok sejtfalára hat. Hatása abban mutatkozik meg, hogy gátolja a sejtfalat felépítő anyagok egyikének (a mureinsavnak) szinté­zisét, és megakadályozza a sejtmemb­ránt felépítő anyagok összekapcsoló­dását (a kapcsolódó anyag szintézisé­nek leállításával), nagyobb mennyi­ségben pedig gátolja magában a sejt­ben a fehérjék szintézisét. Mindezt lényegében már néhány éve tudjuk, de a penicillin hatásával kapcsolat­ban számos részletkérdés még alig ismert. A penicillin az egész sejtfala­kat támadja-e meg, vagy csak néhány pontra korlátozza tevékenységét? A két lehetőség nem ellentmondá­sos. A penicillin ugyanis a baktérium természetéhez igazodik, és aszerint hat vagy az egyik, vagy a másik mó­don. Például a sztafilokokkusz bakté­riumot számos ponton támadja, mint­egy véletlenszerűen. Viszont a sztrep­­tokokkuszon hatása éppen arra a részre korlátozódik, ahol az osztódás történik. A penicillin a nyugalomban levő sejtre nem hat: mindig az osztódás idején fejti ki hatását. Osztódásikor például a sztreptokokkusz baktériu­mok „almacsutká“ alakot vesznek fel, így mikroszkóppal jól követhető a penicillin hatására bekövetkező pusz-Ámbár az influenzajárványok igen gyakoriak, mégis sok megoldatlan, felderítetlen pontjuk van. Vannak az egész világra kiterjedő járványok, az úgynevezett pandémiák. Honnan erednek ezek a nagy járvá­nyok? Negyven év 11 pandémiája kö­zül háromnak a kiindulási helyéről sem tudnak, négy valószinűleg Kína nyugati határvidékéről, kettő az USA- ből, egy-egy pedig Poroszországból, Franciaországból, illetve Spanyolor­szágból (vagy az ÜSA-ból) indult út­jára. járvány tehát valószínűleg a vi­lág bármely pontján keletkezhet. Nem egészen tisztázódott az sem, hogy miképpen tud az influenzavírus a járványok közötti időben „elrejtőz­ni“. Valószínűleg a lakosság körében „cirkulál“, vagyis lényegében lap­pangva marad fenn, míg azután — ugyancsak ismeretlen tényezők követ­keztében — pandémia robban ki. A járványok évszakos eloszlása sem szabályszerű: 125 nagyabb járvány közül a mérsékelt égövben 50 télre, 35 tavaszra, 16 nyárra és 24 őszre esett. A trópusokon viszont 23 jár­vány közül 9 a forró évszakban, 7 a hűvös évszakban és ugyancsak 7 a közbülső időszakokban tört ki. En­nek sem ismerik a magyarázatát. Az influenza járványtanának tisztá­zása céljából az Egészségügyi Világ­­szervezet irányításával 53 országban 77 influenza-kutatóintézet, illetve cso­port működik. tolásuk. A szárnyasok király­­választása A szárnyasok összegyűltek, hogy majd királyt választanak. Egy akó boruk volt, áldomásra szerezték. A sas elgondolta, hogy majd 6 lesz a király, mert a legmagasabbra fel­száll. Az ökörszem a sas szárnya alá bújt. Mikor aztán a nagy madarak felszálltak annyira, hogy már feljebb nem szánhattak, akkor a sas meg­szólalt: — Én már elfáradtam, nem bírja tovább a szárnyam! Az ökörszem kiröppent a szárnya alól, s még magasabbra szállt! Így hát ő lett a király. Mikor megtudták a madarak, hogy milyen csellel győzött az ökörszem, meg akarták büntetni. Szégyellték is, hogy a legkisebb lett a király. Addig kergették, hogy az ökörszem talált egy száraz lófejet. Beszállt a szeme gödrébe, oda a többiek nem követhették, mert nem fértek be. Er­re azt mondták: — Elég lesz, ha csak egyikünk lesi. Ha meglátja, hogy kijön, fogja meg, vagy adjon hírt a többinek. Oda állították hát a legnagyobb szemű madarat, a bagolyt. A bagoly őrködött is egy darabig, de aztán el­bóbiskolt, nagyokat pislantott. Mikor aztán az ökörszem kiröppent, a ba­goly nem látta meg. Ekkor meg a bagolyt akarták meg­verni, amiért elszalasztottá az ökör­szemet. A bagoly elbújt, azóta sem mer nappal járni, mert ha a többiek meglátják, jaj neki. jAzért tesznek a vadászok is bagolyt kalitkába, ha madarat akarnak lőni, mert a madár mind odamegy, ha megtudja. Nem bánja, ha agyonlövik is, csak egyet csíphessen rajta.) Azután áldomást ittak. A kacsa azt mondta, hogy azt a hordót: — Csak csapra! Csak csapra! A tyúk azt hajtotta: — Csak tálat alá! Csak tálat alá! A gúnár is közbegágogott: — Igyunk! Igyunk! A kispulykák meg rásipították: — Mink is, is, is, is! Így fogyott el az áldomás. Az egyik villamos állomásról há­rom különféle útvonalon közlekednek a kocsik. Az első villamosok mind a három útvonalon reggel ötkor indul­nak el. Az egyik útvonalon a szerel­vények minden 20 percben, a mási­kon minden 25 percben, és a harma­dik útvonalon minden 15 percben teszik meg a fordulót. Hány óra lesz, ha megint mind a három útvonalon a villamosok egyszerre indulnak? Mennyi csibéje és nyula van a gaz­dának, ha azt mondja, hogy ezeknek összesen 60 szemük és 86 lábuk van? Mi az, amit csak csukott szemmel láthatunk? 1. Ki volt Mata Hari? 2. Milyen hosszú a kínai fal? 3. Melyik földrészen él a leg­több ember? 4. Mi a kimonó? 5. Melyik évben érte atombom­ba támadás Hirosimát? EGY KIS FÖLDRAJZ Kö- - VQ- RÖ5 -Az iskolában már sokan tanultátok Magyarország földrajzát. Megtanultá­tok milyen folyókat és állóvizeket i, találhatunk ott. Ebben a rejtvényben ilyen neveket rejtettem el. BA - ROS- SIft-Шг г AGY- Zft-TON-M Mfi- Ti- Nft- L.A- LA­A szőtagokat összekevertem, és eb­ből a nagy össze-visszaságból nektek kell ismét rendet teremtenetek. Jól nézzétek meg az összedobált szótagokat, nehogy egy is kimarad­jon, mert akkor nem sikerül a meg­fejtés. Januártól-decemberig Ferkó, Béla meg a Pista, Mind a három nagy turista. Az év minden hónapjában, Égnek a nagy túra-lázban. januárban sízni járnak, Ha nincs hő, hát korcsolyáznak. Februárban, ha hull a hó, Hógolyóznak, hahó, hahó. Március már tavaszt virraszt, Csalogat az erdő-illat. Április már napsugárt hoz, Kirándulnak a tóparthoz. Májusban mind összesúgnak, Hogy holnap már focit rúgnak. Júniusban nagy a sürgés, Megkezdődik már a fürdés. júliusban forró a nyár, A gyermekhad fürödni jár. Augusztus is még jó meleg, Játszik még a gyermeksereg. Szeptembernek szép havában, Elindulnak iskolába. 4 Októberben még fociznak, A fenyvesbe kirándulnak. Novemberi napsütésben, Mind a három telet kémlel. Decemberben összegeznek, Jövő évre tervezgetnek. Ferkó, Béla meg a Pista, Mind a három nagy turista. Az év minden hónapjában, Bekerül a naplójába, Mindegyiknek egy-egy kaland, Mely örök élmény maradj 9 A tévé „rabjai" A világstatisztika szerint több mint százmillió televízióské­szülék ontja napról-napra a műsort. Hazánkban lassanként alig akad család, ahol ne hó­dolnának a televíziónézés szen­vedélyének. Éppen ezért a fel­nőtték, de különösen a gyer­mekek szempontjából mindig időszerű foglalkozni az átkos áldással. Több országban készítettek felmérést, mennyi időt töltenek a gyermekek a képernyő előtt. ' Az eredmény, körülbelül, hogy többségük ugyanannyit ül a tévé előtt, mint az iskola pad­jaiban. ! De talán a saját Qsaládunk­­■ ban is le tudjuk mérni, ho­gyan válik a gyermek a kép­ernyő rabjává, és milyen ká­ros lehet az sok szempontból. ! A fiam szombat-vasárnap reggeltől késő esti órákig ott ül a készülék előtt. Ha sétálni hívom, az a válasza — nem ’ lehet, mert rövid idő múlva ezt vagy azt szeretné feltétlenül ; megnézni. Ha mégis kötélnek áll, és eljön egy kicsit mozog­ni, friss levegőt szippantani, akkor folyton az óráját néze­geti, és siettet hazafelé, mert kezdődik valami nagyon érde­kes műsor. i A közelmúltban elromlott a készülékünk. Húztam-halasztot­­,tam a meg javíttatását, és fi­gyeltem, hogyan változik meg : a fiam életrendje. Először azt vettem észre, hogy sokkal töb­bet olvas, aztán hozzálátott barkácsolni, szerelt, fúrt, fara­gott. A sakkozásra, malmozás­­ra és más társasjátékokra is bőven jutott az idejéből. Nem unatkozott, sétálni is szívesen jött, és nem zaklatott állan­dóan a hazasietéssel. Félreértés ne essék! Semmi­féle ellenpropagandát nem aka­rok kifejteni a technika cso­dálatos vívmánya ellen. Nem az a baj, hogy százezrek fő szórakozása lett a televízió. Az azonban igen, hogy egyetlen szórakozássá vált. A kékes­szürke képernyő bűvöletében élve, minden másról megfeled­kezve, jóformán a műsorkez­déstől a műsorzárásig a fotel­ban ülni és a képeriiyőt nézni, egy kicsit mégiscsak sok. Mindent nézni káros a fel- j nőtteknél is, de főképpen a gyermekeknél. Az örökké ké­peket befogadó agy lassan kép- : telené válik a fogalmakban gondolkodásra, leszokik az ob vasásről és más szórakozásról, vagyis nem azzal foglalkozik, ; ami sokoldalúan kitöltené ér­deklődési körét, hanem min­­j dent elfogad, amit a képernyő j sugároz. Különösen a kiskorú gyerme- J kéknél kell vigyázni, hogy ne váljanak a tévé rabjaivá. Üt és | ' tíz év között a szülő igen erő- I sen szűrje a kínálatot, s csak a kimondottan gyermekműsor­hoz engedje leülni a csemeté­­! jét. Tíz éven felül már többet I meg lehet engedni a gyermek­­'nek, de még akkor is válogatni ! kell a műsorban. Serdülő kor- 1 ban, ha addig okosan neveltük i fiunkat, lányunkat, már maguk ! is meg tudják oldani a váloga­­í tást. Természetesen arra min­­jdig ügyelnünk kell, hogy a jó '.könyv olvasására jusson ele­­igendő idő. I jj Valószínű senki nem kétel­­jkedik abban, hogy a tévé na­­|gyon hatásos eszköz, és ezért {élni kell vele. De azt is illik jtudni, hogy csak egy a sok kő­­ízül. Ezért tudjunk vele bánni, {tanuljuk meg be- s kikapcsolni, {válogatni a műsor között, s se­gítségével gazdagítsuk, ne szür­­fkítsük el az életünket. Különös i figyelmet fordítsunk ebből a szempontból a felcseperedő új j nemzedékre, és időben tegyünk )meg mindent, hogy ne legye­nek a tévé rabjaivá. WEPPERY LÁSZLÓ —tt—

Next

/
Thumbnails
Contents