Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-06 / 5. szám
1971. február 6. SZABAD FÖLDMŰVES Á párt szava beigazolódott: A szövetkezet a lövő buzogó forrása Közkedvelt lapjukat olvasva szemembe tűnt az ANKÉT-ra vonatkozó felhívás, amit nyomban elolvastam. Méltó kezdeményezés ez az ankét a Szabad Földműves szerkesztősége részéről. Megérdemli, hogy széles visszhangra találjon olvasói, levelezői, külső munkatársai körében. Hiszen a falvak szinte hihetetlennek tűnő forradalmi változáson mentek keresztül az utóbbi évtizedek alatt. Ez az ankét a kommunista párt évszázados harcát hivatott érzékeltetni, felszínre hozni, amit a dolgozó nép felemelkedése, rabláncának szétszakítása, a hátgörnyesztő munka megkönnyítése, a műveltség, a jómódú élet feltételeinek megteremtése érdekében vívott, együtt a tömegekkel, a dolgozók érdekében. Engedjék meg, hogy írásommal jómagam is hozzájárulhassak ennek az ankétnak a sikerességéhez. Л legutóbb a lévai járáshoz tartozó Kvetnára vitt az utam. Gondoltam, ha már itt járok, jól körül is nézek. Még mielőtt a faluba értem volna, egy olajbarna személygépkocsi tulajdonosa invitált, hogy üljek be a gördülő alkalmatosságba. Társalgás közben megtudtam, hogy a kocsi gazdája nem más, mint a szövetkezet traktorosa, akit Dudás Ferenc néven jegyeztek be az anyakönyvbe. Elmondotta, hogy amikor belépett a szövetkezetbe (1953), feleségével együtt havonta csak négyszáz-ötszáz koronát keresett, míg most nem ritkaság a háromezer korona, sőt még ennél is több volt például októberben. Amikor idáig jutottunk a beszélgetéssel, meg is érkeztünk a faluba. Első pillantásra semmivel sem különbözött ez a település a többitől. A kétablakos, földszintes lakóházak sorának egyenletességét azonban beljebb emeletes házak szakították meg: Micsoda kontraszt? Fekete nagykeudőbe bugyolált öregasszonyok és mlntszoknyás csinos lányok. Istállótrágyát fuvarozó lovasfogatok és a legkorszerűbb személygépkocsik. Egyetlen tekintet: két világ találkozása. A múlt feílibbentése Sárik Lajos bácsit, az éjjeliőrt szólítom meg, mondana el egyet-mást arról, miként is nézett ki a faluja ötven évvel ezelőtt. — Lovasfogatokon kívül semmilyen közlekedési eszköz nem létezett itt — emlékszik vissza. — Az oroszkai (Pohronský Ruskov) cukorgyárban dolgoztam hosszú ideig. Naponta gyalog kellett megtennem a tizenkét kilométeres utat. Ha bevásárolni akartunk, nem volt más lehetőség, minthogy elkutyagoljunk a huszonöt kilométerre eső Párkányba (Štúrovo), vagy a jobbik esetben Zselízre (Želiezovce), s milyen jól esett, ha felkéredzkedhettünk egy-egy lovaskocsira ... Elmondotta, hányszor bőrig ázott, amíg a munkahelyére jutott, avagy dolga végeztével otthonába tért. Majd felvillantotta a második világháború végnapjait: — A német katonaság elrendelte a falu kiürítését. Ez nem volt nekik elég: felrobbantották a két hidat és a két templomot. Szerencsére a felszabadító Vörös Hadsereg csapatai elűzték a hitleri hordákat erről a tájról. Csak itt-ott bukkant fel néha belőlük — mármint a németekből —, akiktől mi, fegyveres vörös őrök védelmeztük a falut. Ekkor léptem be a kommunista pártba. öt éve már nyugdíjas és a szövetkezet éjjeliőre. Bohák István, a közös elnöke sem állhatja meg, hogy legalább egy monA falu büszkesége: a kultúrház datban ne ecsetelné a háborút: „Ami csak a kezük ügyébe került a németeknek, mindent elpuszítottak. Teljesen újjá kellett építeni a falut. Nyolcvannyolc új családi ház épült, további nyolcvanat pedig átépítettek a falu lakosai.“ A szövetkezet — Háromszáz héktáron kezdtük 1952-ben a közös gazdálkodást, mindössze huszonnyolcán — pergeti viszsza emlékezése fonalát Dánó Lajos, a szövetkezet első elnöke. — Ekéken, vetőgépeken kívül csak húsz lovasfogatunk volt, semmi más. Meg iroda híján a gyűléseket, a másnapi munkamegbeszéléseket egy istállóban tartottuk ... Jelenleg a közös gazdaság földterülete a kezdetinek csáknem a hatszorosa. S ma már nem kell eltitkolni a tagság előtt, ha valamely fontos építkezés beruházási összegéről esik Az első és a jelenlegi szövetkezeti elnök szó. Mindannyian megértik a költségráfordítás szükségességét, a gazdaságfejlesztés jelentőségét. Érdemes megemlíteni: a szövetkezeti tagok havi átlagjövedelme tavaly elérte a 2250 koronát, beleértve valamennyi időszaki dolgo?6 keresetét is. Szóra érdemes továbbá, hogy a szövetkezetnek mindössze négy adminisztratív dolgozója van. öt év óta 236 példányban járatják a Szabad Földművest, gondolva még a nyugdíjas, már nem dolgozó, idős tagokra is. Jómód és művelődés Nem egv , faluban, községben tapasztalható, hogy az anyagi jólét következtében megfeledkeznek egy igen fontos dologról: saját művelődésük elősegítéséről, fejlesztéséről. Am ennek fordítottja tapasztalható Kvetnán, ami csak dicsérhető. Erről tájékoztatott Bernáth Gyula, a szövetkezet könyvelője. , — Falunk lakossága nagyon megértő, ha bármilyen társadalmi munkára szólítjuk fel őket. így volt ez a kultúrház építésénél is. Például Horváth József és Smiknya Károly nevét említhetném, akik hatvan napon át serénykedtek, hogy a művelődés otthona minél előbb tető alá kerüljön. A lelkes, fáradhatatlan munka, segítőkészség következtében jelentős pénzösszeg lett megtakarítva. De távolról sem mondható el, hogy kihasználatlan a kultúrház, illetve szövetkezeti klub. Tevékeny a CSEMADOK helyi szervezete, s a fiatalokat sem illetheti panasz, akik évente több színművet *is bemutatnak. Emellett évente a Komárnól Magyar Területi Színház művészegyüttese h'árotnszor-négyszer is vendégszerepei. A jegyeket a szövetkezet fizeti, fgy a tagok magasabb színvonalú színházi előadásokban is gyönyörködhetnek, kielégíthetik kulturális igényeiket A falu betűrajöngóiről sem feledkeztek meg. Hatszáz kötetes könyve tár áll az olvasni szeretők rendelkezésére. Még a falufejlesztéssel kapcsolatban annyit: alapkövezték a falu közutait, száműzve a sarat. Az idén kerül sor egy autóbuszmegálló építésére, büfével társítva. Faluszépítésre összesen 130 ezer koronát fordítanak. Létesítettek egy korszerű labdarúgópályát, 100 ezer korona költséggel. Övődája és a múlt évtől napközi otthona is van a falunak, amely valamivel több, mint 1000 lakosú. Valamikor a leggyorsabb közlekedési eszköznek a lovaskoosl számított' itt, s poros, sáros utak voltak, ma pedig jobbára pormentesített utakon, gördül a falu mintegy ötven személy-* autója. A gépkocsitulajdonosok közül negyvenen a szövetkezetben dolgoznak. Ez Is bizonyítja, hogy a közös gazdaság, a közösen végzett szorgalmas munka a Jólét forrása. Dávid Nándor, Bifía Aki legtöbbet ír Amíg az olvasó kezébe jut a lapunk, seken közreműködnek az elkészítésében. A munkafolyamat közé tartozik a cikkek hibátlan legépelése Is. Ezt a nem éppen könnyű feladatot főleg a gépírónők végzik. Űk írnak a legtöbbet, bár a nevüket sohasem látják az olvasók. Lőrincz Jolán a Szabad Földművesnél már tizenkettedik éve üti az írógép billentyűit. Munkájának fontosságát jellemzi, hogy ő „legkapósabb“, érte civakodnak Is a szerkesztők. Reggeltől a késő délutáni órákig „duruzsolnak a fülébe az udvarlók“. Igaz, nem mindig szép, érdekes szavakat, hanem száraz, számokkal telitüzdeltet. Bizony sokszor a mondat is nyakatekert és a gépirőnö figyelmezteti a diktálót a „bakira“. Persze, történik ez fordítva is, és a gépírónő „jóvoltából“ szezon lesz a fazonból a lektor bosszúságára. Azt hiszem, az már csillagászat1, szám lenne, ahányszor Jolik? leütötte a Jl(lentyűt. Érthető, hiszen egy gépelt oldalra közel 2000 betű fér. A fürge ujjat villámgyorsan mozognak a billentyűkön, aztán a háztartásban. Szükség van a szorgos kezére, mert egv főiskolás fiúról és gimnazista lányró! gondoskodik. Még csak egy fiú „repült kt“ a családi fészekből, Dráfl Mátyás, az ismert színész, a MATESZ igazgatója. A szerkesztőség folánkája az elmúlt napokban ünnepelt. Most töltötte be a huszonötödik életévét — másodször. A szerkesztő kollektívánk nevében szívből gratulálunk a félévszázados születésnap alkalmából. Kívánunk erőt, egészséget, és azt, hogy szerkesztőségünknek még soká közkedvelt tagja legyen. Kellő visszhangra talált-e a váhovcei kezdeményezés? ф Gondolatok a tavaszi nagytakarítás előtt ф A kezdeményezés célja ф Kik a másik félév versenygyőztesei? ф Szlovákia-szerte követhetnék mezőgazdasági üzemeinkben a jő példát ф Közös gazdaságaink már esztendők hosszú sorát hagyták maguk mögött. Ezzel a ténymegállapítással semmi különöset nem mondunkí Viszont annál markánsabban kiütközik a másik tény: sajnos, ennek ellenére mégis eléggé gyakori látvány az állattenyésztő telepek, gazdasági udvarok rendezetlensége. Az istállók környékét nem a tisztaság, hanem az embermagasságú gyom, vagy limlom uralja; belül pedig meszeletlenek, elhanyagoltak. Az utak gondozatlanok, s esős időszakban, vagy hirtelen hóolvadáskor szinte járhatatla-nők. , Szerencsére ez nem általános jelenség. Mindamellett nem árt szót ejteni róla, különösen így télvíz idején, amikor bővebben jut idő a gazdasági udvar körüli munka elvégzésére. Ahogy a téli gépjavítás megszokott, természetes dolog, épp ilyen magától értetődő, halaszthatatlan feladat legyen a gazdasági udvarok rendbehozása, tisztogatása, szépítése is. Am ehhez legalább olyan eltökélt szándék, szorgalmas munka kifejtése szükséges, mint a galántai járásban levő Váhovcén, ahol a szövetkezet tagjai (főleg állatgondozói, gépjavítói, traktorosai stb.) egyszer s mindenkorra véget vetettek a fentebb említett állapotoknak. Összefogásuk, serény munkájuk révén dicséretre méltó eredmények születtek. A kezdeményezők nemcsak saját gazdasági udvarukat hozták rendbe s teljesítették túl a hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 25. évfordulója tiszteletére vállalt munkakötelezettségeiket, hanem felhívásuk révén a járás csaknem valamennyi szövetkezetének tagjait is a jó példa követésére buzdították. Tehát nem véletlen műve, hogy a gazdasági udvarszépitési versenyből ' győztesként kerültek ki a múlt év első felében. Igazén megérdemelték a verseny első helyezettjének kijáró 25 ezer korona pénzjutalmat. Hiszen jelentős lépést tettek a dolgozók munkakörülményeinek, tisztálkodási lehetőségeinek megjavítása, az utak járhatóságának, a gazdasági udvar sivárságának felszámolása, majdpedig parkosítása érdekében ... A vágaiak kezdeményezésének eddigi eredményei bizonyítják, nem szalmaláng fellobbanás volt; a példa követőkre talált a járásban. Ezt mutatja ennek a hasznos vetélkedésnek a második félévi értékelése. Kik a győztesek? Első helyet vívott ki magának a selicei szövetkezet, a második, illetőleg a harmadik helyet pedig a tešedikovői, valamint a žiharecl közös gazdaságok érdemelték ki. Tamaskovlcs Károlytél, a szövetkezet elnökétől, Síréba József elnökhelyettestől, valamint Csicsman Tibor főállattenyésztőtől 'tudjuk meg, hogy a közös gazdaság dolgozói hűvel szolgáltak rá az első hely birtoklására, s nemkülönben a 25 ezer korona pénzjutalomra. Elsősorban azt említették, hogy az északi és a déli telepen, továbbá a gépkőzpontban betonútakon folyik a közlekedés, a teherszállítás, három szocális helyiséget építettek, s komplett berendezésekkel látták el. Így a kétszer hetven, s egvszer negyven személy befogadására alkalmas helyiségekben nem kell szoronganiuk átöltözés, vagy munka utáni tisztálkodás esetén: A mondottakhoz hozzátehetjük, hogy kezdetben bizony a dolgozók nem nagyon használták ki az adott lehetőségeket, de a későbbiek folyamán megszokták, s ma már olyan természetesnek tartják a mosdást, zuhanyozást, mint a napi étkezést, A telepeken és a gépközpontban mindenütt rertd honol. Gépjavító műhelyt, gépszíneket építettek, hogy az értékes gépek ne a szabad ég alatt tanyázzanak, hanem beolajozva várják bevetésüket, ha elérkezik a dologidő, kijavítottan állíthatják csatasorba. Mert csak az üzemképes gépektől várható megfelelő teljesítmény. Most pedig néhány mondatban summázzuk, milyenek voltak állattenyésztési eredményéik? Tejtermelésük tavalyelőtt 2701 liter volt átlagosan. Kötelezettséget vállaltak, hogy ezt az 1970-es évben 50 literrel túlteljesítik. Nos, mi lett a végeredmény)? Csicsman főáUattenyésztőnek, valamint & fejőknek, takarmánybekészítóknek nem kell érte szégyenkezniük, sőt dicséret illeti őket tejtermelési tervük 406 literrel való túlteljesítéséért. Hasonlóan jó eredményt értek el a hústermelésben is — 77^ vagon helyett 80 vagonnyit adtak a közellátás céljára — bár a sertéstáp-ellátásában voltak kisebb-nagyobb zökkenők. így hát még kacsa- vagy csibetáp is bekerült a hízósertések étrendjébe, ami nem éppen helyénvaló. Ettől függetlenül 54 dkg volt a napi hízási átlag, az előhizlaldába kerülő, 20 kg-os súlycsoportba tartozó süldőktől kezdve. A malacszaporulatt átlag is kitűnő volt, anyakocánként 18,2 darab fa terv 17 darabot Irányzott elő). Ami a baromfitenyésztést illeti, hatékonysága előmozdításának érdekében sokat tettek a mült évben: 9000 szülőpárt hoztak ba félmillió korona értékben, s ugyanakkor korszerűsítették a tojóházat több mint másfél millió koróna költségráfordítással. Ily módon egyazon tojóház befogadóképessége megháromszorozódott. Most alkalmazzák először a csőrkurtítást, amely a kannibalizmust hivatott megakadályozni. Ennyit az állatenyésztés termeléséről, a kötelezettségvállalások teljesítéséről, amely szorosan hozzátartozik a gazdasági udvarszépitési verseny feltételeihez. Hogy melyik szövetkezetek lesznek majd az 1971. év első felében a versenygyőztesek:, azt még a jelen pillanatban megjósolni nem lehet. Annyi azonban biztos, ebben a hasznos vetélkedésben minden versenyző nyer. Kár, hogy, a galántai járás szövetkezeteinek nemes versengése még ezidáig nem hódított teret Szlovákia más járásaiban. A CSKP megalakulása 50. évfordulója alkalmából megérdemelné a nagyobb figyelmet. (kovács) I ■ШНЖШВВ
