Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-06 / 5. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1971. február 6. 8 FALURÓL FALURA Lenin néven új egyesített szövetkezet alakult Šafárikovo, Behynce és Stáriia községek szövetkezeteinek tagjai 1971. január 8-án a šafáríkovói ikultúrotthonban összejöttek, hogy a jáTásl tervek határozatával összhangban egyesítik szövetkezeteid két, A gyűlésen az egyesülés szükségességéről Hacsi mérnök, a JMT küldötte tartott beszámolót, amelyet vita követett. Ezután arányosan, községek szerint megválasztották az egyesített szövetkezet új vezetőségét. Ugyancsak kinevezték a gazdasági részlegek vezetőit és a szakkádereket. Elnöknek a Munkáé rdem renddel kitüntetett Bató Jánost választották. Az egyesülésnek ünnepi Jelentőséget kölcsönzött, hogy az egyesített szövetkezet a tagsági gyűlésen a Lenin nevet választotta. Válent László A problémákat közösen kell megoldani Igen örvendetes, hogy a komáromi járásban egyre több községben értik ipeg a sport küldetését, jelentőségét. A községek vezetőinek megértése nemcsak a sportolók anyagi támogatásában nyilvánul meg, hanem új sportlétesítmények létrehozásában is. Ilyen községek például: Vojnice (Bátorkeszi), Marcelová (Marcellháza), Šrobárovo, Iža, Zlatná na Ostrove (Csallóközaranyos), Redvaií nad Dunajom (Dunaradvány), Imel (Imely), Büí (Búcs), Hurbanovo (Ögyalla), Zelený Háj stb. De akadnak még olyan községek is, ahol a sportot „mostohagyerekként“ kezelik, ahol a funkcionáriusai és a szövetkezet vezetői nem akarják tudomásul venni a fejlődést. Ügy cselekszenek, mint a strucc, „homokba dugják a fejüket“. Pedig ha nyitott szemmel járnának, észre kellene venniük, hogy a felnövő generáció sorsáért ők is felelősek. Nem lennénk teljesen igazságosak, ha elhallgatnánk, hogy ezekben a községekben is „lehull néhány morzsa“ a sportszervezet pénztárába. Ezekből a morzsáikból pedig nagy dolgokat alkotni nem lehet. Ezek közé tartozik Мойа (Dunamocsj község is. Az utóbbi években a szövetkezet részéről némi anyagi segítséget kap a sportszervezet, de ez csupán a labdarúgó csapat szerepeltetéséhez elegendő. ’ Pedig nagy szükség lenne egyéb segítségre is, mert új sportpályát és öltözőt kellene építeni. A járási szervek támogatását várják — és mondjuk meg — jogosan. De előbb tisztázzunk egy igen fontos kérdést. Elsősorban azt, hogy rendezni kell a sporttelep tulajdonjogi helyzetét. Mert amig jogilag nincs rendezve a kérdéses terület, addig a járási szervek részéről hiába várnáik nagyobb támogatást. A község vezetőin múlik e kérdés mielőbbi rendezése. Két lehetőség van.. Vagy telekkönyviig rendezik a sportpálya területét, vagy pedig a szövetkezet saját hatáskörén belül — csere útján oldja meg. Annak ellenére, hogy jogilag még nem rendezték az új sporttelep számára kijelölt területet, már az elmúlt év folyamán lerakták az öltöző alapjait és megkezdték a falazást. Munkaerőhiány miatt azonban abba kellett hagyni. Hiábavaló volt Fülöp Zsigmond sportelnök és Lajos Ede edző agilitása, mert ,,-két fecsike nem csinál nyarat“. Helyeselnénk, ha a szövetkezet vezetősége követné a szomszédos dunaradványi (Radvaň nad Dunajom) szövetkezet vezetőségének emberies példáját és építési csoportjával tető alá hoznák az öltözőt. Azért is lenne szükség. erre, hogy megvédjék a már kész falakat az időjárás viszontagságaitól. De azért is, mert a močai csapat a járási bajnokság II. osztályában szerepel, ahol a követelmények már nagyobbak. A község vezetői többet törődhetnének a falu sportjának fejlesztésével. Azért is, mert az új sportlétesítmény az iskola szomszédságában lesz, ami elősegítheti az iskolai testnevelés színvonalának emelését. A község vezetőin múlik, hogy aktivizálják a lakosságot. Erre a legalkalmasabb időszak éppen a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalások. Mert nyíltan meg kell mondani, hogy Мойа polgárait igen nehéz mozgósítani a társadalmi munkák végzésére. Reméljük, hogy a szövetkezet vezetősége, valamint a község funkcionáriusai együttes erővel megoldják ezt az égető problémát. A szövetkezet részéről nyújtott anyagi támogatás sosem volt időszerűbb, mint éppen most, amikor igen jő eredménnyel zárták az elmúlt gazdasági évet. Nézetünk szerint helytelen az olyan felfogás, hogy a sportolóik többsége nem tagja a szövetkezetnek és azért nem hajlandók nekik nagyobb segítséget nyújtani. Ezek nem meggyőző érvek. Azért sem, mert a fiatalok nem csupán saját kedvtelésükre sportolnak, hanem a falu polgárainak, -szövetkezeti tagjainak szórakoztatására is. Ügy (hiszem, ehhez nem kell bővebb magyarázat. Andriskin József Négyéves kihagyás után Cifáren (Csífár), mint kisközségeink legtöbbjében a labdarúgás a legnépszerűbb és az egyetlen sportág. Ebben a községben is csak a felszabadulás után bontakozott ki a sportélet. A feltételek kedvezőek voltak, mert maguk a vezetők nemcsak hogy támogatták az egyesületet, de aktivan bekapcsolódtak a sportolásba. A csapat a legalacsonyabb, а IV. osztályban kezdett, de idővel feljebb került. Aztán hol kiesett, hol megint bajnokságot nyert. A 60-as évek elején azonban olyan ütőképes gárda ikovácsolódott össze, amely azóta nemcsak hogy nem esett iki a IIL osztályból, de 1963-ban komoly esélyei voltak a bajnoki cím elnyerésére is. Ez volt a öifárei focisták történelmében az első és napjainkig az utolsó eset is, hogy lehetőségük nyílott felkerülni a II. osztályba. — A közmondás szerint, ha a szamárnak jő dolga van, kimegy a jégre táncolni. Ez valahogy velünk is így volt — emlékezett vissza az akkori „aranycsapat“ egyik tagja, Balogh Tibor sportelnök. — Már nyeregben éreztük magunkat, hiszen sorra vertük ellenfeleinket. Az összefogás, végső kitartás helyett azonban nézeteltérések keletkeztek, és a viszály odáig fajult, hogy az utolsó pillanatban elestünk a bajnoki címtől. Hiába nyertünk 11 mérkőzésből kilencet, csak a második helyen végeztünk. Ezután még másfél évig együtt volt a csapat, de 1965-ben, a már említett nézeteltérés következtében szétesett. Négy évig nem is játszottunk bajnokságot, csupán néhány barátságos találkozót. A fiatalok azonban nem elégedtek meg ennyivel, és kezdeményezésükre a múlt esztendőben ismét megalakult az egyesület. Sajnos, feltételeink nem a legjobbak. Pályánk ugyan megfelelő, az anyagiak terén azonban igen rosszul áll a szénánk. Pénzt csak táncmulatságok rendezésével tudunk teremteni. Az újévi bálból beszedett mintegy 2000 korona az összes vagyonunk. A múltban a szövetkezet csak a közlekedésről gondoskodott. Most ígéretet kaptunk, hogyha jól megy a fiúiknak, vesznek egy felszerelést. A buszt azonban, sajnos, magunknak kell fizetni. Mindezek a nehézségek azonban nem kedvetlenítik el a gárdát. Játékosainkban van akarat és ambíció. Mivel községünk kicsi, nincs sem B-, sem ifjúsági csapatunk. Játékoskeretünkben azonban húszán vannak és ez elég. Az edzéseket még nem kezdtük meg. Száva György vezetése mellett a jobb idő beálltával kezd a csapat hetente kétszer edzeni. A fiúk nagy Tészle ugyan utazik, de 90 százalékuk időben érkezhet a tréningre. Legfőbb célunk, hogy a III. osztályba kerüljünk. Itt, а IV. osztályban ugyanis elég nagy rendetlenség uralkodik. A távoli falukból a csapatok gyakran fel sem utaznak, inkább a 3:0-ás toontumációs vereséget választják, mert nincs pénzük az útiköltségre. A játékvezető Is kevés, ráadásul sokszor szombaton vannak a találkozók, s akkor jóformán senki sem jön el. А III. osztályban azért Is előnyösebb játszani, mert ott már valamivel magasabb szintű labdarúgás folyik, de az sem lényegtelen számunkra, hogy II. osztályú ellenfeleink közelebb lennének és ez az útiköltség szempontjából is jóval előnyösebb. Sok sikert kívánunk a öifárei labdarúgóknak, és kívánjuk nekik, hogy elképzeléseik valóra váljanak. Ä romoknak már nyoma sincs... Annakidején a nácik a Duna és a Garam mentén akarták megállítani a szovjet hadsereg előrenyomulását. Befészkelték magukat a környékbeli hegyekbe és Garamkövesd (Kamenica nad..Hronom) határában összpontosították erejük nagy részét. Felaknázták a hidakat és a vasútállomásnál levő sziklacsúcsokat. A Malinovszky marsall vezette II. Ukrán Front egységei azonban rajtaütésszerűen az erdő felől támadták meg a német haderőket és meghátrálásra kényszeritették őket. Ezt követően negyven kilométerre a frontvonal mögé telepítették a lakosságot, hogy megkíméljék őket a további áldozatoktól. Visszatéréskor romok és pusztulás fogadta a lakosságot. Beköszöntött a tavasz, de a földeket alig tudták megművelni, mert nem volt mivel. Segítséget Csallóköz népe nyújtott, amire a garamkövesdiek most is hálával emlékeznek. A felszabadulás' után a faluban körzeti jegyzőség alakult. Munkája elsősorban az utak javítására, a hidak újjáépítésére és nagyobb jelentőségű háborús károk helyrehozására irányult. A HNB 1970-ben vette át a község vezetését. Megalakulását követően a falu jelentős fejlődésén ment át. A villanyvezetéket 1958-ban hozták rendbe, amikor az egész községet bekapcsolták a hálózatba. Egy évvel később már a telefon is természetes velejárója volt a falufejlesztésnek. Az akkori hét készülék egy évtized leforgása alatt 62-re gyarapodott. Az elmúlt negyed évszázadban 195 családi ház épült fel és 120 lakást alakítottak át. Több mint 3 .km-nyi utat poTtalanítottak és közel 2 km gyalogjárót építettek. Bekerítették a futballpályát s megfelelő öltözőhöz juttatták a labdarúgó-együttest. Ezen kívül körzeti orvosrendelőt építettek, és vízvezetékkel látták el az iskolát, valamint óvodát nyitottak. Két évvel ezelőtt tizenkilenc lakosnak volt személy-, hétnek pedig tehergépkocsija. A lakosság kultűrszínvonala is jóval meghaladja a felszabadulás előttit. A polgárok szórakoztatásáról műkedvelő csoportok gondoskodnak. A színjátszók már eddig is több darabot adtak elő nagy sikerrel, mint például az „Édes Anna“, „Ezüstlakodalom“ és a „Dődi“, amellyel járási versenyt is nyertek. Az efsz és a fogyasztási szövetkezet hozzájárulásával budapesti és bratis'lavai vendégművészek lépnek fel a faluban. Az 1956-ban megnyitott ikultúrház, a heti két filmelőadás és a kb. 300 tévé-készülék is jó eszköze a népművelésnek. A földmüvesszövetkezet 1950-ben. alakult meg, az egyházi birtokon. Összközségivé 1958-ban vált, 120 taggal. A kezdet kezdetén 19 mázsa búza termett a vetésterület egy-egy hektárján, most pedig 36 mázsa a hozamátlag. Az utóbbi tíz év alatt a közös vagyona meghaladja az öt milliós értéket. Hazánk felszabadulásának negyed évszázadát a lakosok kötelezettség-vállalásokkal ünnepelték: 280 egyéni és hat kollektiv felajánlást tettek. Vállalásaik értéike megközelíti az 1 millió 300 ezer koronát. Tóth János Nagy fejlődés Semmiben sem akarunk elmaradni a város melletti falvaiktól. Ez a padányiak jelszava. Hogy ez a gyakorlatban is így van, bizonyítja többek között a rohamos fejlődés. A községben neonlámpák világítanak és a régi göröngyös, poros utakat sima aszfaltutak váltották fel. A falu nem egész két év leforgása alatt köziponti vízellátást is kapott. Mindezért elsősorban a HiNB titkárát, Horváth Ottó elvtársat Illeti dicséret. Nem szabad megfeledkeznünk azonban a falu nyugdíjasairól sem, akik jelentősen kivették részüket a brigádmuokából. Parkosították a falut, sok helyre rózsafákat és díszbokrokat ültettek. Ezen kívül a betonjárdák elkészítésénél is segédkeztek. Ezt a munkát a hideg idő miatt nem tudták befejezni. Idős polgárainknak a HNB és a Vöröskereszt helyi szervezete teadélutánt rendezett. A frissítőkről a rendezők gondoskodtak. Az öregek nagyon jól érezték magukat és sokáig szórakoztak. Köszönjük munkájukat és további sok sikert kívánunk. ifj. Lábodi Imre Kihasználják az estéket! A SZISZ padánl szervezete vezetősége jől kihasználja a hosszú téli estéket. A helyi iskola ízagatónöjével és a falu ikultúrfelelősével, Bodó Árpáddal karöltve teaestet rendeztek, melyen a SZISZ szervezet fiatal tagjai műsorral léptek fel. Az előadás nagyon jól sikerült. Néhány fiatal, Andics Marika és MáTta, valamint Füssy Marika nagyon megnyerték a közönség tetszését. A fiúik közül jól szerepelt lfj. Rássó Mihály. A közönség jól szórakozott a finom rumostea mellett, amit a Vöröskereszt helyi szervezete tagjai szolgáltak fel. A műsor után táncmulatság volt, tomboLahüzással egybekötve. A zenét Ivén Géza és zenekara szolgáltatta. Ezért a tevékenységükért dicséret illeti mindazokat, akik gondoltak arra, hogy a hosszú téli estéken elszórakoztassák a falu lakosságát. L I. Keleti apróságok ® Sikeres év A múlt évben a kelet-szlovákiai kerületben 4100 magánépületet épl: tettek, és a nemzeti .bizottságok további 4515 engedélyt adtak (ki családi házak építésére. Ezen kívül az elmúlt évben a kerületben még 9960 megkezdett, de befejezetlen, lakás volt. ф ÚJ vízvezeték Ebben az évben megkezdik az új vízvezeték építését Humennén. A vízvezeték első szakaszának építésére 38 millió koronát fordítanak. A munkát 1974-ben fejezik be. ф Ünnepeltek Az elmúlt napokban a Košice * környéki városkákban és falvak- V ban ünnepeltek. A lakosok a 26 évvel ezelőtti eseményekre, a felszabadulásra emlékeztek. Az ünnepségeken részt vettek a baráti járások, valamint a szovjet hadsereg képviselői. ф Oj klub Betliaron új klubot adtak át a nyugdíjasoknak. A helységben társasjátékok találhatók, ezen kívül televízió és rádió, is az öregeik rendelkezésére áll. A vezetőség azonban más szórakozási lehetőségekről is gondoskodik. Különféle rendezvényeiket szerveznek. ® Méltó megemlékezés Ezekben a napokban Kelet-Szlováikiában, de különösen Košicén és környékén méltóképpen akarják megünnepelni hazánk felszabadulásának 26. évfordulóját, január 18-án a Kelet-Szlovákiai Képtárban kiállítás nyílott, melyen a lá: togatók a szovjet könyvkiadás legszebb termékeivel ismerkedhettek meg. A felszabadítók teTén az emlékműnél koszorúzási ünnepség lesz. A városi könyvtár épületének falán, a Lenin utca 26 szám alatt, emléktáblát helyeznek el a 165 évvel ezelőtt a Hernád parti városban tartózkodó M. I. Kutuzov, a nagy orosz hadvezér emlékére. i ® Szepesség fényképen A CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére és Levoőa város megalakulásának 700. évfordulójára a városi nemzeti bizottság ünnepséget és fényképészeti versenyt hirdet „Szepesség fényképen“ címen. A felvételek bemutathatják Szepesség történelmi emlékeit és mai életét. Az összegyűlt anyagból kiállítást is rendeznek. : ® Minél előbb, annál jobb A košiceí járás mezőgazdasági üzemei is maradéktalanul teljesíteni akarják az 5. ötéves terv első évének feladatait. E téren élenjár a Nagyidal (Velká Ida] Állami Gazdaság, valamint a Szádelői— Udvernoiki (Zádielske—Dvomíky), Felsőkemencei (Vyšná Kamenica), Restei (Rešica) és a Magyarbődi (Bidovce) EFSZ. Az említett szövetkezetekben megkezdték a sertés- és a borjúhús, valamint a baromfi beadását. (Pazderák) A CSKP 50. évfordulója alkalmából a trsticei (nádszegi) pionírcsapat meghívta beszélgetésre B a r t a - 1 o s Lajos elvtársat, régi kommunistát, aki egyben a szövetkezet elnöke is. A pionírok nagy figyelj m m з I hallgatták Bartalos elvtársat, akinek több kérdést tettek fel a párt megalakulásával és a munkásosztály harcaival kapcsolatban. L a c z k ó Edit, a csapat-tanács elnöke