Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-09 / 1. szám
HASZNOS 8 __________________ tu^ni^uU'ü Készüljünk fel az A mezőgazdasági szervezeteik számára termelésük tervezett feladatainak biztosításához, valamint a mezőgazdasági termékek szállításáról kötött kölcsönös szerződések létrehozásához a gazdasági feltételek ismerete nélkülözhetetlen. Minden jő gazda előre akarja tudni, hogy egész évi igyekezete meghozza-e majd a várt eredményt és összhangban lesz-e azzal, amit tőle a társadalom elvár. A gazdasági szabályok terén az 1971-es évre meghatározott módo-; sltások és intézkedések célja a mezőgazdaság fejlesztési tervének támogatása és a népgazdaság egyes ágazatai fejlesztésének feltételeit célzó stabilizáló irányzat kitoangsúlyozása, különösen a mezőgazdaság és a közélelmezés szakaszán. Nem beszélhetünk lényeges változásokról, hanem csupán olyan intézkedésekről, amelyek a jelen feltételekből indulnak ki és abból az igyekezetből fakadnak, hogy meggyorsítsuk népgazdaságunk konszolidálását. Az 1971-es évre jóváhagyott módosítások elsősorban az árpolitika és a differenciális árkiegészítés rendszerét érintik. Az e kérdésben foganatosított egyes intézkedésekről — a vágómarha és vágósertés felvásárlási árainak módosításáról, valamint a csirkék felvásárlásakor nyújtott árkiegészítésnek idény jeliegűre történő változtatásáról, továbbá a háztartási burgonya felvásárlási árához jóváhagyott árkiegészítésről — olvasóinkat lapunk 1970. október 31-ei 44. számában már tájékoztattuk. Az említett korábbi tájékoztatás kiegészítését célozza ez a cikkünk, hogy olvasóink kellő áttekintést nyerjenek mezőgazdasági szervezetük 1971-es termelési irányzatának helyes megválasztásához, to-? vábbá hogy megkönnyítsük a termelési-pénzügyi tervek kidolgozásának munkáit s ugyanakkor segítséget nyújtsunk az 1971-es év mezőgazdasági terményeinek szállításáról és a mezőgazdasági üzem szükségleteiről szóló szerződések megköttésében. A mezőgazdasági termékek árrendszerében továbbra is a szilárd, egységes felvásárlási árak-SZABAD FÖLDMŰVES Újabb gazdasági intézkedések 1971-es év igényes feladatainak teljesítésére Ц bői kell kiindulni biztosítva az összes anyag, szükséglet, munka és szolgáltatás árának lehető legnagyobb stabilitását, amely szolgáltatásokat, illetve szállításokat a mezőgazdaságnak népgazdaságunk más ágazatai nyújtják. Az árak esetleges emelését, illetve csökkentését esetenként határozzák majd meg a szükséglet és a mezőgazdaság számára megszabott« árak relációja szerint. Gazdaságpolitikánk terén az 1971-es évre megszabott konkrét intézkedések egyrészt az állattenyésztés, másrészt a növénytermesztés ágazatát érintik. E tájékoztató cikkünkben az állattenyésztés szakaszán elfogadott intézkedésekrőltezólunk. В A vágómarha és a vágósertés В felvásárlási áraiban eddig foganatosított és már korábban ismertetett módosításokon kívül néhány részleges változásra, esetleg bizonyos árkiegészítésre kerülhet sor a vágóállatok felvásárlása terén. A már végrehajtott módosítások közül egynéhány pozitív hatással volt, különösen az állatállomány számának stabilizálásában, sőt az állatállomány növekedését is eredményezte már az elmúlt esztendő során. A vágó/narha nagyobb súlya - után számított prémium kedvező hatása már az elmúlt év első félévében megmutatkozott. A szarvasmarha átlagos vágősúlya az 1969- es évvel összehasonlítva állatonként 31 kg-mal emelkedett, ami igen kedvezően hatott a szarvasmarhaállomány stabilizálására. Az állatonkénti átlagsúly növekedése csupán az 1969-es év első félévével való összehasonlításra vonatkozik, és ez a nagyobb vágósúly eredményezte, hogy a vágómarha első félévi összsúlyának eléréséhez 11 594 vágóállattal kevesebbet kellett a vágóhidakra szállítani. Az; előbbiekben említett prémium azonban hátrányos jelenségeket is kiváltott. E negatív tünetek égyí-4 ke az volt, hogy a vágósúlyban jelentős mértékben megnövekedett a faggyú részaránya, ami a fel-I dolgozás és a háztartási fogyasztás szempontjából végeredményben nem kívánatos. Ezért 1971-bsn is fenntartják az állatonkénti 400 I korona prémiumot, azonban módosítják a súlyhatárt tekintettel a Szlovákiában tenyésztett szarvasmarha fajtáira, éspedig: a) az A és az Ai minőségi osztályba sorolt vágőbikák esetében: — a szlovák tarka fajtánál állatonként 550 kg súlyban, — a szlovák pinzgaui, dán vörös, ayrshir fajtáknál s ezek keresztezéseinél állatonként legalább 450 kg súlyban, b) az A és az At minőségi osztályba sorolt vágóüszők esetében: 0 — a szlovák tarka fajtánál ál-I latonként legalább 450 kg súlyban, — a szlovák pinzgaui, a dán vörös, az ayrshir fajtájúnk és ezek keresztezéseinél állatonként 400 kg minimális súlyban. A borjak vágásának lehető legnagyobb mértékű korlátozása azt a célt szolgálta, hogy növeljék a szarvasmarhaállomány létszámát és kedvező feltételeket létesítsenek a vágóállatok nagyobb mértékű tenyésztésére. Ez a feladat az 1971-es évben is időszerű marad. Ezért továbbra is érvényes a specializált, szakosított borjűneveldékben tenyésztett borjak után adott állatonkénti 500 koronás prémium, ha legalább 150 kg súlyt ért el. Hasonló célt szolgál az A minőségi osztályba sorolt és tejes takarmányokon nagyobb súlyra hizlalt borjak esetében az élősúly minden kilogrammjára adott. három koronás ánpótlék, amelyet 1971-es évre is érvényben hagytak. A tehenek számának növekedésére és az üszők borjazási arányszámának növelésére adott prémiumok részleges hiányai ellenére pozitívumként könyvelhető el az a tény, hogy e prémium meggátolta a tehenek létszámának már néhány esztendeje mutatkozó állandó csökkenését, sőt az 1970-es év folyamán a szocialista szektor állattenyésztő üzemeiben számuk megnövekedett. Annak érdekében, hogy a tehenek állománynövekedési irányzata továbbra is állandósuljon, mivel a tehenek képezik az állattenyésztési , termelés legfontosabb láncszemét, a tehénállomány növelésekor adott prémium színvonalát továbbra is fenntartják éspedig az állomány 10 százalékos növelése esetében 2500 koronát, a tehénállománynak 10 százalékot meghaladó növelése esetében 3000 koronát minden létszámon felüli állatért, a többi feltétel (tejelékenység stb.) teljesítése után. A vágósertés-tenyésztés növelésének tervezett feladatai a piac követelményeivel összhangban kedvező feltételek kialakítását teszik szükségessé közvetlenül a termelésben. A kocaállomány növelésére állatonként 800 korona prémium elismerése, amely prémiumot' már 1970-ben 'alkalmazták, kedvező hatása mellett (1970. október 1-ig az előző év ugyanezen időszakával összehasonlítva Szldváikiában 233 ezer malaccal volt több és a kocák száma 13,5 %-kal emelkedett) az extenzív, külterjes fejlődésben való érdekeltség elemeit is magával hozta. Ezért az 1971-es évre az érdekeltségnek olyan rendszerét választották, amely elősegíti az állatok hasznosságának fokozását, tehát gazdasági kedvezményt biztosít a választott malacok számának növelése esetében. Az állománygyarapodás elősegítésére 50 korona prémiumot adnak minden választott malac után 1971 első félévében. Ugyanakkor támogatást nyújtanak a kívánt hússertés fajták állományfejlesztésére olyan formában, hogy prémium formában járulnak hozzá a landrase és a pietrain fajtájú kanok vételárához, éspedig állatonként 1500 koronával. MIROSLAV MIŠTINA 1971. január 9. VÁLTOZÁSOK A KÜLFÖLDI POSTAFORGALOMBAN Az új évtől új postai díjszabás Az 1971-es év első napjától lépett érvénybe a nemzetközi forgalom új postai díjszabása. Az alábbiakban a leggyakoribb postai szállítmányok és külföldre irányuló küldemények új portóilletményeinek módosítását ismertetjük. A külföldi címzettnek küldött 20 gram súlyú levelek szállítási díja 3,60 korona, az e súlyt meghaladó minden további 20 grammért 2,20 koronát kell fizetni. A külföldi levelezőlapra két koronás bélyeget kell ragasztani. A szocialista tábor európai és ázsiai országaiba irányuló levelezőlapok postai illetménye 20 gramm súlyig továbbra is változatlan marad. A könyvek, újságok és folyóiratok szállítási díja 50 gramm súlyig 80 fillér, minden további 50 gramm után a postai Illetmény 40 fillérrel emelkedik. A külföldre küldött többi nyomtatványért 50 gramm súlyig 1,80 korona a portóköltség. A levélként feladott kis csomagokért legalább hét koronát kell fizetni, minden 50 gramm után 1,70 korona a postai illetmény. Az ajánlott levelek díjszabását a külföldi forgalomban 5,30 koronára módosították és az expressz-portó 7,20 korona lesz. Az elveszett ajánlott küldeményekért a nemzetközi forgalomban 225 koronát térítenek meg, tekintet nélkül az ajánlott levél értékére. A levelek és levelezőlapok repülőpostai díjszabása az összes európai országba, valamint az ázsiai szocialista országokba nem változott, a többi postai küldemény után a repülőposta pótdíja minden 10 grammért 30 fillért tesz ki. Az összes többi országba a 10 gramm sűlyű levelekért és levelezőlapokért a repülőposta portó-illetménye 2,40 korona. A többi postai küldemény minden 20 grammjáért szintén 2,40 koronát kell fizetni. (en) ■ваавзиииш] MpIbgQS 4 O.I 0 i<0 ЛлчЛ M Olajnyomás a motorban Az olajhiány rendszerint következményekkel jár és nem kell csodálkoznunk, hogy ilyenkor a javításért ezer sőt kétezer koronát is elkérnek. Ügyelnünk kell tehát arra, hogy mindig elegendő menynyiségű kenőanyag legyen a motorkenőben. Tudnunk kell azonban, hogy a kellő olajmennyiségen kívül még kellő nyomásra is szükség van ahhoz, hogy a motor minden egyes része megkapja a szükséges kenést. A motorok nagy részében nincs külön olajnyomásmérő, hanem csak egy egyszerű jelzőlámpa, amely kigyullad, ha a nyomás a megengedett határ alá süllyed, és ezzel figyelmezteti a vezetőt. Ez az ellenőrző berendezés az olajszivattyú működésén alapszik. Ha a szivattyú üreshajtásnál elegendő nyomást biztosit, akkor nagyobb igénybevételnél, magasabb fordulatszámnál is kielégítő kenést ad a motornak. Mit kell tennünk abban az esetben, ha az olajnyomást mutató jelzőlámpa állás közben, üresjáratnál is veszélyt jelez. Először is olvassuk el a jármű karbantartási utasítását, amelyben külön fejezet foglalkozik a kenéssel, az olajozással, és amely magyarázatot ad arra az esetre is, ha a jelzőlámpa kigyullad. Általában arról is szú van ebben a szakaszban, hogy az olajnyomás jelzőlámpája kigyulladhat nyáron, kánikulában, ha nagyobb sebességgel teszünk meg hosszabb utat. Ha a lámpa abban a pillanatban elalszik, amikor fokozzuk a motor fordulatszámát, vagy ha a motor kissé kihűl, akkor nyugodtak lehetünk, mert nincs veszély, a kenés kielégítő, az olajnyomás megfelel a szükségletnek^ Ha azonban a jelzőlámpa a fentiektől eltérő körülmények között is kigyullad, akkor haladéktalanul keressünk fel egy nagyobb műhelyt, ahol nyomásmérővel, manométerrel ellenőrzik a kenést, az olajnyomást. Az ilyen vizsgálathoz feltétlenül arra van szükség, hogy a motor üzemi hőmérsékletű legyen. A vizsgálatot üresjáratban és közepes fordulatszámon kell elvégezni. A kocsihoz mellékelt karbantartási utasítás is ezt a két adatot szokta tartalmazni: az üzemi hőmérsékletű, üres járatú motor nyomása a minimális, a közepes fordulatszám pedig a normális nyomást mutatja. Ha a szerelőműhely nyomásmérő műszere azt mutatja, hogy az olajnyomás az előirt határok között mozog, akkor valószínű, hogy a jelzőberendezés hibásodon meg és olyankor is bekapcsolja a jelzőlámpát, amikor a motorban nincs baj. Egyszerű berendezés ez. Egy gumilapra, membránra az egvik oldalról az olaj gyakorol nyomást, a másik oldalon pedig egy rugó ellensúlyozza azt. Ha az olaj nyomása csökken, a rugó benvomia a membránt s ilyenkor érintkezés, áramkör keletkezik, aminek a következménye a jelzőlámpa kigyulladása. Hosszabb üzemeltetésnél, korosabb motoroknál a membrán és a rugó kölcsönös kapcsolata módosa1, tchét a jelzőlámpa is máskor gyullad ki, nem olyankor, ahogyan azt eredetileg beállították. A membrán néha megrongálódok, elromlik és ilyenkor a jelzőlámpa felmondja a szolgálatot. Szem előtt kell tartanunk azt a körülményt is, hogy ezt az egész jelzőberendezést a közepes adatokra állítják be bizonyos pluszmínusz tűréssel, és ezért megtörténhet, hogy a jelzőlámpa az engedélyezett olajnyomás felső értékénél kigyullad, ami viszont nem veszélyes. Ha a műszeres vizsgálat azt mutatja, hogy az olajnyomás a megengedett érték alatt van, akkor A Gyakorlatok az elképzelt veszélyben A versenyzők, a nagy csillagtúrák résztvevői kitartó és fárasztó gyakorlatok árán szereztek képességet ahhoz, hogy részt vegyenek a nagy versenyekben, amihez persze ..megfelelő tehetségre fs. van szükség. Minden egészséges ember le tud futni néhány száz métert, de ha gyakorolja, ha edzésben van, jóval gyorsabban fut és kitartóbb lesz. Éppen így van ez a Járművezetéssel is. A gyakorlat tökéletesíti a vezető tudását, rátermettségét. A versenyzőkben az idők folyamán kifejlődött az a képesség, hogy villámgyorsan képesek felfogni a lehetséges vagy tényleges veszélyt, felmérik a helyzetet, határoznak és annak alapján járnak el. Reakciójuk tehát először pszichikai, majd fizikai jellegű. A versenyző kénytelen villámgyorsan, a bonyolult vizsgálatokra és mérésekre van szükség a hiba megkereséséhez. A gyenge nyomás egyik gyakoribb oka az, hogy lazák a csapágyak vagy nem jól zár az olajszivattyú. A jelzőlámpa kigyulladását előidézheti a mellékolajkör átfolyó nyílásának kitágulása, megnagyobbodása is, vagy pedig más olajozó nyílások kitágulása. Ezeket a hibákat persze csak megfelelő műszerekkel, képzett szakemberek állapíthatják meg, és ezért a jelzőlámpa kigyulladása után mielőbb menjünk szakemberhez, hogy megkeresse és elhárítsa a hibát. másodperc töredéke alatt felbecsülni és leküzdeni még a legveszélyesebb és legváratlanabb helyzetet is. Reflexeinek csakis a legcélszerűbb tevékenységre ikell korlátozódnia, nem. esett pánikba, mert akkor nem lesz hosszúéletű a betonpályán, vagy a csillagtúrán. A._„civil“ vezetőnek nincs annyi ismeretre, tapasztalatra és képességekre szüksége, mint a versenyzőnek, de kétségtelen, hogy ,a mai forgalom egyre többet követel tőle, egyre gyakrabban állítja nehéz feladatok elé, veszélyes helyzetbe. Ezért még a víkendsofőrölknek is fel kell készülnie rájuk, és foglalkozni kell a balesetek elkerülésének gondolatával. Vegyük az alábbi példát. Száz kilométeres sebességgel hajtunk és előzni akarunk egy teherautót. Képzeljük el, hogy ebben a pillanatban egy súlyos láda esett le a teherautó bal oldaláról. Mi 50 méterre vagyunk a ládától. Villámgyorsan dönteni kell, mert a láda az út közepén van. Fel kell mérni, hogy el lehet-e surranni jobbról, vagy talán még lehetőség van rá, hogy besoroljunk a teherautó mögé. Ha balról akarjuk elkerülni a ládát, fel kell mérnünk, hogy milyen távolságra van a közeledő jármű. Vezetés közben becsüljük fel gyakrabban az oldaltávolságot a kilométerkőtől, az út jobb szélétől, vessünk egy-egy -pillantást a padkára, az útmelletti árokra, a fasor egyes fáira. Eltudnánk-e sur-: ranni közöttük szükség esetén. Idővel ez egészen szokásunkká válik, és szükség esetén már szinte ösztönösen ts megtaláljuk a kivezető utat. Képzeljük el, hogy váratlanul kerékpáros vág ki elénk az útra, gyeink fut ki a labda után, részeg ember dülöngéf elénk, vagy fogatos kocsi hajt fel az útra, minden figyelmeztetés nélkül. Megtörténhet, hogy az élet éppen ilyen helyzetet rendez meg számunkra. Minden elképzelt esetben igyekezzünk elkerülni a legrosszabbat, azt, hogy szembe ütközzünk a másik járművel. Minden hosszabb kiránduláson képzeljünk el öt-hat ilyen veszélyes helyzetet és oldjuk is meg. Ehhez segítséget nyújthat az országúton előálló sokféle veszélyes helyzet, amit aztán még „kibővítünk“ egy-egy elképzelt járművel, vagy gyalogossal, Ha így járunk el, akikor idővel értékes tapasztalati anyagot gyűjtünk, minden tényleges veszély nélkül és hozzászokunk ahhoz a gondolathoz, hogy velünk is történhet valami. Húsz-harminc ilyen gyakorlat után már magunk is észrevesszük, hogy milyen könnyen oldjuk meg a közlekedési problémákat. \ Hogyan előzzük meg a balesetet? (III).
