Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-06 / 5. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1971. február 8. Kerékasztal-beszélgetés ю Balázik mérnök Nosko mérnök ]án Sámson 'A járási pártbizottságon árról beszélgettünk, Hogy a Veľký Kŕtíš-i (Nagykürtös) járásban hogyan formálják a mezőgazdasági termelés jövőjét, honnan hová akarnak eljutni és mit akarnak elérni a szőkébb és a tágabb értelemben vett társadalom javára. A kérdésekre Stefan Balážik mérnök, a járási pártbizottság titkára, Jozef Nosko mérnök, a járási termelési igazgatóság vezetője, valamint fán Samson, a Dolné Plachtince-i és fán 'Hrtiansky, a Dolná Strehová-i szövetkezet elnöke válaszolt. Ф A járási pártbizottság és a falusi pártszervezetek hogyan segítik a mezőgazdasági termelés racionalizálását? Balážik mérnök: — Köztudomású, hogy járásunkban minden száz dolgozóból 64 — tehát az emberek többsége — a mezőgazdasági termelésben dolgozik. Ez arra kötelez bennünket, hogý minél színvonalasabbá, tökéletesebbé varázsoljuk a termelést. Egy-egy megoldásnál mindig azt tartjuk szem előtt, hogy a gyakorlatban érvényt szerezzünk a tudományosan megalapozott termelési folyamatok bevezetésére. Ehhez azonban nem- § csak bizonyos módszerekre, hanem manapság nem éppen olcsó, korszerű eszközökre is szükség van. Arra kell törekedni, hogy ■hatékonyabbá, gazdaságosabbá tegyük a termelést. Ezt a régipárszáz hektáros gazdaságokkal nem valósíthatjuk meg. Szükséges, hogy gyökeres változást hozzunk létre a termelés minden vonatkozásában. Olyan változást, mely lehetőséget nyújt az előbbre jutáshoz. Nem rövid, hanem hosszú távon, s ezt ml a szövetkezetek egyesítésével fogjuk megoldani. Az egyesített szövetkezetek létrehozását tehát nem egyesek találták ki. A megoldáson sokat rágódtunk itt, a járási pártbizottságon, a termelési Igazgatóságon, lent az alapszervezetekben, valamint a szövetkezetekben, míg megvalósíthatóvá ért a gondolat. Itt a járáson s lent az emberek úgy látták, hogy ha lépést akarunk tartani a fejlődéssel, s népgazdaság által kitűzött követelményekkel, más út nincs. Amikor 1968-ban újjá alakult a járás, 58 kis szövetkezetét „örökölt“. Színvonalról szó sem lehetett. Ezért úgy gondoltuk, hogy ha már áldozni kell a színvonal érdekében, ne az apró gazdaságokba öljük a pénzt, hanem építsünk korszerű szakosított nagyüzemeket, ahol komplex módon valósíthatjuk meg a racionalizálás minden válfaját, így jutottunk el a végrehajtás első szakaszáig, vagyis addig, hogy az 1970—71-es években egyesítéssel harmincra csökkentsük a szövetkezetek számát, s az egyesítést 1980- ra teljesen befejezzük. Akkorra járásunkban 10 nagy szakosított szövetkezettel és egy állami gazdasággal számolunk. Az egyesítést tehát nem sürgetjük, de nem is gátoljuk. Úgy gondoljuk, hogy így a helyes. Fő, hogy az emberek megértsék ennek szükségességét, és maguk Is érezzék, hogy kell. A falusi pártszervezetekre nagy feladat és felelősség hárul a felvilágosító tevékenységben. Állíthatom, hogy a kommunisták derekes munkát végeznek, s a szövetkezetek tagjai megértük, hogy ami az egyesítés körül történik, az mind az 6 érdekelt szolgálja. Noszko mérnök: — Ami most itt nálunk, a mezőgazdasági termelés racionalizálása érdekében folyik, azt a célt szolgálja, hogy a lehefő'“' legjobban teljesítsük a kitűzött feladatokat. Tehát senki se higgye, hogy feltűnési viszketegségben szenvedünk. Tény, rá vagyunk ■utalva, hogy forgassuk az eszünket. S ez nemcsak ránk, hanem a termelőkre is vonatkozik. Véleményem szerint az egyesített nagyüzemekben szervezettebben, többet, jobbat és olcsóbban termelhetünk, de erről majd későbben. Egy bizonyos, hogy sok függ majd a falusi pártszervezetek tagjaitól, vagyis attól, hogy a későbbi időszakban hogyan aktivizálódnak, mert nem elegendő, hogy nagyüzemeket alakítunk, az is fontos, hogy azokat az ő segítségükkel fejlesszük. Ján Samsun: — Pártszervezetünk foglalkozott az egyesítéssel. Az ezzel összefüggő fontos kérdéseket megvitattuk, s vállaltuk, hogy a Horné, Stredné és a Dőlné Plachtince-i szövetkezetek dolgozóival ismertetjük az egyesítés előnyösségét. Ez meg is történt. Az emberek egyetértettek a célkitűzéssel. Megértették, s maguk is úgy látják, hogy erre ténylegesen szükség van. Az egyesített gazdaság mezőgazdasági földterülete meghaladja a 2000 hektárt. Ф Milyen a termelés színvonala, vannak-e nehézségek, hol tartanak a racionalizálással, miért lesz előnyös az egyesítés? Nosko mérnök: — Érdemes elmondani, hogy a szocializálás után a régi, Modrý Kameň-i járásban — a jelenlegi területen — 75 szövetkezetét és két állami gazdaságot tartottak számon. Az új járás megalakulása tehát nagyban előmozdította a szövetkezetek egyesítését, így lett 58 szövetkezetünk. Ebből is látható, hogy a nagy szövetkezetek létesítésének gondolata nem új keletű, hanem alaposan átgondolt, és határozott célt követő folyamat, melynek keretében a földterület és az eszközök összpontosítása tovább folyik. Amint a titkár elvtárs említette, ebben az évben az aipró gazdaságokból harminc egyesített szövetkezetei létesítünk. Mi ennek az előnye? Az, hogy egy-egy gazdaság területe ]án Hrtiansky átlagban 1500 hektár lesz. A gyakorlatban pedig elérjük, hogy 500 hektárig egyetlen szövetkezetünk sem lesz a járásban. Ellenben 500- tól 1000 hektárig hat, 1000-től 1500 hektárig 11, 1500-tól 2000 hektárig hét, 2000 hektáron felül pedig hat nagyüzemet építünk ki. Az egyesítéssel tehát a földterület és a termelőeszközök háromszoros koncentrálódását érjük el, ami nagyban előmozdíthatja a termelés színvonalának emelkedését. A múlt évben ezen a tájon kegyetlen szárazság uralkodott. A kis szövetkezetek nehezen vészelték ezt át. Az őszi munkáknál sajnos gépeik részben tönkrementek. Most arra törekszünk, hogy a régiek helyett korszerű, a nagyüzemi feltételeknek minden tekintetben megfelelő mezőgazdasági gépeket szerezzünk -be. -Ez egy kis gazdaságban nem történhetne meg. A nagygazdaságok viszont megengedhetik maguknak, ha javulást akarnak elérni a munkaműveletek korszerűsítése terén. Hibának tartom, hogy a szolgáltatások minősége és a járáson belüli elhelyezkedése nem üti meg a kívánt mértéket. Színvonalról mégcsak beszélni sem lehet, Sok problémát okoz például a kezdetleges keveréktakarmány készítés. Két kimustrált malom hivatott arra, hogy ellássa keveréktakarmánnyal a mezőgazdasági üzemeket. A minőség persze meg sem közelíti az állami szabvány követelményeit. Károsodnak a termelők és károsodik a társadalom. A múlt évben például a nagyhasznú tehenek egyetlen kilogramm speciális keveréktakarmányt sem kaptak. Ilyen feltételek mellett nehéz azt mondani a termelőknek, hogy teremtsék meg a nagyobb tejhasznosság feltételeit, amikor a szálastakarmányok termesztése is bizonytalan, mert járásunkban a vízgazdasági rendszer is megoldatlan. Igen, vannak már intézkedések lent, délen, de északon víztárolók kellenének. Tudjuk, nem lehet mindent egyszerre. Türelmesek vagyunk, de ez nem megoldás. Azt szokták mondani, hogy aki gyorsan ad, az kétszer ad. Nekünk aztán valóban a gyors segítség kellene, mert a problémák egész láncolatával kell megküzdenünk. Kevés a férőhelyünk a szarvasmarhák számára. Ezer növendékállat és ezer tehén elhelyezése megoldatlan. Be kell fagyasztanunk a szarvasmarha-állomány szám szerinti gyarapítását. Az egyik szövetkezetünk például még most is a háztáji istállókban kénytelenek elszállásolni az állatokat. Alig hiszem, hogy ilyen mostoha föltételek más járásokban előfordulnának. Vannak azonban konkrét elképzeléseink, hogy az egyesített gazdaságokat korszerű termelőhelyekké építsük. Ehhez meg kell szereznünk a pénzeszközöket. Azt akarjuk, hogy a nagyüzemek részlegeik önálló tervekkel dolgozzanak, és önelszámolási rendszert vezessenek be. A gazdaságok élére kipróbált szakembereket állítunk, akik képesek lesznek az igényes feladatok teljesítésére is. Ján Samson: — A múlt őszön szövetkezeteink gépei nemcsak részben, hanem teljesen tönkrementek, s oda jutottunk, hogy egyetlen traktort sem használhatunk a szállításnál. Balážik mérnök: — Járásunk nemcsak közgazdasági, hanem általános szempontból is elmaradott, így a politikai és szakmai képzésben részesült emberek nem szívesen jönnek ide. A szövetkezetek egyesítésével ezt az alapvető kérdést is megoldjuk. Ami fjedig az adás—vételi kapcsolatokat illeti, erre a témára Csák annyit mondhatok, hogy erőlködés ez, erő nélkül. A nálunk termelt tejet például négy környező járásban dolgozzák fel. Előfordult, hogy egyes gazdaságokból a tejet két-három napos késéssel szállították el. Vajon milyen tejipari terméket ké; szítettek belőle? Gondolom, a válasz fölösleges. Hasonló a helyzet a vágóállatokkal is. Zvolenba, Žilinára és ki tudja -még hány helyre szállítunk vágóállatokat feldolgozásra. A mi járásunk — szégyen ide, szégyen oda — még vágóhíddal sem rendelkezik. Hihetetlen? Nsm. Valóság! Ján Hrtiansky: — Az egyesítés után olyan belüzemi szakosítást vezethetünk be, a részlegeken, amilyen a szövetkezet és a társadalom érdekeinek a legjobban megfelel. Az együk részlegen növendékmarhát vagy tenyészállatot tarthatunk, a másikon korszerű tehenészetet létesíthetünk, a harmadikon pedig marbahizlalással és sertéstartással foglalkozhatunk. S ehhez mérten szakosíthatjuk a növénytermesztést is. Ha járási méretben a tejtermelést néhány szakosított gazdaságba összpontosítjuk, akkor könnyűszerrel megoldódik az elszállítás, mert a tejipari vállalatok gépkocsijainak jóval kevesebb, illetve rövidebb utat kell majd megtenniük a gyűjtőhelyekig. Ezzel az elszállítás jóval rugalmasabb és racionálisabb lesz. A tejtermelésre szakosított gazdaságokban lehetőség nyílik arra is, hogy korszerű hűtőházakat építsenek. Szükség esetén oda helyezhetik el a tejet, hogy ne károsodjon. Hasonló lesz a helyzet a növénytermesztés munkaműveleteinek gépesítésénél is. Az egyesített gazdaságok nagytáblás gazdálkodást folytathatnak, ahol maximális mértékben kihasználhatják a korszerű talajművelő és betakarító eszközöket, melyeket a kisgazdaságok állandó pénzzavar következtében semmi esetre sem vásárolhattak meg. Ján Samson: — Mi a plachtlncel völgyben 140 hektáron szőlészetet és több mint 200 hektáron gyümölcsészetet létesítünk. Területünk nagyon alkalmas erre. Így lehetővé tesszük, hogy a völgy dolgozói otthon megtalálják számításaikat. Nem kell majd tarisznyáznüuk, messze vidékre utazniuk, hogy elláthassák hozzátartozóikat. Biztos kenyeret adunk a kezükbe, s a speciális munkát a fiatalok is szívesebben vállalják. Balážik mérnök: — Tény, hogy a szövetkezetek egyesítése sok pozitívumot hoz. A termelés bizonyos szakaszain, főleg az állattenyésztésben bevezethetjük a kétműszakos munkát. Ezzel hasonló feltételeket teremtünk, akárcsak az iparban. A dolgozóik így elegendő szabad időhöz juthatnak. Ogy látjuk, hogy a szövetkezetek és a falvak egyesítése szükségszerűvé teszi majd a falusi pártszervezetek széthelyezésének bizonyos módosítását. Erre vonatkozólag vannak elképzeléseink. A megoldást a párt alapszabályainak szellemében szeretnénk véghezvinni a felsőbb ipártszerveiklkel karöltve. Célunk, hogy tovább tökéletesítsük a pártszervezetek befolyását, biztosítsuk vezető szerepüket. 4 Mit várnak az egyesítéstől a termelés hatékonysága és a munkatermelékenység emelése terén? Nosko mérnök: — Az elmondottak is bizonyítják, hogy a termelés hatékonysága és a munkatermelékenység emelése terén éppen az összpontosítás következtében komoly tartalékaink vannak. Milyenek ezek a tartalékok? A sertéshús termelését például még jelenleg is 38 üzemegység biztositja.de elképzeléseink szerint a jövőben legfeljebb egy vagy három szakosított gazdaság lesz erre hivatott. A múlt évben szövetkezeteink 243 vagon sertéshúst termeltek. A jövőben a szakosított üzemközí nagyhizlaldák mintegy 300 vagon sertéshúst termelnek majd évente. Tavaly á sertéshús termelésénél 213 személy segédkezett, az embereknek körülbelül 90 százaléka vett részt a konkrét termelőmunkában. Ebből könnyen megállapíthat Julk, hogy egy dolgozó egész évi munkatermelékenysége csupán egy vagon és néhány mázsa sertéshús volt. Jelenleg üzemközi nagyhízlaldát építünk Velká Calomiján (Nagycselomia), ahol a befejezés után évente száz vagon sertéshúst termelünk. A nagyhízlaldában 23 személyt alkalmazunk. Ezekből csupán három végez majd fizikai munkát, a többi a gépeik kezelésénél lesz foglalkoztatva. Esetünkben tehát a munkatermelékenység ötszörösére emelkedik. Hasonló módon oldjuk meg a tejtermelést is. A múlt évben a tehenészetben egy dolgozóra csupán 10,7 tehén kezelése esett. így szó siíjcs említésre érdemes munkatermelékenységről. Az a célunk, hogy ezen a szakaszon is racionalizáljuk a termelést. Idén elkezdtük két korszerű tehénístálló építését. Az egyiket Kamenné Kosihyban (Kőkeszi), a másikat pedig Pőtoron készítjük,- melyekben 400—500 tehén elhelyezését tervezzük. Hasonló tehénistállót ötöt építünk s zöve tkeze te inikben. Eliké pze lése ink szerint egy fejőgulyásra korszerű körülmények közt 50 tehenet rábízhatunk. Ezzel a munkatermelékenység majdnem ötszörösére emelkedhet. El kell még mondanom, hogy a? 1971-es évben a mezőgazdasági nyerstermelést a múlt esztendei valósághoz viszonyítva 9,3 százalékkal emeljük. iNem kis feladat ez számunkra. S egyes ágazatokban, mint például a tej, a sertéshús, a cukorrépa, a gabonafélék termesztésében még progresszívabb előrehaladással számolunk. Ehhez nem kell más, mint következetes irányítás, becsületes munka az egész vonalon! Az állattenyésztést zárt forgóban oldjuk meg. Elsősorban is a szarvasmarha állományt vesszük kiindulópontnak. A szakosított gazdaságokban 500—1000 tehén korszerű istállózásával számolunk. A 2500 hektáros egyesített Velká Calomija-Í szövetkezetben 1973—1975-ben, esetleg 1976-ban két korszerű Istállót építünk ezer tehén elhelyezésére. A felszabadult Tégt istállótereket megfelelő átalakítás után marhahizlalásra használjuk. Ф Vannak-e kilátások élelmiszeripari üzemek építésére? Balážik mérnök: — Népgazdaságunknak nagy kára származik a mezőgazdasági termékek, főleg az állatok elszállításánál. A jövőben az ötödik ötéves terv idején azzal számolunk, hogy felsőbb szerveink lehetőivé teszik járásunkban egy korszerű tejfeldolgozó üzem, s egy vágóhíd építését. Véleményem szerint célszerű lenne itt konzervgyár építéséé is. 9 A falvakban hogyan fogadták a termelés racionalizálásának vázolt módját? Balážik mérnök: — A pártszervezetek tagjai a szövetkezetekben hasznos, meggyőző tevékenységet fejtettek ki. Példaként kell említenem a Dolné, a Stredné, valamint a Horné Plachtince-í, továbbá a Ssőianiky-i, a Malá és a Velká Calomija-is és más falvak kommunistáit, akik az ügy érdekében sokat tettek. Állíthatom, hogy a falusi pártszervezetek pártunk megalakulásának 50. évfordulójára nem adhattak volna értékesebb felajánlást, mint a mezőgazdasági termelés racionalizálása. Ennek első szakasza már elkezdődött. Nosko mérnök: — A Malá Calomija-i (Kiscsalomia) szövetkezet felhívása termőtalajra talált a falusi pártszervezetekben, mezőgazdaság j üzemekben. Már számos gazdaság tett értékes felajánlást pártunk 50. évfordulója- tiszteletére. A vállalásokat nem az irodákban, hanem lent a termelésben szervezzük. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek készek teljesíteni a megnövekedett feladatokat, csupán az a fontos, hogy helyesen vezessük őket. Ebben nagy szolgálatot tesz mezőgazdaságunknak a járási pártbizottság, derekas munkát végeznek a mezőgazdaság vonalán dolgozó kommunisták, a falusi pártszervezetek tagjai. Hoksza István
