Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-06 / 5. szám
1971. február 6 SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA и. Legutóbb az NDK-beli földműves szövetkezetek céljaival, feladataival a föld és a gépek használatával, az állattenyésztéssel, az erdőgazdasággal, a tagság kérdéseivel foglalkoztunk. Most eleget kell tennünk szövetségünk tagjai és funkcionáriusai kívánságának, akik élénken érdeklődnek a baráti ország szövetkezeteinek gazdálkodási formái, a szövetkezetek irányítása, az önkormányzati irányítási forma kérdései iránt. Minden ország, amely hasonló célt követ, mint a mi szocialista köztársaságunk — a szocializmus felépítését és ennek keretében a szocialista mezőgazdaság megteremtését — sajátos feltételekkel rendelkezik. Ezért különböznek a módszerek is, amellyel a célt igyekeznek megközelíteni. Az alapelv azonban ugyanaz: a marxista-leninista elvi hozzáállás. Ezért ja jóvá. A tervezett feladatok túlteljesítéséért külön jutalmakat lehet adni, iha a szövetkezetnek van prémiumszabályzata. Ennek összhangban kell lennie az üzemi szocialista verseny irányelveivel. A szövetkezetben dolgozó családtagok jogait és kötelességeit külön megállapodásban szögezik le. Erre fölöttes jogi normák nincsenek, kivéve a szociális biztosításra és a munkabiztonságra vonatkozó törvényeket. Az olyan dolgozók számára, akik nem családtagok (idénymunkások, szakemberek), a munkajogi törvények és rendeletek érvényesek. Szövetkezeti alapok és a bevételek szétosztása A tervszerű fejlesztés és a szövetkezet megszilárdítása érdekében a következő alapokat alakítják ki: visszaélés tényét meríti ki, a jnb tanácsa érvénytelenítheti. A szövetkezet választmánya a taggyűlés végrehajtó szerve. Kétévenként választják és évente kétszer tesz jelentést tevékenységéről a taggyűlésnek. Felelős az állami szerveknek az állam iránti kötelezettségek teljesítéséért. Fő feladatai: a termelési és a gazdálkodási tevékenység irányítása; a tagság nevelése; a taggyűlés határozatainak és az állami rendeleteknek és törvényeknek pontos teljesítése. Hetente hívják össze. A szövetkezet választmányát az elnök irányítja, aki a szövetkezet napi életét, gazdálkodását , a jóváhagyott tervek szerint vezeti, végrehajtja a taggyűlés és a választmány határozatait, intézkedéseket tesz a közös vagyon védelmére, figyelemmel kíséri a tevékenységet és a könyvelést. Az elnök személyesen felelős a munkabiztonsági előírások betartásáért. Az ellenőrző bizottság a taggyűlés kisegítő szerve és joga van: a) a szövetkezet írásbeli ügyeinek megvizsgálására, b) kikérni a választmány, az elnök, a könyvelő, a vezetők és a tagok felvilágosítását, c) jelen lenni tanácskozási joggal a választmány Mezőgazdasági szövetkezetek az NDK-ban helyes, ha átvesszük az ismereteket, tanulunk a hibákból, hogy ne kövessük el ugyanazokat. Főleg fontos az együttműködés azért, hogy a tapasztalatcsere segítségével elért eredmény a szocialista mezőgazdaság építésének hajtóerőjévé váljék. E fejlődésnek biztosítania kell a szocialista közösség államaiban az elegendő élelmiszert mind mennyiségben, mind pedig minőségben. Ezért kerül mindenütt előtérbe a mezőgazdasági dolgozókról történő gondoskodás. A hús, a kenyér, a tej, a tojás és a ipart növények termesztői elismert termelők, akik nélkül nem lehetne építeni a szocializmust falun, de másutt sem. Valamikor szólásmondás volt, hogy az okos mások hibáiból tanul. Ma azonban úgy kellene mondani, hogy az okos az okosabbtól, tapasztaltabbtól tanul. Jó példa erre a szovjet kolhozok együttműködése a szocialista országok, valamint a haladó országok szövetkezeteivel. Milyen a szocialista munkaszervezés, a fegyelem és a díjazás az NDK földműves szövetkezeteiben A szocialista munkaszervezés, a munkafegyelem betartása, valamint a munkadíjazás alapelvei a szövetkezeti házirendben vannak lefektetve, amelyet a taggyűlés hagy jóvá, és ámely minden tag számára kötelező. A szövetkezetben minden munkát a tagok végeznek, szakembereket csak átmenetileg lehet alkalmazni. A munkaegységek évi legalacsonyabb számát a taggyűlés állapítja meg, és az a beadott föld terjedelmétől teljesen független. A nők, a gyermekek, az öregek és a betegek munkaegységkötelezettségét külön határozzák meg. A taggyűlés határozatot hozhat arról, hogy a részesedés a beadott föld után és az elvégzett munka után járó természetbeni ne legyen teljes összegben kifizetve, ha a tag nem teljesítette a munkaegységek kötelező számát. A tagok állandó munkabrigádokba vannak beosztva, amelyeket a taggyűlés által megbízott vezetők irányítanak. Az elvégzett munka értékelése és díjazása a socialista elvekkel összhangban a teljesítmény szerint történik, a munkanormák alapján. Ezeket minden évben a taggyűlés hagya) az alapeszközök alapja, b) vetőmag tartalékalap, c) takarmányalap, szociális segélyalap, e) kulturális és prémiumalap, esetleg biztosítási talap. A szövetkezet gazdaságosságának emelésére, valamint a tagok egyéni szükségleteinek kielégítésére alakíthat a szövetkezet segéd- és melléktermelési ágazatokat, amelyek azonban nem mehetnek a fő termelési ágazat terhére. Az ilyen ágazatokban csak tagok dolgozhatnak és csak kivételes esetekben lehet szakembereket alkalmazni, akiknek gazdasági tevékenységét külön ki kell mutatni. A bevételek azonban a szövetkezetét illetik. A bevételek elosztása a jóváhagyott évi elszámolás alapján történik pénzben és természetbeniekben. Az elért termésből és az állattenyésztés eredményeiből az elosztás előtt teljesíteni kell: a) az állammal szemben vállalt kötelezettségeket, bj feltölteni a vetőmag és a takarmányalapot, c) a szerződésben vállalt szabad eladást, d) végül a szövetkezett tagok és a gépállomás dolgozóinak járó prémiumokat, amelyekre a terv túlteljesítéséért van igényük. A pénzben! bevételekből a tagok részesedésének kifizetése előtt rendezni kell az adót, a gazdálkodás és termelés szokásos kiadásait, fel kel! tölteni az oszthatatlan alapot (8— 20 % magasságig), a szociális alapot, a kulturális és prémium alapot (2 %-ig), kifizetni a tagok és a gépállomási dolgozók prémiumait a terv túlteljesítéséért. A pénzbeni és természetbeni bevételek megmaradt részét szétosztják a tagok között, mint a beadott föld utáni részesedést a föld méretei szerint, tekintettel azok minőségére. A szövetkezet vezetősége A szövetkezetét a taggyűlés irányítja, együtt a választmánnyal és az elnökkel. A legfőbb szerv a taggyűlés, amelynek joga van a törvény keretében határozatokat hozni a szövetkezet minden ügyében, amely határozatok minden tag számára kötelezőek. A távlati terveket meg kell tárgyalni a község lakosságával. A taggyűlésnek olyan határozatát, amely törvényellenes vagy ellenkezik a szövetkezet alapszabályzatával és ezért a szövetkezeten belüli demokráciával való ülésein, d) bármikor megtekinteni a szövetkezet összes épületeit és berendezéseit. Utasításokat nem adhat. Háztáji gazdálkodás Minden tagnak joga van háztáji gazdálkodást fenntartani. Ha egy családnak több tagja van a szövetkezetben, akkor ez a jog ezeket közösen illeti. A szövetkezeti gazdálkodás a tagok jövedelmének fő forrása, ezért a háztáji gazdálkodás célja: egyéni munkával kielégíteni a tagok személyi szükségleteit, tehát mindig alá kell rendelni a szövetkezet érdekeinek. A tag családjával együtt háztájiként használhat: legfeljebb 0,5 ha földet (beleszámítva a kertet is). A föld terjedelmét a taggyűlés állapítja meg. A tagok kérelmére a háztáji közösen is művelhető. Ezen felül a tag vagy annak családja több földet nenr használhat; — a tag, mint magántulajdont, tarthat 2 tehenet borjúkkal, 2 anyasertést malacokkal, 5 juhot bárányokkal és 11 hónapos korig tetszés szerinti számú kecskét, baromfit, nyulat, valamint más apró állatot és 10 méhcsaládot. Fiatal tagok, akik szüleikkel közös háztartásban élnek megkaphatják a ledolgozott munkaegységek után járó természetbenit, készpénzben kifizetve. Az összeget a taggyűlés állapítja meg a javaslat és a minisztérium irányelvei alapján. A szövetkezet köteles segíteni fiatal tagjait a háztáji gazdaság kialakításában. A tag kaphat szövetkezeti telket, családi ház építésének céljaira. Az egyének által használt parcellákról nyilvántartást kell vezetni a telekkönyvben. A háztáji gazdasági épületek tulajdona teljesen független a többi földtulajdontól. A szövetkezet alapszabályait a taggyűlés hagyja jóvá és a JNB tanácsa veszi nyilvántartásba. Az NDK és a mi szövetkezeteink alapszabályainak összehasonlításánál, amelyek a szövetkezeti tagok életét és együttműködését irányítják, megállapítható, hogy az NDK-ra főképpen a céltudatosság, a pontosság és a következetesség a jellemző. JUDR. MICHAL ĎURDIAK Szövetkezeti tagjaink egyre korszerűbb körülmények között laknak. Duba János fegyvernekl IZbrojníky J kertész, minden Igényt kielégítő lakásához kukoricaszárítót Is készített. A közeljövőben kisebb üvegház is tarkítja majd a ház környékét, amelyben igazán kellemesen érezheti magát. a napi munka után. gyönyörködhet a vtrá gokban és más növényekben. Balia fetv. Л Az évzáró gyűlések előkészítése színvonalasabb munkát igényel Az alapszabályzat szerint az efsz-ek a szövetkezeti földművesek termelési, gazdasági és társadalmi szervezetei, és taggyűléseiknek jelentős küldetése van. A taggyűlés a szövetkezetekben a legmagasabb fórum, ahol a szövetkezeti demokrácia érvényesítésével megválasztják a közös gazdaságok vezetőit és megvitatják a fontosabb társadalmi, szervezési, termelési és gazdasági kérdéseket. A taggyűlések tehát rendkívüli jelentőségűek a szövetkezeti gazdálkodásban, ezért alaposan fel kell készülni az efsz-ek évzáró gyűléseire, ahol elemzik az elmúlt gazdasági évet és kitűzik az új termelési feladatokat. A szövetkezeti nagyüzemi termelés több mint húsz év alatt megmutatta életképességét és az efsz-ek nemcsak magas szinten gazdálkodó gazdasági egységekké fejlődtek, hanem jelentős anyagi eszközökkel gyarapodó tak. Lényegesen emelkedett - a munkatermelékenysége s épp a taggyűlések és általában a közösségi élet formálta, hozta létre a szövetkezeti parasztság osztályát is. Az ezer meg ezer közép- és főiskolát végzett szakkáder segítsége is lényegesen hozzájárult a szövetkezetek eredményes fejlődéséhez. Az idei évzáró gyűlések előtt''igazán szép eredményekről számolhatunk be. Az 1965-ös évhez viszonyítva 1969-ben a mezőgazdasági nyerstermelés Szlovákiában hektáronként 36,1, az árutermelés 48,3, a rmínka termelékenysége egy állandó dolgozóra 12,8 százalékkal emelkedett. Az efsz-tagok évi keresete egy állandó dolgozóra az 1965—1969-es évben 56,5 százalékkal emelkedett. A személyi fogyasztási alap egy hektár mezőgazdasági földterületre az 1965—1969-es évben 50,4 százalékkal emelkedett, azonban a társadalmi szükségleti alap 15,3 százalékkal csökkent, a felhalmozási alaip viszont csak 1,5 százalékkal emelkedett. Az említett összehasonlítások szemléltetően mutatják a nyerstermelés és az árutermelés gyors növekedését, amely a legkifejezőbben tükrözi vissza az efsz-ek termelési-ökonómiai megszilárdulását. Bizonyítja, hogy az efsz-ek eleget tesznek társadalmi küldetésüknek, amelynek jegyében az egyre növekedő élelmiszerszükségletet igyekeznek kielégíteni. Az adatok szerint az 1965-ös évig az éfsz-tagok bére gyorsabban emelkedett, mint a munka termelékenysége. Ez a folyamat, sajnos, tovább tartott, és az 1965—1969-es években is voltak olyan időszakok, amikor igen magas volt a termelés önköltsége, és ugyanekkor a munka termelékenysége nem növekedett megfelelő ütemben. Súlyosbította a helyzetet, hogy az efsz-ek nem helyeztek elegendő összeget az akkumulációs alapra, és ezért a fejlődés nem haladt előre a kívánt ütem szerint. Az efsz-ek évzáró gyűlésein ezekkel a problémákkal is alaposan foglalkozni kell. Az 1970-es évben az árutermelésben nem értünk el olyan növekedést, mint a megelőző évben. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a középszlovákiai, de főleg a ikelet-szlovákiai kerületben az efsz-tagok áldozatos munkájuk ellenére sem értek el kellő eredményeket, és a nyersbevétel nem volt annyi, mint az 1969-es évben. A bevétel tehát megcsorbult és ennek kedvezőtlen következménye, hogy a személyi fogyasztási, valamint az akkumulációs, a társadalmi szükségleti alap feltöltésáre nem jutott elég pénz. Ez a helyzet komoly problémát idézett elő. Megoldására intézkedéseket kell tenni a szövetkezetekben is, azonban a problémát csak úgy lehet megoldani, ha a központi szervek is olyan hathatós intézkedéseket tesznek, amelyek hozzájárulnak a bajba jutott szövetkezetek megsegítéséhez. Az évzáró gyűléseken alapos vita után a múlt évi gazdasági eredményeik értékelése mellett jóvá kell hagyni az 1971-es termelési-pénzügyi tervet is. Az idei évzáró gyűlések is nagyjelentőségűek,' mert az új ötéves terv első évében játszódnak le, és megvethetik az első évi feladatok sikeres teljesítésének alapját. Az állami tervek teljesítésével egyre több áru előállításával lényegesen hozzájárulhatnak a népgazdaság konszolidálásához. Társadalmi szempontból jelentősek az idei évzáró gyűlések, mert fölkarolhatják a szövetkezeti tagok kezdeményezéseit és szélesíthetik a „Mindenki szocialista módon“ című mozgalmat, amely a szövetkezeti tagokat aktív, céltudatos munkára serkentik és hozzájárulhat a tagok élet- és munkakörülményeinek megjavításához. A munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny kifejezője annak a tiszteletnek, amit földműveseink a párt 50. évfordulója alkalmából éreznek. Az évzáró gyűlések előkészítésének időszakában egy olyan átfogó politikai és szervezési tervet kell kidolgozni, ami a közös gazdaságok fejlődését szolgálja. Az első szakaszban az efsz vezetősége, valamint a szakemberek, az egyes termelési egységek vezetői, csoportvezetők elemzik a múlt év gazdasági eredményeit és javaslatokat adnak a munka megjavítására, minden szakaszon. Ezzel egyidőben értékelik az efsz-tagok munikakezdeményezési akcióját és a hazánk felszabadulására szervezett szocialista munikaversenyt. Megfelelő figyelmet kell szentelni a revíziós, szociális és kulturális és más bizottságok értékelésére is. Ez az első szakasz lényegében az efsz-ekben már megtörtént. A második szakaszban a termelési és árutermelési feladatokat, esetleg ökonómiai mutatókat kell megvitatni, amelyek az 1971-es évben- megszabják a gazdálkodás irányát. A dolgozók munkakezdeményezését és a szocialista munkeversenyt úgy kell irányítani, hogy mind a kettő hozzájáruljon a tervfeladatok teljesítéséhez. Az új termelési és pénzügyi tervek készítésébe be kell vonni minden dolgozót, hogy így a terv megvalósítható, tehát reális legyen. Különleges figyelmet kell szentelni az efsz-tagok élet- és munkakörülményeinek megjavításának. A harmadik szakaszban, közvetlenül az évzáró gyűlés előkészítésére kell fektetni a fő súlyt. A termelési és árutermelési feladatok előzetes megvitatása lehetővé teszi, hogy az efsz vezetősége megfelelő tervet készíthessen az elkövetkező gazdasági évre. A tervek megvitatása már előzőleg megtörténik, tehát az évzáró gyűlések beszámolóiban több figyelmet szentelhetnek az efsz vezetői a társadalmi tevékenységnek, főleg az efsz-tagok élet- és munkakörülményei megjavításának, toultúrigényeik kielégítésének, a nevelési kérdéseknek, a munkakezdeményezésnek és az egyes bizottságok munkájának. A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének Központi Bizottsága reméli, hogy járási bizottságai, valamint az efsz-ek vezetőségei úgy készítik elő az évzáró gyűléseket, hogy azok jelentős társadalmi és politikai események lesznek a szövetkezeti tagok életében. ALOJZ VOJACEK mérnök, az SZFSZSZ KB-nak titkára
