Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-26 / 25. szám
Vai-g kaptärkerdes? Évek óta tartó rendszeres megtigyelésem eredménye próbál helyettem a kérdésre választ adni. A kezdő méhész rendszerint beéri azzal, hogy a legkönynyebben hozzáférhető kaptárból vásárol 1—2 darabot, s ezzel kívánja megalapozni méhészkedését. Egyesek áldozatul esnek az ún. „divatos“ kaptárak használóinak, amikor ezek véleményét készpénznek veszik. Később — amikor a gyakorlatban jelentkeznek az első hibák — ráeszmélnek, hogy melléfogtak. ' Az első hiba leggyakrabban a telelés után, a vontatottan meginduló tavaszi fejlődéskor szokott jelentkezni, holott a kezdő méhész meg van győződve, hogy mindent elkövetett a siker érdekében, amit a „nagykönyvben“ Írva talált. Serkentett ősszel, serkentett tavasszal és mégis mniden hiába, nem fejlődnek a családok olyan • rányban, ahogy azt a kedvező időjárás lehetővé tenné. Fokozódik a bizonytalanság, amikor a tavaszi első méhészgyűlésen néhány kezdő méhész dicsekszik. Ilyenkor hangzik el az az elhamarkodott vélemény, hogy „ja, az öregebb lépet szívesebben petézi be az anya“, vagy hogy „a kaptár bizonyára melegebb, szélvédettebb helyen áll, vagy melegen van tartva“. A következmény a dicsekvő méhész váratlan „kémkedő meglátogatása“, mert a kezdő saját szemével szeretne meggyőződni, hogy csakugyan erősek-e a családok? Milyen a kaptárak felállításának módja és kirepülési lehetősége? Van-e a kaptáraknak külső „bélésük“ (zsaluzásuk) és bemondás alapján tájékozódni mennyi volt a telelő készlet? Ha mindezekről meggyőződött, akkor otthon üres óráiban próbálja a látottakat és tapasztaltakat összeegyeztetni. így a komoly, gondolkodó méhészjelölttel megeshet, hogy a legkisebb eltérés az eddig elgondolt munkatecvének alapos megváltoztatását eredményezheti. Nekem is voltak ilyen gondjaim, amíg valamennyi kaptárain fékzke zsaluzott volt. Látszólag egyforma esélyekkel rendelkezett minden méhcsalád és mégsem volt ritka az egyenlőtlen tavaszi fejlődés, de az eredmény sem. Meg kellett győződnöm, hogy az esélyek csak akkor lehetnek megközelítően egyformák, ha a lépek, anyák egyformán idősek, ha a mézkészlet egyformán bőséges. Rá kellett döbbennem, hogy a lépek éveinek számával arányosan csökkennek az eredmények. Megtanultam, hogy a késedelmes tavaszi felfejlődés egyik fő oka a túlzottan méretezett gerinctáv, ami miatt a lépek fiasítással borított közei egymástól távolabbra kerülnek és így több méhegyedet köt le egy-egy léputca, mint amennyi egy normál gerinctávnál elegendő volna. Nagyobb jelentőséget tulajdonítottam a kívül zsaluzott fészeknek, mint amennyit megérdemelt. Túlzottan takartam a fészket, mert megfeledkeztem arról, hogy a lépek bábfnge mennyire nedvszívó tulajdonságú és ezért nagyon hátráltatja a koratavaszi fejlődést stb. Három éve jól megfigyelhetem a vékonyabb falú, zsaluzatlan kaptár és a kívül bélelt kaptárok közötti különbséget. Megfigyelésemet igazolta az a természetes raj, amely a hegytetőn elhagyottan álló, ajtó és ablak nélküli kápolna boltíves mennyezetén telepedett meg. Közel kétméteres lépeket épített és meghordta mézzel, áttelelt takaratlanul és tavaszszal a környékünk első méhraját adta. Intő példa volt ez számomra. Megtanultam, hogy a kereteken elhelyezett bőrlemez télen több kárt okoz a család egészségében, mint hasznot. Igazoltnak láttam annak szükségét, hogy a telelő méhcsaládnak lassú és egyenletes elősegített levegőcserére van szüksége, az ún. mérsékelten szellős telelésre. Évek óta összehasonlítva figyelem a vékonyfalú kaptárak tavaszi gyorsabb fejlődését. Tapasztalom, hogy pl. +10 °C hőmérsékleten a vékonyfalú zsaluzatlan kaptárak népe korábban indul és serényebben jár, mint a zsaluzotté. A zsaluzottakból csak később a déli órákban járnal^a méhek intenzívebben. Az igaz, hogy ha a napot járás közben felhő takarja, a koránjáró méhek egy része a kaptár előtt ér földet. Mivel ezek a méhek egészségesen teleltek, rövid pihenés után felszállnak helyükre. Veszteségük nincs arányban a tavaszi gyorsabb fejlődéssel. Volt, van és mindig lesz kaptárkérdés, bár sokan egyedül a legelőt tartják tényezőnek. A legjobb legelő eredményét is képes egy rosszul megépített kaptár értéktelenné, bizonytalanná tenni. A jól tervezett és megépített kaptáraknak nagyrészt rendelkezniök kell mindazon követelményekkel, amelyek mellett a méhész termelését kevesebb munkával az elérhető maximális' értékhatárig fokozni tudja. Szinte hallom a kedves Olvasó véleményét, amikor soraimat olvassa. „Minden cigány a maga lovát dicséri“, az öreg Németh is azt teszi. Ű is kaptártervező és építő. Ha nem is mondja, de érthető, hogy a PALÖC kaptárra gondol! Nem volna szégyen számomra, ha csakugyan így volna. Közel félévszázados tapasztalatomat és megfigyelésemet építettem a PALÖC kaptáraimba, nem szabad, hogy csalatkozzam bennük. Ha így volna sem szégyenkeznék! Egyébként négy darab PALÖC kaptárt üzem közben találhatnak a Gödöllői Kutatóintézet Méhtenyésztési Osztátályán a látogatók. Német László-ff HMM ж. Л Ш&ШШЯ мШМ” $ — ЯНР ' ' • V ' ^[НМЯЯЩ „Palóc“ kaptárak. összetolva kocsira szerelhetők. A kaptár önsúlya 4 fiókkal 28 kg. Más kárán tanul az okos Cajnos, legtöbb esetben maga kárán tanul a halandó, különösen ha előzőleg nem gondolja át alaposan teendőit. }ó magam is így jártam. Okulásul elmondok néhány esetet. Az első világháború után nehéz volt a méhek szerzése. Egyrészt, mert kevés volt a méhcsalád, másrészt pedig abban az időben a kiváltságosok, a jegyző és tanító urak méliészkedtek. Én viszont nagyon szerettem volna méhekhez jutni, ezért tanácskérés ügyében felkerestem az egyik mintagazdának titulált egyént, aki ajándékként kapott az államtól harminc méhcsaládot, hogy terjessze a méhészkedés gondolatát. Emberemnek említést tettem, hogy méhészkedni szeretnék. Adjon tanácsot, hogyan kezdjem. Nagy komolyan kijelentette, hogy menjek a határba, ott rengeteg méh látogatja a tökvirágokat. Szedjem össze őket s ez jó alap lesz a méhészkedéshez. Természetes, nem ültem fel „jóakaróm“ ajánlatának, ellenben rájöttem arra, hogy az egyszerű munkás „mintagazdákhoz“ ne menjen tanácsért. Elhatároztam, azért is méhészkedem. Az egyik erdőkerülő január elsejével nyugdíjba ment és sürgősen meg akart szabadulni két deszkaköpűben levő méheitól. Megvettem. Azonban hiba csúszott a szállításnál. Ahelyett, hogy sima alkotmányon, tehát szánkón szállítottam volna haza a méheket, hátunkon cipeltük a feleségemmel a nehéz köpüket. A térdig érő hó és a csúszós út megtette a magáét. A méhek összerázódtak, a telelőfürt szétbomlott s így örültem, hogy legalább az egyik család megérte a tavaszt. ★ Egy falu végén lakó gazda felajánlotta, hogy vegyem meg méhcsaládját, mert új házat épített és a röpködő méhektöl a munkások nem tudtak dolgozni. Másnap hajnalban elhoztam a méheket. Egyikünk se gondolt arra, hogy a kijáró méhek egytől egyik visszaszállnak eredeti helyükre. Az eredmény az lett, hogy a visszatérő méhek egy héten keresztül zavarták az építő munkásokat, én pedig sirathattam a drága pénzen vásárolt bogarakat. Akárcsak minden kezdő, én is átestem a „betegségen“, hogy télen izgultam a méhek miatt. Ezért minduntalan zavartam a méheket. Január vége felé már szinte tűkön ültem, élnek-e a méhek. Igaz ugyan, hogy kukoricaszárral alaposan körülvettem a kasokat, mégis kételkedtem megmaradásukban. A kertbe mentem, ahol a kukoricaszár körül hallgatóztam, adnak-e életjelt a kas lakói. Mivel semmit sem hallottam, a takaró kévéket félre dobva, felfordítottam az egyik kast, így győződve meg arról, nincs-e valami baj. A méhek zümmögése jelezte, hogy minden rendben van. Ám arra gondolva, ha már egyszer megbolygattam, nyugalmukat, elvégeztetem velük a tisztuló kirepülést. Bevittem a kast a szobába és előkészítettem őket a kirepülésre. A kas elé csomagoló papirosból két méter hosszú és harminc centiméter átmérőjű alagutat készítettem s a végét rostával zártam. Ezt a világosság felé fordítottam és délig vártam, hogy a méhek alagútban fognak ürítkezni. Erősen fűtöttük a szobát, de a kas lakói nem jelentkeztek. Meguntam a dolgot, leszereltem az alagutat és a kast az egyik sarokba állítottam, hogy a fürt összehúzódjon és kivihessem eredeti helyére. Mint aki jól végezte dolgát, délután elmentem hazulról. Este, amikor megérkeztem, nagy meglepetésben volt részem. A szoba ablakán mintegy két liternyi méh össze volt húzódva, ugyanakkor az öszszes bútordarab a méhek által kilövelt bélsárral volt beszenynyezve. Nemcsak az asszonytól hallgattam, de elég dolgom akadt, amíg a szétszóródott méheket valamilyen úton módon visszatereltem lakásukba. ★ Lám, lám, milyen melléfogások történhetnek egyik-másik kezdő méhész életében. Nem ártana, ha mások is elmondanák „bűneiket“, hogy azokból a kezdő, és a méhészetben kevésbé jártas egyének okuljanak. Kovács Lajos A hagyma nemcsak fűszer A vöröshagyma évszázadok óta a magyar konyha legfontosabb fűszernövénye. Számos jellegzetes magyar étel el sem képzelhető a vöröshagyma ízletes zamata nélkül. Ez a hasznos növény a távoli keletről származik. Értékeit a görögök, a rómaiak, a zsidók és az egyiptomiak már évezredekkel ezelőtt megismerték. A hagyma volt az egyiptomi piramisokat építő rabszolgák tömegének fő tápláléka. Róma és Athén lacikonyháiban már kétezer évvel ezelőtt sütötték-főzték a hagymát és egy latin szakácskönyv szerzője már az 1. évszázadban gyakran említést tesz róla. A különböző füvészkönyvek a múlt évszázadokban többször említik a hagyma gyógyító hatását és a népgyógyászatban betöltött jelentékeny szerepét. Nemrégen a modern tudomány is megvizsgálta és megállapította egészségvédő hatását. Ez persze elsősorban a nyers hagymában található és az elkészítés során — főként főzéssel — a hatóanyagok nagy része elbomlik. Ezért volna táplálkozás-élettani szempontból előnyös, ha minél több nyers hagymát fogyasztanánk — elsősorban saláta formájában. Ennek mindenekelőtt az az akadálya, hogy a ruháról, kézről vagy leheletről áradó hagymaszag senkit sem tesz vonzóvá munkatársai vagy társasága szemében. De ez ellen is van védekezés. Egyes hagymafajták (például az Egyiptomi lapos, a gyöngyhagyma) egyáltalán nem szagosak. Azután be lehet az étrendet úgy állítani, hogy a hagymasaláta az esti étkezést gazdagítsa, amikor a család további programot már nem tervez. Végül egy kevés petrezselyemzöld lassú elrágása teljesen megszünteti, vagy legalábbis nagyon mérsékeli a hagymaszagot. A kézről pedig száraz konyhasó dörzsölésével gyorsan és eredményesen távolíthatjuk el a hagyma kellemetlen utóhatását. Az utóbbi években praktikus hagymaszeletelők kerültek forgalomba, amelyek megszabadítják a háziasszonyt (vagy a szorgalmas házigazdát) a könnyezés gyötrelmeitől. A tudományos kutatók a vitaminokon kívül a vöröshagymában foszfor és fluór vegyületeket és ásványi sókat is találtak. Emiatt kétségtelen a nyers hagyma kedvező hatása a bélműködésre, mert a káros bomlő anyagokat a rendszeres hagymafogyasztás leköti. A hagymában levő mustárolaj-szerü vegyületek gátolják a fertőzési folyamatokat (például érelmeszesedést) is. A házi gyógyításban a hagyma kipréselt leve mézzel hatékonynak mutatkozott a megfázás, köhögés ellen! A Förévi (Prievoz) EFSZ jelentős mértékben hozzájárul Bratislava zöldség-ellátásához. Az üvegházi kertészet főleg a tavalyelőtti években adott korai zöldpaprikát és uborkát a piacra. Átmeneti visszaesés után (csibéket hizlaltak a hangárokban a téli időszakban és ez hátráltatta a primőr zöldségtermesztést) Sopöci elnök szerint lényegesen fejlesztik a zölflségkertészetet. Cjabb üvegházakat építenek és nagyobb teret kap a fólia. Képünkön Kulacs Rudolf szabadföldi zöldségkertészt látjuk, aki a szenei (Senec) szövetkezet tapasztalatai alapján fóliasátrakat épített, amelyekben gyorsan fejlődik a zöldségféle. Ily módon korábban és jó minőségű árut ad a piacra. A fogyasztók részére már a melegágyi ablakok alól május elejéig 100 ezer salátát, 20 ezer karalábét és 5000 karfiolt adott el. A fóliasátrakkal forradalmasítja a termelést, mert versenyezni fog az üvegházakkal és ugyanannyi területen jóval több és — a korai eladás következtében — nagyobb értékű zöldséget termel. Balia felv. Az üvegházban mindent lehet Az üvegházat valóban sok mindenre lehet használni. Udvardón (Dvory nad Zitavou) az „ezermesterek“ kertészetóbeo már második éve foglalkoznak a szölocsemeték üvegházi hajtatásával. A kertész, Mackó Ferenc egy alkalommal tanulmányúton vett részt és Eger környékére is ellátogattak. Mint mindenütt, ott is nyitott szemmel járt, s melegen érdeklődött a legújabb fagyálló szőlőfajták iránt. Hozott is belőlük, és az üvegházba telepítette őket. Azóta ott foglalkozik a szőlő csemeték nevelésével. Méghozzá eredményesen, mert az oltványok a meleg, páradús légkörben gyorsan fejlődnek és így rentábilis a termesztésük. így az udvardiak és a környékbeliek aránylag olcsón jutnak a jól fejlett oltványvesszőkhöz. -tt-Kevésbé ismert kerti növényük a BROKKOLI Nyár elején és ősszel jobb a piacon megvenni a karfiolt, mert a házikertben nehezen boldogulunk ezzel a víz-, tápanyag- és' munkaigényes zöldségfélével. Nagyon jól helyettesíti viszont a könnyen termeszthető, egész nyáron át folyamatosan szedhető brokkoli. A brokkolit Olaszországban és Amerikában főleg házikertekben termesztik, nálunk, sajnos, Csak ritkán látni. A brokkoli tulajdonképpen magas növésű karfiol, a szár végén és az oldalsó elágazásokon egész nyáron át fejlődnek kisebb-nagyobb virágzatok. Ezek sokszor lazábbak a karfiolnál, színük többnyire zöldes, sosem kesernyések, hanem a legfinomabb karfiolnak megfelelő ízűek. Felhasználásuk is ugyanúgy történik, levesnek, rakottan, salátának egyaránt kiválóak. A brokkolit a kerti forgóban általában a korai zöldségek után, júniusban palántázom. A magvakat szabadban május végén vetem, így kb. július elejétől a fagyokig szedhetem folyamatosan a virágfejeket. A legtöbb fajta egy méter magasra megnő, ennek megfelelően kb. 50 cm tő- és 70 cm sortávolságra ültetjük. Minden jó kerti talajban megterem, a szokványos növényápoláson kívül nincsen különleges igénye. Először a hajtásvégen fejlődik ki az első és legnagyobb, többnyire arasznyi átmérőjű virágfej. Ha ezt rövid szárral levágjuk, nagyon gyorsan fejlődnek a felső levélhónaljakból az oldalhajtások végén folyamatosan a következő, többnyire kisebb virágfejek. A szedés ettől kezdve sorozatosan történik, mert ha késlekedünk, úgy néhány nap elegendő ahhoz, hogy a virágtejek kinyúljanak és virágba boruljanak. Nálam a brokkoli a nyári étlap állandó kelléke, és 30 növény bőségesen ellátja a család nyári szükségletét. A brokkoli biológiai értékét elsősorban a benne található jelentős mennyiségű A-vitamin és ascorbinsav, továbbá a thianin, riboflavin, niacin, kalcium és vas adja. Hazánkban az Olomouci Zöldségtermesztési Kutató Intézet új fajtát állított elő, név szerint a Brokolica Vitamina-t. (D. J.J FAGYVÉDELEM HABBAL Egy kanadai kutatóintézetben végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a paradicsom és más növények jól megvédhetők a fagy ellen, ha a fagyos hajnal előestéjén habanyaggal terítik be őket. A sűrített levegővel habarított anyag a tűzoltáshoz is használt hab egy változata, nagyrészt állati hulladékból készülő proteinkészítmények (1:20 arányú) vizes oldata. A krémszerű anyagot kézi szórófejekkel — mintegy 30 cm széles és 5—12 cm vastag csikókban — szórták a palántákra. A talajmenti fagyoknál, amikor a hőmérséklet a hajnali órákban a talaj felszíne felett 12 cm-re mintegy —4 C fokra, és közvetlenül a felszínen —7 C fokra hűlt le, a védő habréteg alatt 3,2 C fok volt a hőmérséklet. Az este terített hab másnap reggel 10 órakor még hatékony réteget képezett, bár némely palánta csúcsa már kilátszott alóla. Az ellenőrzéshez használt — habbal nem takart — növények levélzete elpusztult. A habbal takart növényzet sértetlen maradt. A leveleken hagyott hab mintegy 24 óra múlva kezdett szétesni és 48 óra alatt csaknem teljesen eltűnt. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a habnak sem a növényzetre, sem az emberre nincs káros hatása. Gyakorlati alkalmazását nehezíti, hogy nincs pontos meteorológiai előrejelzés (márpedig a hab fölösleges alkalmazása költséges) s nem készült még megfelelő szóróberendezés. Kézzel egy kb. 60 méter hosszú palántasor beszúrása mintegy félórát vett igénybe.
