Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-26 / 25. szám

JÚLIUSI FIGYELMEZTETŐ Medárdban idén sem csalat­koztunk. Kiadós esővel Jelent­kezett. Számos helyen várták a csapadékot, hiszen a tavasz folyamán jóformán át sem ázott a föld. Élve az adott le­hetőséggel, rajtunk a sor, hogy ZÖLDSÉGESEINKBEN a felszabadult területeket hasz­nosítsuk másodnövények veté­sével. Az ügyes háziasszony minden talpalatnyi földet ki­használ zöldségeskertjében. Sőt, egyik növényt nyomon követi a másik. Ám nyár közepén már kevesen gondolnak arra, hogy új zöldségféléket vessenek a fokhagyma, korai burgonya, a leszüretelt cukorborsó, a dug­­gatott vöröshagyma helyére. Pedig ezidőtájt még sikerrel termeszthető egész sor zöld­ségféle. Ilyenek: az uborka, a másodvetésű cukorborsó, őszi karalábé, nyári retek stb. stb. A felsorolt növények ve­tése annál inkább ajánlatos, mert az esős időjárás nagyon kedvez a kelésre, illetve a ve­tendő zöldség gyors fejlődé­sére. A sorrend szerint elsőként az uborka vetését ajánljuk. Ré­szesítsük előnyben a fürtös uborkát, mert ilyenkor a salá­tauborka termesztése már nem jár sikerrel. Az uborka vetésére legal­kalmasabb a cukorborsó, vagy a burgonya földje. Ha a tavasz folyamán a talajt nem tapostuk keményre, ne ássuk, forgassuk feleslegesen a földet. Elég, ha sekélyen átkapáljuk, utána kis­­kapával négy-hat szem magot ültetünk egy-egy bokorba. Az ültetés 4—6 centiméter mély­ségre történjen, mert napos időben a föld felső rétege ha­mar kiszárad, s így a mag ke­lése bizonytalanná válik. Aján­latos ültetés előtt mintegy 12 óráig vízben áztatni a vetőma­got. Ezzel elérjük, hogy 6—7 nap alatt a növény kikel. A július első felében ültetett uborka gondos kezelés mellett biztos termést ad, s egész szep­temberben szüretelhető. Karalábé fajtáink közül a Prágai kék fajta egész július­ban ültethető. Ugyanis ezidő­­től kezdve október végéig még elég idő áll a növény fejlődé­sére. Sőt, a korábban palántá­­zott karalábé a kelleténél ko­rábban beérik, miután tartósí­tása a téli, illetve a tavaszi hónapokra bizonytalanná válik. Mindezt figyelembevéve az elő­relátható háziasszony nyári pa­lántázással biztosítja a vita­­mindűs levesízelítőt a téli és koratavaszi hónapokra. Végül felhívjuk a figyelmet, hogy e hónapban, de még au­gusztus első hetében is siker­rel ültethetünk a kert vala­melyik napjártas részébe cu­korborsót. Azonban nyári ter­mesztésre mindig a korai faj­tákat, illetve alacsonynövésű­­eket válasszuk. A cukorborsót — ellentétben az uborkával — ne ültessük mélyre. Ha netán a talaj nem elég nedves, vetés előtt alaposan öntözzük az ágyást, majd sekély kapálás és gereblyézés után tegyük föld­be a vetőmagot. A júliusban vetett cukorbor­só szeptember első felében szedhető, amikor ugyanolyan csemegeként kerül az asztalra, mint az első, májusban szüre­telt zöldborsó. GYÜMÖLCSÖSEINKBEN a növényvédelmi munkák alap­ja továbbra is az almamoly (az ellene történő védekezést lásd a Kertészet—Méhészet 1971. 9. szám 5. old.), az amerikai szövőlepke hernyói (Kertészet —Méhészet 1971., 12. szám 3. old.), az alma és körte vara­­sodása (lásd az 5. old.) elleni védekezés. Az amerikai szövőlepke her­nyóinak kártétele jelenleg olyan nagymérvű, hogy a Szlo­vákiai Kiskertészkedők és Zöldségtermesztők Központi Bizottsága körlevélben fordult a helyi szervezetekhez, vala­mint a nemzeti bizottságokhoz, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a kártevők pusz­títására. Sajnos, számos kerttulajdo­nos elhanyagolja ezt a fontos teendőt, pedig elsősorban ma­ga vallja kárát, ugyanakkor a kártevők garázdálkodása nép­gazdaságunknak is tetemes kárt okoz. Igaz ugyan, hogy az elmúlt hetekben kifogyott az üzletekből a Metation, mely az amerikai szövőlepke hernyóit biztonsággal pusztítja (0,2%). Azonban remélhető, hogy ez csupán átmeneti jelenség, és vegyiparunk maradéktalanul kielégíti a megnövekedett ke­resletet. A tavasz folyamán ugyan­csak korán megjelentek a le­­véltetvek. Pusztító munkájukat a rózsafákon kezdték, az őszi­barackon folytatták, s ma már majdcsak az összes gyümölcs­­fajtákon fellelhetők. Ellenük Fosfotionnal (0,2—0,3%) vé­dekezünk. A SZŐLŐ júliusban forog a legnagyobb veszélyben. A meleg, páradús időjárás nagyon kedvez a pe­­ronoszpőra fellépésének, a lisztharmaj_ megjelenésének, míg a szőlomoly is júliusban fejti ki káros tevékenységét. Júliusban nemcsak a szőlő permetezésével védekezünk a peronoszpóra ellen, de a für­tök porozása is fontos köve­telmény. Mivel a bogyók felü­lete viaszos, így a fertőzés fő­ként a kocsányon keresztül ke­rül a bogyóba. A fürt permete­zésénél főként a kocsányokra tapodó permetlé védi a bogyó­kat a fertőzéstől. Azonban esős időjárás esetén mindenképpen ajánlatos a fürtök porozása, mert ez könnyebben tapad a bogyók viaszos felületére. A permetezést 1 %-os Kupri­­kollal, 1,5 %-os bordiólével vagy 0,3 % Ortho—Phaltan-nal végezzük. A lisztharmat megjelenése esetén azonnal permetezzünk, mert elhatalmasodásával nagy kárral számolhatunk. Ezt a munkát egybeköthetjük a pe­­renszpóra elleni védekezéssel olyképpen, (hogy az Ortho— Phaltanhoz 0,5—0,7 % Sulikolt adagolunk. Azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a kombinált permetezőszereket a keverés napján használjuk el, mert nem tárolhatók. Ha szőlőmoly fellépését ész­leljük, 0,2 százalékos Meta­­tionnal védekezhetünk ellene. A szőlőmoly második gene­rációja júliusban rakja tojásait, melyeknek kikelése veszélyt rejt magában. A szőlőmoly el­leni védekezést szintén egybe­köthetjük a peronszpóra elle­ni védekezéssel. Ugyanis a Me­tation minden károsodás nél­kül keverhető a fentebb emlí­tett vegyszerekkel. Tartsuk szem előtt, ha jú­liusban gondos, szakszerű munkával, permetezéssel meg­­védjük a szőlőt a betegségek­től, és különböző kártevőktől, gazdag szüretre számíthatunk, mert augusztusban már na­gyon kicsire zsugorodik a ter­mést veszélyeztetők kártétele. (sándor) A VAK KERTÉSZ Pontosan tudja, ha az útról letér, át kell menni a dombon, és aztán három lépés a kert kapuja. Gyakorlott mozdulat­tal nyitja az ajtót és vendégeit biztosan vezeti a kertben. Első pillanatra semmi különöset sem lehet észrevenni. De azért lépései mégis kissé óvatosak, és észrevesszük, hogy megszá­molja a lépteit. így tudja, me­lyik fa hol van a kertben. A látogatás alkalmából meg­néztük a gyönyörű kertet, amelyben éppen virágba borul­tak a fák. Ivan Zajac, a vak kertész pontosan elmagyarázta, melyik fán van a legtöbb vi­rág. Meg is kérdeztem tőle, hogyan tudja, ha nem látja. Csak annyit mondott: — tudom. Valószínű, hogy az illat erős­ségéről következtethet. Érzé­keny ujjaival kitapogatja a vi­rágokat, végighalad az ágon, aztán egy másik fa ágán végzi ezt a műveletet, és így is kö­vetkeztet arra, hogy a fán mennyi a virág. Szinte hihetetlen, hogy maga nyesegeti, metszi a fákat, ka­pálja a földet és felesége se­gítségével permetezi őket. Tud* ja, hol van az eper, azt is, mi­kor virágoznak a rózsák, a fán megtalálja és megsimogatja a legszebb körtét. Kertjét állandóan szépíti. Megmutatja hol lesz egy ki­sebb tavacska. Nagyon szép a nyaraló is, amelybe határozott léptekkel vezet minket. Négy év alatt sok mindent megtanult. A kert adta vissza életkedvét. Előre tudta, hogy nem fogja többé látni a virá­gokat, a gyönyörű fákat, mert az orvosok megmondták neki, hogy elveszti szemevilágát. Nem akart a család, a társa­dalom terhére lenni, és elha­tározta, ha nehezebb körülmé­nyek között is, de kertészkedni fog. Munkáját olyan siker ko­ronázza, hogy jól fejlett és jó minőségű gyümölcseiért ezüst és aranyérmet kapott, vörös- és fokhagymájával pedig bronz­érmet nyert. A Müller Thurgau levét ezüstéremmel értékelték. A szeckirályfai (Králová pri Senci) Iván Zajac igazán kitűnő kertész és sokan meg­csodálják gyönyörű gyümölcsö­sét, szőlészetét és zöldségker­tészetét is. K. S. Notg//tttgff*ffg/ß*ggS/fttg//gt,g//Og//f*tg//Sff,g//**gg/ß*tg//ß#,g//**,g/s*ff//ßttg//&tß/ßOgJ JL legkellemetlenebb gom­­babetegségek egyike az alma és körte varasodá­­sa, amelyet a Venturia ina­­egnalis gomba okoz. Mele­gebb, szárazabb éghajlatú vidékeken — kb. a kukori­ca termelő vidékeken, csak ritkán okoz nagyobb káro­kat. Tavasszal a levelek felü­letén füstszerű, barna, 2—В mm átmérőjű kerek foltok jelennek meg, később a fol­tok zöldes-fekete színűekké válnak. Virágok, rügyek — fertőződnek, májustól már a termés is. Hajtásszárak fer­tőződése következtében a vesszőkön hosszúkás felhó­lyagzó, porozó fekélyek ke­letkeznek, s a rügyek, fa­kadó hajtások elpusztulnak. A fertőzött, elszáradt és védelmet nyújtanak a vara­­sodás ellen a koloid-kénen alapuló nüvényvédőszerek, pl. Sulikol К 0,5—1 % vagy a polysulfidok, pl. Sulka 1 %, Polybarit 1 % virágzás előtt. HÁNYSZOR PERMETEZ­ZÜNK? Nedvesebb mikro­­klímájú gyümölcsösök — főleg hegyvidéken — 5—8 permetezést igényelnek a varasodás ellen. Pl. Nové Zámky környékén (kukori­catermelő körzet) elegendő 2—3 permetezés. Nem sza­bad elfelejteni, hogy sok függ a gyümölcsös fekvésé­től és a fajtától. A legérzéke­nyebb almafajták: Téli fehér kálvil, Londoni pepin, míg a körték közül a Serres Olivér, Vilmos és a Diel­­vajkörte. zött, de még élő rügyekben a gomba micéliuma áttelel­het — a következő évi fer­tőzés innen indulhat ki. A betegség következtében az asszimiláció korlátozódik, a termőrügyek elpusztulnak, csökken a termőrügy bera­kodás, nagyobb mérvű tá­madás esetén a gyümölcsfa teljes legyengülését okoz­hatja. A gyümölcs kisebb marad, esetleg lehull. Ma­gyarországon a Jonatháno­­sokban az országos kár átla­gát 20 %-ra becsülik. A betegség különösen tá­madja a Jonathán fajtát, fo­gékonyak még: Sárga ana­­nászranet, Téli fehér kálvil, Landsburgi ranet. Aránylag ellenálló fajták: Amint fentebb megjegyez­tük, az első kezelést rügy­­fakadás idején végezzük, a többit szükség szerint 7— 14 napos időközökben (a hajtások növekedése és a fertőzés veszélye szerint). Szükség esetén még vi­rágzás alatt is permetezhe­tünk a következő gombaölő­szerekkel: Sulikol K, Benla­­te, Moristan és Karáthane. Az Acrel 50 W és Mo­­restan egyben atkaölősze­rek is. A kéntartalmú sze­rek (Sulka, Polybarit, Suli­kol K), továbbá a Karatha­­ne, Beniate korlátozzák az atkák és takácsatkák elsza­porodását. Az említett kén­tartalmú gombaölőszerek a varasodást is korlátozzák. Növényvédelmi tanácsadó lehullott leveleken fejlődik ki a gomba áttelelő, ivaros szaporodási alakja. Védekezés: Téli permete­zés (Nitrosan, Arburol). Nyári permetezés — te­­nyészidö alatt: Vegyszerek: Novozír N—50 0,5 % Perozin 75 0,4 % Dithane M 45 0,2 % Melprex 0,7 —0,05 % Orthocid 50 0,3 % Melegebb, szárazabb vidé­kek veszedelmes gyümölcs­betegsége a liszthar­mat, amely országunk minden déli vidékén igen nagy gazdasági károkat okoz. Kora tavasszal, amint a rügyekből az apró levélkék kibújnak, megjelenik felüle­tükön a lisztharmat finom, fehér, lisztes bevonata. A beteg levelek keskenyek, összekunkorodottak. Első-Alma- és körtefa varasodása. Kórokozó: Venturia Inreq­­nalis és Venturia pirina gombák. Kórkép a gyümölcsön. Az első permetezést virág­zás előtt végezzük, a követ­kezőt 10—14 nappal virág­zás után. A további perme­tezéseket szükség szerint végezzük. Esős időjárás ese­tén sűrűbb időközökben permetezünk. Az említett nüvényvédőszerek kombinál­va is használhatók további gombaölőszerekkel a liszt­­harmat ellen. Kivételt ké­pez a Polybaryt és a Sulka, melyekkel nem keverhetők. Kisebb fertőzés esetén, vagy szárazabb, melegebb vidéken, mint pl. Nové Zám­ky környéke is elegendő sorban a legzsengébb leve­lek, a hajtások csúcsán le­vő levélcsokor lesz liszthar­matos, de a termőképletek körüli levélcsokorra, sőt a virágokra és az apró gyü­mölcsre is rátelepedhet a lisztharmat. A tavasz és nyár folyamán a hajtás újabb le­velei fertőződnek meg. Sú­lyos esetben a hajtásszár végig fehér, lisztharmat be­vonatos. A gomba a ter­mő és hajtásrügye­ket, különösen a csúcs­rügyeket támadja meg. Az erősen lisztharmatos rü­gyek elszáradnak. A fertő-Starkrinson, Steymared, Gol­den Delicious stb. A betegség megelőzése mechanikai és vegyi úton történhet (a fertőzött ágak eltávolítása). A régebbi gyü­mölcsösök vegyszerekkel ke­zelhetők — főleg gazdasági és munkaerőproblémák fel­merülése esetén. Gombaölőszerek: Megbízható hatású és arány­lag legolcsóbbak a kéntar­talmú gombaölőszerek. Vi­rágzás előtt, pontosabban rügyfakadás idején: Sulka 5 %, Polybarit 3 %, az apró levélkék kibújása után vi­rágzásig Sulka 1%, Polyba­rit 0,7 %. Különben tenyész­­idő alatt, virágzás után már a koloid-kéntartalmú gom­baölőszereket használjuk: HÁNY PERMETEZÉST KÖVETEL A LISZTHARMAT MEGELŐZÉSE? Ha a lisztharmat-fertőzés évente megjelenik erős mér­tékben, úgyszólván króni­kussá válik, vagy ha érzé­keny fajtákat termesztünk, elengedhetetlen a folyamatos vegyi védekezés, a rügyfa­kadás kezdetétől, esetleg virágzás alatt a tavaszi haj­tásnövekedés befejezéséig. Tehát ez 8—10 permetezést jelenthet 1—2 hetes időkö­zökben. Ha nem fontos a belterjes védekezés a liszt­­- harmat ellen, abban az eset­ben elegendő ha az egyéb­ként használt permetléhez (varasodás ellen használt gombaölőszer, vagy rovarir­tószerhez), amelyet gyü­mölcsmolyok, gyümülcsda-Almajalisztharmat fPoiosphaera leneotrieka) kórképe a hajtáscsúcson. Sulikol К 0,5—1 % tömény­ségben. A magasabb tömény­séget csak virágzás előtt alkalmazzuk. A külföldi gombaölősze­rekből alkalmas a Karatha­­ne 0,1 %, továbbá a Mori­stan 0,03 %-os töménység­ben, Acrel 50 W 0,05 %, Beniate 0,06 %. razsak, levéltetvek. takács­atkák stb. ellen haszná­lunk, hozzáadunk kólóid kéntartalmú gombaölőszert, a Sulikol К-t a szokásos tö­ménységben. Vanek Aranka mérnök, a Dimitrov Vegyi Művek dolgozója.

Next

/
Thumbnails
Contents