Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-26 / 25. szám

Levelezőink kérdéseire válaszolunk

BODZSÄR László, Šahy

Helyes e, lia az üres hordóban szüretig seprőt hagyunk?

Nem helyes, sét káros a seprőt hosszabb ideig a hordóban tartani. Ez régi maradi nézet és sok elrontott, használhatatlan hordó lett a következménye. borseprőben minden szennyes káros anyag előfordul a musn. erjedése után. A korszerű bkrtechnológia előírja a must nyalkázását, vagyis mesterséges ülepítését azért, hogy a mustba! került káros, tisztázatlan anyagok mielőbb eltávolíthatók legyenek még az erjedés megkezdése előtt. Ahol ezt nem alkalmazzák (főleg kistermelők), ott az erjedés befejezte után, mihelyt az újbor kissé letisztult, azonnal el kell végezni a fejtést és a seprőt a hordóból eltávolítani. Erre konkrét dátum nem adható, de az év végéig feltétlenül végeznünk kell az első fejtéssel. Ha beteg vagy rothadt szőlőből préselünk, úgy előbb fejtünk. Ha hordónk üresen marad, jól kimossuk, majd szikkadása után a pincében kénezés alatt tartjuk. Hektoliterként egy vékony kénszeletet szükséges elégetni. Havonként kenézünk.

@ Sahyban és környékén milyen szőlőfajták alkalmasak lugasnak?

Lugasnak kevés kivétellel minden szőlőfajta alkalmas. Természetesen mindig az ottani klimatikai és talaj- (ill. fekvés-) adottságok figyelembevételével kell a megfelelő szőlőfajtát kiválasztani. A Szabad Földműves szakmellékletében

több esetben foglalkozott bor- és csemegeszőlők részletes ismertetésével, amiből minden kistermelő megválaszthatta a részére legmegfelelőbb fajtát.

Ajánlani tudnánk korábbi fajtának az Irsai Oliver, Bouvier, Müller Thurgau fajtákat. Zöldveltelíni, Zöldszilváni, Leányka, Peszeki Leányka és vörösbornak a Szentlőrinci fajtát. Későbbi fajtának pedig az Olaszrizlinget. Ezen fajták mind alkalmasak lugas, kordonművelésre. Dél-Szlovákiában mind bevált jó termő fajták. Talaj iránt nem igényesek, homokon, középkötött vagy agyagos talajon egyaránt termelhetök. Mint általában minden szőlőnek jő tápanyagellátás, telepítés előtt a talajforgatás és jó talajelőkészítés elengedhetetlen követelmény. Ha van lehetőség dombos, szellős, lehetőleg délidélnyugati lejtőre telepítsünk. Ez nem jelenti azt, hogy zárt területen, házi kertben nem telepíthetünk szőlőt. Itt azonban számolni kell a fokozottabb növényvédelemmel. A fent említett fajták érési ideje: Irsai Olivér augusztus vége, Bouvier szeptember eleje, Müller Thurgau szeptember közepe. Zöldveltelíni, Zöldszilváni, Leányka, Szentlőrinci szeptember—október eleje. Az Olaszrizling okt. végére érik be. A fenti fajták különösebb növényvédelmet nem igényelnek, kivéve a Möllert és Leánykát, amelyek szürkerothadásra hajlamosak, ezért inkább szellős helyre telepítendők. A beérési cukorfok a fekvés és termés nagyságától függően 18—20 fok körül várható, természetesen kedvező időjárás esetén. A bor minősége, fajtajellege leginkább a Müller Thurgau, Zöldveltelíni, Zöldszilváni, Leánykák, Szentlőrincinél található meg. Az Irsai Olivér erősen muskotályos zamatú bort ad.

ф Müller Tliurgau és Konkordia jellemzése

A Müller Thurgau svájci fajta, a Rajnai rizling és Zöldszilváni keresztezéséből előállított fajta. Hazánkban eléggé elterjedt, bőtermő fajta. Minden bortermő körzetben termeszthető, tőkéje erős, félmereven állóvesszőkkel. Fürtje vállas, tömött, rövid középszéles. A bogyója zöldesféhér, gyéren pontozott. Erősen növekedő, korán termőreforduló, jól termékenyülő, hagy termőképességü fajta. Beérési cukorfoka magas, sok cukrot termel. Szellős fekvésekre telepítendő, kordon- és lugasművelésre kiválóan alkalmas. Rövid és középcsapoá metszést kiván, nagy terhelésre érzékeny. Mérsékelten tápanyagigényes fajta. A téli faggyal szemben viszonylag ellenálló, a szárazságot jól tűri, rothadásra hajlamos fajta, peronoszpórára és lisztharmatra érzékeny. Bora illatos, eléggé zamatos, testes, alkoholban gazdag, de nagyon l&gy pecsenyebor. Gyorsan vénül, ezért fiatalon keli készre készíteni. Olaszrinzlinggel vagy Zöldveltelinivel kedvezően házasítható.

A Konkordia direkttermő fajta, így ma már termesztésével foglalkozni nem érdemes a házikertekben sem.

Szőlőoltványokat forgalmazza a Vetömagnemesitő Vállalat (Šlachtiteľský podnik, Bratislava, Záhradnícka uh). Ajánlatos a megrendelést a Kertészkedők Szervezetén keresztül együttesen benyújtani. De beszerezhetők a szőlőoltványok

a szaporító iskolákban is, amelyek minden szőlőtermesztő körzetben megtalálhatók.

★

DOMBI FERENC, Vinica

• Tájékoztatás

a Peseki leánykáról

A szőlészeti szakkönyvekben a Peszeki leányka mint fajta nem szerepel. Nem alfaja a Leánykának, mivel sem a hajtások, levelek, fürtök nem hasonlítanak arra. Az Ampelográíia (szőlőfajta ismeret) sem tesz említést a Peszeki leánykáról. Nálunk leginkább a lévai járásban van elterjedve. A Zselízi ÁG kissallói és peszeki szőlészetében már régóta termelik. Valószínű, hogy a Peszeki szőlészetből szaporították és terjesztették a környező vidéken és talán innen kapta elnevezését is. Mindenesetre erre konkrét adat nincs.

Ami a termesztését illeti, érdemes szaporítani, mert eléggé bőtermő, a talaj iránt különösen nem igényes. A fagynak eléggé ellenálló, a gombabetegségekre kissé érzékeny. Biológiai sajátossága: erős növekedésű, kedvezően termékenyülő, nagy termőképességű, bogyópergésre nem hajlamos. Lugason és kordonon középcsapos metszést kiván, jó tápanyagellátás mellett a terhelést jól bírja. Fürtje a Leánykáétól eltérő, hosszabb fürtű, laza szerkezetű. Cukorfoka elég jó, a termés nagyságától függően 18—22 fok között mozog.

Bora illatos, kellemes zamatú és testes, jó pecsenyebor. Kedvező évjáratban vetekszik a Leányka borával, sőt, adott esetben zamatosabb, harmonikusabb ennél. Nyugodtan ajánljuk termesztésre, mert kiegyensúlyozott, rendszeres termésével a kistermelők kedvelt szőlőfajtája. (—)

Új kézi permetezőgép

A mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat bratislavai szakágazati Igazgatósága, továbbá a Refachema és a Modrai Szőlészeti Műszaki Középisко1д közös rendezésébeh Modrán e Ко 1-én megtartott növényvédelmi gépbemutatón az új gépek között talán a legnagyobb érdeklődést a HR—1 elnevezésű permetező váltotta ki.

Az egy keréken mozgó, kézzel könnyen tolható permetező elsősorban a gyomirtó szerek s ezek között elsősorban a Gnamoxone használatát könnyíti meg a kertészetben, szamócaültetvényekben, erdészetben és sok más esetben is pl. ott, ahol a traktoros permetezőgépet nem lehet vagy nem gazdaságos alkalmazni. A permetező alacsony nyomással dolgozik és eredeti angol Pqlijet szórófejjel ellátott. A permetezett sáv szélessége igen egyszerűen a szórófej magasabbra vagy alacsonyabbra helyezésével változtatható 30 cm-től egészen 70 cm-ig. A gépváz mindkét oldala védőburkolattal van ellátva a célból, hogy a kontakt hatású gramoxon a gyomoktól megvédendő kultúrnövényeket ne érje, illetve ne károsíthassa. A permetezőgép szétszerelése igen egyszerű. Ilyen állapotban a személygépkocsi csomagtartójában is jól elhelyezhető. A permetezőgép jelenlegi ára 1280 Kčs. Gyártója a Oprevovny zemédelských strojil, závod 01, Vinof u Prahy.

Az első szériában kísérletképpen legyártott gépeket főleg a városok parkosításával foglalkozó vállalatok szó szerint szétkapkodták. Szlovákiában egyelőre még csak hat ilyen gép dolgozik. Mivel azonban mind bel-, mind külföldön nagy az érdeklődés iránta, a gyártó vállalat képviselői szerint újabb széria gyártását tervezik és ezek a gépek már a jöv5 év tavaszán kaphatók lesznek. Ez annál is valószínűbb, mivel a gyártó vállalat már most 500 ilyen gépre kapott megrendelést Lengyelországból.

Reméljük, hogy ez a terv megvalósul s igy ez a szó szerint ma hézagpótló permetezőgép segítségével kis területeken, kertekben termelt kultúrák sorközei is vegyszeresen, könynyen gyomtalaníthatók lesznek.

R. V.

I# orszerű kaptáraink általában fészekre és mézkamrára tagolódnak. A fészek a fiasitás, valamint a méhcsalád saját fogyasztására szükséges élelem (méz és virágpor) be- - fogadására való lépekből áll, a mézkamra a pörgetésre szánt méz elhelyezésére szolgál. Az anya korlátozásának célja eredetileg csupán az volt, hogy megakadályozza a petézés kiterjesztését a mézkamra lépjeire. Jól bevált eszköze az

hagyott anya által a főhordás alatt lerakható petékből fejlődő 45—50 ezer méh körülbelül 6—7 kg mézet fogyasztana el álca korában. Ez valóban elég soknak látszik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a 4,5—5 kg élőméh pénzben kifejezett értéke az akácvirágzás végén is legalább 200—300 Ft, a 6—7 kg mézé ellenben csupán 100— 120 Ft, akkor mindjárt más színben fogjuk látni a dolgot.

lése, átalakítása. Erre pedig leginkább éppen a belső munkát végző méhek hivatottak. Minél gazdagabb és minél rohamosabb a hordás, annál több belső munkát végző fiatal méhre van szükség a kaptárban. A 12 —15 nappal a főhordás előtt végrehajtott túlzott anyakorlátozással a fiatal méhek aránya akkor válik kedvezőtlenné, akkor csappan meg nagy mértékben, amikor legnagyobb szükség lenne rájuk. Minthogy peső eredmény az akácban meglehetősen szűkölködő területen, vándorlás nélkül, egy akácon 58 kg összes gyarapodás és családonként 38 kg pörgetett méz lett.

Sajnos, a mérgezés csaknem egész nyáron őt folytatódott. Közvetlenül az akác elvirágzása után a kertem előtt húzódó vasútvonalat permetezték végig egyetemes gyomirtószerrel. A permetezést megelőző napokban ez volt méheim legfőbb gyűjtőterülete, mert

Az anya korlátozása

anyarács, amely helyesen használva távol tartja az anyát a mézkamrátől, ugyanakkor elig-alig gátolja a méhek munkáját, különösen akkor, tha a mézfeamrának külön kijárója is van.

Ojabban az anya

korlátozása tekintetében

egyre szélsőségesebb módszerek váltak uralkodóvá a méhészetekben. Egyre többen vallják azt, hogy a főhordáskor nincs szükség faisításra, mert 1. annak felnevelése aránytalanul sok mézbe kerül, 2. gondozása sok munkást köt le, olyanokat, amelyek a dajkálás alól felszabadulva korábban válhatnának gyűjtő méhekké, 3. a szabadon petéző anyák családjai a föhordás végére mértéktelenül megnépesednek, pedig ilyenkor a munkásokra már nincs szükség, mert nincs mit gyűjteni, 4. a megnépesedett családok sokat fogyasztanak. Ezeket a hátrányokat az anyáknak már jóval a főhordás előtt végrehajtott erős korlátozásával, vagy éppen a családok meganyátlanításával igyekeznek kiküszöbölni.

Tagadhatatlan, hogy a kellően fejlett családoktól Hasításuknak erős korlátozása, vagy teljes szüneteltetése révén több mézet lehet pörgetni. Azonban korántsem azért, mintha az ilyen család többet gyűjtene, vágy szorgalmasabban dolgozna, hanem inkább azért, mert megmarad a fiasitás felne♦elésére szükséges méz is, a Hasítástól mentesülő fészekbeli lépek pedig mézzel telnek meg, s a család jobban kifosztható. Az elérhető többlet azonban megközelítőleg sem olyan sok, mint azt a méhészek általában hiszik. Egy méh felnevelése körülbelül egv harmad sejtnyi mézébe kerül a méhcsaládnak ÍÖrösi: Méhek között 6. kiad., 199—200. oldal.) Egy kilogramm mézből kb. 7200 méh nevelődik, tehát a szabadon

Az sem egészen helytálló megállapítás,

hogy a főhordás után nincs szükség fiatal méhekre. Ellenkezőleg, nagyon is szükséges a főhordásban kimerült, elvénült, szárnyafoszlott és szőrevesztett, hamarosan elpusztuló, munkások pótlása. A túlzott korlátozás vagy az anyátlanítás eredményeként a főhordás után a családok népessége annyira megcsappan, hogy abban az évben már semmiféle mesterkedéssel helyre nem hozható. Ősszel gyenge családok kerülnek telelőbe,

A méhek koszorújában csillagos lemezkével jelölt anya.

s a következő tavaszon sem lehet kielégítő a méhcsaládok fejlődése. A méhészek pedig okolják a mostoha időjárást, a túlméretezett kaptárt, a késedelmes cukrozást, a noszémát, a mérgező porozást és permetezést — csak arra nem gondolnak, hogy a Hasításnak heteken át való szüneteltetése a méhcsaládok természetes fejlődésének a tetőfokán olyan érvágás, amit csak egészen, kivételesen kedvező viszonyok között heverhetnek ki.

A főhordás alatt kikelő fiatal méhekre azonban nem csak az utánpótlás céljából van szükség. A mézeltetés ugyanis nem csupán a virágok nektárjának az össze gyűjtéséből áll. Éppen olyan fontos munka a kaptárba kerülő nektár mézzé ériedig a méz értékelése szempontjából hova-tovább az enzimtartalom válik döntővé, minden igyekezetünkkel módot kell keresnünk annak javítására.

Hosszú méhészkedésem alatt

az anyakorlátozás minden elképzelhető módját kipróbáltam. Soha nem tapasztaltam, hogy az akácvirágzás alatt szabadon hagyott anyák családjai a hordás megszüntetése után feltűnően többet fogyasztottak volna, mint azok, amelyekben a fiasitás erősen korlátozva volt, vagy ideigóráig teljesen szünetelt. Ellenkezőleg. a szabad anyás családok az akác után csaknem mindenütt és mindenkor kínálkozó gyenge^ hordásból is gyarapodni tudtak akkor, amikor a fiasítást heteken át nélkülöző csalá! dók rohamosan csökkenő népessége a napi fogyasztást sem volt képes begyűjteni. Ez a felismerés vezetett arra, hogy évek óta teljesen felhagytam az anyák korlátozásával.

Többször kedvező eredményét tapasztaltam

ennek a módszernek. Az akácvirágzás első napjaiban, május 27-én és 28-án méhesem közelében repülőgépről szűnyogirtó porzást végeztek. A kijáró méheknek jó ötöd-, hatodrésze lehullott. A kaptárakban azonban nem lehetett olyan mértékű népességcsökkentést megállapítani, ami alapja lehetett volna a kártérítési keresetnek. A hordás megkésve és vontatottan indult, s később sem érte el a családok fejlettségéhez mérten várható értéket. A legnagyobb egy napi gyarapodás mindössze 6,5 kg volt két alkalommal olyan családban, amelytől az akác előtti állapota szerint legalább 10—12 kg-os napi gyarapodás is kiteiiett volna egyébként. Ezenkívül még négy napon volt öt kg-on felüli hordás. A végtele volt zsályával, somkőrőval, fehér-herével, kakukkfűvel. Ugyanakkor megkezdődött a burgonyabogár elleni kötelező porozás. Minthogy pedig a környékemen legalább 100—150 kisparcellás krumpliföld volt, s mivel a porozást mindenki akkor végezte, amikor éppen ráért, körülbelül 6 héten át minden nap akadt egy-két szorgalmas szomszéd, aki harisnyaszárat rázogatva valóságos felhőket eregetett a DDT- ből, végig a burgonyasorokon. A gondosabbja olyan bőven adagolta a mérget, hogy veteményese messziről fehérlett, mintha be lett volna havazva. A mezsgyéken és a szomszédos parlagokon buján tenyészett a fehér here, a katángkóró, a réti- és a lózsálya, a somkőró, s más mézelő és virágport adó növény, amelyeket a méhek szorgalmasan látogattak. A mérgezés következtében állandó volt a kijáró méhek pusztulása, de mivel az ntánpólás is állandóan kelt, a családok nem sínylették meg észrevehetően. Azonban valószínű, hogy a főhordás idején végzett anyakorlátozás vagy anyátlanítás után ilyen körülmények között őszre hírmohdónak is alig maradt volna méh a kaptárakban.

Összefoglalva: A föhordás előtti túlzott anyakorlátozás révén nyerhető méztöbblet nagyon kétes értékű, mert: 1. jóval kevesebbet ér. mint a kieső szaporulat, 2. feltehetően gyengébb minőségű, mint a kellő számú fiatal méhhel bíró családoké. 3. sokszor nagy részét, vagy az egészet vissza kell etetnünk azonnal a főhordás után. ha meg akarjuk előzni a családok elnéptelenedését. Megfelelő nagy kaptárban a főhordás előtti anyakorlátozást teljesen felesleges, vagy legfeljebb az elkülönített mézkamrátől való távoltartás céljából lehet indokolt.

Koltay Pál f Méhészeti