Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-26 / 25. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES.

1971. június 29.

■

kai kisebb a kézi munkaerő-ráfordítás, kisebb az Időjárás kedvezőtlen hatása stb.

A Hüvelyesen 'deszikkációja

A bab esetében a repülőgéppel történő permetezést részesítjük előnyben, mert így nem kell „átjárókat“ vágni p. növényzetben. Kevésbé alkalmas az S-050, a P-900 stb. permetezők használata.

Régiónéból 2,5—5 liter+800 liter vizet számítunk egy hektárra. A permetezést akkor végezzük, amikor a hüvelyek többsége sárga érésben van.

Legalkalmasabb a nyugodt, szól nélküli időjárás. Ha az optimális érettség előtt permetezünk, akkor számolni kell a magok csírázőképességének, esetleg a hozamok csökkenésének lehetőségével is. Kedvező időjárás esetén 10 nappal a deszikkáció elvégzése után meg lehet kezdeni a betakarítást.

A Defolex és egyéb deszikkóciós készítmények ennél a növénynél gyenge hatást váltanak ki, ezért használatuk nem ajánlatos.

A borsó és a vetési takarmányborsó esetében 2,5 liter Régiónét, valamint 800 liter vizet számítunk egy hektárra. Az aplikálás hasonlóan történik, mint a babnál, azzal a különbséggel, hogy a megdőlt növényzetben a P—900-as stb. permetezőgépek használata esetén nem kell „átjárót“ vágni.

A deszikkáció bevezetésének és a betakarítás gépesítésének ökonómiai hatékonysága a betakarítási veszteség csökkenésében — országos viszonylatban 20 százalékra becsülik a bab veszteséget, s ennek felét a betakarítási veszteség jelenti — vagyis az átlagos hektárhozam növekedésében rejlik.

A burgonya "deszikk'áciőja

A burgonyaszár deszlkkáciéja nemcsak az ültetőburgonya, hanem az általános burgonyatermesztés szakaszán is nagy Jelentőséggel bír. A szár idő előtti megsemmisítésével elsősorban a vírusos megbetegedések elterjedése ellen védekezünk, csökkentjük a burgonyapenész okozta terméskiesést és megkönnyítjük a gépi betakarítást.

A vegetáció idején végzett permetezéssel (funglcldek) védjük a burgonyát a burgonyapenész ellen, de ez a védekezés lényegében csak a betegség lassúbb terjedését, az infekció idejének kitolódását eredményezi. A vegetáció végén azonban már a permetezés sem képes meggátolni az infekció rohamos elterjedését. Ha a növényzet leveleinek több mint öt százaléka fertőzött, nincs értelme folytatni a fungicides védekezést, mert annak hatása elenyésző, és a munkálat ökonómiallag sem kifizetődő. Ebben az időszakban meg kell semmisíteni a szárat, hogy a betegség ne terjedjen át a gumókra. Az ellenálióbb fajtáknál a szár megsemmisítését csak akkor szükséges elvégezni, ha a levelek felületének 50—75 százaléka fertőzött, mert ebben az esetben már megszakad a gumók növekedése, s a hozam növekedésére nincs kilátás. *

Minden esetben szükséges a betakarítás előtt megsemmisíteni a burgonyaszárat azokon a parcellákon, melyeken a betegség tünetei jelentkeztek, hogy a betakarítás folyamán a gumók ne fertőződjenek meg a

szárral történő érintkezéstől. A betakarítást 10—14 nappal a deszikkáció elvégzése után kezdjük meg, amikor már megszűnt a fertőződés veszélye.

A szár megsemmisítése hozzájárul a betakarítás nagyüzemi technológiájának megkönnyítéséhez is. A szár irtását, megsemmisítését végezhetjük:

a) ZKS-3 szárzúzóval,

b) Regióne és Rafex 35 deszikkációs

készítménnyel.

A ZKS-3 szárzúzóval végzett munkálat hátránya, hogy csak két sorban végezhetünk tökéletes munkát,

a harmadik sorban a szárak fele egészben marad, s így lényegében csak két sorra szűkül az egyébként háromsoros gép munkaszélessége. Hogy a szétzúzott szár gyorsan elszáradjon, 150—200 kg mésznitrogént kell elszórni vagy B00 liter víz és 15 kg Rafex 35 keverékét kell kipermetezni egy hektárra.

A Regióne használata esetén 12 napon belül teljesen elhal a növényzet. Ezen szer segítségével ott végezhetünk sikeres munkát, ahoi a talaj megfelelő nedvességgel rendelkezik, s a növényzet nincs elfonnyadva. Szárazság esetén számolni kell a gumók megkárosításának lehetőségével! Az ültető burgonyánál 3 liter, a többi burgonyánál pedig 3—4 liter Régiónét számítunk egy hektárra, vízből viszont sűrű növényzetnél 600, ritkább növényzet esetében pedig 400 literrel számolunk.

A Rafex 35 készítménnyel permetezett parcellák gumótermését nem szabad étkezési célokra használni. Ebből a szerből 30 kg-ot + 600 liter vizet számítunk egy hektárra. A permetezés után 10—14 nappal lehet megkezdeni a betakarítást.

A burgonyaszár deszikkációjának minden módozata esetében szükséges betartani a biztonsági előírásokat!

A magra termesztett répa deszikkációja

A magra termesztett répa az aránylag rövid betakarítási időszak alatt, a hagyományos betakarítási módszer mellett, Jelentős kézi munkaráfordítást igényel. Az utóbbi években nagy mértékben elterjedt a kétfázisos, teljesen gépesített betakarítási forma, melynek sikerességét nagyban befolyásolja az időjárás alakulása.

Ennél a növénynél is kísérleteztek a deszikkációs megoldással. A legnagyobb sikert a Regióne biztosította. A deszikkáció azonban megköveteli, hogy gyommentesen tartsuk a növényzetet. A Régiónéval történő permetezést végezhetjük repülőgéppel, vagy egyéb permetezőkkel is, de a traktorok számára utat kell vágni a növényzetben. Inkább két nappal később végezzük a permetezést, mint korábban. Legmegfelelőbb az az időszak, amikor a növényzetnek már csak 10 százaléka zöld.

Régiónéból 3—5 liter, Gramoxoneból pedig 1,5—3,5 litert számítunk egy hektárra, a növényzet állapota szerint. A betakarítást 3—7 nappal a permetezés után végezhetjük el, természetesen kombájnokkal.

A deszikkáció révén jelentős kézi munkaráfordítást takaríthatunk meg. A hagyományos módszer például 345 —398 óra, a közvetlen kombájnos betakarítás — beleértve a deszikkációt, a víz szállítását és a mag utószárítását is — viszont csak 15—28 óra kézi munkát igényel egy hektár megra termesztett répa szemtermésének betakarítási munkálataihoz. Ez hektáronként 94 százalékos munkamegtakarítást Jelent, ami világosan rámutat a deszikkációs betakarítási módszer egyik legnagyobb előnyére.

Щ/ď *• ? >,*•!;

■>> *"■> m

i * *<'?♦ • «.< ;

: *»-■ ' > éte, V ;.V vw-РМц.

Az időjárás alakulása országszerte megnehezítette az évelőtakarmányok első kaszálásából eredő termékmennyiség betakarítását. A gyakori esőzések jelentős mértékben hozzájárultak a széna minőségének romlásához. Az egyes mezőgazdasági üzemek hozzávetőlegesen 25 mázsa szénát termőitek egy hektáron. Sajnos, a minőségi csökkenés következtében lényeges károsodás érte az üzemeket. A betakarított széna minősége helyenként 50—60 százalékkal is rosszabb, (-bor-)

Egyes mezőgazdasági üzemekben úgyszólván rettegnek az olajosmagvúak termesztésétől. Vannak azonban olyan üzemek is, melyek gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek ezen növények termesztését illetően. Ezek közé tartozik a jó hírnévnek örvendő, alig valamivel több mipt félezer hektáron gazdálkodó gadóci (Hadnvce, komárnói járás) szövetkezet is. Ebben a gazdaságban már a kezdet kezdetétől foglalkoznak az olajosmagvúak termesztésével. Az első évben főleg a napraforgó termesztését szorgalmazták, de mivel annak betakarítása, az egyes munkálatok gépesítésének kérdése nem volt megoldva, kénytelenek voltak áttérni az olajrepce termesztésére. A szövetkezet aránylag nagy mennyiségben termeszti a különböző kapásnövényeket, nagy kertészetük van, sok hagymát termelnek, s így bizony meg kellett gondolniuk, hol hajtsanak vógre „érvágást“, hogy a rendelkezésükre álló kézi munkaerővel biztosítani tudják az egyes munkálatok időbeni és minőségi elvégzését. így esett a választás a repcére, melynek vetésterületét 30 hektárban határozták meg.

Gondosan kidolgozták az agrotechnikai folyamatot, körültekintően végezték el az egyes munkálatokat, júl fejlődött a növényzet, de a vegetáció utolsó fázisában úgy megtámadták a szívó tetvek, hogy minden számításukat keresztül húzták. Sajnos, permetezni már nem lehetett, mert a használatos készítményeket csak legkésőbb négy héttel a betakarítás előtt szabad használni, annyi idejük viszont már nem volt. így az első évben (1988) csak 22 q átlaghozamot értek el ennél a növénynél, viszont a tisztításnál jelentkező kiesések még jobban csökkentették a minőséget. Végül Is 16,9 mázsát könyveltek el hektáronként.

Latolgatni kezdték az első év kudarcát, de úgy döntöttek, hogy nem adják fel a harcot, a reményt. Ismét 30 hektáron vetettek repcét. Nem bánták meg, mert

Repcetermesztési tapasztalatok

1969-ben már 25,1 q átlaghozamot értek el. Végül is úgy határoztak, hogy véget vetnek a kételyeknek és folytatják a szóbanforgó növény termesztését. Az 1970-es évben tovább fokozták a repce átlagos hektárhozamát. A hozzávetőlegesen két mázsa tisztítási veszteség leszámítása után 27,9 q átlagtermést könyveltek el hektáronként.

— A repce termesztése és betakarítása gépesítve van, ami a mi feltételeinknek nagyon megfelel, s termesztése gazdaságos — mondta H a 1 m о Rudolf agronómus. — A szóbanforgó növény további előnye, hogy jó elővetemény a gabonafélék számára és fordítva. Igaz, hogy sok nitrogént igényel, de melyik növény ad jó hozamot a szükséges tápanyagok hiánya esetén? Mi 12Ü—130 kg N, 78 kg PzOs és 120 kg K2O tápanyagot juttattunk egy hektár vetésterületre. Egy hektáron 8—10 kg magot vetettünk el. A vetést 45 cm sortávolságra végeztük, hogy lehetővé tegyük a sarabolást is. Az egyes munkálatokat (gyomirtás, fejtrágyázás, vegyszeres kezelés) a szükségletnek megfelelően végeztük el.

Legtöbb baj általában a betakarítással van. A gádóciak ezzel a feladattal is jól megbirkóztak az említett időszakban. A szövetkezet vezetői szerint csak el kell találni a megfelelő időszakot, érettségi állapotot, akkor kell elvégezni a rendrakóval történő kaszálást, amikor a legkisebb a pergési veszteség lehetősége, s hasonlóan kell eljárni a kombájnnal végzett csépléskor is. A gadóci határban még éjnek idején is dolgoztak a gépek, ha meg volt rá a lehetőség.

Hogy teljes legyen a kép, nézzük meg, mit mutatnak az ökonómus feljegyzései. Ezek szerint 1968-ban 183,60 korona, 1989-ben 187 korona, a múlt évben pedig 160,80 korona önköltség mellett termeltek egy mázsa repcemagot. Az általuk elért átlagos mázsánkéntl értékesítési ár az említett időszakban 444,90 koronáról 454,20 koronára, a termelés rentábilltásának százalékban kifejezett mutatója viszont 132,3-ről 182-4-re növekedett. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy közben a teljesítménynorma értéke is nagyobb lett négy koronával.

A felsoroltakat hallva, nem tudtam megállni, hogy meg ne kérdezzem: — Milyen eredményre számítanak ebben az évben?

Varga Kálmán szövetkezeti elnök homlokán szemmel láthatóan megsokasodtak a gondszántotta barázdák.

— Ebben az évben ráfizettünk a repcére — mondta kissé fásult hangon —, még az ősszel kiszántottuk mind a harminc hektárt. A kedvezőtlen, csapadékban szegény időjárás következtében nagyon rosszul kelt ki a vetés, s így nem volt más választásunk. Helyébe napraforgót vetettünk, de a fagyok és az áprilisi szelek azt is tönkre tették. Jól átfogasoltuk az egész parcellát, majd május 10-én újra elvetettünk 10 hektár napraforgót és 20 hektár kukoricát. Hogy a száraz idő ne gátolja a fejlődést, három napig öntöztük az említett területet. Így kívánjuk legalább némileg eliensúlyozni a kiesést, de ahogy a jelek mutatják,- nagyon drága lesz a szóbanforgó területről betakarításra kerülő termény.

Tehát így áll a szövetkezet szénája ezen a szakaszon. Talán ha ősszel időben megöntözik az elvetett repcét, most nem főne a vezetők feje. Talán. De ki számított ilyen következményekre?

Vannak szövetkezetek, melyek gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek az olajosnövények termesztését illetően. Ezek közé tartozik a gadóci gazdaság is, ahol valóban hozzáértő emberek kezében futnak össze az irányítás szálai. Ennek ellenére most ők som tudták elejét venni a kedvezőtlen következményeknek. Minden esetre gazdagabbak lettek egy tapasztalattal, amit talán kamatoztatni tudnak a gyakorlatban. (kádek)

UVI uu

сши

♦ A mezőgazdaság piaci termelésének mintegy 90 százalékát az állattenyésztés biztosítja Dániában. Az 1950—65 közötti Időszakban rohamosan növekedett a sertések száma, és napjainkban körülbelül 8 millió sertést tartanak Dániában. Ezzel szemben lényegesen csökkentették a baromfitenyésztést: a baromfiak számát 26,3 millióról 18,4 millióra csökkentették. Ez lényegében érthető is, hiszen Dániának aránylag kis lehetősége van a kivitelre.

❖ Franciaország az előállított mezőgazdasági munka- és erőgépek több mint 20 százalékát exportálja. A kivitelben elsősorban a traktorok játszanak fontos szerepet, hiszen az exportált mennyiségnek több mint felét adják. Az exportra kerülő gépek mintegy 40 százaléka Európában talált gazdára.

♦ Átlagosan 2 kg sajtot fogyaszt el évente a Szovjetunióban egy lakos. Ennek megfelelően fejleszti!? a termelést is. 1960-ban csupán 176 ezer 500 tonna sajtot állítottak elő, a múlt évben viszont már 460 ezer tonnát. A termelés ilyenfokú növekedését elsősorban a sajtgyártő üzemek korszerűsítése és a termelés racionalizálása segítette elő.

A herefélék, a hüvelyesek, a burgonya és a magra termesztett répa deszikkációja

A magra termesztett horeféleségek

területi megoszlása szerint elsősorban a lucerna és a réti here deszikkációja Jöhet számításba. A permetezést a magtermés beérése után végezzük, tehát a vegyszeres kezeléssel csak a növények elszáradását gyorsítjuk meg, nem pedig a termés érését: ezért a korai permetezés hasonló károkat okozna, mint a korai kaszálás, míg a késel permetezés éppúgy növelné a betakarítás előtti veszteséget, mint a késel kaszálás.

Különösen a sűrű és megdőlésre hajlamos növényzet deszlkkálása előnyös, mert így könnyebbé és gyorsabbá tehető a betakarítás. Számolni kell azonban azzal, hogy a deszikkációs szerek csak kontakt formában hatnak, ezért az egész növényzetet tökéletesen és egyenletesen kell átnedvesíteni. A betakarítást nehezítő gyomokat a deszikkációs folyamat segítségével meg kell „égetni“. A herefélék deszlkkációját a Regióne és a Defolex készítményekkel végezzük, s csak kivételesen alkalmazzunk más szereket.

A lucerna esetében 3—4 liter, a réti here esetében pedig 3—5 liter Régiónét számítunk egy hektárra. A permetlé készítésének módja függ a használt permetezőgéptől és a növényzet állapotától. Feltétlenül szükséges, hogy a növényzst Jól át legyen nedvesítve. Sűrűbb növényzet és kedvezőtlenebb idő esetében nagyobb adagot és több permetlevet használunk. Némely esetben megfigyelték, hogyha 4—5 liter Régiónét permeteztek ki egy hektárra, akkor a következő évben bizonyos depresszív hatás jelentkezett a növényzet kezdeti fejlődésében, és kisebb volt az első kaszálásból származó takarmány mennyisége.

A Defolex csakis kontakt formában hat, s használati követelményei megegyeznek a Reglone-éval. A lucerna esetében 3,5—4,5 százalékos töménységű keverék formájában kell alkalmazni ezt a vegyszert, ami annyit Jelent, hogy a növények állapota szerint 25—45 liter készítményt kell számítani egy hektárra. A réti herénél 4—5 százalékos töménységű keveréket használunk, mivel ez a növény ellenálióbb a szer hatásával szemben. Egy hektárra 35—50 liter készítmény szükséges.

A Rafex használata csak kivételes esetekben ajánlatos. Ezt a szert 1,3 százalékos töménységű keveréktől kezdődően alkalmazzuk, s a növényzetet egész a föld felszínéig el kell áztatni. Hideg és párás idő esetén nem fejt ki Jó hatást.

A deszlkkált növények — az időjárástól és a növényzet állapotától függően — 5—8 nap alatt elszáradnak, s meg lehet kezdeni az aratócséplőgépekkel történő közvetlen betakarítást. A deszikkáció meglehetősen erőszakos beavatkozás a növények életébe, de a magtermés minőségét nem befolyásolja. A magra termesztett hereféleségek szalmája és pelyvája Jó takarmányértékkel rendelkezik, s a deszikkációs betakarítás esetében is felhasználhatók takarmányozásra. A Regióne és a Defolex készítménnyel végzett permetezés esetén csak a fejősteheneket és a hasas állatokat hagyjuk ki a nevezett melléktermékekkel történő takarmányozásból, viszont a Rafexszal permetezett növényzet egyáltalán nem használható takarmányozásra.

A magra termesztett hereféleségek deszikkációja ökonómiai szempontból Is kifizetődő és a régi betakarítási módokkal szemben több előnye van:

a) a deszikkáció lehetővé teszi a gépi eszközök (permetezők, fekálkocsik, arató-cséplőgópekl használati idejének meghosszabbítását, vagyis azok fokozottabb kihasználását:

b) a deszikkáció korlátozza a kedvezőtlen szélviszonyok nem kívánatos hatását;

c) ez a betakarítási módszer hozzájárul a betakarítási veszteség csökkentéséhez. Némely esetben 10 százalékos, sőt nagyobb mértékű megtakarítás is elérhető, s a nagyobb hektárhozamokból eredő bevétel már magában túlszárnyalja a deszikkáció költségeit:

d) a deszikkáció csökkenti a kézi munkaerő szükségletét: megállapították például, hogy egv hektár magra termesztett lucerna betakarításához a régi módszernél 40.40 óra, a kétfázisos aratásnál 19,40 óra, a deszikkáció utáni kombájnos betakarításnál pedig csak 7,06 óra kézi munkára van szükség.

A deszikkációs betakarítást mód fokozott igényeket támaszt a gépekkel szemben, növekednek — a használt készítmények fajtája és mennyisége szerint 150—450 koronával hektáronként — a kiadások. Mindennek ellenére a deszikkáció kifizetődő, mert 200 kg/ha hozam esetén 20—30 kg-mal csökken a szemveszte ég, sok-