Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-26 / 25. szám

1971. június 26. SZABAD FÖLDMŰVES 3 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A nők helyzete a szövetkezetben Hányszor halljuk a szövetkeze­tek nőtagjaitól — s nemegyszer saját feleségünktől is —, hogy necsak a Nemzetközi Nőnapon, vagy azt megelőző napokban be­széljünk a nők problémáiról, hely­zetéről, hanem évközben is, hi­szen a nőknek a hét csaknem minden napján kijut a háztartási munkából, a gyermeknevelésből, a férjről való gondoskodásból és bizony a szövetkezeti közös mun­kából is. Megszokták már ezt a sokoldalú tevékenységet, s nem ágálnak ellene. , Kétségtelen, a nők helyzetén már sokat javított szocialista tár­sadalmi rendszerünk, azonban még számos tennivaló akad ezen a té­ren. Tény, egyszerre nem lehet minden kérdést megoldani! Ezt gazdasági-politikai vezető ténye­zőink is tudják; elismerik a szo­cializmus építésének különböző szakaszain végzett áldozatos mun­kájukat, érdemeiket s ez az, ami feljogosítja a nőket a politikai, gazdasági és társadalmi tisztsé­gek betöltésére. Mert, ha a „gyen­gébb nem“-hez tartozók képesek sokoldalú tevékenységre, miért ne lennének alkalmasak egyéb fele­lős tisztségek betöltésére? Tehát a jelenlegi helyzetbe semmikép­pen sem nyugodhatunk bele!... Vessünk csak egy pillantást a 19. századba. Hiteles dokumentu­mok szólnak arról, milyen fontos szerepet töltöttek be a nők a vi­lág első szövetkezetében (ROCH­­DAL, 1844 — Anglia), vagy az európai földrész első GAZDAEGY­LETÉBEN (SOBOTISTE, 1845 — Szlovákia), vagy egyáltalán a szö­vetkezeti mozgalomban. Bár a szö­vetkezeti mozgalom első úttörői­nek a maitól eltérő céljaik voltak és más viszonyok közepette dol­goztak, a szövetkezeti élet alap­elvei a nők érvényesülése tekinte­tében azóta sem sokat változtak. Ugyanis éppen ma mutatkozik meg legfeltűnőbben az a tény, hogy a nők egyrészt munkájukkal, más­részt igényeikkel bizonyos megha­tározó tényezőt jelentenek a szö­vetkezeti életben. Továbbá a szö­vetkezetek szolgáltatásaikkal hat­nak a női dolgozók tudatformálá­sára, a közösségi élet alapelvei­nek betartására. Megkísérlem néhány szóval fel­vetni azokat a gondolatokat, ame­lyek kölcsönösen összekapcsolják az egyéni és a csoportérdekeket, valamint a háztartási és szolgál­tatási problémákra vonatkoznak, amelyek szorosan összefüggnek a szövetkezeti munkával. Érdemes egy kis figyelmet szen­telni a szövetkezeti mozgalom kü­lönböző ágazataiban — ipari-, ter­melő-, fogyasztási- vagy földmű­vesszövetkezetekről legyen szó —, milyen arányú a nők részvétele, s miként járulnak hozzá áz ered­mények eléréséhez. Általában közismert, hogy a szövetkezetek­ben dolgozók fele nő, de sok eset­ben még ennél is több. Csupán ez a tény is indokolttá teszi a nők véleménynyilvánítását, nézeteik érvényesítését mind a mozgalom fejlesztésében, mind a családi életben. Ki tudná érdemlegeseb­ben bírálni vagy dicsérni a szö­vetkezet munkáját, mint a nők, akik részben termelők a háztáji gazdaságokban, s ugyanakkor fo­gyasztók is, s egyben a bevásárlás gondja is az övék. No meg aztán a szövetkezethez fűződő szoros kapcsolatuk, termelőmunkájuk és tapasztalataik alapján meg tudják tárgyilagosan ítélni, vajon előre­halad-e a közös gazdaságuk, vagy­­pedig egyhelyben topog. Az is bizonyos, hogy a szövet­kezeteknek a nőtagok érdekeinek intézményévé kell válni, legyen az bármilyen szövetkezet (terme­lő-, fogyasztási-, ipari-, földműves­­stb.). S hogyan válhat azzá? Ha nőtanácsokat alakítanak az emlí­tett szövetkezetekben, amelyek a Nőszövetség szerves részét képe­zik. Ezek a szervek egyrészt a termelési feladatok teljesítésével, másrészt mint fogyasztók, ismerve a helyzetet, befolyásolhatják a szövetkezet társadalmi tevékeny­ségét oly módon, hogy a szövet­kezetekben dolgozó nők a család­anyák szószólóivá válnak, szor­galmazva a nekik nyújtott szol­gáltatások színvonalasabbá téte­lét. jól tudjuk, hogy a nő nagyon fontos tényező a mezőgazdasági őstermelésben, főleg a növényter­mesztés szakaszán, de az ipari-, termelő és a fogyasztási szövetke­zetekben is. Ott szorgoskodnak a mezőkön, az istállókban, a ba­romfitelepeken, a műhelyekben, az üzletekben és a vendéglátó­­iparban. De a vezető tisztségek betöltését illetően alig találunk nőket — az elárusítóhelyeket ki­véve, — ahol már sok nő bebizo­nyította vezetőképességét. Ám maradjunk csak a mező­­gazdasági üzemeknél. Vajon hány nő tölt be igazgatói tisztséget az állami gazdaságokban? Jómagam, bár országjáró vagyok, ilyenről nincs tudomásom. Alig valamivel jobb a helyzet a szövetkezetek­ben: mindössze öt elnöknőt tarta­nak nyilván. Az ellenőrizhetőség kedvéért hadd soroljam fel nevei­ket: Mária Zelmanová, Torony (Tureň), Bretislava-vidéki járás, Anna Dlugošová mérnöknő, Kri­vený, prešovi járás, Anna Jánošiková, Babkovo, žilinai járás, Anna Veselská, Jesenské Űdolie, lévai járás, Hasznos tanácskozás Elnöknon catalKozoja a Parasziszovetseg oratisiaval székházában Foto: ga A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége nemrég sajtóértekezletet tartott, amelyre meghívták Szlovákia öt szövetkezeti elnöknőjét is. PAVEL JONÁŠ mérnök, az SZFSZSZ Központi Bizott­ságának elnöke referátumában többek között hangsú­lyozta, mily nehéz körülmények közepette éltek a nők a múltban, s mennyire megváltozott helyzetük a fel­­szabadulás utáni évtizedekben. A szövetkezetek meg­alakulása tág teret nyújtott a közösségi életbe való bekapcsolódásukhoz, a termelőmunkához és különböző tisztségek vállalásához, s nemkülönben a szociális gon­doskodás intézményes megoldásához is. A tartalmas vitafelszólalások igazolták, hogy a nők nemcsak a családnevelésre, a termelőmunkára, hanem vezetésre is alkalmasak még annak ellenére is, hogy a férfiak előítéletei velük szemben igen mélyen gyöke­reznek. Az elnöknők beszámoltak sokéves tapasztala­taikról, a közös gazdaságok égető problémáiról, s a nők fokozottabb bekapcsolódásának szükségességéről a vezető-irányító munkába, melyhez a kellő feltételeket a férfiaknak kell megteremteniük, ha tetszik ez egye­seknek, ha nem. Hiszen ez nem egyéni, hanem társa­dalmi érdek. (nk) Soňa Portelekyová, Oravce, Banská Bystrica-1 Járás. Vajon sok-e, vagy kevés és hogy milyen tisztségek a legalkalma­sabbak a nők részére, erre talán a leghivatottabbak válaszolni a felsorolt elnöknök. Tapasztala­taikból kiindulva utat tudnának mutatni asszonytársaiknak, meg­győzőbben érvelhetnének amellett, hogy nemcsak a férfiak, a nők is alkalmasak — még a családanyai kötelességek mellett is — felelős tisztségek (gazdasági, politikai, társadalmi stb.) betöltésére. A szö­vetkezet férfi tagjainak pedig kö­telességük megteremteni a felté­teleket a női tisztségviselők szá­mára, hogy eleget tehessenek a szövetkezeti alapelveknek, ame­lyek közé tartozik az az elv is, hogy a szövetkezetben mindenki egyetjogú, legyen az nő vagy férfi. JUDr. MICHAL ĎURDIAK A legfiatalabb szóvetkezeti elnökök közé tartozik Soňa PORTELEKYOVÁ. Mindössze huszonnégy esztendős. S volt elég ereje és bátorsága ah­hoz, hogy vállalta az oravcei szövet­kezet (besztercebányai járásj irányí­tásával járó felelősséget, megszapo­rítva egyént gondjait a közös gon­dokkal. Ökonómiai irányzatú mező­­gazdasági középiskolát nézett, pár évvel ezelőtt. Azóta már néhány tisztséget betöltött, ahol elméleti fel­­készültségét gyakorlati tapasztalatok­kal gazdagíthatta. Örömmel emlék­szik vissza a Medzibrodiei EFSZ-re, ahol könyvelő volt, valamint az egész vezetőségre, de főleg az elnökre, aki­től sokat tanult szakmai téren, s ezt most kitünően tudja hasznosítani új munkahelyén. Ez év januárjában lépett az orav­cei szövetkezetbe, mint segédköny­velőnő. Ekkor még áldatlan helyzet uralkodott a közösben. Igaz, nagyon nehéz feltételek mellett művelik a 472 hektár mezőgazdasági földterü­letet, amelyből csupán 97 hektár szántó, a többi hegyi legelő, távol a községtől. Node nem ez okozta a tarthatatlan helyzetet. A könyvelés­ben uralkodó rendetlenség, az elha­mind az állattenyésztés szakaszán. Már az év első felében befelezték a talajjavítást, elvégezték a legelők tisztítását és trágyázását, s intézke­déseket hoztak az állattenyésztés színvonalának emelése érdekében. Például tavaly jócskán lemaradtak a í‘aMr„, О Ш nyagolt géppark, a selejtezésre túlon­túl érett állatállomány azt eredmé­nyezte, hogy az 1970-es évet 186 ezer korona deficittel zárták. Csak ter­mészetes, hogy a vezetőség hibáztat­ható ezért... Az oravcei szövetkezeti tagok jól tudták, hogy a hiba a vezetésben van. Gyorsan felismerték a fiatal könyve­lőnő szakképzettségének, vezetésre alkalmasságának jelentőségét, s a taggyűlésen javasolták a vezetőség­be, megbízva az ökonómusl tisztség­gel. Az évzáró taggyűlésig hátralevő rövid idő alatt (március végéig) be­bizonyította, jól eligazodik a szövet­kezeti gazdálkodás szövevényes kér­déseiben. S a régi szövetketeti el­nökön kívül őt is jelölték. Amikor döntésre került sor, a volt szövetke­zeti elnökre csak nyolcán szavaztak, a többi a fiatal, ügyes észjárású Szo­­nyát látta vezetésre alkalmasabb­nak, hozzáértőbbnek. S Szonyán kí­vül még öt fiatal szövetkezeti tagot választottak a vezetőségbe. Így a leg­idősebb vezetőségi tag is csupán 35 éves. Arra a kérdésre, hogy a megfiata­lodott szövetkezeti vezetőség milyen intézkedéseket tesz a gazdasági hely­zet megjavítására, így válaszolt: „El­sősorban a termelésben kell rendet teremteni mind a növénytermesztés, tejtermelésben: 2055 liter volt az átlag. Ennek okát a jelenlegi vezető­ség az elöregedett tehénállományban látja, s már meg is oldotta az állo­­mányfelújítás kérdését — nagy tej­­hozamú tehenek vásárlásával, vala­mint a helyes takarmányozás és lel­kiismeretes, szakszerű gondozás be­vezetésével. Az idei tervük már 2650 liter évi tejátlagot irányoz elő, amit valószínűleg túl is teljesítenek. Ugyancsak intézkedéseket kellett tenni a szartíasmarha-hizlalás terén is, melynek következtében máris 0,93 kg-ra emelkedett a fiatal szarvas­­marhák súlygyarapodása, amelyet 1 kg-ra akarnak rövidesen emelni. A juhok szakszerű takarmányozása és gondozása révén szeretnék javíta­ni a nyírósúly-átlagot. Sok munka vár az új vezetőségre, főleg az ökonómia és a nyilvántartás szakaszán. Legelőször a végzett mun­ka és a termékek kiszámlázását kell helyes mederbe terelni, majd a szö­vetkezet üzemi partnereinél és egyé­neknél levő tartozásait kell minél előbb beszedni. Annál is inkább, mert a szóban forgó szövetkezet egyesül a Ponická Lehotka-i, ponikai és a dubravicei szövetkezettel, s még az „esküvő“ előtt tiszta számlával akar a nagy közösségbe lépni. (eSľ A szocializmus jelenlegi fejlettsé­ge — vagyis a termelőerők színvo­nala — nem teszt lehetővé a szük­séglet szerinti elosztást. így az elosz­tás csakis a végzett munka mennyi­sége és minősége szerint történik. A munka szerinti elosztás elve tu­lajdonképpen a személyes érdekelt­ség elvének széleskörű alkalmazása. Ahol lebecsülik az anyagi érdekelt­séget, valójában a gyorsabb ütemű fejlődést akadályozzák. Az anyagi érdekeltség elvét akkor alkalmazzák helyesen, ha az a fel­adatok megvalósítására ösztönöz Az anyagi érdekeltség elvét úgy kell ér­vényesíteni, hogy az erősítse és ne gyengítse az egyéni és a népgazda­sági érdekek egységét. A népgazda­sági érdek az egész társadalom ér­dekeit jelenti, vagyis magában fog­lalja az egyének érdekeit is. A szo­cialista országokban a társadalom egészének érdekei objektíve azono­sak az egyének érdekeivel. így az egyénnek is érdeke, hogy minden erővel elősegítse a népgazdaság ter­vében meghatározott sokoldalú fel­adatokat. A szocialista öntudat azon­ban még nem fejlődött odáig, hogy mindenki felismerje egyéni érdekei­nek egybeesését a társadalom egé­szének érdekeivel. Sokszor hallhat­juk: „Mit törődöm én a társadalom­mal. Az a fontos, hogv nekem meg a családimnak jő legyen“ így aztán egyesek igyekeznek minél keveseb­Anyagi érdekeltség es az erkölcsi ösztönzők bet adni és minél többet követelni társadalmunktól. Ennek ellenére is támaszkodni kell az anyagi érdekeltség elvére, mert ez a fejlődés ösztönzője. Persze, nem könnyű olyan ösztönzési rendszert kialakítani, mely egyformán serkent a munka mennyiségének a fokozásá­ra, a takarékosságra, a minőségi ja­vításra, s arra a sok követelményre, amelyből végeredményben a népgaz­daság előrehaladása függ. Az anyagi érdekeltség eszközei, ha helyesen al­kalmazzák is azt, sok esetben az ön­zés útjára téríti a dolgozókat. A be­csületes munkásoknak is nehéz el­dönteni, hogy a saját énjüket, vagy a magasabbrendűt, a társadalom ér­dekeit tartsák szem előtt, amelyben végeredményben benne van a maguk érdekeltsége is, csak nem olyan lát­hatóan, mint a kézhez kapett fizetés. A tapasztalatok általában azt bi­zonyítják, thogy az efsz-ek fejlődésé­nek lendítőkereke a vezetés színvo­nalának emelkedése mellett az anya­gi érdekeltség megfelelő alkalmazá­sa. Azokban a szövetkezetekben, ahol különféle maradi nézetek miatt nem törődtek az anyagi érdekeltséggel, bizonyos közöny, nemtörődömség lett úrrá. Márpedig a szövetkezeti tagság egyre inkább magáénak érzi a kö­zöst, s mindinkább követeli a jó eredményeket. Ennek pedig egyik feltétele éppen az anyagi ösztönző helyes alkalmazása. Sok-sok példát lehetne felhozni, amely igazolja az anyagi érdekeltség alkalmazásának fontosságát. Ezt a hajtóerőt azonban csak úgy lehet jól felhasználni, ha egyben építünk a dolgozók lelkesedésére, ügyszerete­tére, szakmájuk elismerésére. Érthe­tően a jő, becsületes dolgozók megf akarják kapni azt, ami munkájukért jár. De nemcsak kapni akarnak, ha­nem adni is, mert legtöbben tudatá­ban vannak a társadalmi igények­nek. Persze, sokaknál még a helye­sen alkalmazott anyagi ösztönzés is káros jelenségeket, önző törekvése­ket szül. Ezt főleg 1968—69-ben fi­gyelhettük meg a legjobban, amikor a társadalmi nézetek teljesen háttér­be szorultak és minden szakaszon, még a felső vezető körökben is csak az egyéni boldogulás útját keresték. Az elmúlt évek intő példája figyel­meztet, hogy miközben ösztönzünk, premizálunk, ne hanyagoljuk el a szocialista öntudat szülte lelkesedés nagy erejét. Véssük napról napra « dolgozók tudatába: ember, nemcsak magadnak élsz, hanem az egész tár­sadalomnak is. Tudatosítani kell, hogy az egyéni boldogulás mindig függvé­nye az ország gazdagságának. Ezért a szocializmus építése során nagy jelentőségű a dolgozók nevelése, a szocialista öntudat állandó emelése. Csak az anyagi ösztönzés erejével nem lehet megoldani a szocialista gazdaság-fejlesztés feladatait, s ezért állandóan hatni kell a dolgozók tu­datára, érzelmeire. A fő cél: ránevel­ni az embereket, ihogy egyéni érde­keltség nélkül is jó dolgozzanak. Az anyagi érdekeltség nem terjedhet ki midenfajta tevékenységre. Minden bi­zonnyal helytelen és egyben megold­hatatlan lenne anyagi ösztönzésre építeni a társadalmi munkát, amely különben jelentős érték életünk kul­turáltabbá, szebbétételére. Vannak községek, városok, üzemek, ahol mű­velődési otthonokat, más középülete­ket hoznak létre, utakat, járdákat építenek, vagyis önzetlenül szorgos­­kodnak az emberek. Az eddigi tapasztalatok azt igazol­ják, hogy nem szabad sem lebecsül­ni, sem túlbecsülni az anyagi érde­keltség erejét. A helyesen felismert egyéni érdeket párosítani kell az ön­tudattal, a közösségi érdek megis­mertetésével. Az anyagi és erkölcsi ösztönző együttes alkalmazásának jő példája a szocialista brigádmozgalom. A szo­cialista brigádok a terv teljesítése vagy túlteljesítése mellett olyan fel­adatok megoldását is vállalják, ame­lyekért nem jár anyagi juttatás. A mezőgazdaságban több olyan ifjúsági szocialista munkabrigádot ismerek, melyek minden különösebb premizá­lás nélkül, a saját munkájuk elvég­zése mellett ott segédkeznek, ahol a szövetkezetnek a legnagyobb szüksé­ge van rá. A szocialista munkahrigád példája bizonyítja, hogy a nagyobb teljesítményre, jobb munkára az anyagi ösztönzés nem egyetlen hajtó­erő. Nagy szerepet játszik ebben a szocialista öntudat állandó formálá­sa, a közösség ügyének világos fel­ismerése. Éppen ezért, fontos feladat ezen a területen a sokoldalú nevelőmunka, vagyis az, hogy jobban és többet kell építeni az erkölcsi ösztönzőkre, az öntudatra. Ez nem könnyű feladat, de megoldható, ha a nevelőmunka alaposabb lesz a szocialista öntudat formálásában, amely aztán lassanként megváltoztatja a kapitalizmusban ki­alakult nézeteket a munkáról, és ké­sőbb a munka már alkotás, életszük­séglet lesz, s így eljutunk a javak szükség szerinti elosztásához, vagyis a kommunizmushoz. Tóth Dezsj ШшмЛййШШШШвШ Ш ИЙ! > ■■ иннннн

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents