Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-12 / 23. szám
10 .SZABAD FÖLDMŰVES 1971. június 12. Ragaszkodjunk nyelnünk hagyományos szemléletmódjához, saját logikájához Az utóbbi években sajnálattal tapasztalhatjuk többek között azt is, hogy mind a sajtóban, mind pedig a köznyelvben sok szót, Illetve igét és melléknevet helytelen értelemben, illetve kapcsolatban alkalmazunk. E cikk keretében az emelkedik ige és a magas melléknév helytelen alkalmazásáról, s annak torz következményeiről lesz szó. Feltételezhető, hogy az emelkedik ige és a magas melléknév gyakori téves értelmezése egyrészt a szlovák nyelvhatás (zvýši sa — vysoký), másrészt pedig annak következménye, hogy az utóbbi években sok mindent grafikonon ábrázolunk, s így minden mozgást, illetve fejlődést grafikonszerű szemlélet alapján fejezünk ki. ■ Ennek szemléleti módnak általános térhódítása következtében jutottunk oda, hogy ma már szinte senkit nem zavar, hogy nálunk nem növekedik, hanem emelkedik a hektárhozam, a tejhozam stb., s hogy a mennyiség pozitív értelmű megváltozása nem nagy, Illetve nagyobb, hanem nagyon helytelenül magas, magasabb hozamokhoz vezetett. Az említett igen és melléknév helytelen alkalmazása nyomán még többek között azzal is megbőkülünk, hogy a „Kiállítás területét emelik“, vagy „Emelik a magtár befogadóképességét“, s nem pedig növelik, illetve bővítik. A gyakori értelemtorzulások tehát arra figyelmeztetnek, hogy nagyon helytelen olyan valaminek a növekedését emelkedik igével jellemezni, amelynek mennyisége vagy terjedelme van. Tudatosítanunk kell elsősorban is azt, hogy az emelkedik olyan fejlődést jelez, aminek fokozatai vannak. Tehát emelkedik az életszínvonal, a hangulat, a hőmérséklet stb., s éppen az emelkedés következtében lesz magas, illetve magasabb. Ennek ellentéteként pedig — amennyiben süllyed, esik, esetleg ereszkedik — alacsony lesz. De a hangulat inkább lehet nyomott, rossz, illetve rosszabb. A hektárhozamnak, a tejhozamnak mennyisége van, míg a kiállítási területnek terjedelme. Ezért ha helyesen akarjuk érzékeltetni a mennyiségben vagy a terjedelemben mutatkozó pozitív változásokat, akkor következetesen a nő, illetve növekedik, más változatban pedig a növekvő szót kell alkalmaznunk. Helyesen tehát nem emelkedik, hanem növekedik (növekszik) a hektárhozam, a tejhozam stb., növekedik, növelik, esetleg bővítik a kiállítás területét, s így a hektárhozamok nem magasak (magasabbak) lesznek, hanem nagyok (nagyobbak, mint ahogy nagy (nagyobb) lesz a tejhozam és a kiállítási terület is. Ismételten hangsúlyozzuk: aminek tehát mennyisége vagy terjedelme van, azt csak növelni, esetleg gyarapítani lehet, nem pedig emelni, mert az emeléssel más értelmű cselekvést fejezünk ki. Persze változatosság is van a világon. S mivel a magyar nyelv gazdagsága lehetővé teszi a választékos kifejezést, így egyenértékűen helyettesíthetjük (esetenként) a nagy-ot a jó-val, a szép-pel is. Például senkit nem zavar, ha azt mondjuk: szép vagy jő hektárhozamot értünk el. A növekedik igének az ellenpárja a csökken. A csökken azonban lehet az emelkedik igének az ellenpárja is olyan esetekben, amikor a süllyed, az esik és az ereszkedik nem alkalmazható. Tehát csökkenhet az életszínvonal vagy a légnyomás is, vagyis minden amit szinttel, színvonallal mérünk. A hektárhozamok, a tejhozam stb., esetében azonban a csökkenő irányzat nem színvonalbeli, hanem mennyiségi változást fejez ki. Ezért tehát a csökkenés következménye nem alacsony — nem alacsony hektárhozam, tejhozam stb., hanem kicsi, illetve kis hozam, kisebb hozam. A változatosság kedvéért lehet a kicsit is más melléknévvel helyettesíteni, de semmi esetre sem az alacsonnyal, mert azzal nem mennyiséget, hanem szintet állapítunk meg. A kicsinek elfogadható és célszerű változata lehet például a gyenge, a rossz, vagyis gyenge hektárhozam, rossz hektárhozam. A növekedik igével kapcsolatban lényegében csak a hozamokat említettük. Az ismertetett szabály azonban mindazokra az esetekre vonatkozik, melyeknek a menynyisége vagy a terjedelme módosul. így tehát nő, növekedik (növekszik) a munkabér, a jövedelem, a bevétel, a kiadás, a kamat, a hőség és még sok minden. Ahogy a hőség növekedése következtében nem magas, hanem nagy hőség van, úgy a munkabér, a jövedelem, a kamat sem lehet magas, hanem nagy vagy nagyobb, míg ellenkező esetben nem alacsony, hanem kicsi. Nagyon elterjedt mind a sajtónkban, mind pedig a köznyelvben a gyarapodik (gyarapszik) ige alkalmazása is. Ez nyilván annak következménye, hogy minden gyarapodás növekedést fejez ki. Arról azonban gyakran megfeledkezünk, hogy a növekedés nem minden esetben egyértelmű a gyarapodással. Ugyanis a gyarapodik (gyarapszik) ige nem valaminek, mint egésznek a növekedését jelöli, hanem általában számszerű szaporodását. Ennek megfelelően pedig a melléknév sem lehet a nagy vagy a kicsi, hanem a sok, a több, a kevés és a kevesebb. Gyarapodhat például a tudás, a vagyon, mert egyre több lesz belőle. Persze gyarapodik a népesség, az állomány, a kereset is annak ellenére, hogy az nem több, hanem nagyobb lesz. De a bér, a bevétel, a kiadás, a haszon, a hozam inkább nőhet (növekedhet), mint gyarapodhat. Ugyanis egész más az, ha a költségek növekednek, mint ha gyarapodnak: az első esetben, vagyis a növekvés következtében egyre nagyobbak lesznek, míg a másodikban, tehát a gyarapodás folytán inkább többfélék. Ne tévesszen meg senkit, ha az Ismertetett fogyatékosságok a sajtó nyelvezetében is feltűnnek. Helyesen tesszük, ha ragaszkodunk nyelvünk hagyományos szemléletmódjához, saját logikájához, mert ha engedjük az ismertetett folyamatot elszabadulni, az teljes káoszhoz vezethet. —dl— A CSEMADOK életéből DALOS TALÁLKOZÓ Készülünk az évadvégre Lassan búcsúzunk az 1970/71-es színházi évadtól azzal az érzéssel, hogy éppen ennek az évadnak a folyamán történt valami, ami színházunkat jó irányba lendítette. Nem hiszem, hogy ez optikai csalódás lenne, érzem, hogy jó munka áll a Magyar Területi Színház mögött. A színház eddig nyolc bemutatót tartott. Négyet Komáromban (Bánatos örökösök, A nagy műtét, Az anya, Diplomások) és négyet Kassán (Altona foglyai, Kolduskaland, Énekes madár, Szegény jő Maratom). S most próbáljuk Komáromban az évadzáró bemutatót: Csiky Gergely „Kaviár“ című bohózatát Tardos Béla zenéjével, Innocent Vincze Ernő verseire, Konrád józsef rendezésében. Kilenc bemutató hát a mérleg. A most készülő, az évadzáró, vidámságot, szórakozást nyújt. Hisz nyár van, ilyenkor melegben a közönség is kikapcsolódást keres, nemcsak mély és tanulságos gondolatokat a színházban. A MATESZ tartani kívánja az egyensúlyt abban is, hogy a falu és a város színháza. így műsorában olyan darabot kell elsősorban szerepeltetnie, mely a faluhoz és a városhoz egyaránt szól. Nos, ez az évadzáró zenés komédia ezt legjobban tekintetbe veszi és szolgálja. Miről is van sző? A Kaviárban egy vidéki patikus, Poroszkay Tivadar úr felrándul a fővárosba, a századforduló milléniumi Pestjére, ahol kalandokra fazekas Imre és Szentpétery Ari a Kaviár próbáján. Foto: Nagy L. vágyik, meg akarja ízlelni az élet „kaviárját“, messze a kardos feleségtől és gondoktól. Persze, rajtaveszt szegény, a sok fordulatú és vidám komédiában rajta nevetünk, és talán egy kicsit sajnáljuk is, hogy nem sikerül a vidéki patikus városi „nagy kalandja“. De vannak a darabban más érdekes alakok is (vénkisasszonyok, hajóskapitány, állatszelídítőnő és persze, az elmaradhatatlan szerelmespár. Képünk a próbán készült. Fazekas Imre, aki a darabban a pesti Zöld Vendéglő tulajdonosát játssza, gyanúsan méregeti Bomba Lili állatszelídítőnőt, aki Szentpéteri Ari személyesít meg. Hogy miért? Mert Bomba Lili „kever“ a vígjátékban, mindig akkor jelenik meg, amikor a legkevésbé kívánatos, ledér és pimaszul kedves — egyszóval „bomba nő“ —. Az a bizonyos „kaviár“, melyre Poroszkay úr vágyik. A darabban felvonul az említetteken kívül a színház komáromi művészegyüttesének egész gárdája: Udvari Anna, Ferenczy Anna, Németh Ica, Lőrincz Margit, Palotás Gabi, Boldoghy Kató a „szépnemből“, míg a férfi színészeket Tóth László, Boráros Imre, Rozsár József, Turner Zsiga és a többiek képviselik. A rendező, Konrád József arra törekedett, hogy ezzel a gárdával a legmagasabb színvonalon, a legjobb komédiát állítsa színpadra. A próbák folyamán jókedvvel dolgozott színész és rendező, a vendég-koregrafus, Félix Diimény pedig a komédia táncos jeleneteit állította színpadra. A korabeli pesti hangulatot Platzner Tibor díszlettervei biztosítják Szekniesz Judit vendégtervezőnek, a budapesti Magyar Televízió tervezóművésznőjének jelmezeivel. Látványos darab lesz, vidám, sok nevetéssel a csillagos ég alatt, főleg olyan helyeken, ahol erre — kultúrház hiányában — nem kerülhet sor az évad folyamán. S ez a darab, ez a vidám és ízes Kaviár igen alkalmas arra, hogy szép nyári estén, parkban vagy tágas udvaron ezreknek nyújtson szórakozást és színházi élményt. A Kaviár komáromi bemutatója 1971. június 25-én lesz a Szakszervezetek Házában. — SJ— Dél-Szlovákiában az énekkari mozgalom nehezen indult fejlődésnek, ezért a népművelés, főleg a CSEMADOK berkeiben, számos Intézkedés történt a régebben tevékenykedő énekkarok újjászervezésére, újak megalakítására. Létesítettek Is új kórusokat, de a valóságban a számuk nem emelkedett, mert különböző okokból ugyanannyi szétesett. A magyarlakta vidéken az énekkari mozgalom szélesebbkörű kibontakozásának a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának a megalakítása, illetve működése adott lendületet. A kiváló kórus tagjai Szlovákia különböző vidékein tevékenykednek, mint pedagógusok. Többen közülük felbuzdulva a tanítók énekkara sikerén, gyerekkórusokat és felnőtt énekkarokat szerveztek és vezetnek. Mint már említettem, a kórusok szétesésének több oka volt az elmúlt években. A legjelentősebbek közé tartozott a kevés vetélkedési lehetőség. Helyben különféle ünnepségeken ugyan számtalanszor felléptek, de ez nem elégítette ki az énekkar tagjait. Az volt, és manapság is az a vágyuk, hogy időnként a kórusok találkozóján szerepeljenek. Ez sokszor anyagiak hiányában nem valósult meg a múltban. Fél Miklós, a CSEMADOK Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának titkára nemcsak szervezte a dalos találkozót, hanem lelkes szavakkal is méltatta a nap jelentőségét. A dunaszerdahelyi járásban hosszú évekig alig hallottunk énekkari tevékenységről. Napjainkban viszont már a sokasodó gyermekkórusok mellett négy felnőtt CSEMADOK énekkarunk is van. Közülük egyedül a nagymegyeri (Calovo) tevékenykedik régebben. Az eperjesi (Jahódná) három évvel ezelőtt alakult. A közelmúltban szervezték meg a várkonyi (Vrakufí) és a dióspatonyi (Orechová Potöü) vegyeskarokat. A járás kulturális életének irányítói, karöltve a CSEMADOK járási bizottságával, úgy döntöttek, hogy komolyan törődnek az énekkarokkal és időnként vetélkedési lehetőséget biztosítanak számukra. Az elhatározást tett követte. A virágtól díszelgő, illatozó májusban a járás legkorszerűbb kultúrházában (Diőspatonyon) rendezték meg az énekkarok seregszemléjét. A járásban levő, már említett vegyeskarokon kívül fellépett még a szombathelyi (Magyarország) Kisipari Szövetkezetek Békekórusa és a Komáromi Munkásdalárda. Az énekkari fesztivál iránt nagy volt az érdeklődés a csallóközi faluban, s az objektív közönség fel-felcsattanó tapssal jutalmazta a művészileg legszínvonalasabb énekkari számokat. Nincs szándékomban összehasonlítani a kórusok szereplésének színvonalát. Ezt azért nem lehet, mert a fesztiválon kiforrott, régi kórusok léptek fel és olyanok is, akik először mutatkoztak be vetélkedőn. Tény viszont, hogy a komáromi férfikar magasan kiemelkedett annak ellenére, hogy tagjainak jó része túl van a hatvanon. Nagyban köszönhető Jarábek Imre karnagy odaadó tevékenységének, hogy a munkásdalárda a régi hírnevéhez méltóan szerepelt. A magyarországi vendégénekkar tavaly ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját. Bár tagjainak többsége fiatal, egy kiforrott énekkarnak tapsolhatott a közönség. A nagymegyeri és eperjesi vegyeskaroknál meglátszott a sokéves munka, az összeszokottság. Kár, hogy nincs meg az arány a férfiak és a nők között, s aránylag alacsony létszámúak az énekkarok. A két „újonc“ a várkonyi (45 tagú) és a dióspatonyi (52 tagú) vegyeskar teljesítményét sokan kíváncsian várták. Az optimisták nem csalódtak. A kórusműveket többnyire az énekkarok fejlettségéhez választották meg a szakvezetők, s ezért a vártnál nagyobb sikerrel szerepeltek. Pálinkás Gyula és Varga Attila énekkarvezetők Várkonyon és a lelkes Molnár Jánosné Dióspatonyban a rendelkezésükre álló rövid idő alatt eredményes munkát végeztek. Természetesen dicséret illeti a fáradságot nem ismerő szervezőket, s azokat, akik anyagiakkal segítik a kórusokat. A két énekkar nőtagjai már új, ízlésesen megvarrt ruhákban léptek fel. Dióspatonyban a szövetkezet a nemzeti bizottsággal karöltve törődik azzal, hogy levegyék a énekkar válláról az anyagi gondokat. A várkonyiaknál a CSEMADOK az anyagiak megteremtője is. De azt hiszem, sem a helyi szövetkezet vezetősége, sem az állami gazdaság nem zárkózik majd el, ha szükség lesz a segítségükre. Végeredményben az énekkarokban a mezőgazdaságban dolgozók közül is vannak jónéhányan. A dióspatonyi vegyeskarban még a szomszéd községből is akadnak szövetkezeti tagok. — Hívtak, jöttünk — vallja őszintén a régi lelkes kultúrmunkás, Lelkes Elek. Dióspatonyban az is beigazolódott, hogy az énekkarok szereplése érdekli a közönséget. Egyaránt tetszettek a népdalfeldolgozások, munkásmozgalmi dalok és más kórusmfivek, ha az színvonalas volt. Nem sajnálták a tenyerüket, s a kiváló akusztikájú teremben gyakran csattogott a vastaps, a közönség őszinte köszöneté. Az ének szerelmeseit, a dalaink ápolóit, s a fáradhatatlan karmestereket minden bizonnyal újabb odaadó tevékenységre serkenti a közönség elismerése és az, hogy vannak szervek, szervezők, akik lehetőséget teremtenek az énekkarok szereplésének. Tóth Dezső Népművészeti seregszemle JÜNIUS 12-13 A Szlovák Újságírók Magyar Szervezete nemrégiben sajtóértekezletet tartott a CSEMADOK Központi Bizottság vezető dolgozóival. A kulturális szervezet hivatásos irányítói ismertették, milyen rendezvényeket szerveznek a közeljövőben, s általában hogyan szeretnék megjavítani a népművelő tevékenységet. A legközelebbi rendezvény, amelyre felhívták az újságírók figyelmét, június 12-én és 13-án lesz Zselízen (Želiezovce). Az országos népművészeti fesztivál szombaton délután kezdődik a Csak tiszta forrásból című műsorral (az üzemi klubban), amely lényegében az országos népművészeti vetélkedő kicsúcsosodó eseménye. Este a jónevű Budapest Táncegyüttes és a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara szerepel majd, azután a szokásos népmulatság lesz a hajnali órákig. A vasárnapi műsor felvonulással kezdődik. Délelőtt a „Tavaszi bokréta“ műsor részben lesz a folklóregyüttesek bemutatója. Délután 15 órakor kezdődik a Napfényes utakon című műsor, amelyet a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére rendeznek. Fellépnek a legjobb CSEMADOK népművészeti és a vendég szlovák, lengyel és magyarnrszági együttesek. 1 ★ A zselízi találkozó kiváló szórakozást ígér, ezért minden bizonnyal sokan ellátogatnak majd a hűs fák árnyékában megrendezett népművészeti seregszemlére. -ft-
