Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-12 / 23. szám

Időszerű gondolatok a méhekről Országos méretben még nem tudjuk, hogyan fizetett az akác, gazdag volt-e az „aratás'1. Hi­szen Bajcs környékén mintegy tíz nappal hamarabb virított, mint a lévai akácerdőkben. Vi­rágból nem volt hiány, de akárcsak az utóbbi években, idén is közbeszólt az időjárás. A szárazsággal párosult, napo­kig tartó meleg szél csökken­tettek a nektárképződést. Csal­lóközben és Mátyusföldön ép­pen erre a kritikus időszakra esett a tömegvirágzás. Nem csoda tehát, hogy a virágözön egyik napról a másikra elvesz­tette üdeségét, rövid idő alatt teljesen tönkrement. A virág­zás kezdetén éreztük az akác jellegzetes illatát, sajnos rövid ideig. Lehet, hogy a vándor­tanyák, nagyobb akácerdők kö­rül Jobb volt a helyzet, s elé­gedettek a méhészek. Általá­nosságban azonban nem be­szélhetünk gazdag hordásról. Bármennyi nektár került is a mézkamrákba, ha a méz éretté válik, a pergetéssel ne késlekedjünk. Mentsük meg az akácmézet, hiszen ennek van legnagyobb értéke. Ha ne­tán a pergetést elodázzuk an­nak tudatában, hogy úgy sincs tele a mézkamra, nagy csaló­dás érhet bennünket. Hordás­­talan időben a népes család pár nap alatt felemészti, jobb esetben a fészekbe hordja a meglevő mézkészletet. Ezután „bottal üthetjük“ az illatos akácméz nyomát. Pergetés után, ha arra szükség mutatkozik, pótolhatjuk a család élelmét. A rövid ideig tartó hordás kiválthatja a méhek rajzását. Ez annál inkább be­következhet, mivel a család fejlődése elérte csúcspontját. Aki odahaza tartózkodik és kedve van a rajokkal bajlódni, kivárhatja a rajokat, de aján­latosabb, ha a méhész megelőzi a természetes szaporodást. Ab­ban az esetben, ha nincs szük­ségünk újabb családokra, az anyabölcső elszedésével gátol­hatjuk meg a rajzást, de ez időrabló feladat még akkor is, ha pempőhöz szeretne jutni a méhész. Mindenképpen előnyö­sebb, ihá a rajzáshoz készülődő családokat „megcsapoljuk“. Két-három fiasításos keret el­vétele hatásos lehet a rajzási szándék megszüntetésére. Ter­mészetesen, helyettük mülépes kereteket adunk a fészekbe, melyeknek építése szintén csökkenti a rajzási ösztönt. E pontnál az is megjegyzendő, hogy ebben az időszakban él­jünk az építtetés lehetőségével, hiszen a mai árak mellett 1 kg Viasz mintegy 4 kg méz árával felér. Ennek tudatában az ösz­­ezes családnál használjuk ki a méhek építési ösztönét még akkor is, ha építtető kerettel nem rendelkezünk. Nem kétséges, hogy minden méhészetben szükség van tar­talék családokra. Minél több kisegítő családdal rendelke­zünk, annál biztosabb ered­ménnyel zárjuk az esztendőt. Fő hordás után, illetve a mé­hek fejlődésének tetőpontján a kiszemelt családok meg sem érzik, ha egy-két keretet elve­szünk tőlük. A tartalék-csalá­dok lehetőleg fiatal petéző anyát kapjanak, hogy az után­pótlás folyamatos legyen. Sok a panasz, hogy potyognak a méhek. Té­vedés ne essék, megjegyzem, hogy nem a nektár súlyától hullnak a méhek a kaptárak elé, hanem azoktól a vegysze­rektől, amelyeket a mezőgaz­dasági üzemek a különböző kul­túrnövényekre kiszórnak. Igaz, hogy idén sok a növényi beteg­ség, még több az állati kárte­vő, ám mindennek megvan a maga sora, rendje. A közelmúltban egy növény­­védelmi állomás vezetőjével beszélgettem. Elmondotta, hogy X szövetkezet agronómusa re­pülőgépről akarja permetez­­tetni az árpatáblát. Azért van szükség repülőgépre, mert a növény fejlődésének jelenlegi szakaszában a kerekes jármű nagy kárt tenne az árpában. Az agronőmusnak csak akkor jutott eszébe a permetezés, amikor a sárga virágtenger el­borította az árpatáblát. Most „restelli“ a tényállást, s mások kárán szeretné behozni az el­mulasztottakat. A „jő“ szak­ember annak rendje, módja szerint üzenetet küldött a falu méhészeinek, zárják le méhei­­ket. Természetes, hogy a mé­hészek megtagadták kérését. Nem is csoda. Hogyan zárják le a méheket 25—28 fokos me­legben két-három царга?! Hi­szen a túlzsúfolt méhcsaládok rövid fél nap alatt elpusztul­nak, jobb híján súlyos kárt szenvednek. A mézzel és Hasí­tással telt keretek leszaka­doznak, s agyonnyomják a le­vegő hiányában amúgy is el­szédült méheket. A helyzetet bonyolulttá teszi, hogy a mé­hek tömegesen látogatták a repcevirágtól dús árpaföldet. Ez esetben nem elegendő az egy-két órára történő lezárás, hiszen a méhek kiengedésük pillanatában tömegesen repül­nek a megszokott virágokra, s ott biztos halál vár rájuk. Senki sem vitatja a perme­tezés szükségességét, sőt, amint az idei év is mutatja, hovato­vább a vegetációs időszakban szinte minden kultúrnövény megköveteli valamilyen védő­szer használatát. Ha az illeté­kes szakemberek valóban szív­ügyüknek tekintik nemcsak a növény, de a mezőgazdasági szempontból oly hasznos mé­hek életét, akkor időbeni per­metezéssel megelőzhető a mé­hek mérgezése. Minden jel arra vall, hogy agronómusunk nincs tisz­tában a permetezésekre vo­natkozó előírásokkal, az ér­vényben levő törvényekkel. Nem árt tehát, ha ismertetjük a méhek védelméről hozott 37/1963 számú kormányrende­letet. A rendelet megállapítja, hogy a virágzó növényállománynak olyan területet kell tekinteni, amelyen négyzetméterenként átlagosan legalább két növény virágzik. A négyzetméteren­kénti átlag azt jelenti, hogy a tilalom akkor is érvényes, ha akadnak területek, ahol még a növény nem virágzik, de egyik­másik helyen a virágzás oly mérvű, hogy m2-ként az egész táblára legalább 2 virágzó nö­vény jut. Azt Is hangsúlyoz­nunk kell, hogy nem a virá­gok, de a virágzó növények száma a mérvadó. A mérgező szerek használata akkor lehetséges, ha a vegy­szer a szél által nem juthat olyan területekre, ahol virágzó mezőgazdasági növény, fa vagy bokor van, s ezeket a méhek látogatják. Mérgező vegyszerek kiszórása tehát — különösen repülőgépről — tiltva van, ha fennáll a veszély, hogy a szél az anyagot olyan területre is viheti, amelyen méhek tartóz­kodnak. Ha káros szer alkal­mazásáról van szó, a méhek röpködésí időszakában tilos a permetezés. Virágzó fák alatt mezőgaz­dasági növények csak úgy per­­metezhetők mérgező szerekkel, ha kezeskednek arról, hogy az anyag nem jut a fák virágaira. Ilyen esetben káros vegyszer alkalmazását csak akkor enge­délyezhetik, ha a méhek röp­ködése idején sem történhet mérgezés. Ha a mezőgazdasági növény nem virágzik ugyan (cukorré­pa), de közötte más virágzó növény van (pl. gyom, m2-ként átlag legalább két virágzó nö­vény), akkor a termelő a ke­zelés megkezdése előtt a virág­zó növényeket köteles eltávo­lítani, amennyiben ezt a mező­­gazdasági növény állapota le­hetővé teszi. Amennyiben a vegyi készít­mények permetezésénél vagy kiszórásánál repülőgépeket használnak, ezt az illető gaz­daság köteles bejelenteni a he­lyi nemzeti bizottságnál és a szomszédos falvakban is, hogy azok legkésőbb az előző nap 18 órájáig kihirdethessék a vegyszerezés napját és óráját. Ha a közérdek azt kívánná, hogy a kezelést — mérgező szerekkel — virágzó növénye­ken is végezzék, erre csak a járási nemzeti bizottság adhat kivételesen engedélyt. A járási nemzeti bizottság köteles a ki­vételezésről időben értesíteni a helyi nemzeti bizottságot. Az pedig köteles értesíteni a ter­melőket és méhészeket leg­alább 24 órával a vegyszeres kezelés előtt, hogy a méheket kár ne érje. (A méhcsaládok lezárását legalább 3 órára, az ideiglenes elhelyezést stb.) Fontosnak tartottuk a kor­mányrendelet idevonatkozó ré­szének Ismertetését, annál is inkább, mivel a növényvédelem nemcsak a tavaszi hónapokban, hanem nyár folyamán is idő­szerű. Pillanatnyilag nem tudjuk, hogy az agronómus végrehaj­totta-e permetezési szándékát. Ha igen, úgy számára minden bizonnyal drágább lesz a le­ves, mint a hús, mert a tör­vény a „kis és nagy“ emberek­re egyaránt vonatkozik. Min­den esetre, ha betartjuk a rendeleteket, úgy nem lesz szükség bíráskodásra, nem ke­rül sor nézeteltérésekre. (Sándor) 12. SZÁM KERTESZET-MÉHÉSZÉT­_____•._________ ____________________v __ A Szabad Földműves szakmelléklete 1971. JÚNIUS 12. A TARTALOMBÓL ■kiemsokára itt lesz a szőlő " virágzásának ideje, ami­kor a szőlővlrág Illata — kü­lönösen estefelé — betölti az egész környék levegőjét. Ilyen­kor is akad tennivalója a gon­dos gazdának: elősegítheti, hogy több virág termékenyül­­jön meg, és ezzel fokozhatja a szőlőtermés mennyiségét. Kü­lönösen a házikertben és a csemegeszőlőnél segíti elő a gyesen, olyan fajtákkal, ame­lyek sok és termékeny virág­port fejlesztenek. A vegyes te­lepítésnél 2—3 idegen megpor­­zásra szoruló tőkesor mellé ültessünk egy megporző fajtá­ból álló sort. A fajták megvá­lasztásánál azonban ügyelni kell arra, hogy azok egy idő­ben virágozzanak. Hiába ülte­tünk ugyanis jó virágport ter­melő fajtát, ha az a megpor­nap után célszerű megismétel­ni. Egy másik módszer az, hogy virágzó amerikai vagy vadsző­lőről gyűjtünk fürtös vesszőket és azokkal a lugas vagy a tő­kék fürtjeit megverdessük. A munka akkor lesz eredményes, ha a virágpor közvetlenül a fürtökre kerül, ezért a levele­ket célszerű félretolni. Házikertben eredményes le-A szőlő pótmeg porzása • Európa szamóca­­termesztése • Gyümölcsösök kártevői 9 A szőlő kötözése • Az anyásítás kérdései • Érdekes megfigyelés • Tévedések a mézről Ф Felejthetetlen méhészemlékeim • Sejtnyitó gépek • Időszerű gondolatok a méhekről I# ■ ■ / Kajszi es szóló pótmegporzás a szép, teljes (nem madárkás) nagy fürtök kialakulását. Tudnunk kell azt, hogy a szőlőnek háromféle vi­rágalakulása lehetséges. Van­nak hímvirágok, amelyek csak virágport termelnek, de belő­lük bogyó nem fejlődik. Eze­ket a virágokat fel lehet hasz­nálni mesterséges megporzásra. Hímvirágot az amerikai alany­fajták fejlesztenek. A termelés szempontjából legelőnyösebbek a hímnős virágok, amelyekben fejlett termőt és porzókat ta­lálunk. Ezek nagy valószínű­séggel saját virágporuktól is megtermékenyülnek és bogyóvá fejlődnek. Végül a nővirágok fejlett magházzal rendelkeznek ugyan, de porzóik csökevénye­­sek. Ezeknél nagy eredménnyel alkalmazhatjuk a mesterséges megporzást, hiszen a virágok csak akkor termékenyülnek meg, ha idegen virágpor jut a bibére. MIT TEHETÜNK A MEGPORZÄS ELŐSEGÍTÉSÉRE? A közismerten rosszul termé­kenyülő fajtákat telepítsük ve­zandó virágok előtt, vagy az után virágzik. Általában a szőlőtermelésre nem alkalmasak a szélsősége­sen száraz és szegény, sem pe­dig a tápanyagban túl gazdag, vizes talajok. Az ilyen termő­helyen a virágok is rosszul ter­mékenyülnek meg. Ezért a rosszul termékenyülő, keveset virágzó fajták termőhelyét gon­dosan válasszuk ki. Nem előnyös a megterméke­­nyülésre az egyoldalú nitro­génbőség, viszont a foszfor tar­talmú műtrágyák előnyösen befolyásolják a termés kilaku­­lását. HOGYAN VÉGEZZÜK A PÖTMEGPORZÄST? A pótmegporzás legegysze­rűbb módja, ha a virágzó tőké­ket óvatosan megrázogatjuk. Ilyenkor a magasabban levő fürtök virágpora az alsóbb fürtökre száll. A rázogatást a délelőtti órákban ,e harmat fel­száradása után célszerű foly­tatni. Ha az időjárás hideg, akkor a megporzást egy két hét az a módszer is, amikor a virágzó fürtökről lapos ecset­tel óvatosan leszedjük a virág­por egy részét, és azt a meg­termékenyítést igénylő virág­fürtre kenjük. Nálunk a nagyüzemekben nem alkalmazzák a mestersé­ges megporzást. Sok szőlőter­melő államban azonban szoká­sos és rendszeres eljárás ezl Spanyolországban például a nagy hírű Ohanez fajtát rend­szeresen porozzák a Riparia és Rupestris alanyfajták virágpo­rával. B. Gy. Az olaszok a szőlő támrend­­szeréül szívesen alkalmazzák az élő eperfát. Lenz Moser eperfa helyett kajszibarack fával kísérletezett, ez adta az ötletet, hogy 1987-ben 5 éves korai kajszi vázágai közé ugyancsak 5 éves Piros szlan­­kamenka szálvesszőjét kör alakban kikössem. Az első évi termés 23 fürt, összesen 8 kg teljesen beérett, rothadásmen­­tes szőlő volt. 1988-ban a fa törzsmagassá­gában levő éves vesszőt kötöz­tem le a fa vázágai közé. A többi vesszőt rövidcsapra met­szettem. Az 1968. évi termés 53 fürt, 16 kg. A szőlő cukor­foka mindkét évben megegye­zett a gyalogművelésű Piros szlankamenka cukorfokával. A szőlő nem befolyásolta a fa növekedését s a barack mi­nőségét. Ugyancsak 2 éven keresztül próbálkoztam 10 éves körte gtilafára felvezetni a szőlőt, sajnos, ez nem járt sikerrel, mert 1968-ban a körtetermés majdnem teljesen elmaradt. Vé­leményem szerint a szőlő ár­nyéka a termőrügyek képzésé­re károsan hatott, mert a mel­lette szabadonállö körtefákon a termés normális volt. ANTALFI JÁNOS A Sósszigeti (Solary) Kísérleti Állomáson a fóliás dinnye­termesztést szorgalmazzák. A gép segítségével lefektetett mű­anyagot a növénytávolságnak megfelelően kilyuggatják, aho­vá elhelyezik a gyepkockában előnevelt dinnyepalántát. Képünkön ц kertészeti csoport egyik női tagja a lyugga­­tást végzi. Foto; —s—•

Next

/
Thumbnails
Contents