Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-12 / 23. szám
Időszerű gondolatok a méhekről Országos méretben még nem tudjuk, hogyan fizetett az akác, gazdag volt-e az „aratás'1. Hiszen Bajcs környékén mintegy tíz nappal hamarabb virított, mint a lévai akácerdőkben. Virágból nem volt hiány, de akárcsak az utóbbi években, idén is közbeszólt az időjárás. A szárazsággal párosult, napokig tartó meleg szél csökkentettek a nektárképződést. Csallóközben és Mátyusföldön éppen erre a kritikus időszakra esett a tömegvirágzás. Nem csoda tehát, hogy a virágözön egyik napról a másikra elvesztette üdeségét, rövid idő alatt teljesen tönkrement. A virágzás kezdetén éreztük az akác jellegzetes illatát, sajnos rövid ideig. Lehet, hogy a vándortanyák, nagyobb akácerdők körül Jobb volt a helyzet, s elégedettek a méhészek. Általánosságban azonban nem beszélhetünk gazdag hordásról. Bármennyi nektár került is a mézkamrákba, ha a méz éretté válik, a pergetéssel ne késlekedjünk. Mentsük meg az akácmézet, hiszen ennek van legnagyobb értéke. Ha netán a pergetést elodázzuk annak tudatában, hogy úgy sincs tele a mézkamra, nagy csalódás érhet bennünket. Hordástalan időben a népes család pár nap alatt felemészti, jobb esetben a fészekbe hordja a meglevő mézkészletet. Ezután „bottal üthetjük“ az illatos akácméz nyomát. Pergetés után, ha arra szükség mutatkozik, pótolhatjuk a család élelmét. A rövid ideig tartó hordás kiválthatja a méhek rajzását. Ez annál inkább bekövetkezhet, mivel a család fejlődése elérte csúcspontját. Aki odahaza tartózkodik és kedve van a rajokkal bajlódni, kivárhatja a rajokat, de ajánlatosabb, ha a méhész megelőzi a természetes szaporodást. Abban az esetben, ha nincs szükségünk újabb családokra, az anyabölcső elszedésével gátolhatjuk meg a rajzást, de ez időrabló feladat még akkor is, ha pempőhöz szeretne jutni a méhész. Mindenképpen előnyösebb, ihá a rajzáshoz készülődő családokat „megcsapoljuk“. Két-három fiasításos keret elvétele hatásos lehet a rajzási szándék megszüntetésére. Természetesen, helyettük mülépes kereteket adunk a fészekbe, melyeknek építése szintén csökkenti a rajzási ösztönt. E pontnál az is megjegyzendő, hogy ebben az időszakban éljünk az építtetés lehetőségével, hiszen a mai árak mellett 1 kg Viasz mintegy 4 kg méz árával felér. Ennek tudatában az öszezes családnál használjuk ki a méhek építési ösztönét még akkor is, ha építtető kerettel nem rendelkezünk. Nem kétséges, hogy minden méhészetben szükség van tartalék családokra. Minél több kisegítő családdal rendelkezünk, annál biztosabb eredménnyel zárjuk az esztendőt. Fő hordás után, illetve a méhek fejlődésének tetőpontján a kiszemelt családok meg sem érzik, ha egy-két keretet elveszünk tőlük. A tartalék-családok lehetőleg fiatal petéző anyát kapjanak, hogy az utánpótlás folyamatos legyen. Sok a panasz, hogy potyognak a méhek. Tévedés ne essék, megjegyzem, hogy nem a nektár súlyától hullnak a méhek a kaptárak elé, hanem azoktól a vegyszerektől, amelyeket a mezőgazdasági üzemek a különböző kultúrnövényekre kiszórnak. Igaz, hogy idén sok a növényi betegség, még több az állati kártevő, ám mindennek megvan a maga sora, rendje. A közelmúltban egy növényvédelmi állomás vezetőjével beszélgettem. Elmondotta, hogy X szövetkezet agronómusa repülőgépről akarja permeteztetni az árpatáblát. Azért van szükség repülőgépre, mert a növény fejlődésének jelenlegi szakaszában a kerekes jármű nagy kárt tenne az árpában. Az agronőmusnak csak akkor jutott eszébe a permetezés, amikor a sárga virágtenger elborította az árpatáblát. Most „restelli“ a tényállást, s mások kárán szeretné behozni az elmulasztottakat. A „jő“ szakember annak rendje, módja szerint üzenetet küldött a falu méhészeinek, zárják le méheiket. Természetes, hogy a méhészek megtagadták kérését. Nem is csoda. Hogyan zárják le a méheket 25—28 fokos melegben két-három царга?! Hiszen a túlzsúfolt méhcsaládok rövid fél nap alatt elpusztulnak, jobb híján súlyos kárt szenvednek. A mézzel és Hasítással telt keretek leszakadoznak, s agyonnyomják a levegő hiányában amúgy is elszédült méheket. A helyzetet bonyolulttá teszi, hogy a méhek tömegesen látogatták a repcevirágtól dús árpaföldet. Ez esetben nem elegendő az egy-két órára történő lezárás, hiszen a méhek kiengedésük pillanatában tömegesen repülnek a megszokott virágokra, s ott biztos halál vár rájuk. Senki sem vitatja a permetezés szükségességét, sőt, amint az idei év is mutatja, hovatovább a vegetációs időszakban szinte minden kultúrnövény megköveteli valamilyen védőszer használatát. Ha az illetékes szakemberek valóban szívügyüknek tekintik nemcsak a növény, de a mezőgazdasági szempontból oly hasznos méhek életét, akkor időbeni permetezéssel megelőzhető a méhek mérgezése. Minden jel arra vall, hogy agronómusunk nincs tisztában a permetezésekre vonatkozó előírásokkal, az érvényben levő törvényekkel. Nem árt tehát, ha ismertetjük a méhek védelméről hozott 37/1963 számú kormányrendeletet. A rendelet megállapítja, hogy a virágzó növényállománynak olyan területet kell tekinteni, amelyen négyzetméterenként átlagosan legalább két növény virágzik. A négyzetméterenkénti átlag azt jelenti, hogy a tilalom akkor is érvényes, ha akadnak területek, ahol még a növény nem virágzik, de egyikmásik helyen a virágzás oly mérvű, hogy m2-ként az egész táblára legalább 2 virágzó növény jut. Azt Is hangsúlyoznunk kell, hogy nem a virágok, de a virágzó növények száma a mérvadó. A mérgező szerek használata akkor lehetséges, ha a vegyszer a szél által nem juthat olyan területekre, ahol virágzó mezőgazdasági növény, fa vagy bokor van, s ezeket a méhek látogatják. Mérgező vegyszerek kiszórása tehát — különösen repülőgépről — tiltva van, ha fennáll a veszély, hogy a szél az anyagot olyan területre is viheti, amelyen méhek tartózkodnak. Ha káros szer alkalmazásáról van szó, a méhek röpködésí időszakában tilos a permetezés. Virágzó fák alatt mezőgazdasági növények csak úgy permetezhetők mérgező szerekkel, ha kezeskednek arról, hogy az anyag nem jut a fák virágaira. Ilyen esetben káros vegyszer alkalmazását csak akkor engedélyezhetik, ha a méhek röpködése idején sem történhet mérgezés. Ha a mezőgazdasági növény nem virágzik ugyan (cukorrépa), de közötte más virágzó növény van (pl. gyom, m2-ként átlag legalább két virágzó növény), akkor a termelő a kezelés megkezdése előtt a virágzó növényeket köteles eltávolítani, amennyiben ezt a mezőgazdasági növény állapota lehetővé teszi. Amennyiben a vegyi készítmények permetezésénél vagy kiszórásánál repülőgépeket használnak, ezt az illető gazdaság köteles bejelenteni a helyi nemzeti bizottságnál és a szomszédos falvakban is, hogy azok legkésőbb az előző nap 18 órájáig kihirdethessék a vegyszerezés napját és óráját. Ha a közérdek azt kívánná, hogy a kezelést — mérgező szerekkel — virágzó növényeken is végezzék, erre csak a járási nemzeti bizottság adhat kivételesen engedélyt. A járási nemzeti bizottság köteles a kivételezésről időben értesíteni a helyi nemzeti bizottságot. Az pedig köteles értesíteni a termelőket és méhészeket legalább 24 órával a vegyszeres kezelés előtt, hogy a méheket kár ne érje. (A méhcsaládok lezárását legalább 3 órára, az ideiglenes elhelyezést stb.) Fontosnak tartottuk a kormányrendelet idevonatkozó részének Ismertetését, annál is inkább, mivel a növényvédelem nemcsak a tavaszi hónapokban, hanem nyár folyamán is időszerű. Pillanatnyilag nem tudjuk, hogy az agronómus végrehajtotta-e permetezési szándékát. Ha igen, úgy számára minden bizonnyal drágább lesz a leves, mint a hús, mert a törvény a „kis és nagy“ emberekre egyaránt vonatkozik. Minden esetre, ha betartjuk a rendeleteket, úgy nem lesz szükség bíráskodásra, nem kerül sor nézeteltérésekre. (Sándor) 12. SZÁM KERTESZET-MÉHÉSZÉT_____•._________ ____________________v __ A Szabad Földműves szakmelléklete 1971. JÚNIUS 12. A TARTALOMBÓL ■kiemsokára itt lesz a szőlő " virágzásának ideje, amikor a szőlővlrág Illata — különösen estefelé — betölti az egész környék levegőjét. Ilyenkor is akad tennivalója a gondos gazdának: elősegítheti, hogy több virág termékenyüljön meg, és ezzel fokozhatja a szőlőtermés mennyiségét. Különösen a házikertben és a csemegeszőlőnél segíti elő a gyesen, olyan fajtákkal, amelyek sok és termékeny virágport fejlesztenek. A vegyes telepítésnél 2—3 idegen megporzásra szoruló tőkesor mellé ültessünk egy megporző fajtából álló sort. A fajták megválasztásánál azonban ügyelni kell arra, hogy azok egy időben virágozzanak. Hiába ültetünk ugyanis jó virágport termelő fajtát, ha az a megpornap után célszerű megismételni. Egy másik módszer az, hogy virágzó amerikai vagy vadszőlőről gyűjtünk fürtös vesszőket és azokkal a lugas vagy a tőkék fürtjeit megverdessük. A munka akkor lesz eredményes, ha a virágpor közvetlenül a fürtökre kerül, ezért a leveleket célszerű félretolni. Házikertben eredményes le-A szőlő pótmeg porzása • Európa szamócatermesztése • Gyümölcsösök kártevői 9 A szőlő kötözése • Az anyásítás kérdései • Érdekes megfigyelés • Tévedések a mézről Ф Felejthetetlen méhészemlékeim • Sejtnyitó gépek • Időszerű gondolatok a méhekről I# ■ ■ / Kajszi es szóló pótmegporzás a szép, teljes (nem madárkás) nagy fürtök kialakulását. Tudnunk kell azt, hogy a szőlőnek háromféle virágalakulása lehetséges. Vannak hímvirágok, amelyek csak virágport termelnek, de belőlük bogyó nem fejlődik. Ezeket a virágokat fel lehet használni mesterséges megporzásra. Hímvirágot az amerikai alanyfajták fejlesztenek. A termelés szempontjából legelőnyösebbek a hímnős virágok, amelyekben fejlett termőt és porzókat találunk. Ezek nagy valószínűséggel saját virágporuktól is megtermékenyülnek és bogyóvá fejlődnek. Végül a nővirágok fejlett magházzal rendelkeznek ugyan, de porzóik csökevényesek. Ezeknél nagy eredménnyel alkalmazhatjuk a mesterséges megporzást, hiszen a virágok csak akkor termékenyülnek meg, ha idegen virágpor jut a bibére. MIT TEHETÜNK A MEGPORZÄS ELŐSEGÍTÉSÉRE? A közismerten rosszul termékenyülő fajtákat telepítsük vezandó virágok előtt, vagy az után virágzik. Általában a szőlőtermelésre nem alkalmasak a szélsőségesen száraz és szegény, sem pedig a tápanyagban túl gazdag, vizes talajok. Az ilyen termőhelyen a virágok is rosszul termékenyülnek meg. Ezért a rosszul termékenyülő, keveset virágzó fajták termőhelyét gondosan válasszuk ki. Nem előnyös a megtermékenyülésre az egyoldalú nitrogénbőség, viszont a foszfor tartalmú műtrágyák előnyösen befolyásolják a termés kilakulását. HOGYAN VÉGEZZÜK A PÖTMEGPORZÄST? A pótmegporzás legegyszerűbb módja, ha a virágzó tőkéket óvatosan megrázogatjuk. Ilyenkor a magasabban levő fürtök virágpora az alsóbb fürtökre száll. A rázogatást a délelőtti órákban ,e harmat felszáradása után célszerű folytatni. Ha az időjárás hideg, akkor a megporzást egy két hét az a módszer is, amikor a virágzó fürtökről lapos ecsettel óvatosan leszedjük a virágpor egy részét, és azt a megtermékenyítést igénylő virágfürtre kenjük. Nálunk a nagyüzemekben nem alkalmazzák a mesterséges megporzást. Sok szőlőtermelő államban azonban szokásos és rendszeres eljárás ezl Spanyolországban például a nagy hírű Ohanez fajtát rendszeresen porozzák a Riparia és Rupestris alanyfajták virágporával. B. Gy. Az olaszok a szőlő támrendszeréül szívesen alkalmazzák az élő eperfát. Lenz Moser eperfa helyett kajszibarack fával kísérletezett, ez adta az ötletet, hogy 1987-ben 5 éves korai kajszi vázágai közé ugyancsak 5 éves Piros szlankamenka szálvesszőjét kör alakban kikössem. Az első évi termés 23 fürt, összesen 8 kg teljesen beérett, rothadásmentes szőlő volt. 1988-ban a fa törzsmagasságában levő éves vesszőt kötöztem le a fa vázágai közé. A többi vesszőt rövidcsapra metszettem. Az 1968. évi termés 53 fürt, 16 kg. A szőlő cukorfoka mindkét évben megegyezett a gyalogművelésű Piros szlankamenka cukorfokával. A szőlő nem befolyásolta a fa növekedését s a barack minőségét. Ugyancsak 2 éven keresztül próbálkoztam 10 éves körte gtilafára felvezetni a szőlőt, sajnos, ez nem járt sikerrel, mert 1968-ban a körtetermés majdnem teljesen elmaradt. Véleményem szerint a szőlő árnyéka a termőrügyek képzésére károsan hatott, mert a mellette szabadonállö körtefákon a termés normális volt. ANTALFI JÁNOS A Sósszigeti (Solary) Kísérleti Állomáson a fóliás dinnyetermesztést szorgalmazzák. A gép segítségével lefektetett műanyagot a növénytávolságnak megfelelően kilyuggatják, ahová elhelyezik a gyepkockában előnevelt dinnyepalántát. Képünkön ц kertészeti csoport egyik női tagja a lyuggatást végzi. Foto; —s—•
