Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-05 / 22. szám
1971. június S. Ага 1,— Kčs XXII. évfolyam, 22. szám. Győzelmünk szavcitalója: munkásosztályunk, dolgozó népünk alkotó tehetsége; munkaszeretete, tapasztalata, hazafiassága, nemzeteink testvérisége és egysége. A CSKP Központi Bizottságának kongresszusi beszámolójából. a kitűzött úton Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusán olyan jellegű beszámolók és vitafelszólalások hangzottak el, amelyek hozzájárultak egy olyan határozat megszületéséhez, amely kitűzi szocialista hazánk marxistaleninista alapon való továbbfejlődését. A határozat minden sora érthető, világos és nem ad teret tételeinek kiforgatására. Tehát világosan kitűzi hazánk szocialista módon való továbbfejlesztését, mégpedig a párt és a munkásosztály vezetésével. A kongresszus, amint ismeretes, 1971. május 25—29-én ülésezett és a nyflt eszmecsere jegyében folyt le. A felszólalások után jóváhagyta az elhangzott beszámolókat a CSKP Központi Bizottságának 1989 április utáni irányvonalát, melyet a CSKP KB 1969 májusi plénumának irányelve fejez ki, és amely a pártot a válság áthidalására a párt marxista-leninista jellegének és a szocializmus építése alapelvének felújítására vezeti. Továbbá a határozat jóváhagyta a jobboldali opportunizmus és revizionizmus képviselőinek leváltását, valamint a marxizmus-leninizmushoz hű párttagok kooptálását, a tagkönyvcserét, a CSKP Központi Bizottság 1970 decemberi plénumának dokumentumait: a CSKP XIII. kongresszusa óta „a pártban és a társadalomban“ kialakult válság tanulságait és a pártegység időszerű kérdéseiről elfogadott határozatot, mint az egész párt tevékenységének kötelező irányelvét. Szintén elfogadta a CSKP XIV. kongresszusának az 1971—1975 évi népgazdaság fejlesztési ötödik ötéves tervhez kidolgozott irányelveit, valamint a CSKP alapszabályzatának részleges módosítását. A határozat bevezető részében megállapítja, hogy a párt 50 éves története folyamán a kapitalizmus elleni harcokban és a szocializmus építésében becsülettel teljesítette és teljesíti történelmi feladatát. Visszatérve а XIII. kongresszusra megállapította, hogy helyesen határozta meg a továbbfejlődés irányát, azonban a határozatok gyakorlati megvalósításában az akkori pártvezetöség nem tanúsított marxista-leninista elvhűséget, következetességet és nem tudta aktivizálni a párt marxista-leninista erőit. Az 1969 áprilisi és májusi plénummal részletesen foglalkozik a határozat, hangsúlyozza, hogy ezeknek az volt a célja, hogy kivezesse pártunkat és társadalmunkat a mély válságból. Az új pártvezetőség megválasztása élén Gusztáv Husák elvtárssal megteremtette a feltételeket a párt megszilárdítására, vezető szerepe felújítására és az általános politikai és gazdasági helyzet konszolidálására. A kongresszus megállapította, hogy ezek a célkitűzések megvalósultak és sikerült konszolidálnunk a pártot, a társadalmat és a népgazdaságot, tehát most már egységesebb, nagyobb aktivitással valósíthatjuk meg a feladatokat. A pártélettel kapcsolatban a határozat hangsúlyozza, hogy továbbra is el kell mélyíteni a párt vezető szerepét, a pártnak mint az azonosan gondolkodó emberek szövetségének, elsődleges figyelmet kell szentelni az ideológiai munkára. A szocializmus fejlődése egyre nagyobb követelményeket támaszt a párt irányító tevékenységével és minden tagjával szemben. A jobboldali opportunizmus elleni harc megköveteli, hogy leleplezzük osztály- és szociális gyökereit. Határozottan elnyomjuk a volt kizsákmányoló osztályok bármilyen ellenforradalmi törekvéseit, melyek a kispolgári ideológia hatásának maradványaira és az antikommunista diverzió hatására támaszkodnak. A határozat ezen része hangsúlyozza, hogy állandóan törődni kell a tagsági alap javításával, ismét bevezetik a tagjelöltségi időt, amely biztosíték arra, hogy a pártba kellő elméleti tudással rendelkező káderek kerüljenek. A gazdaság-politikai rész igen figyelemreméltó, foglalkozik az ötödik ötéves terv irányelveivel és hangsúlyozza, hogy a gazdasági fejlődés a szocializmus anyagi-műszaki bázisának további bővítésének és a nemzetközi szocialista integráció elmélyítésére, a szocialista termelési viszonyok szilárdítására kell irányítani. Az ötödik ötéves tervben a gazdaság-fejlesztés fő célja a nép anyagi és kulturális színvonalának további emelése. Nagyobb mértékben kell biztosítanunk a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését. Tovább kell növelnünk a lakosság reáljövedelmét és a személyi fogyasztást. Erősíteni kell a díjazás szocialista alapelveit. A határozat azonban hangsúlyozza, hogy az életszínvonal tervezett emelését csak úgy érhetjük el, ha az összes tartalékokat mozgósítjuk a többtermelés érdekében, gyorsabban használjuk ki a tudományos műszaki haladás vívmányait. A mezőgazdasággal kapcsolatosan a határozat kiemeli, hogy elengedhetetlenül fontos a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének megszilárdítása mint államunk politikai hatalmának osztályalapja és a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés általános fejlődésének föfeltétele. A mezőgazdaság további fejlődése a népgazdaság arányos és hatékony fejlődésének elengedhetetlen feltétele. A mezőgazdaság fű feladata az alapvető élelmiszerfogyasztás többletének fedezete. A döntő láncszem a növénytermesztés fejlesztése, a vetésterületek hatékony kihasználása és bővítése, a szemes termények hozamainak növelése, valamint a gabonaalap ésszerű felhasználása. A párt mezőgazdasági politikája következetesen a termelőeszközök, főként a földalap, a műtrágya, a takarmánynövények és a technika intenzív felhasználására irányul. Ennek érdekében emelni kell az irányító és tervező munka színvonalát, gyorsan be kell vezetni az ipari módszereket, s a tudományos műszaki tudomány haladását a gyakorlatban. A mezőgazdasági termelés hozamai növekedésének fontos feltétele, anyagi-műszaki bázisának szilárdulása. Lényegesen növekednie kell a többi ágazatok, főként a gépipar és a vegyipar részarányának a mezőgazdasági termelés fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges termékek és szolgálatok biztosítására. A szocialista mezőgazdaság fejlődése új szakaszába lép. A termelőerők további hatalmas arányú fejlődése, főként a nagyüzemi termelési technológia és technika hatékony érvényesítése megköveteli a növénytermesztési és állattenyésztési termelés határozott céltudatos koncentrációját és specializálását. Ennek alapvető feltétele főként a mezőgazdasági vállalatok közötti kooperációs kapcsolatok kialakítása és elmélyítése a gazdasági előnyösség és önkéntesség alapján, a társadalmi érdekek tiszteletben tartása melleit. Erre kell irányítani az állam beruházási, szubvenciós, intervenciós adópolitikáját. A nagyüzemi termelés további fejlődése megköveteli, hogy a mezőgazdasági dolgozók ugyanolyan szakképzettséggel rendelkezzenek, mint az ipari dolgozók. A határozat további részeiben felhívja a figyelmet nemzeteink és nemzetiségeink internacionalista együttélésének elmélyítésére, az egész társadalom egységére, külpolitikai vonalon pedig hangsúlyozza, hogy még jobban együtt kell működni a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusát egész népünk rendkívüli nagy figyelemmel kísérte. A kongresszust a legifjabb generáció is köszöntötte. A pionírok a kongresszusi emelvényen Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB első titkárának és Leonyid Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának társaságában. A CSKP XIV. kongresszusa megnyitotta szocialista fejlődésünk új szakaszát Az elmúlt héten nagy jelentőségű esemény színhelye volt a prágai július Fučík Park Kongresszusi Palotája. Ot napon keresztül ott ülésezett Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa. A kongresszuson közel 1 millió 200 ezer párttag képviseletében 1186 küldött vett részt. Ezenkívül jelen voltak a tanácskozási joggal rendelkező delegátusok és a meghívott vendégek. A kommunisták legfelsőbb fórumának tanácskozásán részt vettek a kommunista és munkáspártok küldöttségei is. A kongresszust LUDVlK SVOBODA köztársasági elnök, a CSKP KB elnökségének tagja nyitotta meg, majd VASIL BILAK elvtárs üdvözölte a külföldi küldöttségeket és vendégeket. A napirend jóváhagyása és a különböző bizottságok megválasztása után GUSTAV HUSÄK, a CSKP KB első titkára tartotta a főbeszámolót a párt tevékenységéről és a társadalom fejlődéséről, — vagyis a CSKP XIII. kongresszusa óta eltelt időszakról —, valamint a párt soronlevő feladatairól. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság jelentését MILOŠ JAKEŠ elvtárs, a bizottság elnöke terjesztette elő. LUBOMtR STROUGAL elvtárs a párt 1971—1975 évi gazdaságpolitikájának fő célkitűzéseiről számolt be. A beszámolók meghallgatása után megkezdődött a vita, amelyben 51-en szólaltak fel, olyanok, akik az összes kerületi pártszervezeteket képviselték. A hozzászólók tárgyilagosan vitatták a pártnak a két kongresszus közötti válságát és a gazdaságfejlesztés további útját. Az 1968-ban és utána kialakult helyzetet, a jobboldali opportunisták tevékenységét és az ellenük folytatandó következetes harc fontosságát — VASIL BILAK elvtárs elemezte. A tanácskozáson felszólaltak a kommunista és munkáspártok küldöttségének a vezetői is. A Nemzeti Front politikai pártjainak képviselői üdvözlő beszédeket mondtak a kongresszuson. A kongresszus utolsó napján csak a szavazati joggal rendelkező küldöttek vettek részt, jóváhagyták a határozati javaslatot és az alapszabályzatban eszközölt módosításokat. Megválasztották a CSKP KB 115 tagját és 45 póttagját, valamint az 51 elvtársból összetevődő Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságot. A XIV. kongresszus Gustáv Husák elvtárs zárszavával fejeződött be. A XIV. pártkongresszuson megválasztott Központi Bizottság május 29-én a kongresszusi teremben tartotta első ülését. Gustáv Husák elvtárs bevezetőjében köszönetét fejezte ki a Központi Bizottság eddigi tagjainak munkájáért és bizodalmát az új Központi Bizottság felé, amely minden bizonnyal maradék nélkül teljesíti a kongresszus következtetéseit és határozatait. Ludvík Svoboda elvtárs ezután javaslatot terjesztett elő, hogy a CSKP KB főtitkárává GUSTAV HUSAk elvtársat válasszák meg. A javaslatot egyhangúlag jóváhagyták. Az elnökségbe egyhangúlag a következő elvtársakat választották: Vasil Bifak, Peter Colotka, Karel Hoffmann, Gustáv Husák, Alois Indra, Antonín Kapek, josef Kempný, josef Korčák, Jozef Lenárt, Ludvík Svoboda és Ľubomír Štroiigal elvtársat. A póttagok a következők: Miloslav Hruskovič és Václav Hűla elvtárs. A CSKP KB titkáraivá egyhangúlag Vasil Bifak, jan Fojtík,, Miloslav Hruškovič, Alois Indra, josef Kempný és Oldíich Svestka elvtársakat választották meg. A továbbiakban megválasztották a CSKP KB titkárságának a tagjait is. A Központi Bizottság megbízta a CSKP KB elnökségét, hogy dolgozza fel a XIV. kongresszusnak következtetéseit és határozatait a pártszervek és az egész párt további munkájára vonatkozólag. Szemelvények a CSKP KB első titkára. Gustáv Husák elvtárs beszédéből Husák elvtárs beszéde bevezető részében elmondotta, hogy az elmúlt évek Csehszlovákia Kommunista Pártja öt évtizedes törénetében- a legnehezebbek és a legbonyolultabbak közé tartoztak. Pártunk és társadalmunk mély válságon ment át, amely veszélyeztette a nép forradalmi vívmányait és a szocialista építés eredményeit is, és végső következményeiben hazánk szocialista rendjét fenyegette. Pártunk és szocialista társadalmunk számára ezek a kemény próba évei voltak. Ma felelősségünk tudatában kijelenthetjük, hogy visszavertük az ellenforradalmi erők támadását, megvédtük a szocialista rendszert. 1969 áprilisa óta a Központi Bizottság szilárd irányvonalat érvényesített a pártban és a társadalomban a felmerült válságjelenségek felszámolására. A veszélyes válság felszámolásának feltétele a jobboldali opportunista, revizionista és antiszccialista erők veresége, a párt, a társa. dalmi szervek megtisztítása, a pártpolitika marxi-lenini elvszerűségének felújítása volt.- Ezután rátért Csehszlovákia Kommunista Pártja 50. évfordulójának értékelésére. Hangsúlyozta, hogy pártunk és társadalmunk növekvő sikereinek időszakában a XIV. kongreszszussal tetőzzük be az öt évtizedes forradalmi utat. A párt eredményesen teljesítette és teljesíti azt a történeti feladatát, amelyet mint a munkásoszály és a többi dolgozók vezető ereje vállalt magára, ötven éves története telítve van a szociális és nemzeti szabadságért vívott hősi és áldozatkész harccal. A párt minden történelmi jelentőségű győzelme egybekapcsolódott a marxizmus-leninizmus iránti hűséggel, és a revizionista és opportunista torzulások elleni könyörtelen harccal. A marxista elvektől való eltérés minden időszakban válságot okozott. Ez történt 1929-ben is, azonban Klement Gottwald az V. kongresszuson több a marxizmus-leninizmus elvéhez hű elvtárssal megtisztította a pártot az opportunista elemektől és bolsevizálta a pártot. A beszéd további része hangsúlyozza, hogy a felszabadulási időszakban a CSKP éles osztályharcban fokozatosan megnyerte a dolgozó nép abszolút többségét programjának, és ezért 1948 februárjában a munkásosztály kezébe ragadhatta a hatalmat, majd a párt IX. kongresszusa kitűzhette a szocializmus építésének távlatait. Husák elvtárs ezután megköszönte mindazon párttagoknak fáradozását, akik ringatták a párt bölcsőjét és elszántan, tántoríthatatlanul küzdöttek soraiban. Az áldozatkész harcosok és forradalmárok soraiból megemlítette Bohumír Šmeral. Anton Zápotocký, Marek Čulen, S. K. Neumann, Karel Kreibich, Jozef Hýbeš, josef Haken, Jan Šverma, Július Fučík, Jan Zika, Eruard Urx, Major István, Jožka Jabúrková, Karol Šmidke, (Folytatás a 2. oldalon.] i
