Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-05 / 22. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. ftains 8. Szemehienyek a CSKP KB első titkára, Gustáv Husik elvtárs beszedélHá [Folytatás az 1. oldalról.) Vladimír Clementis és Iván Olbracht elvtársat. Külön kiemelte Klement Gottwald elvtársnak a párt számára felbecsülhetetlen tevékenységét, aki hozzájárult a párt bolsevizálásához, a nemzeti és demokratikus forradalom kibontakoztatásához és a dolgozó nép februári győzelméhez, s az ő vezetésével rakta le a párt a csehszlovák-szovjet szövetség szilárd alapjait, dolgozta ki a szocializmus építésének fő irányvonalát hazánkban. Hosszan beszélt a válság okairól. Taglalta, hogy ez főleg az osztályszemlélet lebecsüléséből eredt. Az 1968-as januári központi bizottsági ülését főleg azért marasztalta el, mert nem jelölte meg pontosan a további politikai előrehaladás osztálykeretét, s nem irányította a pártot offenzív politikai és eszmei küzdelem egyidejű kibontakoztatására, az erősödő jobboldali opportunizmus és az antlszocialista irányzatok ellen. Megköszönte a szocialista országok katonai és gazdasági segítségét, amely hozzájárult a szocializmus ellenségei felett aratott győzelmünkhez. NEHÉZ ÉS BONYOLULT KÜZDELMET FOLYTATTUNK Pártunk Központi Bizottságának első titkára részletesen foglalkozott a politikai válság káros következményeit eltávolító konszolidálódás! folyamat eredményeivel is. Többek között hangsúlyozta, hogy 1968 augusztusától 1969 áprilisig a párt és a társadalom marxista-leninista erői nehéz, bonyolult harcot folytattak. Ugyanis Alexander Dubček és a párt vezetőségében lévő hívei folytatták kétarcú politikájukat és meghiúsították a pártnak a válságjelenségek leküzdésére irányuló tevékenységét. A pártban és a társadalomban a többhónapos nehéz harcok után, a többszázezer becsületes kommunista áldozatos munkája és törekvése eredményeként, kialakultak pártunkban a marxista-leninista erők és így 1969. áprilisában a Központi Bizottság döntő változásokat eszközölhetett a párt vezetőségében, s megkezdhette a határozott harcot a párt és a társadalom mély válságos helyzetének áthidalásáért. — A pártnak és a társadalomnak — mondotta Husák elvtárs — a válságból való kivezetése határozott harcot feltételezett a jobboldali revizionista és szocialistaellenes érék ellen, ezen erők politikai vereségét, valamint megfosztásukat attól a lehetőségtől, hogy bomlasztó tevékenységet fejtsenek ki. A politikai és gazdasági életünk konszolidálódása céljából a CSKP 1969. májusi határozata alapján az alábbi feladatokat kellett megoldani: — A marxi-lenini tanítás elvei alapján, a pártépítés és a pártélet lenini elvei értelmében fel kellett újítani a párt egységét és növelni kellett az egész pártunk akcióképességét, forradalmi harckészségét. — Feli kellett újítani a kommunista párt vezető szerepét a társadalomban, de különösen a társadalmi szervezetekben, a Nemzeti Front szerveiben, az állami szervekben, valamint gazdasági és kulturális téren. — Haladéktalanul hozzá kellett látni a súlyos gazdasági problémák megoldásához. — Meg kellett szilárdítani a szocialista állam minden láncszemének működését. — A szilárd barátság szellemében elvileg rendeznünk kellett kapcsolatainkat a Szovjetunió és a szocialista országok testvért kommunista pártjaival, s ennek alapján ki kellett alakítanunk hazánk külpolitikájának alapelveit. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolója — az eredményeink, illetve a jelenlegi helyzetünk mély elemzése nyomán — megállapítja, hogy ezeket a feladatokat sikeresen teljesítettük. S egyben hangsúlyozza: ...A jobboldali opportunizmus, a szovjetellenesség és a nacionalizmus elleni harcban kiállt próba megerősítette, hogy a pártnak elegendő megbízható és tapasztalt kádere van, mely biztosítja, hogy valóban lenini úton haladunk előre. Ma, pártunk XIV. kongresszusa harci egységben a munkásosztály és a dolgozók bizalmát és támogatását élvezve zárja le a XIII. kongresszus óta eltelt rendkívül nehéz és bonyolult éveket.“ A PART GAZDASÁGPOLITIKAI FELADATAI Husák elvtárs a beszámolójának ebben a részében tényekkel bizonyította szocialista népgazdaságunkéiért eredményeit, amelyek jóval kedvezőbbek lennének, ha a gazdasági fejlődést nem fékezte volna a hatvanas évek elejétől tapasztalható pangás, főleg azonban az 1968 évi válság. Majd foglalkozott az ötödik ötéves tervünk Irányelveivel, e azokat nagyon igényeseknek nevezte. — Az igényességet főképpen a következő feladatok adják — mondotta Husák elvtárs —: a munkatermelékenység növelése, az anyagi kiadások csökkentése, a beruházások megvalósítása, a gépek kivitelének lényeges növelése, a termelés fokozásának öszszekapcsolása az új technika érvényesítésével és az összes pénzügyigazdasági mutató megjavításával. A dolgozók életszínvonalának tervszerű emelkedését az alábbi öt pontban foglalta össze: 1. A nemzeti jövedelem tervszerű növelése alapján a lakosság reáljövedelme évente mintegy 5 százalékkal emelkedik, ami lehetővé teszi a személyi fogyasztás további folyamatos növekedését. 2. Tovább emelkednek az átlagbérek. 1975-ben a munkások és alkalmazottak átlagbére körülbelül eléri a havi 2300 koronát. 3. A következő öt évben tovább szilárdul az emberek szociális biztonsága. Meg kell tartanunk a kiskereskedelmi árak átlagos szintjének stabilitását. 4. A következő öt évben előtérbe kerül az élet- és munkakörnyezet általános minőségéről, a kereskedelem és a szolgáltatások kulturáltságáról, a lakáskultúra és a személyszállítás színvonaláról, az egészségügyi gondoskodás helyzetéről és a szabad idő felhasználásának feltételeiről való gondoskodás. A nemzetközi szocialista munkamegosztással kapcsolatban Husák elvtárs többek között hangsúlyozta azt is, hogy „abban látjuk a szocialista országok egysége megszilárdulásának és közeledésének jelentős eszközét. Majd így folyattta: „A nemzetközi szocialista integráció számunkra elvi jelentőségű a népgazdaságunk osztálypolitikai stabilitása és szocialista távlatai szempontjából is. A kilencedik szovjet ötéves terv a csehszlovák népgazdaság számára azt a stabil és egyidejűleg dinamikus bázist jelenti, amelyen biztonságosan bontakoztathatjuk ki a további gazdasági és műszaki fejlődés programját.“ ★ A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FEJLESZTÉSÉNEK rendkívüli figyelmet szentelnek az irányelvek. — A legközelebbi évek fő feladata — mondotta Husák elvtárs — a lakosság élelmiszerellátásának bővítése és megjavítása az, hogy a szükségletek növekedését alapfontosságú élelmiszerekből saját termelésünkből fedezzük. Bízunk benne, hogy a mezőgazdasági dolgozóink, akik a válságos években munkájuk eredményeivel bizonyították mennyire egybeforrtak a szocialista társadalommal, a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termeléssel, ezt az igényes feladatot is teljesítik. A CSKP KB első titkára hangsúlyozta azt Is, hogy a mezőgazdasági termelés további növelésének közvetlen feltétele egyrészt az ágazat anyagi-műszaki alapjának bővítése, másrészt pedig a termelés növekedését elősegítő gazdasági feltételek kialakítása. Megemlítette többek között azt is, hogy a gépiparnak biztosítania kell a mezőgazdasági gépek és berendezések szüntelen fejlesztését, zavartalan szállítását és a pótalkatrészellátást sem lehet a végtelenségig halogatni. — A mezőgazdaság a termelőerők fejlődésének új szakaszába lép — mondotta Husák elvtárs, majd így folytatta: — A nagyüzemi technika és technológia ma már túlnő mezőgazdasági üzemeink lehetőségének, nagyságának keretein. Érvényesítésének hatékonysága megköveteli a termelés fokozatos összpontosításának megkezdését a szakosítás elmélyítésével egyidőben mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. A mezőgazdasággal kapcsolatban végül hangsúlyozta, hogy ez a folyamat, valamint a termelés kemizálása és következetes gépesítése lehetővé teszi a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának további emelkedését, falvainkon az életmód megjavulását. — Meggyőződésünk — mondotta Husák elvtárs —, bogy mindez Jelentősen megszilárdítja a munkásosztály és e szövetkezeti parasztság szövetségét. TÁRSADALMUNK SZOCIÁLIS-POLITIKAI FEJLŐDÉSE Husák elvtárs eddigi fejlődésünket értékelve megállapított«, hogy még nem merítettük ki a szociálist« fejlődés szakaszának fejlesztési lehetőségeit és következetesen tiszteletben kell tartani a szocialista társadalom fejlődésének törvényszerűségeit. Meg kell szilárdítani a szocialista társadalmi viszonyokat és a fejlett szocialista társadalom elérésére kell törekedni. Magától értetódó, hogy a szocialista társadalom építése és fejlődése osztály-, politikai-, eszmei és gazdasági összefüggéseiben hosszadalmas folyamat, amelynek minden részét tekintetbe kell venni. Pártunk politikájának az a célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a munkásosztályt, a szövetkezeti parasztságot, értelmiséget és a többi szociális csoportot, hogy felszámolja a különbséget a város és a falu, a szellemi és fizikai- munka között. Szocialista társadalmunk fejlődésének vezető ereje most és a jövőben is az erős, érett munkásosztály, amely a lakosságnak mintegy 60 százalékát teszi ki. Pártunk 50 éves története arról beszél, hogy munkásosztályunk a burzsoázia ellen a társadalom szocialista átalakításáért, a parasztsággal szövetségben harcol és ez a dolgozó nép hatalmának politikai alapja hazánkban. Л szövetkezeti mezőgazdaság növekvő sikereivel egyidejűleg kialakult a szövetkezeti parasztság új osztálya, amely a munkásosztály megbízható szövetségese, szocialista társadalmunk szilárd támasza. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés lényegesen megváltoztatta a parasztság munkáját és helyzetét, anyagi és kulturális színvonalát a szétforgácsolt kisüzemi termelési formához képest. A falu egyre Inkább a város színvonalára kerül. A nemzetiség! kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy államunkban cseh és szlovák nemzet, magyar, lengyel, ukrán és német nemzetiség él. Pártunk állandóan harcol a nemzetek és nemzetiségek egyenlő jogaiért és nemzeteink kapcsolatainak fejlődését, államunk föderatív elrendezésének lenini alapelvével tetőztük be. A föderatív elrendezés bevált ás továbbra is tökéletesíteni kell. Azonban harcolni kell a nacionalista megnyilvánulások ellen, amelyek akadályokat gördítenek nemzeteink és nemzetiségeink békés együttélése elé. A beszámoló ezután leszögezte, hogy meg kell szilárdítani az államhatalmi szervek tevékenységét. Ezen a téren nagy feladat hárul a nemzeti bizottságokra, amelyekben mintegy 220 ezer képviselő dolgozik, beleszámítva az aktivistákat Is, félmilliós önkéntes munkatárssal lehet eredményesen dolgozni. E hatalmas aktívának azért is kell fokozni a munkáját, mert belátható időn belül választásokra kerül sor, és olyan agitáclós tömegpolitikai munkát kell kifejtenünk, hogy a nemzeti bizottságok szerveiben megerősödjön a munkásosztály vezető szerepe. Az öt és fél millió tagot tömörítő forradalmi szakszervezeti mozgalomra is Igen nagy feladat hárul, hisz neki kell nevelni, iskolázni a dolgozók széles tömegeit és aktivizálni őket a szocialista építés feladatainak teljesítésére. Husák elvtárs ezután foglalkozott az iskolarendszerrel a gyerekek nevelésének kérdésével, az asszonyok és nyugdíjasok szociális helyzetével, majd beszéde befejező részében olyan kérdéseket boncolgatott, amelyek döntőiéig kihatnak majd szocialista társadalmi rendszerünk továbbfejlesztésére. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, jobban érvényre kell juttatni a párt vezető szerepét, mert a párt az egyedüli erő, amely a tudományos szocializmus alapján meg tudja fogalmazni a társadalom fejlődésének marxistaleninista programját, és meg tudja szervezni a dolgozókat ennek megvalósítására. A párt vezető szerepének elmélyítésével egyidőben szüntelenül tökéletesíteni kell a munkamódszereket és formákat. A párt külpolitikai feladataival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy tovább szilárdítjuk a szocialista országok kommunista és munkáspártjaival a kapcsolatainkat, és a fejlődő, valamint a kapitalista államok kommunista és haladó demokratikus pártjaival .való szolidaritásunkat. Még felelősségteljesebben a népgazdaság fejlesztéséért A párt 1971-tól 1975-ig terjedő gazdaságpolitika fő irányvonaláról szőlő beszámolót Ľubomír Strougal miniszterelnök, a CSKP elnökségének tagja terjesztette elő. Bevezetőjében az ötödik ötéves terv alapvető feladatainak különböző főrumokon való megtárgyalását méltatta. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az ötéves tervet fé irányvonalaiban és célkitűzéseiben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa államai, főként a Szovjetunió ötéves tervének munkálataival összehangolva készítsük «16“ — jelentette ki a bevezetőben. Beszédének további részében áttekintést nyújtott az utóbbi két évtizedben elért gazdasági fejlődésről. Természetesen arról Is szólt, hogy az eredmények mellett voltak fogyatékosságok ds, amelyek túlnyomó részt az irányítás színvonalából, a munka, a tervezési és pénzügyi fegyelem megszegéséből, valamint a szűk szakágazati, vállalati és egyéni érdekeknek az össztársadalmi érdekek fölé helyezéséből következtek. Hangsúlyozta, hogy a kitűzött célok érdekében meg kell változtatni a termelés struktúráját. Jobban ki kell használni a hazai energiaforrásokat, előnyben részesíteni a vegyipari termelést, mint fontos nyersanyag-ágazatot. A munkatermelékenység gyors növelésére, a nyersanyag és energia gazdaságos felhasználására kell törekedni. A további sikerek nagyban függnek attól, hogyan sikerül felhasználni a társadalom anyagi ôs szellemi forrásait, s hogyan tudják biztosítani a gazdaság ütemes menetét belső és külső kapcsolataiban. Előadói beszédében kiemelte, hogy a termelőerők fejlődésének alapja továbbra is az ipar lesz. Aztán utalt a gépipar fejlesztésének és korszerűsítésének a fontosságára, amelynek az Is a feladata, hogy ellássa szükséges gépekkel és berendezésekkel a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart A továbbiakban a vegyipar, építőanyagipar fejlesztésének fontosságát részletezte. Majd kitért arra is, milyen nagy jelentősége lesz az ötéves tervben a közlekedés megjavításának. A mezőgazdaság fejlesztésével kaposolatban kijelentette: „A célok eléréséhez a mi feltételeink között csupán egyetlen út vezet: a növénytermesztés és az állattenyésztés intenzitásának tartós és hatékony növelése.“ Kiemelte, hogy az elkövetkező években lényegesen növelni kell a gabonatermesztést. Ezért a gabona vetésterületét a szántóterület 56 százalékára kell bővíteni, és az öt év alatt a hektárhozamokat átlagosan legalább’négy mázsával kell növelni. Az állattenyésztésben a figyelmet a szarvasmarhatenyésztésre, a tehénállomány számának és hasznosságának a növelésére kell összpontosítani. A mezőgazdaság feladataival kapcsolatban kijelentette: „A mezőgazdasági termelés fejlődéséért a felelősség nemcsak a mezőgazdaságra, hanem a fő szállító ágazatokra, a gép-, vegyi és építőiparra is hárul. Intézkedéseket foganatosítunk, hogy ezek az ágazatok az elkerülhetetlenül szükséges behozatallal együtt a gépek, pótalkatrészek, mütrágyafélék, és vegyszerek mennyiségével, valamint minőségével, az építési munkálatokkal és építőanyaggal fokozatosan kielégftsék a mezőgazdaság fontos igényelt.“ Beszéde további részében a tudományos műszaki Ismeretek teljes értékű gyakorlati érvényesítéséről és a kutatómunka Jelentőségéről szólott. Majd a beruházások nagyságát és elosztását boncolgatta. Azt Is kiemelte, hogy az ötödik ötéves terv gazdasági célkitűzéseinek teljesítése elképzelhetetlen gazdaságunk intenzív bekepceolódása nélkül a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. Részletesen foglalkozott még az egyes országrészek gazdasági kiegyenlítésével, az alapbérrendszer átépítésével, a népszaporulattal, a többgyermekes családok anyagi feltételeinek további Javításával, a nyugdíjbiztosítás terén tapasztalható indokolatlan különbségekkel, és azzal, hogy az ötéves tervben 500 ezer lakást kell felépíteni. A befejező részben a gazdaságirányítás korszerű rendszerrel foglalkozott. Kihangsúlyozta a párt vezető szerepének az érvényesítését, vagyis azt, hogy nem lehet elválasztani a politikai döntőseket az ökonómiai irányítástól. Szólott a jobboldali opportunisták káros tevékenységéről, akik fokozatosan készítették elő ellenforradalmi terveiket a népgazdaság terén. Kiemelte, milyen nagy szerepe van az ellenőrzésnek, továbbá, hogy a vezető dolgozók csak akkor teljesíthetik Igényes feladatukat, ha állandó kapcsolatban vannak a párttal. „A párt gazdságpolitikai feladatai a következő időszakban akkor teljesülnek, ha sikerül a párt igyekezetét egyesíteni hazánk minden becsületes emberének tudatával és aktív munkájával, azokéval, akik mindenkor konkrét, áldozatkész munkával bizonyították hazafiasságukat, valamint azt, hogy eltökélt szándékuk a jobb, fejlett szocialista társadalom építése" — mondta Strougal elvtérs befejezőként. A kommunisták legnagyobb ereje a szocialista internacionalizmusban van A kongresszusi vitában felszólaltak e testvéri pártok képviselet is. L. I. BREZSNYEV, az SZKP Központi Bzlottságának főtitkára a nagy jelentőségű tanácskozás második napján mondott beszédet. Bevezetőjében elismerő szavakkal méltatta a CSKP-nak az ötven év alatt megtett harooe útját. Arröl !c szülött, hogy a szovjet nép nagyra becsüli a csehszlovók hazafiak hozzájárulását a fasizmus felett aratott győzelemhez. A továbbiakban móltatta a februári győzelem jelentőségét és beszélt ez új társadalom bonyolult körülmények közt végbemenő építéséről. Hangsúlyozta, hogy a forradalmi átalakulta olyan folyamat, amely az osztályellenség ellen vívott elkerülhetetlen harc körülményei között megy végbe. A kifürkészhetetlen utakon előfordultak tévedések és kudarcok. Hangsúlyozta Lenin Intelmének jogosságát „Amig a kapitalizmusból a kommunizmusba vezető átmenet történelmi korszaka be nem fejeződik, a kizsékményolók okvetlenül megőrzik reményeiket a restaurációra. Az ellenforradalmárok Csehszlovákiát is el akarták szigetelni a testvérországoktél, el akarták szakítani a szocialista közösségtől, hogy kiszolgáltassák az imperializmus .kányakedvének. Most azonban mér mindenki tisztában van vele, hogy pártunk győzedelmesen helyt állt a nehéz megpróbáltatások közepette. Gátat vetettek az antlszoolalista hisztéria és a burzsoő-nacionalista órjöngés szennyes hullámának, melyet a hazai és külföldi ellenforradalom egyesült erői korbácsoltak fel.“ A szovjet kommunisták teljes mértékben azonosítják magukat az 1986— 1969-es események értékelésével, melyet „a válságos fejlődés tanulságai“ című ismert dokumentum és a CSKP Köspontl Bizottságénak tevékenységéről szóló kongresszusi beszámoló tartalmaz, — jelentette ki beszéde további részében. A szocialista államok együttműködéséről a következőket mondotta: „A szocialista államok aktiv együttműködése a Varsói Szerződés Szervezetének, a Közös Gazdasági Tanácsának keretűben a kétoldalú kapcsolatok keretiben a felmerülő kérdések közös elvtáraias megvitatása, az alapjában egységes külpolitikai irányvonal kidolgozása 6s magvalósítása, a gyakorlati eljárás szoros egybehangolása, mind megsokszornzza a szocializmus ereját, növeli a világ fejlődésére gyakorolt befolyásét.“ A továbbiakban a békéről, a népek biztonságáról beszélt. Reményét fejezte ki, hogy Európában meg van a békés együttműködés szilárd alapja. Aztán a szovjet-csehszlovák barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jelentőségét méltatta. „Ez a szerződés jól szolgálja a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti örök, megbonthatatlan barátság elmélyítésének és fejlesztésének nemes célját.“ Azzal a meggyőződéssel fejezte be hozzászólását, hogy а XIV. kongresszus kitűzi a szocializmus csehszlovákiai további győzelmének az útját
