Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-05 / 22. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. ftains 8. Szemehienyek a CSKP KB első titkára, Gustáv Husik elvtárs beszedélHá [Folytatás az 1. oldalról.) Vladimír Clementis és Iván Olbracht elvtársat. Külön kiemelte Klement Gottwald elvtársnak a párt számára felbecsülhetetlen tevékenységét, aki hozzájárult a párt bolsevizálásához, a nemzeti és demokratikus forrada­lom kibontakoztatásához és a dolgo­zó nép februári győzelméhez, s az ő vezetésével rakta le a párt a cseh­szlovák-szovjet szövetség szilárd alapjait, dolgozta ki a szocializmus építésének fő irányvonalát hazánk­ban. Hosszan beszélt a válság okairól. Taglalta, hogy ez főleg az osztály­szemlélet lebecsüléséből eredt. Az 1968-as januári központi bizottsági ülését főleg azért marasztalta el, mert nem jelölte meg pontosan a további politikai előrehaladás osztálykeretét, s nem irányította a pártot offenzív politikai és eszmei küzdelem egyide­jű kibontakoztatására, az erősödő jobboldali opportunizmus és az antl­­szocialista irányzatok ellen. Megkö­szönte a szocialista országok katonai és gazdasági segítségét, amely hozzá­járult a szocializmus ellenségei felett aratott győzelmünkhez. NEHÉZ ÉS BONYOLULT KÜZDELMET FOLYTATTUNK Pártunk Központi Bizottságának első titkára részletesen foglalkozott a po­litikai válság káros következményeit eltávolító konszolidálódás! folyamat eredményeivel is. Többek között hang­súlyozta, hogy 1968 augusztusától 1969 áprilisig a párt és a társadalom marxista-leninista erői nehéz, bonyo­lult harcot folytattak. Ugyanis Ale­xander Dubček és a párt vezetőségé­ben lévő hívei folytatták kétarcú po­litikájukat és meghiúsították a párt­nak a válságjelenségek leküzdésére irányuló tevékenységét. A pártban és a társadalomban a többhónapos ne­héz harcok után, a többszázezer be­csületes kommunista áldozatos mun­kája és törekvése eredményeként, ki­alakultak pártunkban a marxista-leni­nista erők és így 1969. áprilisában a Központi Bizottság döntő változáso­kat eszközölhetett a párt vezetőségé­ben, s megkezdhette a határozott harcot a párt és a társadalom mély válságos helyzetének áthidalásáért. — A pártnak és a társadalomnak — mondotta Husák elvtárs — a vál­ságból való kivezetése határozott har­cot feltételezett a jobboldali revizio­nista és szocialistaellenes érék ellen, ezen erők politikai vereségét, vala­mint megfosztásukat attól a lehető­ségtől, hogy bomlasztó tevékenységet fejtsenek ki. A politikai és gazdasági életünk konszolidálódása céljából a CSKP 1969. májusi határozata alapján az alábbi feladatokat kellett megoldani: — A marxi-lenini tanítás elvei alap­ján, a pártépítés és a pártélet lenini elvei értelmében fel kellett újítani a párt egységét és növelni kellett az egész pártunk akcióképességét, forra­dalmi harckészségét. — Feli kellett újítani a kommunis­ta párt vezető szerepét a társadalom­ban, de különösen a társadalmi szer­vezetekben, a Nemzeti Front szervei­ben, az állami szervekben, valamint gazdasági és kulturális téren. — Haladéktalanul hozzá kellett lát­ni a súlyos gazdasági problémák megoldásához. — Meg kellett szilárdítani a szo­cialista állam minden láncszemének működését. — A szilárd barátság szellemében elvileg rendeznünk kellett kapcsola­tainkat a Szovjetunió és a szocialista országok testvért kommunista párt­jaival, s ennek alapján ki kellett ala­kítanunk hazánk külpolitikájának alapelveit. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolója — az eredményeink, il­letve a jelenlegi helyzetünk mély elemzése nyomán — megállapítja, hogy ezeket a feladatokat sikeresen teljesítettük. S egyben hangsúlyozza: ...A jobboldali opportunizmus, a szov­­jetellenesség és a nacionalizmus elle­ni harcban kiállt próba megerősítet­te, hogy a pártnak elegendő megbíz­ható és tapasztalt kádere van, mely biztosítja, hogy valóban lenini úton haladunk előre. Ma, pártunk XIV. kongresszusa harci egységben a mun­kásosztály és a dolgozók bizalmát és támogatását élvezve zárja le a XIII. kongresszus óta eltelt rendkívül ne­héz és bonyolult éveket.“ A PART GAZDASÁGPOLITIKAI FELADATAI Husák elvtárs a beszámolójának ebben a részében tényekkel bizonyí­totta szocialista népgazdaságunkéiért eredményeit, amelyek jóval kedve­zőbbek lennének, ha a gazdasági fej­lődést nem fékezte volna a hatvanas évek elejétől tapasztalható pangás, főleg azonban az 1968 évi válság. Majd foglalkozott az ötödik ötéves tervünk Irányelveivel, e azokat na­gyon igényeseknek nevezte. — Az igényességet főképpen a kö­vetkező feladatok adják — mondotta Husák elvtárs —: a munkatermelé­kenység növelése, az anyagi kiadások csökkentése, a beruházások megvaló­sítása, a gépek kivitelének lényeges növelése, a termelés fokozásának ösz­­szekapcsolása az új technika érvé­nyesítésével és az összes pénzügyi­gazdasági mutató megjavításával. A dolgozók életszínvonalának terv­szerű emelkedését az alábbi öt pont­ban foglalta össze: 1. A nemzeti jövedelem tervszerű növelése alapján a lakosság reáljöve­delme évente mintegy 5 százalékkal emelkedik, ami lehetővé teszi a sze­mélyi fogyasztás további folyamatos növekedését. 2. Tovább emelkednek az átlagbé­rek. 1975-ben a munkások és alkal­mazottak átlagbére körülbelül eléri a havi 2300 koronát. 3. A következő öt évben tovább szi­lárdul az emberek szociális biztonsá­ga. Meg kell tartanunk a kiskereske­delmi árak átlagos szintjének stabili­tását. 4. A következő öt évben előtérbe kerül az élet- és munkakörnyezet ál­talános minőségéről, a kereskedelem és a szolgáltatások kulturáltságáról, a lakáskultúra és a személyszállítás színvonaláról, az egészségügyi gon­doskodás helyzetéről és a szabad idő felhasználásának feltételeiről való gondoskodás. A nemzetközi szocialista munka­­megosztással kapcsolatban Husák elv­társ többek között hangsúlyozta azt is, hogy „abban látjuk a szocialista országok egysége megszilárdulásának és közeledésének jelentős eszközét. Majd így folyattta: „A nemzetközi szocialista integráció számunkra elvi jelentőségű a népgazdaságunk osz­tálypolitikai stabilitása és szocialista távlatai szempontjából is. A kilence­dik szovjet ötéves terv a csehszlovák népgazdaság számára azt a stabil és egyidejűleg dinamikus bázist jelenti, amelyen biztonságosan bontakoztat­hatjuk ki a további gazdasági és mű­szaki fejlődés programját.“ ★ A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FEJLESZTÉSÉNEK rendkívüli figyel­met szentelnek az irányelvek. — A legközelebbi évek fő feladata — mondotta Husák elvtárs — a la­kosság élelmiszerellátásának bővítése és megjavítása az, hogy a szükségle­tek növekedését alapfontosságú élel­miszerekből saját termelésünkből fe­dezzük. Bízunk benne, hogy a mezőgazda­­sági dolgozóink, akik a válságos évek­ben munkájuk eredményeivel bizonyí­tották mennyire egybeforrtak a szo­cialista társadalommal, a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés­sel, ezt az igényes feladatot is telje­sítik. A CSKP KB első titkára hangsú­lyozta azt Is, hogy a mezőgazdasági termelés további növelésének közvet­len feltétele egyrészt az ágazat anya­gi-műszaki alapjának bővítése, más­részt pedig a termelés növekedését elősegítő gazdasági feltételek kiala­kítása. Megemlítette többek között azt is, hogy a gépiparnak biztosítania kell a mezőgazdasági gépek és be­rendezések szüntelen fejlesztését, za­vartalan szállítását és a pótalkat­részellátást sem lehet a végtelenségig halogatni. — A mezőgazdaság a termelőerők fejlődésének új szakaszába lép — mondotta Husák elvtárs, majd így folytatta: — A nagyüzemi technika és technológia ma már túlnő mező­­gazdasági üzemeink lehetőségének, nagyságának keretein. Érvényesítésé­nek hatékonysága megköveteli a ter­melés fokozatos összpontosításának megkezdését a szakosítás elmélyítésé­vel egyidőben mind a növénytermesz­tésben, mind az állattenyésztésben. A mezőgazdasággal kapcsolatban végül hangsúlyozta, hogy ez a folya­mat, valamint a termelés kemizálása és következetes gépesítése lehetővé teszi a mezőgazdasági dolgozók élet­­színvonalának további emelkedését, falvainkon az életmód megjavulását. — Meggyőződésünk — mondotta Husák elvtárs —, bogy mindez Jelen­tősen megszilárdítja a munkásosztály és e szövetkezeti parasztság szövet­ségét. TÁRSADALMUNK SZOCIÁLIS-POLITIKAI FEJLŐDÉSE Husák elvtárs eddigi fejlődésünket értékelve megállapított«, hogy még nem merítettük ki a szociálist« fej­lődés szakaszának fejlesztési lehető­ségeit és következetesen tiszteletben kell tartani a szocialista társadalom fejlődésének törvényszerűségeit. Meg kell szilárdítani a szocialista társa­dalmi viszonyokat és a fejlett szocia­lista társadalom elérésére kell töre­kedni. Magától értetódó, hogy a szo­cialista társadalom építése és fejlő­dése osztály-, politikai-, eszmei és gazdasági összefüggéseiben hossza­dalmas folyamat, amelynek minden részét tekintetbe kell venni. Pártunk politikájának az a célja, hogy köze­lebb hozza egymáshoz a munkásosz­tályt, a szövetkezeti parasztságot, ér­telmiséget és a többi szociális cso­portot, hogy felszámolja a különbsé­get a város és a falu, a szellemi és fizikai- munka között. Szocialista tár­sadalmunk fejlődésének vezető ereje most és a jövőben is az erős, érett munkásosztály, amely a lakosságnak mintegy 60 százalékát teszi ki. Pár­tunk 50 éves története arról beszél, hogy munkásosztályunk a burzsoázia ellen a társadalom szocialista átala­kításáért, a parasztsággal szövetség­ben harcol és ez a dolgozó nép ha­talmának politikai alapja hazánkban. Л szövetkezeti mezőgazdaság növek­vő sikereivel egyidejűleg kialakult a szövetkezeti parasztság új osztálya, amely a munkásosztály megbízható szövetségese, szocialista társadal­munk szilárd támasza. A mezőgazda­­sági nagyüzemi termelés lényegesen megváltoztatta a parasztság munká­ját és helyzetét, anyagi és kulturális színvonalát a szétforgácsolt kisüzemi termelési formához képest. A falu egyre Inkább a város színvonalára kerül. A nemzetiség! kérdéssel kapcsolat­ban hangsúlyozta, hogy államunkban cseh és szlovák nemzet, magyar, len­gyel, ukrán és német nemzetiség él. Pártunk állandóan harcol a nemzetek és nemzetiségek egyenlő jogaiért és nemzeteink kapcsolatainak fejlődését, államunk föderatív elrendezésének lenini alapelvével tetőztük be. A fö­deratív elrendezés bevált ás továbbra is tökéletesíteni kell. Azonban har­colni kell a nacionalista megnyilvá­nulások ellen, amelyek akadályokat gördítenek nemzeteink és nemzetisé­geink békés együttélése elé. A beszámoló ezután leszögezte, hogy meg kell szilárdítani az állam­hatalmi szervek tevékenységét. Ezen a téren nagy feladat hárul a nemzeti bizottságokra, amelyekben mintegy 220 ezer képviselő dolgozik, bele­számítva az aktivistákat Is, félmilliós önkéntes munkatárssal lehet eredmé­nyesen dolgozni. E hatalmas aktívá­nak azért is kell fokozni a munkáját, mert belátható időn belül választá­sokra kerül sor, és olyan agitáclós tömegpolitikai munkát kell kifejte­nünk, hogy a nemzeti bizottságok szerveiben megerősödjön a munkás­­osztály vezető szerepe. Az öt és fél millió tagot tömörítő forradalmi szakszervezeti mozgalom­ra is Igen nagy feladat hárul, hisz neki kell nevelni, iskolázni a dolgo­zók széles tömegeit és aktivizálni őket a szocialista építés feladatainak teljesítésére. Husák elvtárs ezután foglalkozott az iskolarendszerrel a gyerekek ne­velésének kérdésével, az asszonyok és nyugdíjasok szociális helyzetével, majd beszéde befejező részében olyan kérdéseket boncolgatott, amelyek döntőiéig kihatnak majd szocialista társadalmi rendszerünk továbbfejlesz­tésére. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, jobban érvényre kell juttatni a párt vezető szerepét, mert a párt az egye­düli erő, amely a tudományos szocia­lizmus alapján meg tudja fogalmazni a társadalom fejlődésének marxista­­leninista programját, és meg tudja szervezni a dolgozókat ennek meg­valósítására. A párt vezető szerepé­nek elmélyítésével egyidőben szün­telenül tökéletesíteni kell a munka­módszereket és formákat. A párt külpolitikai feladataival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy to­vább szilárdítjuk a szocialista orszá­gok kommunista és munkáspártjaival a kapcsolatainkat, és a fejlődő, vala­mint a kapitalista államok kommu­nista és haladó demokratikus pártjai­val .való szolidaritásunkat. Még felelősségteljesebben a népgazdaság fejlesztéséért A párt 1971-tól 1975-ig terjedő gazdaságpolitika fő irányvonaláról szőlő beszámolót Ľubomír Strougal miniszterelnök, a CSKP elnökségének tagja terjesztette elő. Bevezetőjében az ötödik ötéves terv alapvető feladatainak különböző főrumokon való megtárgyalását méltatta. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az ötéves tervet fé irányvonalaiban és célkitűzéseiben a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa államai, főként a Szovjetunió ötéves tervének mun­kálataival összehangolva készítsük «16“ — jelentette ki a bevezetőben. Beszédének további részében áttekintést nyújtott az utóbbi két évtized­ben elért gazdasági fejlődésről. Természetesen arról Is szólt, hogy az eredmények mellett voltak fogyatékosságok ds, amelyek túlnyomó részt az irányítás színvonalából, a munka, a tervezési és pénzügyi fegyelem megszegéséből, valamint a szűk szakágazati, vállalati és egyéni érdekek­nek az össztársadalmi érdekek fölé helyezéséből következtek. Hangsú­lyozta, hogy a kitűzött célok érdekében meg kell változtatni a termelés struktúráját. Jobban ki kell használni a hazai energiaforrásokat, előnyben részesíteni a vegyipari termelést, mint fontos nyersanyag-ágazatot. A munkatermelékenység gyors növelésére, a nyersanyag és energia gaz­daságos felhasználására kell törekedni. A további sikerek nagyban függ­nek attól, hogyan sikerül felhasználni a társadalom anyagi ôs szellemi forrásait, s hogyan tudják biztosítani a gazdaság ütemes menetét belső és külső kapcsolataiban. Előadói beszédében kiemelte, hogy a termelőerők fejlődésének alapja továbbra is az ipar lesz. Aztán utalt a gépipar fejlesztésének és korszerű­sítésének a fontosságára, amelynek az Is a feladata, hogy ellássa szüksé­ges gépekkel és berendezésekkel a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart A továbbiakban a vegyipar, építőanyagipar fejlesztésének fontosságát rész­letezte. Majd kitért arra is, milyen nagy jelentősége lesz az ötéves tervben a közlekedés megjavításának. A mezőgazdaság fejlesztésével kaposolatban kijelentette: „A célok eléré­séhez a mi feltételeink között csupán egyetlen út vezet: a növénytermesz­tés és az állattenyésztés intenzitásának tartós és hatékony növelése.“ Kiemelte, hogy az elkövetkező években lényegesen növelni kell a gabona­­termesztést. Ezért a gabona vetésterületét a szántóterület 56 százalékára kell bővíteni, és az öt év alatt a hektárhozamokat átlagosan legalább’négy mázsával kell növelni. Az állattenyésztésben a figyelmet a szarvasmarha­­tenyésztésre, a tehénállomány számának és hasznosságának a növelésére kell összpontosítani. A mezőgazdaság feladataival kapcsolatban kijelen­tette: „A mezőgazdasági termelés fejlődéséért a felelősség nemcsak a me­zőgazdaságra, hanem a fő szállító ágazatokra, a gép-, vegyi és építőiparra is hárul. Intézkedéseket foganatosítunk, hogy ezek az ágazatok az elkerül­hetetlenül szükséges behozatallal együtt a gépek, pótalkatrészek, mütrá­­gyafélék, és vegyszerek mennyiségével, valamint minőségével, az építési munkálatokkal és építőanyaggal fokozatosan kielégftsék a mezőgazdaság fontos igényelt.“ Beszéde további részében a tudományos műszaki Ismeretek teljes értékű gyakorlati érvényesítéséről és a kutatómunka Jelentőségéről szólott. Majd a beruházások nagyságát és elosztását boncolgatta. Azt Is kiemelte, hogy az ötödik ötéves terv gazdasági célkitűzéseinek teljesítése elképzelhetetlen gazdaságunk intenzív bekepceolódása nélkül a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. Részletesen foglalkozott még az egyes országrészek gazdasági kiegyenlítésével, az alapbérrendszer átépítésével, a népszaporu­lattal, a többgyermekes családok anyagi feltételeinek további Javításával, a nyugdíjbiztosítás terén tapasztalható indokolatlan különbségekkel, és azzal, hogy az ötéves tervben 500 ezer lakást kell felépíteni. A befejező részben a gazdaságirányítás korszerű rendszerrel foglalko­zott. Kihangsúlyozta a párt vezető szerepének az érvényesítését, vagyis azt, hogy nem lehet elválasztani a politikai döntőseket az ökonómiai irá­nyítástól. Szólott a jobboldali opportunisták káros tevékenységéről, akik fokozatosan készítették elő ellenforradalmi terveiket a népgazdaság terén. Kiemelte, milyen nagy szerepe van az ellenőrzésnek, továbbá, hogy a ve­zető dolgozók csak akkor teljesíthetik Igényes feladatukat, ha állandó kapcsolatban vannak a párttal. „A párt gazdságpolitikai feladatai a következő időszakban akkor telje­sülnek, ha sikerül a párt igyekezetét egyesíteni hazánk minden becsületes emberének tudatával és aktív munkájával, azokéval, akik mindenkor konk­rét, áldozatkész munkával bizonyították hazafiasságukat, valamint azt, hogy eltökélt szándékuk a jobb, fejlett szocialista társadalom építése" — mondta Strougal elvtérs befejezőként. A kommunisták legnagyobb ereje a szocialista internacionalizmusban van A kongresszusi vitában felszólaltak e testvéri pártok képviselet is. L. I. BREZSNYEV, az SZKP Központi Bzlottságának főtitkára a nagy jelentőségű tanácskozás második napján mondott beszédet. Bevezetőjében elismerő szavakkal méltatta a CSKP-nak az ötven év alatt megtett harooe útját. Arröl !c szülött, hogy a szovjet nép nagyra becsüli a csehszlovók hazafiak hozzájárulását a fasizmus felett aratott győzelemhez. A továbbiakban mól­­tatta a februári győzelem jelentőségét és beszélt ez új társadalom bonyo­lult körülmények közt végbemenő építéséről. Hangsúlyozta, hogy a forra­dalmi átalakulta olyan folyamat, amely az osztályellenség ellen vívott elkerülhetetlen harc körülményei között megy végbe. A kifürkészhetetlen utakon előfordultak tévedések és kudarcok. Hangsúlyozta Lenin Intel­mének jogosságát „Amig a kapitalizmusból a kommunizmusba vezető át­menet történelmi korszaka be nem fejeződik, a kizsékményolók okvetlenül megőrzik reményeiket a restaurációra. Az ellenforradalmárok Csehszlo­vákiát is el akarták szigetelni a testvérországoktél, el akarták szakítani a szocialista közösségtől, hogy kiszolgáltassák az imperializmus .kánya­­kedvének. Most azonban mér mindenki tisztában van vele, hogy pártunk győzedelmesen helyt állt a nehéz megpróbáltatások közepette. Gátat vetettek az antlszoolalista hisztéria és a burzsoő-nacionalista órjöngés szennyes hullámának, melyet a hazai és külföldi ellenforradalom egyesült erői korbácsoltak fel.“ A szovjet kommunisták teljes mértékben azonosítják magukat az 1986— 1969-es események értékelésével, melyet „a válságos fejlődés tanulságai“ című ismert dokumentum és a CSKP Köspontl Bizottságénak tevékenységé­ről szóló kongresszusi beszámoló tartalmaz, — jelentette ki beszéde to­vábbi részében. A szocialista államok együttműködéséről a következőket mondotta: „A szocialista államok aktiv együttműködése a Varsói Szerződés Szervezeté­nek, a Közös Gazdasági Tanácsának keretűben a kétoldalú kapcsolatok keretiben a felmerülő kérdések közös elvtáraias megvitatása, az alapjá­ban egységes külpolitikai irányvonal kidolgozása 6s magvalósítása, a gya­korlati eljárás szoros egybehangolása, mind megsokszornzza a szocializ­mus ereját, növeli a világ fejlődésére gyakorolt befolyásét.“ A továbbiak­ban a békéről, a népek biztonságáról beszélt. Reményét fejezte ki, hogy Európában meg van a békés együttműködés szilárd alapja. Aztán a szov­jet-csehszlovák barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jelentőségét méltatta. „Ez a szerződés jól szolgálja a Szovjet­unió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti örök, megbontha­tatlan barátság elmélyítésének és fejlesztésének nemes célját.“ Azzal a meggyőződéssel fejezte be hozzászólását, hogy а XIV. kongresszus kitűzi a szocializmus csehszlovákiai további győzelmének az útját

Next

/
Thumbnails
Contents