Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-29 / 21. szám
FÓLIÁS FALU A nagyráskai szövetkezet kormányosai: balról jobbra: Ka szonyi Barnabás ökonómus, jessó Albert elnök és Kaszonyi Albert agronóinus Az abarai (Oborin) szövetkezet kertészetében már meszsziröl látható a napfényben fürdő fólia. Fekete János kertész szerényen beszél a fóliás termesztésről, miközben a másfél hektáros parcellán nézegetjük az ikersorokban vetett, illetve kisorolt uborkát. Beszélgetésünk közepette megtudjuk, hogy tavaly próbálkoztak először a fóliás uborkatemesztéssel. Mivel bevált, idén nagyobb területen alkalmazzák ezt a módszert. Lényege az, hogy vetés után (a magot vetőgéppel juttatják a talajba) fóliával takarják a sorokat, mely nemcsak a nedvesség megőrzését szolgálja, hanem nagyobb meleget összpontosít a csírátbontó mag számára. Ezzel tulajdonképpen a kívánt hőmérséklethez jut a növény, tehát kelése gyorsabb, biztosabb. A kertész szavai szerint lényegében ez a cél vezérli ókét a fólia használatára. Őszintén szólva meglep kijelentése. Arra gondoltam, hogy a műanyag a kelés után is a helyén marad, avagy sátorként a növénysorok fölé kerül. Am amint az uborka harmadik levelét bontja, lekerül róla a takaró. E kérdés boncolgatása közben Fekete elvtárs azzal érvel, hogy ők csak kezdők a fóliás termesztésben, de a szomszédok már régóta alkalmazzák. Többek között azt is hozzáfűzi, jól megy nekik, de nagyon huncutok. Nem lehet tőlük tanulni! Mi sem természetesebb, a szomszédba is átnézünk. Nagyráskán (Vefké Raškovce) újabb meglepetés fogad bennünket. Fóliasátrak sokasága kígyózik a kistermelők kertjében. A szövetkezet kertészeiében is hasonló a helyzet. A csoport tagjai éppen az anyag lefektetésével foglalkoznak. Nem a legszerencsésebb megoldás (Csallóközben gép rakja le a fóliát), mégis történik valami, mely intenzívebbé teszi a kertészkedést. Az abaraihoz hasonlóan itt is magról vetett uborka sorai fölé kerül a műanyag azzal a különbséggel, hogy a növény kelése után négyfelé hasított bambusznád, vagy nyolc milliméter átmérőjű vaspálcák segítségével alegmtakká képezik a földre fektetett fóliát. A két méter széles fóliacsíkok három-három növénysort takarnak. Sajnos, Gyurka András kertésszel nem tudunk beszélni, így Kaszonyi Barnabás ökonómus ad választ kérdéseinkre. A szövetkezet már négy éve foglalkozik fóliás termesztéssel. E téren élenjárnak a terebesi (Trebišov) járásban. Nemtsak a három hektárnyi uborkát fóliázzák, de kisebb mértékben egyéb melegkedvelő növényeket is takarnak. Tavaly például két hektár hónaposretket termeltek nagy sikerrel fólia alatt. Az ökonómus szavai szerint az uborka fóliázása akkor is kifizetődik, ha csupán három leveles koráig takarják. Ezzel mintegy két héttel előbbre hozzák termőrefordulását, mely a termék árát, illetve a hektáronkénti bevételt nagyban fokozza. Hiszen ismeretes, hogy az uborka ára a tömegszállítások idején két hét alatt háromszor is változik. Természetes sokkal nagyobb az értéktöbblet, ha a fóliát alagutakká alakítják, mert így szinte melegágyi árat kapnak az első uborkákért. Amint már említettük, három sor uborkát takar a két méter széles fólia. A sortávolságot mindig az anyag szélességéhez (1 vagy 2 méter) mérten állapítják meg. Ez esetben *ehát 140 cm-en három sor foglal helyet, míg a két fólia között egy méter a sortávolság.. Beszélgetésünk során jessó Albert elnök is megérkezik. Néhány szóváltás után újra napirendre kerül a fólia alka'mazása. Kölcsönösen mi is elmondjuk tapasztalatainkat a szenei (Senec), vásárvámosi (Trhové Mýto) stb. fóliás termesztésről. Többek között felszínre kerül, mennyivel előnyösebb lenne a fóliás uborkatermesztés, ha nem magról, hanem tápkockákban előnevelt palántát raknának ebben az időben a fólia alá. Hiszen munkaerőben nincs hiány, ugyanakkor néhány melegágytöbblet és a tápkockák készítése nem drágítaná érdemlegesen a termelés önköltségét. S ha már egyszer a fóliás termesztés területén több éves tapasztalattal rendelkeznek, miért nem fejlesztik ezt a módszert? Nagyobb felületen fóliasátrakat, házakat építhetnének, ahol a primőráruk egész sorát állíthatnák elő a retektől, epertől kezdve a paprikáig. Sokkal bátrabban kell kezdeményezni, máskülönben a járás valamelyik nagyüzemi gazdasága vagy „faluja“ túltesz a fóliás kertészkedéséről is híres abarai szövetkezeten. Első ízben az ökonómustól hallottuk, hogy Kaszonyi Albert agronómus a fólia atyja. Valamikor a kertészmesterséget űzte s ő volt a fóliás termesztés elindítója. Elsőként a szövetkezet földjein jelent meg a műanyag, de rövidesen tért hódított az egész faluban. A jelek szerint tehát életrevaló, ügyes emberek a nagyráskaiak. Nemcsak két kézzel kaptak az új termelési módszer után, de jelenleg csöndes verseny folyik a falu lakói között. További beszélgetésünk folyamán az is szóba kerül, vajon idén ki jár az élen? Először az agronómust említik, de hamarosan Jakab Istvánra, illetve Elemér fiára esik a választás. Nem is kell mondanunk, kíváncsian kopogtatunk a Jakab portán. Ifjabb Jakabné ismeretlenül is szívélyesen fogad bennünket, de a fólia alagutak kötik le figyelmünket. Szemre is szép látványt nyújtanak az egymás mellett sorakozó sátrak, de még szebb, értékesebb növény ékeskedik alattuk. Ibolya asszony nem rejti véka alá tapasztalatait. Március elején fehér hónapos retket vetettek a kijelölt helyre. Ezzel egyidőben került az ágyások két szélére egy-egy sor salátauborka. A fólia erősebb drót vagy 6—8 milliméter vastag vasbordákon fekszik. Az alagút gerincmagassága 50—60 cm. Az egyes bordákat vízszintes irányban zsineg fogja össze, mely az anyagot is egyszintben Az abarai szövetkezet másfél hektár uborkát takart la fóliával A kertészeti csoport tagjai Rudas Mihály, Tamás Zoltán, Len esés Géza és a többiek a fólia lefektetését végzik 4 figyelmeztető Júniusi Az idei tavasz néhány meglepetést tartogatott a kertészkedők számára. Közülük egynek sem örülhettünk. A talaj menti fagyok teljes virágzásban érték a kajszi, az őszibarack, cseresznye és a korábban virágzó gyümölcsfákat. A jelentések szerint nagy károkat okozott főleg a kajszisban. Számos helyen a káposztafélék is megsínylették a hideget. Az iparkodó kertészek elgondolása is füstbe ment, mivel a korábban kiültetett pajprika, paradicsom szintén a fagy martaléka lett. Amíg a tavasz „a kertek alatt ólálkodott“ a növények ellenségei nem késlekedtek. Az almafa hajtásvégein szokatlanul korán megjelentek a lisztharmatos levelek, a szőlőn, a peronoszpóra, a fákon a levéltetű, az őszibarackfa levélfodrosodásáról nem is beszélve, amely ijesztő méreteket ölt. Ha mindehhez a buján növekvő gyomok jelenlétét is hozzászámítjuk, nem kétséges, júniusban sok munka vár a kertészkedőkre. A GYÜMÖLCSÖSBEN legfontosabb teendő a fellépő betegségek megelőzése, valamint a kártevők elleni intenzív védekezés. Amint mondottuk, már májusban észleltük a !evéltetvek megjelenését, tehát júniusban nagyarányú szaporodásuk várható. A levéltetvek ellen a Fosfotion 0,3 °/o-os oldatával védekezünk. Mivel ez a vegyszer mérgező, felhívjuk a figyelmet, hogy a fák körül levő zöldségfélék fogyasztása — amelyeket a permetlé szintén érintett — 14 napig nem ajánlatos. További veszedelmes kártevő az almamoly, amely a gyümölcs férgesedését okozza. A permetezés elhanyagolása esetén ez a kártevő jelentős terméskiesést, almahullást okozhat. Az ellene történő permetezés öszszeköthető az almafa-lisztharmat és a varasodás elleni védekezéssel. E célból a következő vegyszerek alkalmazhatók: Metation 0,2 % (molyok ellen), Sulikol К 0,6 °/o (almafa-lisztharmat), Novozír N—50 0,4% (varasodás ellen). Az almamoly elleni első permetezést virágzás után háromnégy héttel, míg a második permetezést tíz nappal későbben végezzük. (Az őszibarack levélfodrossága elleni védekezésről mellékletünk 3." oldalán írunk.) A fiatal fák esetében a növényvédelmen kívül a korona helyes kialakítására legyen figyelmünk. Az oldalra törő hajtásokat visszecsípjük, a fölöslegesnek mutatkozó hajtásokat pedig tőből eltávolítjuk. Az őszi- és kajszibarack oldalhajtásainak kurtításával a termőre fordulást is siettetjük. Ugyanis a visszavágott veszszőn a másodlagos hajtásokon virágrügyek képződnek. A termő gyümölcsfáknál ne feledkezzünk meg a tápanyag utánpótlásról, mert ezzel a júniusban bekövetkezett gyümölcshullást is csökkenthetjük. Amfg a termőgyümölcs kombinált (NPK) műtrágyázást igényel, ez esetben célszerű ha nitrogéntrágyázást alkalmazunk. A fiatal csemetéknél az öntözés és a talaj árnyékolása fontos feladat. ZÖLDSÉGESEINKBEN a hűvös szelek, hideg éjszakák nem kedveztek a paradicsom, paprika, uborka, dinnye és még néhány növény fejlődésének. Sőt, amint említettük, a korábban kiültetett palánták fagykárt is szenvedtek. Ezt újabb palánták kiültetésével pótoltuk s most azon kell fáradoznunk, hogy a meleg beköszöntésével fejtrágyázással segítsük a növények gyors fejlődését. Ez annál is inkább kívánatos, mivel a kertben a területre mérten sokkal nagyobb a tőszám, mint kint a földeken. A sűrűbb növényállomány pedig több tápanyagot igényel. Különösen a trágyaigényes növények, mint káposztafélék, paradicsom, paprika, Indásnövények esetében nem elegendő az őszi trágyázás, hanem fejlődésük ideje alatt is el kell látni a szükséges tápanyaggal. A sorközök trágyázására nagyon alkalmas az Ostravai salétrom. Ezt a sorközökbe szórva bekapáljuk, vagy a növény számára tartja. Hűvösebb időben egyál- tik a takarót, majd éjszakára talán, melegebb napokon az újra visszahúzzák eredeti heépítmény mindkét végén szel- lyére és földdel rögzítik, lőztetnek. Ha nagy a hőség, Ottlétünk alkalmával (máilletve öntözés alkalmával az jus 5) a retek javarésze piacra alagút egyik feléről fellibben- került, míg az ágyás két széfakabék kertje a fólia alagutakkal Fotó: s. lén helyet foglaló uborka bimbós állapotban várta, hogy megszabaduljon a társnövénytől. Ügy gondoljuk Jakabék termesztési módszere nagyobb területen is beválna, vagyis szélvédett helyen a szövetkezet is nyugodtan alkalmazhatná. A látottak alapján felmerül a kérdés, mennyi bevételre számítanak a háziak a mintegy öt-hat ár területről. A válasz szerint harmincezer koronára. Ügy gondoljuk, ehhez nem kell kommentár. Mindamellett megjegyzendő, hogy a 105 házat számláló faluban 36 személyautót tartanak nyilván. Emellett szinte kivétel nélkül új, modern házakban laknak a családok. Természetes, hogy az anyagi bőség elsősorban a szövetkezet javára írandó. Nem titok, hogy a közös tagjainak hamarabb volt házuk, autójuk,, mint az iparban dolgozóknak. Lehet, hogy e téren is versenyeztek egymással az emberek. Lényeg, hogy a leleményességgel párosult szorgalom meghozta a maga gyümölcsét. SÄNDOR GÄBOR 5 kedvezőbb módon feloldva juttatjuk a talajba. A káposztaféléknél ügyeljünk a salétrom kiszórására, mert harmatos, vagy esős időben könnyen leperzseli a leveleket. A biztonság okáért a sorok közé szórjuk, majd utána öntözzük meg a növényt. Inkább többször, tíz naponként fejtrágyázzunk, mint egyszer kiadósán. Paprika és paradicsom esetében az egyszeri, kétszeri fejtrágyázás is eredményre vezet, amíg a káposztaféléknél fejlődésük egész szakaszában fejtrágyázhatuiik. (A paprika és paradicsom fejtrágyázását kombinált műtrágyával végezzük.) Számos háztáji termelő nem is tudja, hogy a vöröshagyma, a dinnye, és az uborka egyik veszedelmes gombabetegsége a peronoszpóra. Kártétele sokszor a növény teljes pusztulásához, a termés időelőtti beéréséhez vezet. Ajánlatos, hogy a veszélyes időszakban (párás, meleg idő) előzzük meg fellépését. Ellene egy százalékos Kuprikollal vagy fél százalékos Novozír N—50-el védekezünk. Az ügyesebb kertészek viszszacsípéssel siettetik az uborka és a dinnye termését. Ez nem újkeletű és bevált tevékenység, mégis kevesen alkalmazzák. Amíg az uborkánál hat-nyolcleveles korban végezzük ezt a munkát, a dinnyét háromnégyleveles korban csípjük vissza. Az uborkát több ízben nem vágjuk, míg a sárgadinynye indáinak másodszori visz-, szacsípése ajánlatos. (A görögdinnyét nem vágjuk vissza, de indáinak helyen-közönkénti takarása többletterméssel lárhat.) A burgonya többszöri löltögetése ugyancsak növelheti a termést. Az első töltögetést 10 —12 cm-es magas korban, a másodikat pedig a növény fejlődésének megfelelően két-három hét elteltével végezzük. A SZÖLÖSKERTEKBEN is sok a teendő ebben az időszakban. A kötözés és ha|tásválogatás mellett folyamatosan végezzük a növény permetezését még akkor is, ha a hűvösebb időjárás nem kedvez a peronoszpóra terjedésére. U- gyanís ebben a hónapban egyik napról a másikra jöhet egy langyos nyári eső, amely a betegség gyors előidézését, terjedését vonhatja maga után. A peronoszpóra fellépését megakadályozhatjuk, ha időben védekezünk ellene. Az első permetezéstől (20—25 cm hajtás) sokkal fontosabb a virágzás előtt és utána történő védekezés, mivel a zsenge leveleket és fürtöket a gyengébb fertőzés is tönkre teheti. Amíg az első és második permetezéskor Novozír N— 50-et használtunk, virágzás után kombináltan alkalmazzuk a vegyszereket. Ajnálatos a Novozír N—50 0,3 % és a Kuprikol 0,5 %-os keveréke. Ez esetben az anyagokat külön-külön oldjuk fel s ezután keverjük az előkészített vízmennyiséghez. (Sándor)
