Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-29 / 21. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. május 29. A TÁVLATOK A gazdaságban kidolgozták az öt­éves távlati tervet, amely magában loglalja a termelési és másiráinyű fej­lődést. Mint már említettük, a tej­­iermelö gazdaság célja, hogy csakis olyan teheneket tartanak, ahol az évi átlagos teljesítés 4000 liter lesz. Az utánpótlás nevelése szempontjából korszerű borjúneveidét létesítenek. Egy 5000 sertést befogadó hizlalda felépítését tervezik, ahol 12 hónap alatt 2,4-szer váltják egymást a hízók és így évente legalább 140 vagon húst tudnak eladni a közellátásnak. Ritkán írunk az állami gazdaságokról. Ez főleg abból adódik, hogy szövetkezeteink fejlődése jóval gyorsabb ütemű volt az utóbbi időben, s azért inkább onnan népszerűsítettünk termelési, valamint szervezési tapasztalatokat. El kell ismerni, hogy az utóbbi években az állami gazdaságok is nagy lépést tettek előre. Többhelyütt a legésszerűbb gazdálkodásnak lehe­tünk tanúi, és ahol jó volt az irányítás, a politikai vezetés, a zűrzavaros években is helytálltak, a konszolidációs időszakban pedig példás ered­ményeket értek el. " szarvasmarha-állományt. A fekete tar­ka tehénállományt Hollandiából és a Német Demokratikus Köztársaságból importálják. Ha az alapállomány meg­felelő lesz, céljuk az évenkénti 4000 literes átlagfejés is megvalósul. Az elmúlt években még csak 8,2 liter volt tehenenként a fejési átlag. De már a farkasdi részlegen tavaly is elérték a 9,3 literes átlagot. A jő tejelést elősegíti majd a jó minőségű takarmány, amely 10 Harvestore tí­pusú silótornyok üzemeltetésével ké­szül. A gazdaságban 800 darab anyaser­tést tartanak. Tavaly 16 malacot vá­lasztottak el kocánként. Figyelemre­méltó, hogy amíg a bajcsi részlegen az átlagnak megfelelően történt az elválasztás, a Hovant farmon csak 13,9 volt az átlag, viszont az anyalai részlegen 18,1. Talán ebből is lemér­hető, hogy a kocákkal való törődés mennyit jelent a malcelválasztásnál. Jelenleg a sertéshús-termelés még nem történik nagyüzemi módon. Mi­vel nagyhizlaljiájuk nincs, nagy az élőmunka ráfordítás. Különben tavaly az átlagos súlygyarapodás 45 dkg-os volt a gazdaságban. Ezen a téren a bajcsi gazdasági részleg dolgozói ér­ték el a legjobb eredményt, ahol az átlagos súlygyarapodás 49 dkg volt. A sertéstenyésztésben különben 1968 őszén törés állt be, mivel a száj- és körömfájás miatt likvidálni kellett az állatállomány jelentős ré­szét. Ez a kór jelentősen befolyásolta az állami gazdaság 1960 évi bevéte­lét. Viszont ennek ellenére, amit* az alábbi táblázat is hűen igazol, a sú­lyos kárt hamarosan „kiheverték“ és az 1970-es évre kitűzött tervet lénye­­gesen--túlteljesítették. A BAJCSI Állami GAZDASÁG a leg­nagyobbak közé tartozik Szlovákiá­ban. Összterülete 6177 hektár, ebből 4866 hektár a szántó. A Bajcson székelő igazgatóság több gazdasági részleget irányít. Különö­sen amióta Kosztankó Antal lett az igazgató (1969. január 1.) nagy gon­dot fordítanak a termelés struktúrá­jára, vagyis a gazdaságos termelésre. Ezzel kapcsolatban természetesen fi­gyelembe vették a munkaerő lehető­ségeket is. Szemesekből — ahol majd­nem komplex a gépi művelés és a betakarítás — évenként 2600 hektárt vetnek. Évelő takarmányt a szántó­­terület 23 százalékán termesztenek. Technikai növényekből a cukorrépa dominál. Számottevő a kertészeti, s főleg a 140 hektárnyi területő szőlé­szetük. Bár eddig a szőlészetben nem értek el kimagasló eredményeket, de ettől eltekintve évről évre nagyobbak a hektárhozamok, s remélhető, hogy ez a részleg jelentősen elősegíti majd a gazdaság fejlődését. Az állattenyésztésben külföldről be­hozott tehenekkel újították fel a EGY KIS STATISZTIKA személyzet létszáma is 19-cel csök­kent. Tavaly 1200 volt a tervezett mun­kások létszáma, a valóságban viszont csak 1159-en dolgoztak. A POLITIKAI KONSZOLIDÄCIÖ A Bajcsi Állami Gazdaságban 310 kommunista van és a szakszervezet­nek 940 dolgozó a tagja. A Szocia­lista Ifjúsági Szervezetben 95 tag te­vékenykedik. A kommunisták már 1969 őszén arról tanácskoztak, ho­gyan lehetne a nehéz helyzetben fo­kozni a termelést. Végül is a párt­­szervezet kezdeményezésére felmér­ték a helyzetet és a szakszervezettel karöltve szocialista kötelezettségvál­lalást tettek a „kiút“ érdekében. A bajcsiak például sokkal hozzá­járultak ahhoz, hogy a tapolcsányi versenyfelhívás mögé a felsorakozott járások közül a komáromi lett az első. A terven felüli vállalásokat a cukorrépán és a szőlőn kívül maga­san túlteljesítették. A 2 millió 577 530 koronás kötelezettségvállalást 110,73 százalékra teljesítették, vagyis 2 mil­lió 854 ezer 125 korona pénzértékkel járultak hozzá a népgadaság konszo­lidációjához. A vállalások teljesítését jelentősen elősegítette a szocialista munkabrigád mozgalom. A kollektív kötelezettséget vállaló gazdasági részlegek különben ver­senyben vannak egymással. Az igaz­gatóság a Forradalmi Szakszervezet­tel karöltve két éven keresztül ellen­őrzi a vállalások teljesítését és a leg­jobb eredményt elérőket jutalmazza. Az első helyezett részleg 30 ezer, a második 20 ezer, a harmadik pedig 10 ezer korona jutalomban részesül. Ezt az összeget közlétesítmények megva­lósítására használhatják fel. A növénytermesztés struktúrája is jelentősen változik. Legnagyobb súlyt a búza, a kukorica és az évelő takar­mányok termesztésére fordítják majd. Az egyik legfontosabb cél, hogy a fő növényeknél megoldódjon a komplex gépesítés, mivel a kertészetben és a szőlészetekben nagy szükség lesz a munkaerőre. A gazdaság közelében lesz az új konzervgyár, s ezért a zöldségkertészettel még nagyobb mér­tékben foglalkoznak majd a jövőben. A szőlő hektárhozamának fokozására szintén megvan a lehetőség, és ez je­lentősen hozzájárul a gazdaság meg­szilárdításához. A gépesítés terén a gazdaság jelen­leg is az élenjárók közé tartozik. Ke­vés mezőgazdasági üzem dicsekedhet például két szovjet gyártmányú Ki­­rovec traktorral, és hogy a műtrá­gyát főleg repülőgéppel szórják. De általában a gépesítés és a gépi be­rendezések terén a Bajcsi Állami Gaz­daság az élenjárók közé tartozik. Ta­valy többek között egy 240 vagonos gabonaszárítót létesítettek a gazda­ság központjában. LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER Ezt őszintén vallja az igazgató a többi irányítókkal egyetemben. Tud­ják, hogy a gépek „mestereiben“ és a két kézzel dolgozó emberekben vannak a jelentős tartalékok. Ezért a jövőben még többet törődnek az alkalmazottak művelésével, s általá­ban a kulturális életkörülményekkel. Eddig is nagy gondot fordítottak a középületek létesítésére, de azért még mindig akad tennivaló. Ez főleg a közellátásra vonatkozik. Bajcson már most is sok korszerű Össztermelés Kős-ben 56 9U0 000 1968 59 000 000 Terv 1969 63 000 000 Valóság 1970 67 266 000 Nyersbevétel 57 100 000 48 490 000 57 000 000 87 327 000 Bevétel a mezőgazd. termelésből 51 900 000 a sertések likvidálva 44 300 000 52 610 000 60 954 000 Bruttó jövedelem 19 500 000 23 759 000 25 200 000 28 496 000 Önköltség ráfordítás 37 400 000 35 400 000 37 835 000 38 770 000 Ezek szerint tehát az állami gazda­ság nyereményes, és a közeljövőben elérik azt, hogy nem lesz szükségük állami támogatásra. Szintén a fejlő­dést mutatja, hogy az utóbbi három évben így alakult a munkaráfordítás és a dolgozók átlagkeresete. Munkaráfordítás általában Kős-ben 1968 1969 1970 21 289 000 21 744 000 20 700 000 A dolgozók évi átlagkeresete 1968 1969 1970 18 000 19 600 20 030 Bajcson és az egyes gazdasági rész­legeken nagy gondot fordítanak a szemléltető agitáclóra. Az igazgató­ságon ott látjuk a legjobb dolgozók fényképeit, a tablókat, amelyek szá­mokkal igazolják a gazdaság fejlő­dését az elért eredmények alapján. A sok szemléltető látnivaló közül mé­gis ez a Jelszó ragadott meg a leg­jobban: „Nálunk a munka becsület és tisztesség dolga!“ Ahol valóban ezt vallják a vezetők és dolgozók, ott a holnap még biztatóbb. Egészséges folyamat, hogy amíg a munkaráfordítás csökkent, a gazda­ság bevétele jelentősen növekedett. Az 1970-es évben különben másfél millió koronát kaptak a dolgozók ré­szesedésként. Az állami gazdaságban tevékeny­kedők száma csökkenő tendenciájú. Az utóbbi három évben közel 200-zal kevesebben dolgoztak a gazdaság­ban, mint azelőtt. A jó szervezés so­rán a technikai és adminisztrációs ház sorakozik. Emellett mégis az öt­éves terv során 100 új lakásegység felépítését tervezik. Azt hiszem az országban az első neónfényes állami gazdaság központja valóban városias­sá fejlődik az elkövetkező években. A tervek szerint a jövőben még na­gyobb gondot fordítanak a dolgozók egészségvédelmére, vagyis a szociális berendezések korszerűsítésére. Emel­lett szeretnék, ha az alkalmazottak rendszeresen mehetnének kirándulá­sokra és tanulmányutakra. Erre már eddig is van jó példa, hiszen a múlt évben 500 dolgozó vett részt külön­böző kirándulásokon, tanulmányuta­kon. A legjobb nő dolgozók például három hetet a Szovjetunióban töltöt­tek. TÓTH DEZSŐ A LEGNAGYOBB DOHÄNYKOMPLEXUM Plovdivban (Bolgár Népköz­­társaság) a Rodopi elnevezésű legnagyobb dohánykomplexu­mot építik. Az első üzembe he­lyezett egysége a műszaki rész­leg, mely az összes bulgáriai cigarettagyárat ellátja a do­hányipari berendezések pótal­katrészeivel. Ezt a részleget bolgár, szovjet, csehszlovák és NDK-beli fémmegmunkáló gé­pekkel szerelték fel. Ez évben a segédanyagok raktárának, a nyomdarészlegnek és a filter­­készítő üzemrészlegnek építé­sét fejezik be. Az üzem felépí­tésének utolsó szakaszát egy teljes egészében automatizált cigarettagyár létrehozása ké­pezi. TÖBB GABONA A KEVERÉK­TAKARMÁNYOKBAN A Német Szövetségi Köztár­saságban a keveréktakarmá­nyok gabona-részarányát a múlt év folyamán jelentősen megnövelték, amint azt a bon­ni élelmezésügyi minisztérium közölte. A keveréktakarmányok gabonatartalma csaknem 20 százalékkal emelkedett. Ennek oka az, hogy az ország takar­mányalapja nem kielégítő, vi­szont ugyanakkor megnöveke­dett a sertés- és a baromfiállo­mány. BORT TERMELNEK KIVITELRE A legújabb borászati törvény értelmében az argentin kor­mány egyre inkább fokozni kí­vánja a bortermelést, s ügyel majd a borok nagyobb mennyi­ségű és rendszeresebb exportá­lására. Argentína már ma is a nagy borfogyasztó országok kö­zé tartozik és az ország bor­­szükségletét csaknem kizárólag a hazai termésből fedezi. Az új törvény a termelők, a pin­cegazdaságok és a kereskede­lem nagyobb mértékű integrá­ciójára helyez súlyt. Tervbe vették, hogy az argentin bor­termelők és export vállalatok a jövőben résztvesznek a kül­földi borkiállításokon és bor­versenyeken. FEJLETT GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Magyarország csaknem 170 ezer hektár területen termeszt gyümölcsöt. Ebből a nagy ki­terjedésű gyümölcsösök, gyü­­mölcstelepítvények 110 ezer hektárt tesznek ki. Almát 70 ezer hektáron termelnek, ami 60—70 ezer vagon almatermést eredményez. A távlati tervek szerint 1975-ig 200 ezer vagon­­nyi mennyiségre kívánják nö­velni a gyümölcstermést, s eb­ből 100 ezer vagon alma lesz. A Jonathan fajtát 40 ezer hek­táron termesztik, nagyobbára Szabolcs-Szatmár megyében. Lényegesen kisebb területen termesztenek Jonathánt Bács- Kiskun és Zala megyében. Pil­lanatnyilag a legnagyobb gon­dot a termés tárolása okozza. A hűtőtárolókban 15 ezer va­gon, a klimatizált tárolókban pedig csupán 300 vagon ter­mést tudnak elhelyezni. Viszont a felmérések alapján 1975-ben 40 ezer vagon alma elraktáro­zására kell majd tárolókapaci­tást létesíteni. (o) NÁLUNK A MUNKA . BECSÜLET ES TISZTESSÉG DÓSA

Next

/
Thumbnails
Contents