Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-29 / 21. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. május 29. A TÁVLATOK A gazdaságban kidolgozták az ötéves távlati tervet, amely magában loglalja a termelési és másiráinyű fejlődést. Mint már említettük, a tejiermelö gazdaság célja, hogy csakis olyan teheneket tartanak, ahol az évi átlagos teljesítés 4000 liter lesz. Az utánpótlás nevelése szempontjából korszerű borjúneveidét létesítenek. Egy 5000 sertést befogadó hizlalda felépítését tervezik, ahol 12 hónap alatt 2,4-szer váltják egymást a hízók és így évente legalább 140 vagon húst tudnak eladni a közellátásnak. Ritkán írunk az állami gazdaságokról. Ez főleg abból adódik, hogy szövetkezeteink fejlődése jóval gyorsabb ütemű volt az utóbbi időben, s azért inkább onnan népszerűsítettünk termelési, valamint szervezési tapasztalatokat. El kell ismerni, hogy az utóbbi években az állami gazdaságok is nagy lépést tettek előre. Többhelyütt a legésszerűbb gazdálkodásnak lehetünk tanúi, és ahol jó volt az irányítás, a politikai vezetés, a zűrzavaros években is helytálltak, a konszolidációs időszakban pedig példás eredményeket értek el. " szarvasmarha-állományt. A fekete tarka tehénállományt Hollandiából és a Német Demokratikus Köztársaságból importálják. Ha az alapállomány megfelelő lesz, céljuk az évenkénti 4000 literes átlagfejés is megvalósul. Az elmúlt években még csak 8,2 liter volt tehenenként a fejési átlag. De már a farkasdi részlegen tavaly is elérték a 9,3 literes átlagot. A jő tejelést elősegíti majd a jó minőségű takarmány, amely 10 Harvestore típusú silótornyok üzemeltetésével készül. A gazdaságban 800 darab anyasertést tartanak. Tavaly 16 malacot választottak el kocánként. Figyelemreméltó, hogy amíg a bajcsi részlegen az átlagnak megfelelően történt az elválasztás, a Hovant farmon csak 13,9 volt az átlag, viszont az anyalai részlegen 18,1. Talán ebből is lemérhető, hogy a kocákkal való törődés mennyit jelent a malcelválasztásnál. Jelenleg a sertéshús-termelés még nem történik nagyüzemi módon. Mivel nagyhizlaljiájuk nincs, nagy az élőmunka ráfordítás. Különben tavaly az átlagos súlygyarapodás 45 dkg-os volt a gazdaságban. Ezen a téren a bajcsi gazdasági részleg dolgozói érték el a legjobb eredményt, ahol az átlagos súlygyarapodás 49 dkg volt. A sertéstenyésztésben különben 1968 őszén törés állt be, mivel a száj- és körömfájás miatt likvidálni kellett az állatállomány jelentős részét. Ez a kór jelentősen befolyásolta az állami gazdaság 1960 évi bevételét. Viszont ennek ellenére, amit* az alábbi táblázat is hűen igazol, a súlyos kárt hamarosan „kiheverték“ és az 1970-es évre kitűzött tervet lényegesen--túlteljesítették. A BAJCSI Állami GAZDASÁG a legnagyobbak közé tartozik Szlovákiában. Összterülete 6177 hektár, ebből 4866 hektár a szántó. A Bajcson székelő igazgatóság több gazdasági részleget irányít. Különösen amióta Kosztankó Antal lett az igazgató (1969. január 1.) nagy gondot fordítanak a termelés struktúrájára, vagyis a gazdaságos termelésre. Ezzel kapcsolatban természetesen figyelembe vették a munkaerő lehetőségeket is. Szemesekből — ahol majdnem komplex a gépi művelés és a betakarítás — évenként 2600 hektárt vetnek. Évelő takarmányt a szántóterület 23 százalékán termesztenek. Technikai növényekből a cukorrépa dominál. Számottevő a kertészeti, s főleg a 140 hektárnyi területő szőlészetük. Bár eddig a szőlészetben nem értek el kimagasló eredményeket, de ettől eltekintve évről évre nagyobbak a hektárhozamok, s remélhető, hogy ez a részleg jelentősen elősegíti majd a gazdaság fejlődését. Az állattenyésztésben külföldről behozott tehenekkel újították fel a EGY KIS STATISZTIKA személyzet létszáma is 19-cel csökkent. Tavaly 1200 volt a tervezett munkások létszáma, a valóságban viszont csak 1159-en dolgoztak. A POLITIKAI KONSZOLIDÄCIÖ A Bajcsi Állami Gazdaságban 310 kommunista van és a szakszervezetnek 940 dolgozó a tagja. A Szocialista Ifjúsági Szervezetben 95 tag tevékenykedik. A kommunisták már 1969 őszén arról tanácskoztak, hogyan lehetne a nehéz helyzetben fokozni a termelést. Végül is a pártszervezet kezdeményezésére felmérték a helyzetet és a szakszervezettel karöltve szocialista kötelezettségvállalást tettek a „kiút“ érdekében. A bajcsiak például sokkal hozzájárultak ahhoz, hogy a tapolcsányi versenyfelhívás mögé a felsorakozott járások közül a komáromi lett az első. A terven felüli vállalásokat a cukorrépán és a szőlőn kívül magasan túlteljesítették. A 2 millió 577 530 koronás kötelezettségvállalást 110,73 százalékra teljesítették, vagyis 2 millió 854 ezer 125 korona pénzértékkel járultak hozzá a népgadaság konszolidációjához. A vállalások teljesítését jelentősen elősegítette a szocialista munkabrigád mozgalom. A kollektív kötelezettséget vállaló gazdasági részlegek különben versenyben vannak egymással. Az igazgatóság a Forradalmi Szakszervezettel karöltve két éven keresztül ellenőrzi a vállalások teljesítését és a legjobb eredményt elérőket jutalmazza. Az első helyezett részleg 30 ezer, a második 20 ezer, a harmadik pedig 10 ezer korona jutalomban részesül. Ezt az összeget közlétesítmények megvalósítására használhatják fel. A növénytermesztés struktúrája is jelentősen változik. Legnagyobb súlyt a búza, a kukorica és az évelő takarmányok termesztésére fordítják majd. Az egyik legfontosabb cél, hogy a fő növényeknél megoldódjon a komplex gépesítés, mivel a kertészetben és a szőlészetekben nagy szükség lesz a munkaerőre. A gazdaság közelében lesz az új konzervgyár, s ezért a zöldségkertészettel még nagyobb mértékben foglalkoznak majd a jövőben. A szőlő hektárhozamának fokozására szintén megvan a lehetőség, és ez jelentősen hozzájárul a gazdaság megszilárdításához. A gépesítés terén a gazdaság jelenleg is az élenjárók közé tartozik. Kevés mezőgazdasági üzem dicsekedhet például két szovjet gyártmányú Kirovec traktorral, és hogy a műtrágyát főleg repülőgéppel szórják. De általában a gépesítés és a gépi berendezések terén a Bajcsi Állami Gazdaság az élenjárók közé tartozik. Tavaly többek között egy 240 vagonos gabonaszárítót létesítettek a gazdaság központjában. LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER Ezt őszintén vallja az igazgató a többi irányítókkal egyetemben. Tudják, hogy a gépek „mestereiben“ és a két kézzel dolgozó emberekben vannak a jelentős tartalékok. Ezért a jövőben még többet törődnek az alkalmazottak művelésével, s általában a kulturális életkörülményekkel. Eddig is nagy gondot fordítottak a középületek létesítésére, de azért még mindig akad tennivaló. Ez főleg a közellátásra vonatkozik. Bajcson már most is sok korszerű Össztermelés Kős-ben 56 9U0 000 1968 59 000 000 Terv 1969 63 000 000 Valóság 1970 67 266 000 Nyersbevétel 57 100 000 48 490 000 57 000 000 87 327 000 Bevétel a mezőgazd. termelésből 51 900 000 a sertések likvidálva 44 300 000 52 610 000 60 954 000 Bruttó jövedelem 19 500 000 23 759 000 25 200 000 28 496 000 Önköltség ráfordítás 37 400 000 35 400 000 37 835 000 38 770 000 Ezek szerint tehát az állami gazdaság nyereményes, és a közeljövőben elérik azt, hogy nem lesz szükségük állami támogatásra. Szintén a fejlődést mutatja, hogy az utóbbi három évben így alakult a munkaráfordítás és a dolgozók átlagkeresete. Munkaráfordítás általában Kős-ben 1968 1969 1970 21 289 000 21 744 000 20 700 000 A dolgozók évi átlagkeresete 1968 1969 1970 18 000 19 600 20 030 Bajcson és az egyes gazdasági részlegeken nagy gondot fordítanak a szemléltető agitáclóra. Az igazgatóságon ott látjuk a legjobb dolgozók fényképeit, a tablókat, amelyek számokkal igazolják a gazdaság fejlődését az elért eredmények alapján. A sok szemléltető látnivaló közül mégis ez a Jelszó ragadott meg a legjobban: „Nálunk a munka becsület és tisztesség dolga!“ Ahol valóban ezt vallják a vezetők és dolgozók, ott a holnap még biztatóbb. Egészséges folyamat, hogy amíg a munkaráfordítás csökkent, a gazdaság bevétele jelentősen növekedett. Az 1970-es évben különben másfél millió koronát kaptak a dolgozók részesedésként. Az állami gazdaságban tevékenykedők száma csökkenő tendenciájú. Az utóbbi három évben közel 200-zal kevesebben dolgoztak a gazdaságban, mint azelőtt. A jó szervezés során a technikai és adminisztrációs ház sorakozik. Emellett mégis az ötéves terv során 100 új lakásegység felépítését tervezik. Azt hiszem az országban az első neónfényes állami gazdaság központja valóban városiassá fejlődik az elkövetkező években. A tervek szerint a jövőben még nagyobb gondot fordítanak a dolgozók egészségvédelmére, vagyis a szociális berendezések korszerűsítésére. Emellett szeretnék, ha az alkalmazottak rendszeresen mehetnének kirándulásokra és tanulmányutakra. Erre már eddig is van jó példa, hiszen a múlt évben 500 dolgozó vett részt különböző kirándulásokon, tanulmányutakon. A legjobb nő dolgozók például három hetet a Szovjetunióban töltöttek. TÓTH DEZSŐ A LEGNAGYOBB DOHÄNYKOMPLEXUM Plovdivban (Bolgár Népköztársaság) a Rodopi elnevezésű legnagyobb dohánykomplexumot építik. Az első üzembe helyezett egysége a műszaki részleg, mely az összes bulgáriai cigarettagyárat ellátja a dohányipari berendezések pótalkatrészeivel. Ezt a részleget bolgár, szovjet, csehszlovák és NDK-beli fémmegmunkáló gépekkel szerelték fel. Ez évben a segédanyagok raktárának, a nyomdarészlegnek és a filterkészítő üzemrészlegnek építését fejezik be. Az üzem felépítésének utolsó szakaszát egy teljes egészében automatizált cigarettagyár létrehozása képezi. TÖBB GABONA A KEVERÉKTAKARMÁNYOKBAN A Német Szövetségi Köztársaságban a keveréktakarmányok gabona-részarányát a múlt év folyamán jelentősen megnövelték, amint azt a bonni élelmezésügyi minisztérium közölte. A keveréktakarmányok gabonatartalma csaknem 20 százalékkal emelkedett. Ennek oka az, hogy az ország takarmányalapja nem kielégítő, viszont ugyanakkor megnövekedett a sertés- és a baromfiállomány. BORT TERMELNEK KIVITELRE A legújabb borászati törvény értelmében az argentin kormány egyre inkább fokozni kívánja a bortermelést, s ügyel majd a borok nagyobb mennyiségű és rendszeresebb exportálására. Argentína már ma is a nagy borfogyasztó országok közé tartozik és az ország borszükségletét csaknem kizárólag a hazai termésből fedezi. Az új törvény a termelők, a pincegazdaságok és a kereskedelem nagyobb mértékű integrációjára helyez súlyt. Tervbe vették, hogy az argentin bortermelők és export vállalatok a jövőben résztvesznek a külföldi borkiállításokon és borversenyeken. FEJLETT GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Magyarország csaknem 170 ezer hektár területen termeszt gyümölcsöt. Ebből a nagy kiterjedésű gyümölcsösök, gyümölcstelepítvények 110 ezer hektárt tesznek ki. Almát 70 ezer hektáron termelnek, ami 60—70 ezer vagon almatermést eredményez. A távlati tervek szerint 1975-ig 200 ezer vagonnyi mennyiségre kívánják növelni a gyümölcstermést, s ebből 100 ezer vagon alma lesz. A Jonathan fajtát 40 ezer hektáron termesztik, nagyobbára Szabolcs-Szatmár megyében. Lényegesen kisebb területen termesztenek Jonathánt Bács- Kiskun és Zala megyében. Pillanatnyilag a legnagyobb gondot a termés tárolása okozza. A hűtőtárolókban 15 ezer vagon, a klimatizált tárolókban pedig csupán 300 vagon termést tudnak elhelyezni. Viszont a felmérések alapján 1975-ben 40 ezer vagon alma elraktározására kell majd tárolókapacitást létesíteni. (o) NÁLUNK A MUNKA . BECSÜLET ES TISZTESSÉG DÓSA