Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-29 / 21. szám
1971. május 29. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Л két világháború között Nagylég (Lehnlce) földterületének kétharmadát nagybirtokosok uralták. Ezek közül a legnagyobb földbirtokkal rendelkezett gróf Benyovszky Rudolf, Bacsák Fái, Bacsák Miklós, Lelkes Ernő és a Veczkócsalád. 1921-ben morva telepesek költöztek az úgynevezett Kolóniára, akik 30—40 katasztrális hold földön gazdálkodtak, állami segítséggel. Jellemző az akkori állapotokra,, hogy a határ egyharmadát művelő kisgazdák, szegényparasztok kiszorultak a köves, kevésbé termékeny hatérrészekre. Eme sovány földeket haszonbér ellenében művelők magyar holdanként évi 2— 3 mázsa gabonát fizettek a kulákoknak. — Bizony volt olyan év — emlékszik vissza Németh Vilmos, a hnb elnöke, egykori szegényparaszt fia —, hogy az árenda kiegyenlítése után maradt Is, nem is a termésből annak, aki keservesen kitermelte. Itt említhető meg, hogy a gróf Benyovszky-féle nagybirtokot a két háború között Schéber Zsigmond és Spitzer Simon bérelte. Ennél a bérlőnél robotolt Helész Károlynak — a hnb hivatalnokának — édesapja, aki most 80 éves. — Huszonnégy évig urasági cselédként dolgoztam — beszélte az idős ember. — Tizenketten húzódtunk meg egy másfél szobás, rozoga, nádfedeles lakásban. Mi volt az évi kereset? Másfél-két öl fa, 16 mázsa gabona, naponta 1—2 liter tej, havi 70—80 korona készpénz, fél magyar hold kukorica vagy árpa átlagtermése. Helész elvtárs elmondotta, hogy a nincstelenek voltak a legeln'yomottabbak. — Mi, az akkori törvények szerint 12 éves korban alkalmazható béresgverekek, ha nem engedelmeskedtünk a nagyságos úrnak, testi fenyítést is Hogyne emlékeznék erre a kegyetlen múltra... 1 Persze, a zsellérek, cselédek, napszámosok nem nyugodtak bele egykönnyen sorsukba. Az első világháborút megjárt Molnár János, Persli Lajos, Krocsány János, Varga Péter vöröskatona volt. Ezek a veteránok 1919-ben megalakítják a Szociáldemokrata Párt, majd 1921-ben a Csehszlovákja Kommunista Pártja helyi szervezetét. Szervezetten harcoltak jogaikért, a béremelésekért, a nagyobb darab kenyérért. 1923-ban például a cselédek évi gabona- Jánandóságát Ily módon 12 mázsáról 16 mázsára emelte munkaadójuk. A kommunisták 1926-ban kiharcolták a napi 12 órás munkaidőt, ami annakelőtte 14—16 óra volt. Minderről Szegfű Lajos, az üzemi pártszervezet elnöke tájékoztatott. No meg arról is, hogy 1943- ban a légi kommunisták közül a Novák-fivőreket — Károlyt és Lőrincet — az oszwieczími haláltáborba hurcolták, ahol a Gestapo 1944-ben kivégezte őket. Pedig csak egyszerű emberek voltak. Kommunisták, akik emberibb életet akartak... ★ A szövetkezet múltjáról és jele néről Karácsony István, elnök, Mészáros Gyula és Horváth Béla mondott el egyetmást. Többek között azt is, hogy a közös gazda-A bekötőutak is — Sárrétre, 01- gyára, Sárosfára, Felsőpatonyba — mind aszfaltozottak. A község utcái is jobbára már portalanítottak, s a járókelők lábbelije betonjárdákon kopog. Az egykori Benyovszky-féle kastély, ahol valaha az agglegény gróf szeretkezett, tivornyázott, ma 90 ágyas tüdő-kórház, a pozsonypüspöki (Pod. Biskupice) tüdőbeteg-gondozó részlege. A felszabadulás óta Nagylégen 225 új családi ház épült és az épület-tatarozás is számottevő. A múlt minden maradványa eltűnőben van; már az utolsó volt cselédházakat, ' régi istállókat is lebontják. Amint elnéztem, a volt hajdani cselédek ma 3—4 szobás, központifűtéses, pazarul berendezett lakásokban laknak. A községben 375 televízió-készülék a szórakozás, művelődés forrása, s 65 személyautó szolgálja az utazás kényelmét, nem beszélve az autóbuszjáratokról. Oj iskolák, tanítói lakások épültek az utóbbi években. Oj sportstadion létesült a hnb és az efsz, valamint a lakosság közreműködésével. A szövetkezet új irodaháza is a község külemét teszi szebbé, A tüdöbeteggondnzó részleg, amely 90-röl 150 ágyasra bővül. sfg 1949-ben volt papi és elhagyott zsidó-földeken alakult, 500 hektárnyi területen. Az alapítótagok közé tartozott: Kiss János, Horváth Béla, Peller János, Kurta András, Csölle István, Csölle Jó zsef és mások. A 2272 hektáros szövetkezel eredményei évről évre jobbak. Ebben jelentős része volt Mihaiik Istvánnak is, aki hosszú évekig elnöke volt a közösnek. Az idős kommunista ma nyugdíjas. Jelenleg Karácsony István a szövetkezet elnöke, aki gerinces ember, több tisztségben már megmutatta képességeit. Számos szövetkezeti taggal is elbeszélgettem, akik mindannyian elégedettek. Megtalálták számításukat a közösben. Bíznak a veze tőkben, s a vezetők a dolgozókban. Tudják, csakis szorgalmas munkájukkal, szaktudásuk gyare pításával, az újra, a célravezetőbbre törekedve érhetnek el kiváló eredményeket, s a közös eredményein keresztül alapozhatják meg egyéni boldogulásukat, alakíthatják ki községük szocialista arculatát. ★ Sok minden megváltozott az utóbbi 25 osztendö alatt. Betonozott főút köti össze Nagyléget Dunaszerdahellyel, s Csallóközesü törtökön keresztül Bratislavável, valamint az új körzeti egészségügyi és vásárló központ, amely a lakosság életét teszi jobbá, kényelmesebbé. /К felszabadulás előtt alig egynéhányan végeztek gimnáziumot, a második világháborút követő évtizedekben 20 fiatalnak van egyetemi végzettsége, s mintegy félszázan érettségiztek. Jelenleg húszán járnak közép-, tízen főiskolára és ketten egyetemre. ★ További távlatok: a tüdőkórházrészleget a jövőben 150 ágyasra bővítik. S igen nagy szükség lenne egy kultúrházra, mert a régi már nem felel meg a mai köveményeknek. Remélhető, hogy a legközelebbi években a légieknek ez a vágyuk is teljesül. Űjabb járdák építése, díszcserjék ültetése, parkosítása, a Sportstadion és a temető körülkerítése is a legközelebbi hónapok tervfeladatát képezi. A lakosság közel félmillió korona értékű munka kötelezettséget vállalt a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére, társadalmi munka formájában. A jövőben is mindent megtesznek a légiek, hogy a következő nemzedék élete még a mainál is szebb, örömteliesebb legyen. PONGRÁCZ GABOR A vásárlóközpont (fent) él az efsz irodaháza (lent). Biztos léptekkel az új cél felé Ha visszatekintünk Varbó (Vrbovka) múltjára, megállapíthatjuk, úgyszólván félfeudális elmaradottságból lépett a szocialista társadalmi rendszerbe. Ennek az Ipoly völgyi falunak hány és hány zsellére, napszámosa nyomorgott Szabó János ügyvédnek — Nógrád megye egykori főügyészének —• s néhány nagygazdának a birtokain. Hányán laktak düledező, zsúpfedeles, dohos, penészes, szűkreszabott lakásokban?... Olyan volt akkor Varbó, mint egy település a sivatag közepén, távol várostól, kultúrától — bekötőút nélkül. Rendszerint gyalog, esetleg ökrös- vagy lovasfogatokkal jártak az emberek a losonci vásárra, ahol aztán eladták a sok nélkülözés közepette meghlzlalt jószágaikat, s a megkuporgatott pénzükön olyasmit vásároltak, ami igen keLlett. Persze, sokan megunták a nélkülözést, a ninC9telenséget, s 1925-ben kivándoroltak Amerikába munkát keresni, szerencsét próbálni. Am a világméretű gazdasági válság Idején, öt-hat év múlva visszaköltöztek az 6- hazába. A Magyar Tanácsköztársaság idején már volt a faluban néhány, a lenini eszméket hirdető, harcos kommunista. Közéjük tartozott Magyar Lajos bácsi is, aki közvetlen a felszabadulást követő évekig — elhalálozásáig — aktív tagja volt a nép Igazáért, felemelkedéséért harcoló kommunista pártnak. Kortársai — az akkori kommunisták legtöbbje — a magyar Vörös Hadsereg katonái voltak. A párt helyi szervezetének élére 1948-bain Bielík Gyula elvtárs került. Elérkezett a Győzelmes Február, s utána sokan léptek a párt soraiba, mint például Ádám Mihály, Ambrus János, Kanyő István, Bacsa Ignác és Petrák Pál. Győz a szövetkezeti gondolat Huszonnyolc taggal alakult meg a szövetkezet 1949 őszén. A falu földhözjutott parasztsága bizony görcsösen ragaszkodott a röghöz, amit őseitől örökölt, vagy keservesen megszerzett. Nemegy büszke, rátarti földműves reszkető kézzel írta alá a belépési nyilatkozatot, s úgy érezte akkor, hogy céltalanná vált az élete. S ezeket az embereket az is nyugtalanította, hogy a kezdeti három évben őt elnök váltotta egymást. Sőt, az is megtörtént, hogy hat hónapon át nem tudták a tagok munkájának jutalmát biztosítani. Ám a helyzet 1957-ben gyökeresen megváltozott. Dánéczi Ferenc került a szövetkezet élére, aki nemcsak jó szervező hírében állt, hanem Jó szakembernek is bizonyult. A következő évek szorgalmas munkája révén a járás legjobb szövetkezetei közé küzdötte fel magát a varból. A borúlátó szövetkezeti tagok elképzeléseit az élet másként igazolta. Felderült az arcuk, s a valamikor nagy értékű hámfákat — amelyek közben szúettekké váltak — a tűzre vetették. Ugyanerre a sorsra jutottak a kiszáradt kocsikerekek. Űj iskola, ízléses családi házak A jól gazdálkodó szövetkezet jövedelme természetesen hatással van a tagok jólétére, megelégedettségére. Ez maga után vonja a lakóházépítés ütemének gyorsulását, a lakáskultúra fejlődését. Ugyankkor az öltözködésben sem marad le ma már a varból lakos a városiaktól. Sőt, jut nűfГ/ nemcsak tévé-készülékre, hűtőszekrényre, süppedő szőnyegre, hanem személygépkocsira Is. Egyelőre még csak húsz az autótulajdonosok száma, de ez szinte hónapról hónapra gyarapodik. A felszabadulás után nemcsak új családi házakat építettek a lakosok, felépült az új, emeletes Iskola Is, mely három falu — Varbó, Kér és Kovácsi — gyermekeinek második otthona. A lakosok rengeteg társadalmi munkával járultak hozzá, hogy az Iskola beruházási költségeit csökkentsék. Így Is 1200 000 koronába került, de fél évvel a határidő előtt elkészült. Megoldódott a községi utak portalanítása és a közvilágítás problémája. Tizenkét évvel ezelőtt jött be az első autóbusz a faluba, s ekkor épült a bekötőút Is, ami megszüntette az addig 7 km-re levő autóbuszmegállóhoz való gyalogolást. Bielík Gyula elvtárs, aki már 1948-tól a hnb elnöke, szívvel-lélekkel a falu ügyét szolgálja. Bár szlovák nemzetiségű, nagyon megszerette ezt a magyar falut és lakosságát. Természetes, a lakosság méltányolja ügyszeretetét, áldozatkészségét s tlsztell-becsüli. Tőle tudtam meg, hogy rövidesen megkezdik egy korszerű üzletház építését, több millió korona költségráfordítással. Ez lesz a környék vásárló-központja. Kultúra és művelődés Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, a varbóiak ez elmúlt küzdelmes évek munkája során elismerést vívtak ki a nagykürtösi járásban, főleg kulturális téren. Többszáz kötetes könyvtár áll a betűt szomjazók rendelkezésére. A lakosság újságokat járat, s minden szövetkezeti taghoz bekopogtat hetente a Szabad Földműves. Hódít a divat. És a fiatalság? Szakmát tanul, városokon folytatja tanulmányait, vagy a főiskolákon szerzi meg a mérnöki diplomát. A SZISZ-tagok mindig részt vállalnak a társadalmi munkából s példát mutatnak. Ha Varbó kapitalista múltján, szocialista jelenén elgondolkozunk, a változás óriási. Ez annak tudható be, hogy a község lakossága mégis megértette: a kommunista párt csakis jót akar a népnek! A korszerűbb közös gazdálkodás, a technika és a tudomány vívmányainak gyakorlati érvényesítése a mezőgazdasági termelést forradalmasította, amelynek gyümölcsét már szüreletik. Csehszlovákia Kommunista Pártja felszámolta a múlt káros csökevényeit, meghatározta jövőnk útját. Ezen az úton — a szocializmus széles országúján — haladunk tovább, biztos léptekkel a kitűzött cél felé. KOVÁCS ZOLTÁN, Varbó (Vrbovka) Az új iskola
