Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-29 / 21. szám

4. SZABAD FÖLDMŰVES. 1971. május 29. A kaszálások idejének helyes megválasztása A (herefélék kaszálási Idejének szakszerű meghatározása nagy je­lentőséggel bír, főleg az utónövé­nyek termesztése szempontjából. Különös gondot kell fordítani a lucernára, mint az őszi búza ki­tűnő elővateményére. A lucernát több ízben lehet ka­szálni, ezért a kaszálások idejét és számát úgy kell meghatározni, hogy a nevezett növény az összes kaszálások eredményeként a leg­nagyobb szénatermást biztosítsa. Itt természetesen döntő szerep jut majd az időjárásnak Is. Hűvös, éj­jeli fagyokkal tarkított tavaszi időjárás esetén nem szabad so­káig halogatni a kaszálást, mert a növény fejlődését a fagyok gá­tolják. a növényzet elöregedik, я csak lassan vagy egyáltalán nem fejlődik. Ha sokáig várunk az első kaszálással, lényegesen befolyá­solnánk a második kaszálás ho­zamalakulását is, mivel az évszak kedvező csapadék-viszonyai már nem találnák a lucernát a növe­kedés legerőteljesebb szakaszában. Ilyenkor tehát lemondunk az első kaszálás amúgy sem várható bő terméséről, hogy legalább a má­sodik kaszálás jó hozamát biztosí­tani tudjuk. Ha magfogás a cé­lunk, úgy különösen gondot kell fordítanunk arra, hogy minél előbb elvégezzük az első kaszá­lást, s a második kaszálású, ma­got érlelő növényeket a legked­vezőbb termelési viszonyokhoz jut­tassuk, vagyis biztosítsuk, hogy azok megtermékenyülésére a ro­varjárás legintenzívebb és legked­vezőbb időpontjában kerülhessen sor. Renniinket azonban a lucerna kaszálásának ideje első sorban más szempontból érdekel. Ezért inkább az olyan lucernáról szó­lunk, amely a harmadik vagy ne­gyedik évben már annyira kirit­kult, vagy elgyomosodott, hogy kénytelenek vagyunk kiszántani. Mikor szántsuk ki a lucernát? Azt hiszem egy gazda sem lenne hajlandó klszántani a lucernáját — az említett hiányok ellenére sem — az első kaszálás után. Ma­rad tehát a második kaszálás utá­ni szántás. A Nyitnál Mezőgazda­­sági Főiskola talejművelési tan­székén 5 év óta folyó kísérletek is azt bizonyítják, hogy a jó elő­­vetemény-hatás elérése szempont­jából a lucernát a második kaszá­lás után kell leszántanl. A leszán­­tás további halogatása nemcsak a több évre terjedő jő elövetemény­­hatását csökkenti, de a harmadik kaszálásból eredő kis mennyiségű lucernaszéna értéke sem arányos azzal a terméscsökkenéssel, amit a később leszántott lucerna után termesztett őszi búzánál észlelünk, nem beszélve a talaj mikrobioló­giai processzusainak megzavará­sáról, ami közvetlen előidézője lehet a következő évek elővete­­mény-hatása romlásának. Mindeb­ből kifolyólag a harmadik kaszá­lás utáni szántásról már nem is teszek említést, mivel ez agro­technikai szempontból teljesen indokolatlan. HOGYAN VÉGEZZÜK A LESZÄNTÄST? Az agrotechnikai műveletek szá­mának csökkentése érdekében ta­lán célszerű lesz megismerni azo­kat a talajművelési módokat, me­lyeket lucerna-elövetemény után alkalmazunk. Az egyik kutatóin­tézet például a lucerna-tarlót a második kaszálás utón csak seké­lyen szántja le, s utána a rétek hengerezésénél alkalmazott sima hengerekkel hengerezi le a talajt, majd a vetöágy elkészítésénél az újra sarjadó lucerna gyökereit tárcsás boronákkal aprítja szét. Ezt a módszert nem tartom he­lyesnek, s a mi viszonyaink kö­zött alkalmazhatónak, mivel a lu­cerna gyökereit az újna-csírázás meggátlása céljából előhántós ekével kell legalább 25 cm mé­lyen leforgatni, hogy azok az el­vágott gyökércsúccsal felfelé, ere­deti helyzetükhöz képest 180° hely­zetváltoztatással helyezkedjenek el. Minden másirányú elhelyezke­dés ismételt begyökerezést ered­ményez. Az előhántós ekének itt még az a jelentősége is megvan, hogy lehetővé teszi a szerves anyagok korhadását és az aktív humuszképződést, ami egyben hoz­zájárul a talajszerkezet javításá­hoz is. Ahhoz, hogy a gyökérkor­hadási folyamat a talajban időben végbemehessen és az abnormális csírázást, valamint a nitrogén im­mobilizációt Jelentő nem klvéna­­tos Jelenségek leredukálhatok le­gyenek, Időben — vegyis második kaszálás után — kell a lucerna­­tarlót leszántani. A szántás elvég­zése azonban még nem elégséges, mivel a talaj sok leszántott szer­vesanyagot, valamint levegőt tar­talmaz. Szükség lesz a szántás utáni hengerezésre, sőt a Camp­­bell-féle altalaj-tömörítőre Is, hogy a talaj levegő- és nedvesség-ará­nyát a biológiai folyamatokhoz szükséges mértékre szabályozzuk. A harmadik kaszálás után fel­tört lucernánál már nincs lehető­ség arra, hogy a vetés időpont­jáig mindezeket a műveleteket el­végezzük. A nem kívánatos lebom­lási folyamatok elhúzódnak a téli, sőt a Vtvaszi hónapok idejére, ami nemcsak a rendellenes csírázás­nak, de a búza vontatott kezdeti fejlődésének okozója Is lehet. A káros hatások természetesen csak tavasszal jelentkeznek majd. Ek­kor azonban már hiába keressük ellensúlyozásuk módját, mert a fo­lyamat törvényszerűen megy vég­be, s lefolyásába nem tudunk be­avatkozni. Sok termelő a szóban­­forgó jelenségek okát az időjá­rásra igyekszik áthárítani, pedig azokat saját maga idézte elő a helytelen agrotechnikai művele­tekkel, a késel kaszálással, szán­tással és vetéssel, s az ezekből eredő káros mlkroblálls folyama­tokkal. Mivel Dél-Szlovákia szántóterü­letének 10—20 %-án lucernát ter­mesztünk, a búza szempontjából nem lehet számukra közömbös, mikor végezzük el a lucerna ka­szálását, s feltörését. GAZDASÁGOSAN, célszerűen Amíg a kimondottan jó búza­­eiővetemányek területe csak igen jelentéktelen területet képvisel, addig a többéves takarmányok, fő­leg a lucerna vetésterülete, jelen­tékeny részét képezi az elővpte­­mények területének. Ezért kejl a szóbanforgó kérdéssel teljes nyílt­sággal foglalkoznunk. Mivel a lucernatermesztás sike­ressége és célszerűsége nagyban befolyásolja a búzatermesztés eredményességét, csak azt java­solhatom a termelőknek, hogy ne az emberi kapzsiság, hanem az elmondottak összessége vezérelje őket a lucerna-kaszálások számá­nak és idejének meghatározásá­ban. Egyesek ugyanis nagy haj­landóságot mutatnak arra, hogy a termelés kiértékelésénél csak ma­gát a termelt növényt tekintsék, függetlenül az elő- és utóvetemény termesztésének sikerétől, s ez többnyire téves következtetések­hez vezet. Ezért sokan leértékelik a lucernát, mint előveteményt, s inkább választják a közismerten rosszabb előveteményeket, melyek­nél a talajelőkészítés ugyan sok­kal egyszerűbb és termesztésük sokkal kevesebb költséggel és kockázattal jár, de ezek termesz­tése csak átmeneti sikerrel ke­csegtet. A közelmúltban végzett tanul­mányaim során megállapítottam, hogy Szlovákia 5 járásából három­ban az elmúlt évek búzatermesz­tési eredményei — lucerna volt az elővetemény — az utolsó előtti helyet foglalták el. A másik két járásban viszont, ahol szintén lu­cerna volt az elővetemény, de a búzatermesztés agrotechnikája ma­gasabb színvonalon volt, a hoza­mok — a legjobb eiővetemányek után termesztett búzák hozamai után — a második helyre kerül­tek. A jó eredményt a fent emlí­tett agrotechnikai kívánalmak be­tartása révén érték el. Nem kívá­nom felsorolni, hogy milyen ki­eséseket könyveltek el a gyen­gébb eredményt elérő három já­rásban, de azt hiszem mindenki számára világos, melyik a helye­sebb út. A kaszálás és feltörés he­lyes idejét tehát úgy kell megha­tározni a lucernánál, hogy arány­lag kis szónatermés-klesés mellett a legjobb elővetemény-hatást tud­juk biztosítani, ami a sikeres bú­zatermesztés szempontjából feltét­lenül szükséges. Prof. Dr. Dr. h. c. Ing. Frideczky Ákos DrSc Korszerű ciszternáskocsik takarmánykeverékek szállítására Miért épülnek lassan a gabonasilók? Most, amikor ígéretesen szép a ha­tár és sárga repcetáblák jelzik az aratás közeledtét, nyakunkba akasz­tottuk úti tarisznyánkat, ős három kerületbe látogattunk el abból a cél­ból, hogy megállapítsuk, lesz-e ele­gendő raktár az új kenyérnek való raktározására. Érdeklődtünk a mező­­gazdasági ellátó és felvásárló válla­latoknál a raktározás gondjairól. A terepszemle nem a legjobb ered­ménnyel zárult. A számtalan kérdés és válasz után az eredményt úgy summáztuk, hogy az ellátó és felvá­sárló szervek vagy üzemek idén is „ég alatti“ raktározással oldják meg a problémát. Vagyis felhasználnak minden betonozott teret, a betonozott utak egy-egy részét a gabona szárí­tására, és ponyvával takarva ideigle­nes raktározásra. A lévai Járásban még a laktanyában levő betontéren is gabonát raktároznak majd. Ezek a raktározási módok azonban csak idényjellegűek, részmegoldások, és a raktározási problémák után csak ak­kor tehetnénk pontot, ha üzembe he­lyeznénk a már jó pár évvel ezelőtt megkezdett gabonasilőkat. Csakhogy ezek úgy épülnek, mint a Luca széke és amolyan „nem akarásnak nyögés a vége“ módra megy a munka. Az építési munkák elhúzódása, a lemara­dás miatt látogattunk el több gabona­­silóba. Léván három felhőkarcoló foga­dott. Nagyon helyesen a takarmány­keverő mellé épültek, hogy kellő mennyiségű szemesfélét biztosítsanak a keverékek készítéséhez. Azonban kissé szokatlannak, tervszerűtlennek véljük, hogy három siló Is van egy helyen. Jozef SpiBiak, a terményfor­­galmi vállalat igazgatója, látva sze­münkben a kérdőjelet, maga Is egyet­értve velünk, korholja a túlzott köz­pontosítási törekvést és a túlkapások közá számítja, hogy a silók mind Ide kerültek, mert így lényegesen meg­növekedett a gabonaszállítás költsé­ge. A három silót arányosan helyez­hették volna szét a járásban a ter­mőterületeknek megfelelően. Azonban ezen már nem lehet segíteni. Most minden erővel arra kell törekedni, hogy a drága épületekbe minél ha­marább gabonát raktározhassanak. Erre nagy szükség lenne, mert jelen­leg az efsz-ek raktáraiban megköze­lítőleg 2200—3000 vagon gabonát rak­tároznak, pedig erre ezeknek az üze­meknek Is szükségük lenne. A járás­ban jelenleg mintegy 2000—2400 va­gon gabonának nincs helye, és a már említett módon majd betontereken ponyvával befödve raktározzák egy részét. Egyszerre elmúlna a gond, hogyha a silók kapui teljesen meg­nyílnának, mert most az egyik még csak részlegesen működik, a harma­dikba meg talán csak jövőre, kerül szemes. Tény, hogy a munka lassan halad. Egyrészt azért, mert kevés a szerelő, másrészt azért, mert a három silót nem egyszerre kezdték építeni, és ezért nem lehetett jobban kihasznál­ni a szakembereket és a gépeket. A lévai (Levice) után Szlovákia déli részén még több siló építését szemléltük meg. Losoncon (LuCenec) Is rossz kép fogadott. Lassan megy az építkezés, az új Iroda és szociális helyiség meg úgy néz ki, mint egy elhanyagolt Istálló. Ilyen drága épü­letet bizony jobb karban tarthatná­nak. A HARMADIK LUCA SZÉKE a pelsőcl (Pleálvec) siló. Még 1986 októberében kezdték építeni. A ter­vek szerint már 1969-ben üzembe kellett volna helyezni. Azonban még a múlt évben is alig építettek rajta valamit. Az év elejétől Idén 15 em­ber „lézengett“ benne. A legutóbbi ellenőrzés következtében már a szov­jet katonákat hívták segítségül, hogy meggyorsíthassák a munkát. A lema­radást tetézi, hogy az alap mellett felfakadt a talajvíz, mégpedig olyan erővel, hogy állandóan két-három motoros szivattyúnak kel szívni a vi­zet, mert ellenkező esetben megron­gálódhatna az alap. Valóságos ingo­­ványra épült ez a hatalmas épület. Pelsőcön ezt mindenki tudta és tud­ja. Mégis ode\ helyezték. Állítólag a Sajó medrét majd elhelyezik onnan. De kérdés, hogy mikor? Valószínű, hogy Pelsőcön leit volna máshol is hely ilyen gigantikus építkezésre. A munka bizony itt csigalassúság­gal folyik. Mostanában az egész já­rásban sem találnak már 15 embert az építkezéshez, és félő, hogy még a jövő évben sem tárolhatnak a siló­ba gabonát. A mezőgazdasági ter­ményfelvásárló és ellátó vállalat dol­gozói már nem hisznek az ígéretek­ben, és ha egy-egy határidőt az épí­tők nem teljesítenek, a gutaütés ke­rülgeti őket. Bizony Szlovákla-szerte, kőrútunk alkalmából és az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a gabonasilők épí­tésére a felsőbb szervek sem fordí­tanak elég gondot és a tapasztalatok alapján úgy véljük, hogy ezzel a problémával már kormányszinten kel­lene foglalkozni, mert egyrészt a be­fejezetlen építkezések nem fizetik Idejében vissza a beruházást, más­részt egyre több gabonát termelünk és a raktározási gondok Is termé­szetesen egyre nagyobbak lesznek, ha nem helyezzük Időben üzembe a félkész gabonasilőkat. A SOK ROSSZ TAPASZTALAT kissé minket is rossz kedvre hangolt, és nagyon megörültünk, amikor vég­re Liptovský Mikuláson megláttunk egy raktározási és takarmánykeverő komplexumot. Kellemes érzés volt járni a duruzsoló gépek között a ga­­bonasllóban és a takarmánykeverő­ben Is. Nagyszerűen és ésszerűen összekapcsolták a gabonasllőt a ta­karmánykeverővel ős hozzáépítettek még két, egyenként 120 tonnás fém­tartályt, amelyekbe vasúti kocsikból fújatják a meszet és clszternás ko­csikkal szállítják egyenesen a mező­re. A gabonához és a mészhez embe­rek nem nyúlnak, mert az összes ra­kodási folyamatot gépesítették. A ke­verékeket gép csomagolja papír és műanyagzsákokba, és futószalag szál­lítja egyenesen a gépjárművekbe. A múlt évben már 150 vagon Ömlesztett keveréket ciszternákban szállítottak a mezőgazdasági üzemekbe. Ez a mennyiség kevés, egyrészt azért, mert a mezőgazdasági üzemek még nem rendelkeznek elegendő raktárral öm­lesztett állapotú keverékek raktáro­zására, másrészt azért, mert az üzem sem tud optimális mennyiségben öm­lesztett módon szállítani takarmány­­keveréket, mert a berendezések ezt nem teszik lehetővé. A jövőben tehát a takarmánykeverők építésekor fi­gyelembe kell venni, hogy a legol­csóbban ömlesztett állapotban szállít­hatjuk e keverékeket és ennek meg­felelő berendezéseket kell beépíteni. A zsákba-csomagolás ugyanis elég drága és sok fizikai munkát igényel. Ebben a korszerű üzemben kifogásol­ták azt Is, hogy a darálók teljesítő­­képessége nem felel meg a követel­ményeknek. így nem lehet fokozni megfelelően a termelést. A komplexum azonban már most is nagyon gyümölcsöző. Megtérül a 27 millió koronás befektetés, hisz a me­zőgazdasági üzemek Jő minőségű (13 féle) keveréket kapnak. Amíg a múlt­ban öreg malmokban évente csak 260 vagon keveréket készítettek, a múlt évben már 2350 vagont, Idén előre­láthatólag 2450 vagonra emelkedik a teljesítmény, de a jövőben kétműsza­­kos üzemeltetés esetén 4000 vagon keveréket Is készíthetnek évente. A Liptovský Mtkuláš-1 példa azt bi­zonyítja, hogy nagyon áldásos dolog takarmánykeverő üzemek létesítése gabonasiló szomszédságában, mert így megfelelő mennyiségű nyersanya­got raktározhatnak a keverékek ké­szítésének és így biztosítják a zavar­talan üzemeltetést. Bárcsak minél több Ilyen raktározásl-takarmányké­­szítö egységünk lenne már! A cél érdekében tehát meg kellene gyorsítani a gabonasllók építését egyrészt a felsőbb szervek, másrészt a járási szervek segítségével. Balia József Lassan épülnek Léván a gabonasilők

Next

/
Thumbnails
Contents