Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-29 / 21. szám
4. SZABAD FÖLDMŰVES. 1971. május 29. A kaszálások idejének helyes megválasztása A (herefélék kaszálási Idejének szakszerű meghatározása nagy jelentőséggel bír, főleg az utónövények termesztése szempontjából. Különös gondot kell fordítani a lucernára, mint az őszi búza kitűnő elővateményére. A lucernát több ízben lehet kaszálni, ezért a kaszálások idejét és számát úgy kell meghatározni, hogy a nevezett növény az összes kaszálások eredményeként a legnagyobb szénatermást biztosítsa. Itt természetesen döntő szerep jut majd az időjárásnak Is. Hűvös, éjjeli fagyokkal tarkított tavaszi időjárás esetén nem szabad sokáig halogatni a kaszálást, mert a növény fejlődését a fagyok gátolják. a növényzet elöregedik, я csak lassan vagy egyáltalán nem fejlődik. Ha sokáig várunk az első kaszálással, lényegesen befolyásolnánk a második kaszálás hozamalakulását is, mivel az évszak kedvező csapadék-viszonyai már nem találnák a lucernát a növekedés legerőteljesebb szakaszában. Ilyenkor tehát lemondunk az első kaszálás amúgy sem várható bő terméséről, hogy legalább a második kaszálás jó hozamát biztosítani tudjuk. Ha magfogás a célunk, úgy különösen gondot kell fordítanunk arra, hogy minél előbb elvégezzük az első kaszálást, s a második kaszálású, magot érlelő növényeket a legkedvezőbb termelési viszonyokhoz juttassuk, vagyis biztosítsuk, hogy azok megtermékenyülésére a rovarjárás legintenzívebb és legkedvezőbb időpontjában kerülhessen sor. Renniinket azonban a lucerna kaszálásának ideje első sorban más szempontból érdekel. Ezért inkább az olyan lucernáról szólunk, amely a harmadik vagy negyedik évben már annyira kiritkult, vagy elgyomosodott, hogy kénytelenek vagyunk kiszántani. Mikor szántsuk ki a lucernát? Azt hiszem egy gazda sem lenne hajlandó klszántani a lucernáját — az említett hiányok ellenére sem — az első kaszálás után. Marad tehát a második kaszálás utáni szántás. A Nyitnál Mezőgazdasági Főiskola talejművelési tanszékén 5 év óta folyó kísérletek is azt bizonyítják, hogy a jó elővetemény-hatás elérése szempontjából a lucernát a második kaszálás után kell leszántanl. A leszántás további halogatása nemcsak a több évre terjedő jő elöveteményhatását csökkenti, de a harmadik kaszálásból eredő kis mennyiségű lucernaszéna értéke sem arányos azzal a terméscsökkenéssel, amit a később leszántott lucerna után termesztett őszi búzánál észlelünk, nem beszélve a talaj mikrobiológiai processzusainak megzavarásáról, ami közvetlen előidézője lehet a következő évek elővetemény-hatása romlásának. Mindebből kifolyólag a harmadik kaszálás utáni szántásról már nem is teszek említést, mivel ez agrotechnikai szempontból teljesen indokolatlan. HOGYAN VÉGEZZÜK A LESZÄNTÄST? Az agrotechnikai műveletek számának csökkentése érdekében talán célszerű lesz megismerni azokat a talajművelési módokat, melyeket lucerna-elövetemény után alkalmazunk. Az egyik kutatóintézet például a lucerna-tarlót a második kaszálás utón csak sekélyen szántja le, s utána a rétek hengerezésénél alkalmazott sima hengerekkel hengerezi le a talajt, majd a vetöágy elkészítésénél az újra sarjadó lucerna gyökereit tárcsás boronákkal aprítja szét. Ezt a módszert nem tartom helyesnek, s a mi viszonyaink között alkalmazhatónak, mivel a lucerna gyökereit az újna-csírázás meggátlása céljából előhántós ekével kell legalább 25 cm mélyen leforgatni, hogy azok az elvágott gyökércsúccsal felfelé, eredeti helyzetükhöz képest 180° helyzetváltoztatással helyezkedjenek el. Minden másirányú elhelyezkedés ismételt begyökerezést eredményez. Az előhántós ekének itt még az a jelentősége is megvan, hogy lehetővé teszi a szerves anyagok korhadását és az aktív humuszképződést, ami egyben hozzájárul a talajszerkezet javításához is. Ahhoz, hogy a gyökérkorhadási folyamat a talajban időben végbemehessen és az abnormális csírázást, valamint a nitrogén immobilizációt Jelentő nem klvénatos Jelenségek leredukálhatok legyenek, Időben — vegyis második kaszálás után — kell a lucernatarlót leszántani. A szántás elvégzése azonban még nem elégséges, mivel a talaj sok leszántott szervesanyagot, valamint levegőt tartalmaz. Szükség lesz a szántás utáni hengerezésre, sőt a Campbell-féle altalaj-tömörítőre Is, hogy a talaj levegő- és nedvesség-arányát a biológiai folyamatokhoz szükséges mértékre szabályozzuk. A harmadik kaszálás után feltört lucernánál már nincs lehetőség arra, hogy a vetés időpontjáig mindezeket a műveleteket elvégezzük. A nem kívánatos lebomlási folyamatok elhúzódnak a téli, sőt a Vtvaszi hónapok idejére, ami nemcsak a rendellenes csírázásnak, de a búza vontatott kezdeti fejlődésének okozója Is lehet. A káros hatások természetesen csak tavasszal jelentkeznek majd. Ekkor azonban már hiába keressük ellensúlyozásuk módját, mert a folyamat törvényszerűen megy végbe, s lefolyásába nem tudunk beavatkozni. Sok termelő a szóbanforgó jelenségek okát az időjárásra igyekszik áthárítani, pedig azokat saját maga idézte elő a helytelen agrotechnikai műveletekkel, a késel kaszálással, szántással és vetéssel, s az ezekből eredő káros mlkroblálls folyamatokkal. Mivel Dél-Szlovákia szántóterületének 10—20 %-án lucernát termesztünk, a búza szempontjából nem lehet számukra közömbös, mikor végezzük el a lucerna kaszálását, s feltörését. GAZDASÁGOSAN, célszerűen Amíg a kimondottan jó búzaeiővetemányek területe csak igen jelentéktelen területet képvisel, addig a többéves takarmányok, főleg a lucerna vetésterülete, jelentékeny részét képezi az elővptemények területének. Ezért kejl a szóbanforgó kérdéssel teljes nyíltsággal foglalkoznunk. Mivel a lucernatermesztás sikeressége és célszerűsége nagyban befolyásolja a búzatermesztés eredményességét, csak azt javasolhatom a termelőknek, hogy ne az emberi kapzsiság, hanem az elmondottak összessége vezérelje őket a lucerna-kaszálások számának és idejének meghatározásában. Egyesek ugyanis nagy hajlandóságot mutatnak arra, hogy a termelés kiértékelésénél csak magát a termelt növényt tekintsék, függetlenül az elő- és utóvetemény termesztésének sikerétől, s ez többnyire téves következtetésekhez vezet. Ezért sokan leértékelik a lucernát, mint előveteményt, s inkább választják a közismerten rosszabb előveteményeket, melyeknél a talajelőkészítés ugyan sokkal egyszerűbb és termesztésük sokkal kevesebb költséggel és kockázattal jár, de ezek termesztése csak átmeneti sikerrel kecsegtet. A közelmúltban végzett tanulmányaim során megállapítottam, hogy Szlovákia 5 járásából háromban az elmúlt évek búzatermesztési eredményei — lucerna volt az elővetemény — az utolsó előtti helyet foglalták el. A másik két járásban viszont, ahol szintén lucerna volt az elővetemény, de a búzatermesztés agrotechnikája magasabb színvonalon volt, a hozamok — a legjobb eiővetemányek után termesztett búzák hozamai után — a második helyre kerültek. A jó eredményt a fent említett agrotechnikai kívánalmak betartása révén érték el. Nem kívánom felsorolni, hogy milyen kieséseket könyveltek el a gyengébb eredményt elérő három járásban, de azt hiszem mindenki számára világos, melyik a helyesebb út. A kaszálás és feltörés helyes idejét tehát úgy kell meghatározni a lucernánál, hogy aránylag kis szónatermés-klesés mellett a legjobb elővetemény-hatást tudjuk biztosítani, ami a sikeres búzatermesztés szempontjából feltétlenül szükséges. Prof. Dr. Dr. h. c. Ing. Frideczky Ákos DrSc Korszerű ciszternáskocsik takarmánykeverékek szállítására Miért épülnek lassan a gabonasilók? Most, amikor ígéretesen szép a határ és sárga repcetáblák jelzik az aratás közeledtét, nyakunkba akasztottuk úti tarisznyánkat, ős három kerületbe látogattunk el abból a célból, hogy megállapítsuk, lesz-e elegendő raktár az új kenyérnek való raktározására. Érdeklődtünk a mezőgazdasági ellátó és felvásárló vállalatoknál a raktározás gondjairól. A terepszemle nem a legjobb eredménnyel zárult. A számtalan kérdés és válasz után az eredményt úgy summáztuk, hogy az ellátó és felvásárló szervek vagy üzemek idén is „ég alatti“ raktározással oldják meg a problémát. Vagyis felhasználnak minden betonozott teret, a betonozott utak egy-egy részét a gabona szárítására, és ponyvával takarva ideiglenes raktározásra. A lévai Járásban még a laktanyában levő betontéren is gabonát raktároznak majd. Ezek a raktározási módok azonban csak idényjellegűek, részmegoldások, és a raktározási problémák után csak akkor tehetnénk pontot, ha üzembe helyeznénk a már jó pár évvel ezelőtt megkezdett gabonasilőkat. Csakhogy ezek úgy épülnek, mint a Luca széke és amolyan „nem akarásnak nyögés a vége“ módra megy a munka. Az építési munkák elhúzódása, a lemaradás miatt látogattunk el több gabonasilóba. Léván három felhőkarcoló fogadott. Nagyon helyesen a takarmánykeverő mellé épültek, hogy kellő mennyiségű szemesfélét biztosítsanak a keverékek készítéséhez. Azonban kissé szokatlannak, tervszerűtlennek véljük, hogy három siló Is van egy helyen. Jozef SpiBiak, a terményforgalmi vállalat igazgatója, látva szemünkben a kérdőjelet, maga Is egyetértve velünk, korholja a túlzott központosítási törekvést és a túlkapások közá számítja, hogy a silók mind Ide kerültek, mert így lényegesen megnövekedett a gabonaszállítás költsége. A három silót arányosan helyezhették volna szét a járásban a termőterületeknek megfelelően. Azonban ezen már nem lehet segíteni. Most minden erővel arra kell törekedni, hogy a drága épületekbe minél hamarább gabonát raktározhassanak. Erre nagy szükség lenne, mert jelenleg az efsz-ek raktáraiban megközelítőleg 2200—3000 vagon gabonát raktároznak, pedig erre ezeknek az üzemeknek Is szükségük lenne. A járásban jelenleg mintegy 2000—2400 vagon gabonának nincs helye, és a már említett módon majd betontereken ponyvával befödve raktározzák egy részét. Egyszerre elmúlna a gond, hogyha a silók kapui teljesen megnyílnának, mert most az egyik még csak részlegesen működik, a harmadikba meg talán csak jövőre, kerül szemes. Tény, hogy a munka lassan halad. Egyrészt azért, mert kevés a szerelő, másrészt azért, mert a három silót nem egyszerre kezdték építeni, és ezért nem lehetett jobban kihasználni a szakembereket és a gépeket. A lévai (Levice) után Szlovákia déli részén még több siló építését szemléltük meg. Losoncon (LuCenec) Is rossz kép fogadott. Lassan megy az építkezés, az új Iroda és szociális helyiség meg úgy néz ki, mint egy elhanyagolt Istálló. Ilyen drága épületet bizony jobb karban tarthatnának. A HARMADIK LUCA SZÉKE a pelsőcl (Pleálvec) siló. Még 1986 októberében kezdték építeni. A tervek szerint már 1969-ben üzembe kellett volna helyezni. Azonban még a múlt évben is alig építettek rajta valamit. Az év elejétől Idén 15 ember „lézengett“ benne. A legutóbbi ellenőrzés következtében már a szovjet katonákat hívták segítségül, hogy meggyorsíthassák a munkát. A lemaradást tetézi, hogy az alap mellett felfakadt a talajvíz, mégpedig olyan erővel, hogy állandóan két-három motoros szivattyúnak kel szívni a vizet, mert ellenkező esetben megrongálódhatna az alap. Valóságos ingoványra épült ez a hatalmas épület. Pelsőcön ezt mindenki tudta és tudja. Mégis ode\ helyezték. Állítólag a Sajó medrét majd elhelyezik onnan. De kérdés, hogy mikor? Valószínű, hogy Pelsőcön leit volna máshol is hely ilyen gigantikus építkezésre. A munka bizony itt csigalassúsággal folyik. Mostanában az egész járásban sem találnak már 15 embert az építkezéshez, és félő, hogy még a jövő évben sem tárolhatnak a silóba gabonát. A mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalat dolgozói már nem hisznek az ígéretekben, és ha egy-egy határidőt az építők nem teljesítenek, a gutaütés kerülgeti őket. Bizony Szlovákla-szerte, kőrútunk alkalmából és az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a gabonasilők építésére a felsőbb szervek sem fordítanak elég gondot és a tapasztalatok alapján úgy véljük, hogy ezzel a problémával már kormányszinten kellene foglalkozni, mert egyrészt a befejezetlen építkezések nem fizetik Idejében vissza a beruházást, másrészt egyre több gabonát termelünk és a raktározási gondok Is természetesen egyre nagyobbak lesznek, ha nem helyezzük Időben üzembe a félkész gabonasilőkat. A SOK ROSSZ TAPASZTALAT kissé minket is rossz kedvre hangolt, és nagyon megörültünk, amikor végre Liptovský Mikuláson megláttunk egy raktározási és takarmánykeverő komplexumot. Kellemes érzés volt járni a duruzsoló gépek között a gabonasllóban és a takarmánykeverőben Is. Nagyszerűen és ésszerűen összekapcsolták a gabonasllőt a takarmánykeverővel ős hozzáépítettek még két, egyenként 120 tonnás fémtartályt, amelyekbe vasúti kocsikból fújatják a meszet és clszternás kocsikkal szállítják egyenesen a mezőre. A gabonához és a mészhez emberek nem nyúlnak, mert az összes rakodási folyamatot gépesítették. A keverékeket gép csomagolja papír és műanyagzsákokba, és futószalag szállítja egyenesen a gépjárművekbe. A múlt évben már 150 vagon Ömlesztett keveréket ciszternákban szállítottak a mezőgazdasági üzemekbe. Ez a mennyiség kevés, egyrészt azért, mert a mezőgazdasági üzemek még nem rendelkeznek elegendő raktárral ömlesztett állapotú keverékek raktározására, másrészt azért, mert az üzem sem tud optimális mennyiségben ömlesztett módon szállítani takarmánykeveréket, mert a berendezések ezt nem teszik lehetővé. A jövőben tehát a takarmánykeverők építésekor figyelembe kell venni, hogy a legolcsóbban ömlesztett állapotban szállíthatjuk e keverékeket és ennek megfelelő berendezéseket kell beépíteni. A zsákba-csomagolás ugyanis elég drága és sok fizikai munkát igényel. Ebben a korszerű üzemben kifogásolták azt Is, hogy a darálók teljesítőképessége nem felel meg a követelményeknek. így nem lehet fokozni megfelelően a termelést. A komplexum azonban már most is nagyon gyümölcsöző. Megtérül a 27 millió koronás befektetés, hisz a mezőgazdasági üzemek Jő minőségű (13 féle) keveréket kapnak. Amíg a múltban öreg malmokban évente csak 260 vagon keveréket készítettek, a múlt évben már 2350 vagont, Idén előreláthatólag 2450 vagonra emelkedik a teljesítmény, de a jövőben kétműszakos üzemeltetés esetén 4000 vagon keveréket Is készíthetnek évente. A Liptovský Mtkuláš-1 példa azt bizonyítja, hogy nagyon áldásos dolog takarmánykeverő üzemek létesítése gabonasiló szomszédságában, mert így megfelelő mennyiségű nyersanyagot raktározhatnak a keverékek készítésének és így biztosítják a zavartalan üzemeltetést. Bárcsak minél több Ilyen raktározásl-takarmánykészítö egységünk lenne már! A cél érdekében tehát meg kellene gyorsítani a gabonasllók építését egyrészt a felsőbb szervek, másrészt a járási szervek segítségével. Balia József Lassan épülnek Léván a gabonasilők