Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-29 / 21. szám

1971. május 29. SZABAD FÖLDMŰVES fegyelmi eljárások a szövetkezetekben Azok a büntetések, amelyeket az egységes földművesszövetkezetek a munkafegyelem megsértése miatt indított fegyelmi eljárások nyomán ki­szabhatnak az 169/1964 számú törvénygyűjtemény 14. cikkelyének 1.—5Л bekzedésében vannak felsorolva, és bennfoglaltatnak a szövetkezetek mintaalapszabályzatában is. Tehát minden olyan büntetés, amely túllépi az említett törvényben meghatározott kereteket, ellentétben van az ér­vényben levő jogszabályokkal. A munkafegyelem megsértéséért a szövetkezet az alábbi büntetéseket szabhatja ki: 9 szigorú megrővást abban az esetben, amennyiben a többszöri figyel­meztetés nem segített, 9 a taggyűlésen foganatosított nyilvános dorgálást, 9 jutalomcsökkentést (prémium) 100 korona erejéig, 9 kevésbé jövedelmező munkakörbe való áthelyezést, 9 funkcionáriusok esetében az alapjavadalom (fizetés) 10 °/o-ig való csökkentését három hónapig terjedő időszakra, 9 a funkcióból való ideiglenes vagy végleges leváltást. A szövetkezetek mintaalapszabályzata 15. cikkelye 4. bekezdésének ér­telmében kizárható a szövetkezetből az a tag, aki rendszeresen és veszé­lyes mértékben megsérti a szövetkezeti fegyelmet, a kisebb fegyelmi eljá­rások nem változtattak magatartásán, s ha tudatosan, ellenséges szándékkal megkárosította az államot és a társadalmat. A szövetkezetből való kizárás a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos büntetések legmagasabb foka. A helyes módszer az, ha a szövetkezet egy fegyelmi eljárás következ­ményeként csak egy büntetést ró ki. Persze ez nem jelenti azt, hogy a büntetések kiszabásakor az első fokozatból kell kiindulni. Tehát a bün­tetések nagyságának mindenkor összhangban kell lenni az elkövetett ki­hágás jellegével. A fegyelmi büntetések mellett vagy azok helyett a szövetkezeti tagtól megvonhatok a kulturális és szociális alapból való juttatások. Olyan jut­tatásokat azonban nem lehet megvonni, amelyekre a szövtekezeti tagnak a törvényes előírások értelmében joga van. A kulturális és szociális alap­ból való részesedés főleg olyan esetekben vonható meg, ha a szövetkezeti tag a saját hibájából nem dolgozza le a taggyűlés által meghatározott munkanapok mennyiségét. Mint már azt az előző cikkeinkben is megjegyeztük: a fegyelmi bünte­téseket el kell különíteni a kártérítési kötelezettségtől. Tehát a fegyelmi eljárás nem mentesítheti a szövetkezeti tagot az általa okozott kár meg­térítése alól. Néhány szót arról, hogy milyen esetekben lehet fegyelmi eljárást indí­tani és büntetéseket kiszabni? A munkafegyelem megsértéséért, a rosszul végzett munkáért amennyi­ben a szóbeli figyelmeztetés nem segített. Ebben az esetben azonban óva­tosan kell eljárni, mert a rosszul végzett munkáért nem minden esetben helyes fegyelmi eljárást indítani. Ugyanis a munka jutalmazásának szocia­lista elve értelmében a rossz munkáért nem kell munkabért fizetni. Erre feljogosítja a szövetkezetei az a körülmény, hogy a munkabérek pénz­eszközeit a szövetkezeti tagok hasznos munkája hozza létre. Ezért logikus, hogy az olyan rossz munkáért, amely a szövetkezetnek semmi hasznot nem eredményez, senki nem tarthat igényt munkabérre. A munkabér megvonásáról a felelős csoportvezető stb. javaslata alapján a szövetkezet vezetősége dönt. Ilyen esetekben azonban a szövetkezeti tagot tájékoztatni kell a munkabér megvonásának okairól. A mindennapi gyakorlatban azt a módszert alkalmazzák, hogy a rosszul végzett munkát a szövetkezeti taggal helyrehozatják, de a munkafolyamat minőségi szinten való megismétléséért munkadíjat nem kap. Abban az esetben, ha a munkafolyamat megismétléséhez technikai eszközöket (gé­pek stb.) is igénybe kell venni, s így a bizonyos munkával járó anyagi ráfordítások összege a duplájára emelkedik, a szövetkezetnek jogában áll a rossz munkával járó költségeket megtéríttetni. Ilyen esetekben a 'Mun­katörvénykönyvben léfektetett alapelvek szerint kell eljárni, tekintettel arra, hogy a szövetkezetek jogi normái az ilyen kérdések megoldásával nem foglalkoznak. A szövetkezetek funkcionáriusai kötelesek saját szakaszukon megköve­telni a munkafegyelem betartását. Ellenőrizniük és értékelniük kell az elvégzett munka mennyiségét és minőségét, s meg kell teremteniük a munkatermelékenység növekedésének, valamint a balesetek kizárásának előfeltételeit. Mivel a munkafegyelem betartásának alapelvei általános iellegűek, szükséges, hogy azokkal összhangban a szocialista szervezetek konkrét munkarendet is készítsenek. A szövetkezetek részére a munka és tárgyalási rend kidolgozásához kiinduló pontként szolgál az a minta, amit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adott ki. A munka ás tárgyalási rendet — amely kötelező a szövetkezet minden dolgozójára — a szövetkezeti taggyűlés hagyja jóvá. A szövetkezet alkalmazottjaira a Munkatörvénykönyv munkafegyelmi •kérdésekkel foglalkozó szabályai vonatkoznak (72.—82. §). A Munkatörvénykönyv körvonalazza a dolgozók és vezető személyisé­gek kötelességeit, s aki azokat nem tartja be, vét a munkafegyelem ellen. \ vezető dolgozóknak többek között feladatul adja azt is, hogy nevelő tatást gyakoroljanak beosztottjaikra abból a célból, hogy a helytelen cselekedetüket felismerjék és az okozott hibákat kiküszöböljék. Ha szemügyre vesszük a fegyelmi büntetéseket látjuk, hogy azok egy­részt erkölcsi jellegűek (figyelmeztetés, dorgálás stb.), másrészt pedig anyagi természetűek (jutalommegvonás stb.). Tudatosítani kell, hogy a fegyelmi eljárás alapján kiszabott anyagi természetű büntetés nem men­tesíti a szövetkezeti dolgozót az okozott kár megtérítésének kötelezett­sége alól. Helytelen tehát az a gyakorlat, amit több szövetkezetben rend­szeresen alkalmaznak, vagyis helytelen az, ha a fegyelmi eljárás követ­keztében kirótt anyagi jellegű büntetés mellett nem igénylik az okozott kár megtérítését. JUDr. Michal Durdiak A peredt JTeSedíkovo) utca, a házak előtt park-szegély A szövetség legközelebbi feladatairól Nemrég írtunk arról, hogy a Szö­vetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége a Felügyelő Bizottsággal karöltve Nyitrán (Nitra) tartotta plé numiilését, megtárgyalva a legutóbbi gyűlés óta (1969 november) össze­­gyülemlett létfontosságú kérdéseket. Szó esett a legközelebbi feladatokról is, amelyről itt adunk számot. Ami a Szövetség legközelebbi fel­adatait illeti, bizonyára nem fontos külön kihangsúlyozni, hogy a továb­bi működésének alapját és előfeltéte­leit a párt legfelsőbb szerveinek azon megállapítása képezi, mely szerint a Szövetség megalapítását úgy kell ér­telmezni, mint a pártpolitika érvé­nyesítését a szövetkezeti földművesek irányában s mely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a párt a Szövetség se gítségével valósítja meg politikáját az efsz-ekben és falvainkon. A Szö­vetség társadalmi-politikai jelentősé­gét a Nemzeti Frontban elfoglalt he­lye is alátámasztja. A Szövetség, mint társadalmi-érdek­védelmi szervezet, hogy kiválthassa tagjainak érdeklődését, teljesíthesse társadalmi küldetését, szükséges a járási bizottságok munkáját színvo­nalasabbá tenni, a szövetkezetekkel még inkább szilárítani a kapcsolato­kat. Ehhez első lépés: a járási mező­­gazdasági társulások, illetőleg mező­­gazdasági termelési igazgatóságok mellett egy-egy jó szervezőképességű ember kijelölése, aki biztosítja a Szö­vetség feladatainak végrehajtását a Szövetség járási bizottságai részéről. Ennek a szervezőmunkásnak a tevé­kenységét a Szövetség Központi Bi­zottsága irányítja. További munkaerő pedig az üdültetési-gyógykezeltetési ügyeket intézné. Azokat a feladatokat, amelyeket az SZLKP és a CSKP kongresszusai tűz­nek a Szövetség elé, a Szövetség Köz­ponti Bizottsága rendszerbe foglalja, s megjelöli a feladatok teljesítésének határidejét. Ezekről az elképzelések­ről tájékoztatja majd az elnökség a tagokat, a járási bizottságokat és az előkészítő bizottságokat. (jp) SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI Ft SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGI? Egy járás versenymozgalmának eredményei £ ~A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének já rási bizottsága segíti a kezdeményezőket £ Az Mez 'CéiA-nű­­zés: járási méretben 3100 liter tejátlag £ A járási legjobbaк £ 'Háromhónapos tanfolyamok munkabiztonsági technikusok részére £ Munkaruhák és védőeszközök félmillió korona ér­tékben £ Háromsz'ázhat szövetkezeti tag üdülésen, ebből 36 külföldön £ Huszonkétten gyógyfürdőkben £ A galántal járás szövetkezeteinek képviselői Hidaskürtön (Mostová) tar­tották értekezletüket, amelyet a ha­zánk szovjet hadsereg általi felszaba­dításának 25. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny győzteseinek emlékérem-átadása tett még ünnepélyesebbé. R. MesároS mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségé­nek központi küldöttje beszámolójá­ban megköszönte mindazok áldozatos munkáját, akik a versenymozgalom kibontakozását szervező és termelő tevékenységükkel elősegítették. Kör­vonalazta az ötéves tervidőszak fel­adatait, majd a „MINDENKI SZOCIA­LISTA MÖDON“ mozgalom termelési­társadalmi szerepével foglalkozott. Zárszavában utalt arra, hogy a szö­vetkezeti parasztság mily nagy szol­gálatot tehet a szocialista munkaver­seny kiszélesítésével és tökéletesíté­sével, főleg a termelés színvonalának és hatékonyságának emeléséért, a munkás-panaszt szövetség megszilár­dításáért, ily módon Is kifejezésre juttatva a jubiláló CSKP iránti tiszte­letét. A járás szövetkezeteinek verseny­mozgalmáról és annak eredményeiről A. Varga mérnök, a járási mezőgaz­dasági társulás főüzemgazdásza nyúj­tott tömör áttekintést. Elöljáróban ki­emelte, hogy a járásban a gabonater­mesztés dominál, de nem kis gondot fordítanak a zöldségfélék, a gyü­mölcs- és szőlőtermesztésre is. Tavaly például búzából 32,5, árpából 36,5, kukoricából 49,5, cukorrépából 400, többéves takarmányokból 64,5 és sző­lőből 75 mázsát takarítottak be hek­táronként, járási átlagban. Az idén a múlt évi 2792 literes tej- 4átlagot 3100 literre akarják emelni. A malacszaporulat járási átlaga tavaly 15,5 darab volt, ám a lehetőségek jobb kihasználásával még lehet javítani. Mezőgazdasági nyerstermelésben a körtvélyesl (Hrušov) a legjobb 117 százalékkal, ugyanakkor a piaci ter­melésben is Körtvélyesé az elsőség, második a tősnyárasdi (Topoínica) és harmadik a kosúti (Košúty) szövet­kezet. A galántai járásban jelentős szerep hárul a postgraduális és az érettségi utáni továbbtanulásra: az előbbinek négy, az utóbbinak tizennégy a hall­gatója. A mezőgazdasági tanonckép­zésre 132 fiatal kötött szerződést, és 109 fiatalt pedig a kilencéves iskolák végzettjeinek sorából toborozták a szövetkezetekbe. A mezőgazdasági üdülőkben. Fürdői gyógykezelésen 22 szövetkezeti tag vett részt (Pöstyén, Trenőianske Teplice). Bár a tavalyelőttihez viszonyítva csökkent a múlt évi munkabalesetek száma (106), ettől függetlenül a to­vábbi csökkentés a cél. Evégett a munkabiztonsági technikusok számára három hónapos»: tanfolyamokat szer­veznek, s időszakonkéifr*-* szövetke zet többi tagjait is átiskoiázzák; . f gyelembevéve az egyes termelési sza­kaszok sajátos viszonyait, ugyaoak­­kor a rendszeresebb ellenérzéssel is a munkabiztonsági előírások, közle­kedési szabályok és egyéb óvintézke­dések betartására serkentik a dolgo­zókat. Most tekintsük át, melyik szövetke­zet miben jeleskedik? A gabonater­mesztésben a peredi (Tešedíkovol szövetkezeté a győzelmi pálma (48 q/ha), nyomában a körtvélyesi (44,5 q/ha), és harmadik a zsigárdi (Žiha­­rec) szövetkezet: 43 n/ha. Cukorrépa­­termeszteshen a sellyei, a hidaskürti és a deák! szövetkezet (Šaľa. Mosto­vá, DiakíviTé) jeleskedett. Marhahús­­teremTésben is a körtvélyesiek reme­keltek az elmúlt évben, viszont ser­téshústermelésben a hídaskürtiek bi­zonyultak legjobbnak. S kik a legjobb tejtermelők? Kétségkívül a Janovcei EFSZ, nyomában a kosúti, majd har­madik a sellyei szövetkezet. Tojás­termelésben a három legjobb: a szenc­­királyfai (Králové pri Senci), a sók­­szelőcei (Selice) és az egyházi (Kos­tolná pri Dunaji) szövetkezet. A legjobb kollektívák: a tejterme­lésben a hidaskürtí fejő-kollektíva I. Molnárává vezetésével. A legkiválóbb Virágoskert? Nem! A Vágai EFSZ gazdasági udvara üzemek 12 középiskolai és 12 főisko­lai végzettségű fiatallal frissítették fel szakkáder-állományukat. De a munkaerők szociális és egész­ségügyi problémáival is tö.ődnek a járásban —, a Szövetség járási bi­zottságának közreműködésével. Ta­valy például 306 szövetkezeti tag vett részt különféle üdüléseken, kö'.ülük 36-an Romániában, Bulgáriában és a Magyar Népköztársaságban. S a nyárt szünidő alatt a szövetkezeti tagok 106 gyermeke töltött néhány kelle­mes hetet pionírtáborokban, ifjúsági szarvasmarhagondoző-csoport a nád­szegi (Trstice), élen Boros Rudolffal. Viszont a legjobb sertésgondozó-cso port a körtvélyesi, Ián Bielik vezeté­sével. Végül a legjobb tyúktenyésztők a szenckirályfaiak, vezetőjük S. Tűt hová. Egy pontként szerepelt a szocialis­ta munkaversenyben a munkakörnye­zet szépítése, a munkakultúra fejlesz tése is. Az 1970. év első felében a vá­gai, Pusté Sady-i és az abrahámi szö­vetkezet iparkodott a legjobban. A második félévben a szelőcei került az első helyre, második lett a deáki, har madik pedig a peredi szövetkezet. Ezzel kapcsolatban Takács Vilmos a járási mezőgazdasági társulás ver senyfelelőse a következőket mondot­ta: „Járásunk szövetkezetei a verseny keretében 23 km beton- és aszfaltutal építettek, 3000 négyzetméter virág ágyást létesítettek a gazdasági udva rokban és egyéb munkahelyek kör­nyékén, kiültettek 1700 gyümölcsfát és díszcserjét, 8 szövetkezeti lakás­­egységet, egy fürdőt, 11 mosdót és öltözőt rendeztek be, illetve építettek és mintegy félmillió korona értékű munkaruhát és védőeszközt vásárol­tak.“ Ina. Jozef Brokeš

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents