Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-29 / 21. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. május 29. A marxista világnézet kialakításáért BESZÉLGETÉS PRESINSZKY LAJOS ELVTÄRSSAL, A DUNASZERDAHELYI MARXISTA-LENINISTA MAGYAR NYELVŰ ESTI EGYETEM IGAZGATÓJÁVAL Dunaeperjesen — (Jahodná) az üdülőben három napig vendégeskedtek a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság mellett működő magyar nyelvű marxista esti egyetem harmadéves végzős növendékei. Igaz, gondterhelt vendégeskedés volt ez, mert 60 hallgató a június 8-i államvizsgákra készülve magas szintű előadásokat hallgatott és az összpontosítás alatt átesett a legnehezebb vizsgákon. Mert bizony most igazi vlzsgaláz van ezen az iskolán. Már az összpontosítás előtt 130 hallgató tett záróvizsgát tudományos kommunizmusból. Az összpontosításon sok ismerős arccal találkoztam, akik a társadalmi élet különböző szakaszain dolgoznak a dunaszerdahelyi, a galántai és a lévai járásban, de még a losonci járásból is akadt egy-két hallgató, ami azt jelenti, hogy a dunaszerdahelyi központ majd egész Dél-Szlovákiára kiterjeszti tevékenységét. Presinszky igazgató elvtársnak is ezzel kapcsolatban tettem tel az első kérdéseket. — Igazgató elvtárs, milyen előzmények után jött létre a dunaszerdahelyi központ? — A dunaszerdahelyi és a galántai járásban a szlovák nyelvű esti egyetem mellett már 1960-tól működött magyar nyelvű oktatás. A galántai két osztályt az átszervezés után, 1967-ben csatoltuk a dunaszerdahelyi központhoz, mégpedig abból a szempontból, hogy itt tudunk legtöbb magyarul beszélő, megfelelő felkészültséggel rendelkező előadót biztosítani. — Ez a szempont a jövőben is érvényesül?! — Igen. És ezt figyelembe véve vannak olyan elképzelések, hogy iskolánk tevékenysége a jövőben egész Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeire kiterjed, vagyis iskolánkba járnának az összes magyar nyelven tanulni akaró tanulók. Persze, ez nem jelenti azt, hogy minden előadást a dunaszerdahelyi járásban hallgatnának meg, továbbra is működnének, a lehetőségek szerint, magyar nyelvű osztályok az egyes járásokban. Ez a módszer eddig is bevált, és nem ütközött nagyobb nehézségekbe. Az osztályok vezetői igen jó munkát végeznek. A galántai Járásban Poszpis József elvtárs, a lévai járásban Grébner Gyula elvtárs, az érsekújvári járásban pedig Balia Lajos elvtárs az osztályfőnök. Ezeknek igen sokat köszönhetünk, mert jól szervezik az előadásokat, és olykor maguk is előadnak, még az iskolán kívül is. Poszpis elvtárs például 23 előadást tartott a pioníroknak. Egyedül a lévai járásban idegenkedik a járási pártbizottság állandó magyar nyelvű osztály létesítésétől, pedig a hallgatók fele magyar és szívesen sajátítaná el anyanyelvén a marixsta-leninista tanokat. — Hány hallgató jár Jelenleg az iskolába? — Elég népes a táborunk, hisz a hároméves tanfolyam keretében 230 hallgató látogatja az előadásokat. Ezek többnyire elvégezték az egyéves előkészítő tanfolyamot és csak azután láttak hozzá a magasabb szintű tanuláshoz. Az előkészítő tanfolyamokon lényegében kiválogatjuk a jövendő hallgatókat. — Milyen a hallgatók szociális összetétele? — Többnyire vezető beosztásban levő egyéneket tanítunk, vagy pedig olyan kádereket, akikből propagandisták lesznek. Vannak közöttük főiskolások, technikai káderek, mesteriskolások és néhányan olyanok, akik csak alapfokú iskolát végeztek, azonban ennek ellenére sikeresen megbirkóznak a tananyaggal. Célunk, hogy a megfelelő szakképzettséggel rendelkező vezető kádereknek ez oktatás folyamán kialakítsuk a helyes marxista-leninista alapokon nyugvó társadalomszemléletét. A tervek szerint lényegében a jövőben minden főiskolás átmegy egy ilyen iskolázáson, hogy jobban betölthesse funkcióját. Ugyanis, amint ismeretes, a megfelelő szakképesítéssel rendelkező egyének többnyire társadalmi funkciót is betöltenek, és nem mindegy, hogy milyen szellemben nevelik a hozzájuk beosztott dolgozókat.. Jó politikai munkával jobban tudják serkenteni a dolgozókat a minél eredményesebb termelőmunkára. — Nézete szerint milyen segítséget nyújt az iskola a hallgatóknak jövendőbeni munkájukhoz? — Az iskolázás első részében megismertetjük velük a marxista klaszszikusokat, a nemzetközi munkásmozgalomban a múltban ás a jelenben előforduló ideológiai irányzatokat. A második részben igyekszünk összekapcsolni az elméletet a gyakorlattal, mégpedig oly módon, hogy a társadalomban mutatkozó jelenségeket egy-egy elméleti tézissel hozzuk összefüggésbe. A harmadik részben jó pedagógiai módszerrel igyekszünk fejleszteni a hallgatók logikus gondolkozását, a helyes logikus beszédet, ami igen fontos egy vezető beosztású dolgozónál. Az emberek megközelítése, a velük való helyes bánásmód sokszor igen nagy eredményeket hoz. — Milyen a tantestület összetétele? — Természetesen mindannyian pedagógusok és megfelelő főiskolai képesítéssel rendelkeznek. Jómagam történelem-földrajz szakos vagyok, Dudás Kálmán elvtárs, a Nyugat- Szlovákíai Kerület Pártbizottság ideológiai osztályának dolgozója, aki szintén előadásokat tart nálunk, fizika-számtan szakos, Onódy elvtárs á Nyltrai Magyarnyelvű Pedagógiai Főiskoláról ismert előadó, kitűnő filozófus. De említhetnénk Tóth mérnök elvtársat és még jőnéhányat, akik mind, mind megfelelő szinten oktatnak és természetesen vizsgáztatnak. — Ha már itt tartunk, elégedett a hallgatók színvonalával? — A vizsgaeredmények jók, ámalaposabb felkészültség esetén még jobbak is lehetnének. Ugyanis az igények egyre nőnek és ma már nagyon meggondoljuk, hogy milyen jegyet adjunk a hallgatóknak. Sokszor főiskolát végzett egyének is rossz jegyet kapnak, mert nem készülnek rendszeresen, lelkiismeretesen a vizsgákra. Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy a termelésben dolgozók többnyire nagyon helyesen tudják gyakorlati példákkal bizonyítani az elméleti feltételezéseket, definíciókat és természetesen ennek eredményeként Jó jegyet kapnak. Az interjú után elbeszélgettünk pedagógusokkal, üzemvezetőkkel és más fontos társadalmi poszton lévő dolgozókkal. Mind azt mondták, hogy az iskola sokat segít munkájukban és a jelenségeket logikus gondolkozással, a marxizmus-leninizmus szemszögéből tudják megítélni, és ezért nem sajnálják az itt eltöltött időt. Molnár János elvtárs, a Kissallói (Тек. Lužianky) EFSZ elnöke Ipolyságon végezte el a mezőgazdasági középiskolát, de úgy érezte, hogy funkciója betöltéséhez a társadalmi tudományok elsajátítására is szüksége van. Ezért jelentkezett az iskolába. Még eredményesebben akarja vezetni a közös gazdaságot. Pakusza Lajos, a Nagysallói (Тек. Lužany) EFSZ elnöke is Ipolyságon végzett, de ő is érezte a továbbtanulás szükségességét, hogy a jövőben még eredményesebben dolgozhason. Gáiik Józsefben, az Ipolyviski (Vyškovce nad Ipfom) EFSZ elnökében az Iskola felébresztette a tanulási vágyat és befejezése után mezőgazdasági szakiskolát akar végezni. A dunaszerdahelyi esti egyetem tantestülete a legjobb pedagógiai módszerek bevezetésével küzd a tanulók marxista világnézetének kialakításáért. BÁLLÁ JÖZSEF Ünnepségek a kosúti sortüz 40. évfordulóján Negyven évvel ezelőtt, 1931. május 25-én, pünkösd hétfőjén egy mátyusföldi faluban, Kosúton (Kogúty) csendőrtűz dördült és kioltotta három nincstelen földmunkás, Zsabka Sándor, Gyevát János és Turzó István életét, és a tragédia alkalmából többen megsebesültek. A kosúti sortűz előzményeiről az évfordulók alkalmából sokat írt a sajtó, riporterek keresték, kutatták a véres események okát, előidézőjét. Tanulmányok, elemzések, riportok, beszámolók, versek, színművek elevenítették fel az eseményeket. A, tragédia előidézője tömören a nyomor volt. A részletek már csak következmények. Ha figyelembe vesszük, hogy a földmunkások Kosút környékén akkoriban naponta csak hét koronát, a nők pedig hat koronát kerestek, az uradalmi cseléd havi járandósága pedig csak hetven korona volt, úgy ehhez nem kell kommentár. Súlyosbította a helyzetet, hogy még ez a kereset sem volt biztosítva minden nap. mert sokan kerestek heti 16 koronát vagy még ennél Is kevesebbet. Azért is küzdeni kellett, hogy a földmunkások munkához jussanak. Nem volt akkoriban a munkásoknak biztos munkalehetőségük, például a „cukorbárók“ is minden évben felbontották a munkásokkal a kollektív szerződéseket. Minden évben újra kellett kezdeni a munkáért és a nagyobb munkabérekért folyó harcot. Az 1931-es évben a galántai járásban is földművessztrájkot szerveztek. A harc eredményes volt, mert utána 30—40 százalékos béremelésre került sor. A földmunkások, a nincstelenek eredményes harca természetesen nem tetszett a kizsákmányolóknak, a cukorgyár tulajdonosának, a földbirtokosoknak, és ezért arra vártak, hogy alkalomadtán visszavágjanak. Lényegében az eredményes sztrájk miatt folyt vér Kosúton. Mivel a galántai járásban győztek a sztrájkmozgalmak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Bratislavai Központi Irodája elhatározta, hogy népgyűlésen ismertetik a sztrájk eredményeit. Azonban a népgyűlést sem Galántán, sem Diőszegen nem engedték meg. Ezért a szervezők úgy gondolták, hogy a népgyülést Kosúton tartják meg. A részletek már ismretek. A tömeg összegyűlt, és amikor Major István elvtárs kommunista képviselő szólni akart a néphez, Jánošík csendőrfőhadnagy kijelentette, hogy a gyűlés be van tiltva. Major elvtárs kérte a főhadnagyot, hogy legalább zártkörű gyűlésen beszélhessen. Azonban ekkor már lesújtott a kardlap, és Major elvtárs porba hullt. A fiatal Zsabka Sándor föl akarta emelni, de annak csendőrszurony oltotta ki az életét. A sortüz következtében meghalt Gyevát János és Turzó István is. Sebesült, vérző földmunkásokkal teltek meg a kórházak, ahol még rendes kezelésben sem részesültek. ★ A szomorú pünkösd hétfő negyvenedik évfordulóján Kosúton kétnapos ünnepséget tartottak. Szombaton szlovák és magyar nyelvű ünnepi beszédek után hivatalos küldöttségek megkoszorúzták Zsabka Sándor, Gyevát János és Turzó István munkásvértanúk díszőrséggel körülállt sírhelyeit. Szintén megkoszorúzták Major István Kosút főterén álló emlékművét, majd egy emlékmű alapkő letételére került sor. A Galántai Járási Pártbizottság ünnepi ülést tartott, amelyen Ivan Knotek, a jpb titkára tartott beszédet. A kosüti kommunisták nevében Kugler János, a Kosúti Állami Gazdaság Igazgatója és Molnár Sándor emlékezett az eseményekre. Vasárnap reggel hatalmas manlfesztáció volt, amelyen Ján Janik, az SZLKP KB titkára és Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja mondott ünnepi beszédet. Mindketten kiemelték a kosúti kommunisták hősies harcának jelentőségét. A beszédek elhangzása után a szlovák békebizottság elnöksége Csehszlovák Békedíjjal tüntette ki a községet. Felújítottuk a párt marxista-leninista jellegét és társadalmi vezető szerepét Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határozata kitűzi a feladatokat politikai, társadalmi és a gazdasági élet szakaszán egyaránt. A határozat világosan megszabja a teendőket, és hosszabb távra a fejlődés irányát. A politikai rész elemzi a múltban elkövetett hibákat, többek között leszögezi, hogy az 1968—69-es évben a szocialistaellenes, jobboldali, opportunista erőknek sikerült megbontaniok a szocializmus építésének folyamatát és olyan helyzetet teremtettek, amelyben csakis a szpcialista szövetségesek internacionalista segítségével lehetett megőrizni a munkásosztály és a többi dolgozók politikai hatalmát és megvédeni a szocialista vívmányokat. A határozat ezután megállapítja, hogy a CSKP KB 1969 májusi plenáris ülésén kitűzött Irányelveket, amelyeket Szlovákia viszonyaira aplikáltak, sikeresen teljesítettük. Felújítottuk a párt marxista-leninista jellegét és társadalmi vezető szerepét. A határozat'leszögezi, hogy a párt szerepének egyre nagyobb fokú érvényesítése komoly eredményeket hoz, mind a politikai életben, mind gazdasági szakaszon. A múlt tapasztalatain okulva a határozat felhívja a pártszervek figyelmét, hogy fontos tisztségekbe, általában az államapparátusba, szocializmushoz hű embereket helyezzünk, akik mind politikai, mind szakmai tekintetben biztosítani tudják a CSKP politikájának megvalósítását. Természetesen a határozat foglalkozik az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelv-javaslattal is, amelyet végső fokon a CSKP XIV. kongresszusa hagy jóvá. Ezzel kapcsolatban nagyon reálisan fejtegeti a haladás útját. Hangsúlyozza, hogy Szlovákia gazdaságfejlesztésének fő forrása a meglevő termelési tényezők intenzív kihasználásában, a nyersanyag, az anyag és az energiaforrások maximális értékesítésében rejlik. Ez részleteire bontva azt jelenti, hogy Szlovákia gazdaságának fejlődésében strukturális változásokra kerül sor. A tervek szerint a Szlovák Szocialista Köztársaság nemzeti jövedelme mintegy évi 7,2 százalékkal növekedne, és fokozatosan kiegyenlítődne a gazdasági fejlődés a cseh országrészek és Szlovákia között. Ennek érdekében az ipari termelés mintegy 56—57 százalékkal növekedne. Általában Szlovákiában gyorsabb ütemű a fejlődés az iparban és a mezőgazdaságban is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a termelés szintje magasabb, mint a Cseh Szocialista Köztársaságban, hanem inkább azt л ! célt szolgálja, higy ily módon elérjük a kiegyenlítődést. Hangsúlyozzuk, nem a termelés mennyiségéről van sző, hanem a termelés szintjéről. Tehát ugyanolyan gazdasági egység, ugyanannyi befektetéssel megközelítőleg egyforma szintet érne el a munka termelékenységében. A szlovákiai viszonyoknak megfelelően az ipar fejlesztésének súlya elsősorban a vegyi iparra és a gépiparra helyeződik. A vegyi ipar fejlesztése döntő láncszemének a petrokémiai ipart, a műanyagipart, a műrost- és a műtrágyatermelést kell tekinteni. Ennek igen örülhetnek mezőgazdasági dolgozóink, mert a tervek szerint a vegyi ipar fejlesztésének kövekeztében a jövőben mintegy 211 kg tiszta tápértékű műtrágya jut minden hektárra. A kohászat terén is komoly feladatok várnak ránk. Befejezzük a Kelet-Szlovákiai Vasmű építését, növeljük az acél- és fémlemezgyártást, főként a gépkocsiipar, az elektrotechnikai és az élelmiszeripar számára, növeljük az alumínium feldolgozást. Figyelemreméltó még, hogy a cellulózé és papírgyártásban növeljük a lombfa anyag hányadát, mert Szlovákiában jelentős mennyiségű ilyen nyersanyag van kihasználatlanul. Remélhetőleg nagyobb lesz a lábbeli választék is. Oj termelőhelyek építésével 49 millió pár cipőt gyártunk 1975-ig. A mezőgazdasággal is elég részletesen foglalkozik a határozat. A mutatók szerint 1975-ben a mezőgazdasági termelés az 1970-es évvel szemben 14—15 százalékkal, a piaci termelés pedig 23—24 százalékkal növekedik. Hogy ezt teljesítsük, ahhoz meg kell teremteni a feltételeket. Elsősorban a földalap termőképességének teljes kihasználásával, nagyobb hozamot nyújtó növények termesztésével, a kemizálással, a komplex gépesítéssel és minden olyan lehetőséggel, illetve intézkedéssel, ami a többtermelést szolgálja. A határozat kimondja, hogy fokozni kell az összpontosítást és a szakosítást, fejleszteni a kooperációs és az integrációs kapcsolatokat a mezőgazdasági, élelmiszeripari komplexum egyes láncszemei között, s a mezőgazdasági vállalatokat az egyes termelési tevékenységének és szolgáltatások céljából célszerűen kell egyesíteni. A hegyi és hegyaljai területek számára kell dolgozni és meg kell valósítani a szocialista termelési formákra való áttérés programját. A kongresszuson elfogadott határozat végeztéül Is leszögezi, hogy a tervfeladatok sikeres teljesítésének érdekében emelni kell az irányító és szervezőmunka színvonalát. Meg kell szilárdítani az ellenőrzés rendszerét, komplex voltát, és növelni kell tömegjellegét. Megállapítja, hogy bár az ötéves terv feladatai igényesek, de figyelembe véve a dolgozók munkaaktlvitásának növekedését, teljesíthetők. Szövetkezeti tagok! Gyermekuilíilési lehetőség A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége már harmad ízben szervez gyermeküdültetést a szövetkezeti tagok gyermekei számára. Tavaly 3500 gyermek üdült kül- és belföldön, az idén 4088 gyermek számára biztosított helyet pionírtáborokhan a Szövetség. Ezek a táborozások egyrészt lehetőséget nyújtanak az üdülésre, az önállóságra és a közösségi életre valé nevelésre, a külföldi pajtások, tájak megismerésére. Az idén 44 pionirtábor 12 központ jában nyílik mód a gyermeküdülte tésre. Ezek: Oravice, Martinské hole Chleb, Demänovai völgy — ODBOJ Lúčky, Kráíová Studňa — Hegyi Szál ló, Malino Brdo, Balatonföidvár. Ba latonszárszó, Fonyód (Magyar Népköztársaság), Belesik (Bulgária) és gyógykezeléssel egybekötött üdülés a légzószervi- és bőrbetegségben szenvedő gyerekek számára MIMICA gyermek-üdülő, Jugoszlávia. A táborozás turnusai 14—18 naposak. Egy üdülési (táborozási) butaló: Szlovákiában 950 korona, Magyarországra 1150 korona, Bulgáriába 2500 korona, Jugoszláviába 2470 korona. A hazai táborozás költségeiből 300, a külföldiből 400 koronát megtérít a Szövetség. Ez a kedvezmény a táborozó gyerekek számának 1,5 százalékára érvényes! Tájékoztatásképpen még annyit: a szlovákiai és a magyarországi táborozási lehetőség már kimerült. Lehetőség van még bulgáriai és jugoszláviai táborozásra, illetőleg üdülésre. Az érdeklődők minél előbb adják be kérvényüket a Szövetség járási bizottságához, vagy a járási mezőgazdasági társulás, illetőleg a járási termelési igazgatóság illetékes osztályára. Ing. E. Kiššákuvá
