Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-22 / 20. szám
Mit rejt a hiúz gyomra? Olyan mint a tigris. Gyönyörű bundája, hatalmas erdei macska. Hazánkban nem ritkaság. Leginkább a Tátrai Nemzeti Parkban és Kelet-Szlovákia erdörengetegeiben fordul elő. Sokan kistigrisnek is hívják, mások a Tátra tigrisének nevezik. Ismertebb a sivatag vadja, az igazi .tigris, mint az.„erdők réme, a sok mendemondával körülvett, félénk, óvatos, de nagy területet uraló legszebb ragadozónk, a hiúz. A tigrisről számos szakkönyvet Írtak. A prózairodalom sem feledkezik meg róla. Cirkuszban, állat ke rtekben szinte barátságos háziállattá idomítják. De nem is ez az érdekes, hanem az, hogy senkinek sem jut eszébe, hogy a róla alkotott kerteket, irodalmat vagy szakvéleményt kétségbe vonja. Ezzel szemben a hiúzról pn rázs viták folynak a vadászok körében, ellenkező nézeteket fejtegetnek az egyes vadászlapok. A hiúz az őzek hóhérja. Megöli a szarvast. Pusztítja a zergét. Üldözi a vaddisznó malacát. Pusztítja a szárnyasvadat. Legkedvesebb csemegéje a mókus__és így tovább sokasodnak az okok a hiúz irtásának igazolására. A vádak statisztikai kimutatásokat is tartalmaznak. Egyik a tátrai védett területről szól, mely szerint az 1954—1968-as évek közötti időben a szarvasok 19,6 százalékát (181 darabot a 925-ból J, az őzek 35,7 %-át (192 darabot 538-ból), a zergék 11,2 százalékát (56 darabot az 502-ből), a vaddisznók 2,2 százalékát f 1 darabot a 46- ból) pusztította el. A károkat ellenőrzik és a tényállást elég pontosan nyilvántartják, mert a visszamaradt vad csontjai és a nyomok bizonyítanak. A hiúz tette tagadhatatlan. De a kár mértéke ezekkel az adatokkal nem bizonyítható egészen meggyőzően, mert ki tudja megállapítani, hány áldozat betegség miatt, vagy anyja elvesztése után, árvaságban került a hiúz karmai közé. Az öregségről viszont a megmaradt trófeák beszélnek figyelmeztetően. Mikor a statisztikát végig olvastam, elszomorított az őzek sorsa. Egy szakember azt írta, hogy a legedzettebb, legszebb özeket nem kell félteni. Elmenekülnek előle. Az öregekért és a betegekért nem kár. Az egészséges, de gyengébb állatok más vidékre vándorolnak üldözőik elől. Főleg a legközelebbi mezőkre, erdőkbe, ahová a hiúz már nem jár. Megmaradnak tehát a szebb példányok. A gyérülés következtében több legelőhöz jutnak a növényevők, ami jobb szaporodást eredményez. A ragadozó pedig a sikertelen bajsza után kénytelen egyébbel is beérni, és szaporulata csökken. Az állatvilág a védett területeken így egyensúlyban marad. A nem védett vadászterületeken a vadászok feladata lenne a beteg és megöregedett vadak lelövése. De valljuk be őszintén, sok vadász inkább a kiváló állatok lelövésével igyekszik teljesíteni a tervet. És a gyógyító doktor, meg a tenyésztő szerepe megint csak a hiúznak jut. Maga a hiúz is becses vadász-zsákmány. Trófeája értékes. Aki megszerzi, nagyon vigyáz rá. Legjobb szakemberre bízza a bőr kidolgozását. F. Hlaváček brnői szakember régen figyeli a hiúz életét, megpecsételődött sorsát. Az utóbbi nyolc év alatt 34 elejtett hiúz bőrét preparálta, és pontosan feljegyezte mit rejtett a hiúz gyomra. Hat hiúz gyomrában szarvas-hús vagy szőr volt. háromban őzből származó hasonló maradványokat talált, egyben nyúl, nyolcban egér, három gyomorban madár, kettőben rovar, egyben róka maradványa, tizenegyben pedig semmi sem volt. Az egerek mellett még cseresznyemagot is talált. Az állatok súlyát is megmérte, ami 11 kilótól 32 kilóig terjedt. De ebből sem lehet egyéb következtetést levonni, minthogy a legerősebb hiúzok is fogyasztották az egereket, rovarokat és a gyengék is fogtak őzet vagy szarvast, bizonyára betegeket. A 34 blúzból 8 a rozsnyói (Rožňava) járásban került puskavégre. Ezek sorsa érdekelt jobban, mert elejtésük a szomszédban játszódott le, ahonnan hozzánk is ellátogat néhány példány. Egy a mi Felső Hegyünkben kapta meg a kegyelemlövést. A nyolc hiúz közül négynek volt üres a gyomra és a legtöbb egeret, szám szerint tizenhármat, szintén itteni hiúz fogott meg. Talán kevesebb errefelé az őz vagy a szarvas? Dehogy. Több mint másutt. A betléri völgyben (Betiiar) hiúzcsa páson tartózkodó özeket figyeltek meg a vadászolt, és még akkor sem riadtak meg. mikor a közelükben elment. Itt, ahol aránylag sok előfordul belőle, egyesek nem tartják olyan káros ragadozónak, mint másutt, ahol alig van belőle, vagy egyáltalán elő sem fordul. Ezzel magyarázható, hogy nem azoknak a nimródoknak a híre jár szájról szájra, akik lelövik a hiúzt, hanem azoké, akik megfogják. Igen idén Kerekes Lajos vadász és Zatri eh István erdész már hármat fogott ketreces csapdáim! a bárki hegyekben. Kettőt a vadász, egyet az erdész. Az utóbbi tíz év alatt a két bárkái (Borka) lakos huszonkét hiúzt jut'atott a brnői állatkertbe. Jó pénzt kaptak érte, de az állam is jól jár. mert a külföld drága valutával fizet a „tátrai tigrisért“. Nemcsak állatkertek részére vásárolják a ritka vadat, hanem nagy részüket olyan területeken engedik ki, ahol azóta hogy kipusztult, látják kárát. A Német Szövetségi Köztársaság is hazánkból vásárolt több hiúzt, hogy első nemzeti parkjában, a Bajor erdőkben meghonosítsa, ahol már régebben kipusztították. A medvét is tenyésztik. Hogy miért? A németek a szovjet szakemberekmondását idézték erre a kérdésre: „A hiúz és a medve az ember barátja“, védeni keli. De a farkas ősidőktől ellenség. Kíméletlenül pusztítsuk, ahol lehet. CSUR1LLA JÓZSEF Céllövő vadászversenyek 1971-ben A fegyveres vadászathoz szükséges kézügyesség megszerzése és sokrétű gyakorlása a lényege azoknak a különböző céllövő versenyeknek, amelyek rendezését a Szlovákiai Vadászszövetség 1971-re előirányozta. A vadászvizsgák várományosai az elméleti ismereteken kívül az alapvető lövészgyakorlalok elvégzésével szerzik meg jogosítványukat. Ez azonban csak az első lépés, mert a kezdeti kézügyességet tovább kell fejleszteni és jó lövésszé, versenylövésszé, sőt lehetőleg lövészbajnokká kell válni ahhoz, hogy a selejtezésre szánt vadat mesterien, az állat kínlódása nélkül hozzuk terítékre. A nagyobb gyakorlat szerzését és az egyedek ügyességének összemérését szolgáló lövészversenyeket 1971-ben Szlovákiában a következő sorrendben szervezzük meg: A járási versenyek selejtező golyós háromtusában május 16 ig már lezajlottak, a sörétes lövészágazatban pedig május 23 ig kerülnek sorra. Területi versenyből kettőt rendezünk, mégpedig: ф golyósfegyverrel és kisöbű fegyverrel vadászcélpontokra (nyírfajdra, őzre és vaddisznóra) május 29-én Sliačon, ® koronglövészetet céllövőtelepen, skeeten, valamint félkör alakú lövészálláson június 6-án TrenCinben. Mindkét lövészversenyen csak azok a lövészek vehetnek részt, akik sikeresen szerepeltek a járási versenyek valamelyikén. Az egyes lövészeti ágazatokban legjobb eredményeket elérő versenyzőket az SZVSZ járási bizottságai saját költségükön küldik ki a területi versenyekre. Ezeken a versenyeken személyes költségükön a többi lövészek is részt vehetnek, amennyiben a járási versenyen a kívánságoknak megfelelő eredményeket értek el. A lövészversenyek az SZVSZ KB-nak össz-szlovákiai versenyében csúcsosodnak ki. Ezen ugyanazok a lövészeti ágazatok lesznek képviselve, mint a területi versenyeken, csupán a golyóslövések és a koronglövések száma lesz nagyobb. Ennek keretében: © A golyós háromtusa verseny ez év május 30-án Sliačon zajlik le. 0 A sörétes lövészeti ágazatok versenyét ez év június 19-én bonyolítjuk le Bratislavában. © Szlovákia sportlövész mesterbajnokságát előreláthatólag ez év június 20-án rendezzük meg Bratislavában. Szlovákia golyós-, valamint sörétes lövészeinek módjában áll majd ezeken a rendezvényeken bemutatni tudásukat, amit azonban a sikeres szereplés érdekében szorgalmas gyakorlásnak kell megelőznie. MARTIN KUL1CH, az SZVSZ KB lövészeti bizottságának titkára Hány emeletes legyen a galambketrec? A rendelkezésre álló alapterüiet maximális kihasználása tekintetében, akárcsak a baromfitartásban, a húsgalambtenyésztés szakaszán is bizonyos mérvű káros törekvések tapasztalhatok. Sokan azt gondolják, hogy nagyobb lesz a bevételük és termelésük, ha az adott alapterületsn a megengedettnél jóval több galambul helyeznek el. Egy pár galamb területigéuye két négyzetméter, melyből egyet a galambházban, egyet a röpdében kell biztosítanunk. Előfordul az Is, hegy eS7_egy csoportban többszáz galambot tartanak. Ez egyenesen végzetes a tenyésztés és a szaporítás szakszerű kibontakozására. Sokan a kedvező értékesítési lehetőségeken ' „felbuzdulva“ egy padlástérben vagy volt lóistállóban annyi glambot akarnak voliér néTkül tartani, mint a „verebekből“. Az intenzíven tartott gazdasági galambnak, akárcsak a hibrid tyúknak. területigénye van, amely jóval nagyobb, min: a tyúké. Az istálló alapterületét sokan nem akarják elfoglalni galambketrecekkel s így 4—5, sőt van hely, ahol 6 emeletes ketreceket raknak be a galambházba. Ezek a téves elméletek főleg abból adódnak, hogy nem rendelkezünk megfelelő gyakorlattal. Sokat akarunk markolni és végső fokon a szakszerűtlenség miatt mégis keveset fogunk. Röpde (voller) és megfelelő fészkelöhely nélkül minden munkánk kudarcba fullad. Erre vonatkozóan viszont már vannak tapasztalatok. A tenyésztők és galambtartók zöme nem ismeri az egyes galambfajták velük született tulajdonságait. A rendelkezésre álló alapterületet egyes galambtartók, sőt gazdaságok is úgy akarják jól kihasználni vagy növelni, hogy a fészkelő helyeket, a ketrectömböket 3— 4, sőt 5 emeletes magasságúra építik. Az igaz. hogy ezzel a megoldással egy kétrekeszes ketrec helyén 5 emelet esetén egy pár galamb helyett 5 párat lehet elhelyezni elvileg. Sajnos, gyakorlatilag nem, mert az egyik galambfajta az egy méter magasságig fészkelő helyeket kedveli, a másik fajta a magasabban, a harmadik fajta pedig közömbös a ketrecek magassága tekintetében. Végső fokon tehát a galamb határozza meg, hogy a földhöz közel, vagy magasabban keresi a számára idegélettani szempontból legnyugodtabb fészkelő helyet. Az ember ehhez csak akkor tud segítséget nyújtani a madárnak, ha ismeri alaptermészetét, fészkelőhely igényét, annak megfelelő magasságban való elhelyezése tekintetében is. Több külföldi, nagyobb méretű galainbíarmon megfigyeléseket végeztek, hogy melyik galambfajta milyen magasan szeret fészket rakni és fiókát nevelni. Megállapították, hogy fajtánként változnak a galambok ilyen irányú igényei. Ez a tény erősen befolyásolja az eredményes keltetést (tojáson ülést) és a kikelt fiókák táplálását is. Mert mi a tárgyi igazság? Az, hogy a ketrectömb ötödik emeletére a King galamb ritkán, vagy egyáltalán nem megy fel fészkeink mert testsúlya és rossz repülőkészsége ebben akadályozza. Ha mégis oda kényszerül fészkelni, annak következménye, hogy a fiókák éheznek és a fejlődésben visszamaradnak. Körmendi László budapesti lakos, Európa-hírű king gatambtenyésztö, 150 párból álló középnagy galambtelepén kizárólag egy-, esetleg kétszintes ketrectümböket használ. Tavaly több volt a 150 pár törzsgalamb utáni szaporulata, mint egy olyan telepen, ahol 400 vagy 500 pár törzsgalamb van. Persze, az általa alkalmazott tenyésztechnika, takarmányozás és gondozás is világszinten ált. fgazolja ezt a megállapítást a Székesfehérvári Szabad Étet Termelőszövetkezet gatambtelepén végzett megfigyelés is. Itt megállapították, hogy a mennyezetig érő 5—6 emeletes galainbketrecek | fészkelöhelyek) építése felesleges, mert a king galambok esetében nincs kihasználva. Már|iedig a gazdasági fajtákból a strasszer fajta után mennyiségileg a king fajta következik. A saját king állománynál tapasztaltam, hogy a legvérszilárdabb, a legfajtatisztább king galamb a földön szeret fészkelni. Ezek a ketrec második szintjére csak kényszerűségből mennek fel fészkelni, fiókát nevelni. A nagy tömegben tartott (rekeszenként 20—25 p£.r) galambok helyi kihasználása az 5 emeletes ketrecben king galambok esetében a következő: 5. szint 20 л i* 4. szint 30 % 3. szint 40 ‘>o 2. szint 60—70 % 1. szint 100 % Tehát a king galambok legjobban az elsőszintet kedvelik, amit 100 %i-g elfoglalnak, kihasználnak. A második szintet már csak 60—70 %-ban foglalják el. A legfelső szintet pedig — kényszerűségből, mert alul nincs hely — csak 20 %-ban veszik igénybe. Érdekes jelenség, hogy a felső szintre a gyengébb fizikumú, a fölösebb, a kevésbé erőszakos s általában fiatal galambok fészkelnek. Ha á gyengébb vitalitású és kevésbé erőszakos egyedek a felső szintre kényszerülnek, akkor a fészkenüiés, a fiókák nevelése, etetése is bizonyos fokú hiányt szenved. Ez pedig termelési kiesést jelein és csökken a szaporulat átlagos száma. Mi hát a kivezető út? Az, tiogv necsak a fal mellé és ne 5 szint magasságban helyezzünk ketreceket, hanem 2— 3 szint magasságban és a dróthálóval rekeszekre osztott helyiség oldalsó részeire is. Ezt a rendszert elsősorban a king galambok esetében szükséges alkalmazni. A strasszer galamb ennek pontosan az ellenkezőjét kedveli. A strasszer lényegesen jobb repülő, mint a king és harciasabb is, ezért a magasabban elhelyezett ketrecekben fészkel szívesebben. Részükre lábakra helyezett ketrectömbökpt alkalmazunk. A verseny-pustagalamb e tekintetben már nem válogatós. Nem szereti azonban a huzalos, nedves, sötét és túl mélyen, tehát a belső faiaknál elhelyezett ketreceket. A nyugodt környezetet viszont nagyon kedveli. A postagalamb idegen közeledtére, vagy nagyobb zaj hallatára kiront a fészekből és lábával könnyen kirántja a to-' jásokat. A lengyel hiúz galamb szintén nagytestű. Ez a fajta a középmagas, tehát az egyméter magasságban elhelyezett ketreceket kedveli. A francia mondáin galamb a king után a legnagyobb gazdasági tipus. Ez viszont ellentétben az előzőkében felsorolt fajtákkal, szívesebben fészkel a felső szinteken, mint aftif. Ha lehet, úgy alakítsuk ki számukra a ketrectömböket, hogy azok 3 emeletnél magasabbak mégsem legyenek. A fiókák etetése így gyakrabban történik és ez előnyös a fiókák növekedése szempontjából. Az amerikai őriás posta elfoglalja e felső emeleteket is, de ez a fajta is a középmagasán elhelyezett fészkelési lehetőségeket kedveli. A kóburgi pacsirta gazdasági típusú változata szintén kiváló hústermelő. Előnye, hogy kirepülő és mezőrejárő fajta s így a padlásterekben is elhelyezhető. A tetőre azonban erkélyröpdét kell építeni. A magyar tyúktarka galamb az első és a második szinten költ szívesebben. A ketrectömbök magasságának megállapításánál feltétlenül vegyük figyelembe a madár idegélettani tulajdonságait, testsúlyát, röpkészségét. Ezek ismeretében a termelés, a szaporítás lényegesen eredményesebb lesz. Vegyük át a tapasztalatokat azoktól, akik a tandíjat már megfizették. SZIKORA ANDRÄS í. ::f? ~ 4* . 5 J A texan galambok könnyen felröppennek a negyedik fészekszint tetejére is. (Kucsera Szilárd felvétele)
