Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-22 / 20. szám
Д1IWW1 A HÄZINYÜL TERMÉKENYÜLÉSÉNEK FOLYAMATA A bak az ivarzó nőstényt rövid szexuális játék után befedezi. A fedezés gyors lefolyású, s a bak gyakran horkoló hangot hallatva oldalt lefordul a nőstényről. Ha a nőstény a bakot nem veszi fel, tovább fárasztani felesleges. Mindenfajta erőszakos fedeztetés helytelen. Tenyészállatainkat védjük. Az évvégi kiállításokra, valamint a jövő évi tenyésztésre kiszemelt növendékállatokat ha a 4 hónapos kort már túlhaladták, igyekezzünk egyenként ketrecezni. A csoportosan tartott vágónyulakat is védjük a meleg ellen, különben nem fejlődnek. Esetleges marakodásukat nemek szerint szétválasztva előzzük meg. Igen sok zöldet etessünk, naplemente után vágjuk és vigyázzunk, hogy az éjjeli tárolásnál ne legyen rakáson, be ne melegedjen. Fordítsunk gondot az őszi és téli zöldtakarmány megtermelésére. Ültessünk, majd palántázzunk ki marhakáposztát, amely húsos és fagyálló törzsével és leveleivel még a kisebb fagyokban is bő takarmányt ad. , Május végéig még ültethetünk csicsókát, amely gumójával és szárával, leveleivel fizet. A késői zöldtakarmány nagy érték. Kelemen Aurél H Y P E С О BROILER A holland Hypeco-CPIBovans szövetkezeti alapon szervezett baromfitenyésztő cég terméke. Ma Hollandia legnagyobb létszámban tenyésztett broilerfajtája. A szülőpárok szaporítása kisebb egységekben (nagyrészt 5000-es méretben) történik, szövetkezeti tagok kezében. A cég prospektusa szerint a HYPECO broiler 7 hetes korra eléri az átlagos 1,50 kg-os súlyt és takarmányértékesítése 1,— kg élősúlyra számítva 1,85— 1,95 kg takarmány (!). A szülőpárok tojástermelése 140—160 db, melyből a tenyésztojás 125—145 tojóként. A broilerek életképességét kitűnőnek tartják. A cég 9 hetes tartási idő alatt az átlagos kiesést 1—2 % közöttire becsüli. A vágott csirke sárga bőrszínű és kiváló testformát mutat, jó csont-hús aránnyal. Öt évvel ezelőtt alakult meg Gímesen (Jelenec, nyitrai járás), ebben a ma kétezer lakost számláló községben a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete. A szervezet elnöke Csery Tibor lett, aki — néhány hónapos megszakítással — azóta is vállán viseli a vezetői tisztséggel járó nehézségeket. A közelmúltban felkerestem őt és elbeszélgettünk a szervezet eredményeiről, problémáiról és jövőbeli terveiről. Csery elvtárs elmondotta, hogy a községben már a szervezet megalakulása előtt is sokan foglalkoztak kisállattenyésztéssel, többek között ő is. Annak ellenére, hogy szervedélyes vadász és kertészkedő, legszívesebben mégis a kisállatok körül szorgoskodik. Annak ÜNNEPRE KÉSZÜLNEK nére, hogy ott is voltak jól működő szervezetek. Később azonban rádöbbentek arra, hogy az emberek csak a jobb feltételeket — Gímes körzeti község — akarták kihasználni. Mikor szóba került ez a tény, sokan elismerték és a saját községükben működő szervezetbe jelentkeztek. Ma már csak 34 tagja van a szervezetnek, s mindegyikük minőségi munkára, a termelés sikeressétősége értékeli és támogatja munkájukat. A szövetkezet biztosítja a szükséges szállító eszközöket és ha kell, szaktanácscsal is ellátja a tagokat. Dr. Sabo állatorvos, aki szintén tagja a szervezetnek, gyakorlati tapasztalatai és szaktudása legjavát nyújtva igyekszik segíteni a felmerülő problémák megoldásában. A hnb egy raktárhelyiséget bocsátott a szervezet rendelkezésére, s a gyűlések idején egy további alkalmas helyiséget is felszabadít számukra. A fennállás ötödik évfordulója alkalmából kiállítást rendez a gímesi szervezet, melyre nemcsak a helybeli tagokat, hanem a környező községekben működő szövetkezetek tagjait is meghívják, hogy bemutathassák fáradságos munkájuk eredményét. A versennyel egybekötött kiállítást szeptemberben szeretnék megrendezni. A kiállítás idején nyúlhúst, birkapörköltet és hasonló ínyencfalatokat szolgálnak fel az érdeklődőknek, este pedig táncmulatságot rendeznek. — A kiállítás ugyan elsősorban szervezetünk működésének ideje alatt elért eredmények bemutatását szolgálja, de ezzel párhuzamosan fő küldetése lesz, hogy fokozza a kisállattenyésztés iránti érdeklődést, megnyerje a fiatalságot és az ezidáig „kívülálló“ egyéneket is szervezett tevékenység ügyének. Ebből a célból egyébként is széleskörű munkát fejtünk ki — mondta többek között Csery elvtárs. — Minden eszközt kihasználunk annak érdekében, hogy a kisállattenyésztés gondolatát köztudatba vigyük. Az iskolások részére is több ízben ismeretterjesztő előadásokat rendeztünk, filmvetítéssel egybekapcsolva. Hasonló munkától a jövőben sem tekintünk el. A kiállításon pedig minden 10—20-ik látogatót megajándékozunk valamilyen növendék állattal, hogy ezzel is közelebb hozzuk őket a kezdő „lépéshez“. Csery Tibor kedvenceinek egyikével. idején, 1966 tavaszán 12 falubeli kisállattenyésztő fogott össze, hogy megalakítsa a szervezetet. A kezdet nehéz volt, de sikerült megalapozni a szervezet jövőjét. A falubeliek, látva az elért eredményeket, egyre többen jelentkeztek a szervezetbe. A létszám rövidesen 50 főre növekedett. Az volt a céljuk, hogy minél többen legyenek, mert úgy gondolták, akkor jobbak lesznek az eredmények. Még a környező községekből is vettek fel tagokat, annak elle(A szerző felvétele) gének növelésére törekszik. A szervezet tagjai baromfit, galambokat, nyálakat, juhokat, és más gazdasági kisállatokat tenyésztenek. Elsődleges feladatul tűzték ki, hogy csakis törzskönyvezett fajtáktól származó utódok nevelését szorgalmazzák. Különösen jó feltételeket biztosított a község vezetősége a liba- és kacsatenyésztők számára, mivel a falut átszelő patak egy részét a szervezet rendelkezésére bocsátotta. A hnb és a szövetkezet vezeA szervezet tevékenysége tehát sokoldalúnak, s amint azt az elmúlt évek eredményei is mutatják, sikeresnek is mutatkozik. Az 1970-es év eladási és pénzügyi tervét teljesítették, sőt túlszárnyalták. A kitűzött feladatoknak ebben az évben is eleget tesznek. Az év elejétől már hatezer darab tojást adtak el a közellátásnak, s a továbbiakban is megtesznek mindent annak érdekében, hogy valóban méltóképpen ünnepelhessék meg a szervezet fennállásának ötödik évfordulóját. Kádek Gábor A kutya vizsgákra való felkészítéséről érdeklődtem MUDr. Mészáros Sándortól, a Szlovákiai Vadásszövetség oroszkai (Pohr. Ruskov) vadásztársaság elnökétől. — Mivel kezdjük a vizslák betanítását? A felkészülést legjobb már az állat nyolchetes korában, a fegyelmi gyakorlatok betanításával megkezdeni. Játékkal vezetjük be a munkára való nevelést, miközben különböző jeleket használunk, például hangot, kézemelést, sípjelet és különféle testmozdulatokat. Legjobb ha a vadász maga neveli és készteti fel munkára kedves segítőtársát, a vizslát. — Hogyan viselkedjünk az állattal szemben? Egyaránt legyünk engedékenyek és szigorúak. Ezt úgy értem, hogy ha munka közben szükséges, büntessük meg az állatot, de sohase embertelenül, viszont ha szótfogad, dicsérjük meg. A fegyelmi gyakorlatok elvégzését mindig szigorúan követeljük meg tőle. — Milyen fegyelmi gyakorlatokat ismerünk és ezeket miként hajtsuk végre? A fegyelmi gyakorlatokat minden versenyre induló vizslának ismernie kell, de enélkül nem is tudnánk igazán kihasználni kutyánkat. Ezek a gyakorlatok a következők: # Tisztaságra nevelés. Ha szobában tartjuk a vizslát, etetés után mindig vigyük ki és addig álljunk mellette, amíg dolgát el nem végzi, majd di csérjük meg. Többszöri ismétlés után ehhez teljesen hozzászokik. Ha bepiszkít a vizsla, nem ajánlatos orrát belenyomni, mivel a későbbiek folyamán az orrára igen nagy szükség lesz.' # Helyreszoktatás. Ez szintén csak olyan esetben szükséges,' ha szobában neveljük a vizslát. Egy sarokban elhelyezett pokrócra tesszük mindaddig, amíg a „helyre“ szó hallatára maga oda nem megy. # Nevéhezszoktatás. A kölyökkutyát magunkhoz vesszük, nevét ismételgetve simogatjuk, majd nevével magunkhoz hívjuk. # Behíváskor a „gyere“ szót használjuk, és tenyerünkkel többször a combunkra ütünk. Használhatunk még egy hosszú sípjelet is, amit igyekeznünk kell az előbb említett móddal összekapcsolni, hogy mindkettőre azonnal reagáljon. # Szíjon és szabadon követés. Csak az a kutya lehet fegyelmezett, amelyik gazdáját szabadon követi. Mindig a bal oldalon a comb mellett, emelt fővel kövessen. Ha előre vagy oldalra menne, magunkhoz rántjuk és a „lábhoz“ szóval utasítjuk helyére. • Leültetés során az „ülj“ szót használjuk. A jobb kéz mutatóujját nyakunk magasságában tartjuk. Sípjel egy hoszszú és egy rövid. Ezt a gyakorlatot úgy taníthatjuk be, hogy kutyánkat magunk elé állítjuk, nyakörvét bal kezünkkel megfogjuk, s hátsó részét jobb kezünkkel lenyomjuk közben az „ülj“ szót hangozatatjuk. Ha ezzel eredményt érünk el, megkezdhetjük a látható jelek és a sípjel alkalmazását is. Utána nagyobb távolságról is megkövetelhetjük a leülést. О A lábhozkerülés alkalmával a „lábhoz“ szót használjuk. Tenyerünkkel a bal comb oldalát ütögetjük. Fontos, hogy a kutya látható jelre hajtsa végre a gyakorlatot, mert vadászatkor fontos a zajmentesség. # Elfektetés. Ennek jele egy rövid sípjel vagy arcunk elé emelt jobb tenyerünk. Időben a kutya első lábait felváltva előrehúzzuk. • Csaholtatás. Jele a jobbkéz ujjainak összecsukása és kinyitása. A csaholtatás fontos a gyakorlatban, mert a kutyának csaholnia kell, ha megtalálja az elejtett vadat. # Fegyveremelésre feküdj. Amikor vizslánk már megszokta a fegyver hangját, bal lábunknál pórázon vezetve Vigyük magunkkal. Vállunkiól vegyük le a fegyvert, tegyünk úgy mintha céloznánk s a „feküdj“ hangjellel kényszerítsük szabályos fekvésre. ф Tárgyak elhozása. Hangjele „hozd ide“, „apport“, „keresd“ stb. A tárgyak elhozására a vizslát már kiskorában kezdjük tanítani. Abból a vizslából lesz jó tárgyhozó, amelyik már kiskorától hajlamosságot mutat erre. A gyakorlatot úgy hajtjuk szabályosan végre, hogy a vizslát lábhozrendeljük és a tárgyat eldobjuk. A vizslának mindaddig ülve kell maradnia, amíg a „hozd ide“ stb. felszóIGYEKEZETÜK PÉLDÄS A deméndi (Demandice) vadásztársaság nyolc tagja idén idejében megkezdte a kártékony állatok pusztítását, hogy vadállományukat ezzel is növeljék. Gyakran vesznek célba szarka és varjú fészket, kifüstölik a rókákat. Ezzel védik a területükön levő hasznos vadat, remélve, hogy a közeljövőben több kerül belőlük puskavégre. A deméndiek igyekezete példamutató. Voksán Valéria, Ipolyság (Šahy) SZAPORULATI KOEFFICIENS BULGÁRIÁBAN A fogoly reális szaporulati koefficiensének megállapítására a legjobb módszer az állomány évenkint kétszeri, tavaszi és őszi becslése. Ajánlják a megállapított értékeket 100 ha-ra, mint területegységre átszámítani és az így átszámított őszi létszámot a tavaszi értékkel elosztani. Ezzel a számítással ha példán! az értékek 1,2—8,3 között vultak, az átlag 3,09. (Gor. Na. Sofia) AZ ÖRVÖSAz elfektetés látható jele (A szerző felvétele) Vizslaidomítás и ф Helyre visszaküldés. Hangjele „helyre vissza“ kézjele, ha fordított tenyérrel többször a hely felé intünk. Sípjele több hosszú sípjel. ф Előreküldés. Ezt láthatóan az előre nyújtott jobb kéz mutatóujjával jelezzük, vagy pedig több rövid sípjellel. Célunk, hogy ha tőlünk távolódik Is a vizsla, érezze, hogy fegyelem alatt áll. ф Kúszás. Hangjele a „kúszszál“ látható jele, ha a felfelé tartott jobb kéz ujjait különkülön mozgatjuk. Ezt a gyakorlatot a „feküdj“ helyzetből kiindulva kezdjük tanítani, úgyhogy a jel hangoztatásával egylítást nem hallja. A vizsla a hozott tárggyal leül gazdája előtt és addig tartja azt a szájában, amíg az „erezd“ utasítást nem hallja, mire a tárgyat átadja gazdájának és újból lábhoz ül. Akár fiatal, akár idősebb kutyát tanítgatunk, legyünk türelmesek, mert ütéssel elvehetjük kedvét a munkától. ★ MUDr. Mészáros Sándor két kétéves kutyája az elmondottak szerint tanult, s az eredmény nem maradt el, hiszen mindkét kutya őszi és tavaszi vizsgákat végzett, méghozzá kitűnő eredménnyel. DÄVID Nándor, Bény (Bína) GALAMBOK HOLLANDIÁBAN Minden évben súlyos károkat okoznak Hollandiában az örvösgalambok, főleg az ország nyugati felében, a borsóföldeken. A termésnek legalább 1,1 %-a a galambok áldozatául esik, ezenkívül vannak még ki nem számítható veszteségek is. A szervezett kilövés eddig eredménytelen volt. (Trans. 6tih B. Congress, London)
