Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-15 / 19. szám
1971. május 13.-SZABAD FÖLDMŰVES .15 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Munkafegyelem A szövetkezeti termelés társadalmi Jellege feltételezi a munkafegyelem betartását. Ez szükségessé teszi, hogy a szövetkezetek dolgozói alárendeljék magukat a munkafegyelml szabályoknak, azokat betartsák, mivel e követelmény betartása nélkül a szövetkezet nem teljesítheti sem a termelési, sem pedig a társadalmi küldetését. Erre utal a 49/1959 számú Szövetkezeti törvény 1. bekezdésének 47. §-a is, amely hangsúlyozza, hogy a szövetkezeti tagoknak kötelességük betartani a szövetkezeti munkafegyelmet. A közös munka és a munkafegyelem szabályai minden efsz-re egyformán vonatkoznak, s azok megtalálhatók a földművesszövetkezeti Jogszabályokban. Ugyanekkor az Alkotmány is feladatul adja a társadalmi szervezeteknek, hogy rávezessék a polgárokat a munkafegyelem betartására, a szocialista együttélés törvénybe iktatott normáinak respektálására. Mint tudjuk a szövetkezet egyrészt gazdasági, másrészt pedig társadalmi küldetéssel felruházott szervezet. Ezért tehát feladata meghatározni a munkafegyelem alapelveit és azok betartására ösztönözni a szövetkezet dolgozóit. Ezen a téren fontos és széleskörű küldetés hárul a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének vezetó szerveire, kezdve az efsz-ektöl, egészen a központi bizottságig. A munkafegyelem betartásának követelményét hangsúlyozó Jogi normák abból a következtetésből Indulnak ki, hogy a szövetkezeti tagok önkéntesen betartják a szövetkezeti fegyelmet, s Így a munkafegyelmet is. A szocialista munkaerkölcs színvonala a szövetkezetekben lényegében kifejezi a dolgozók szakmai és politikai fejlettségét Is. Ez tehát egyben azt is Jelenti, hogy a szocialista munkaerkölcs elmélyüléséhez a céltudatos nevelő munka vezet. A megváltozott, tehát új tulajdonviszonyok alapján a munkához is új, szocialista viszonyok bontakoznak ki, s mindjobban tapasztalható a munkafegyelem öntudatos, tehát kényszernélküli betartása. A szövetkezetek dolgozói mindjobban tudatosítják, hogy e két tényező nélkül a kívánalmaknak megfelelő termelési eredményeket elérni nem lehet. Tehát míg a kapitalizmusban a fegyelmezettség a munkanélküliségtől való félelemnek a következménye, addig a szocializmusban a fegyelmezettség a közösség vagyonához való Jó viszony megnyilvánulása. A szövetkezeti munkafegyelem megszilárdulását nemcsak az anyagi és erkölcsi ösztönzők szolgálják, hanem a jogi no r m á к is, amelyek felhatalmazzák a szövetkezetét, hogy a munkafegyelem megsértőivel szemben fegyelmi eljárást indítson. Persze látni kell azt is, hogy a szövetkezett munkafegyelem megszilárdulására kedvező hatást gyakorol a munkához való új viszonyból táplálkozó és, mindjobban térthődító szocialista erkölcs. A szövetkezetek dolgozói tehát mindjobban tudatosítják, hogy nemcsupán az előírások betartásáért felelősek, hanem a saját érdekükben erkölcsi kötelességük tudásukat, képességeiket a szövetkezeti termelés szolgálatába állítani. A szövetkezetekben végzett társadalmi munka nyomán új kapcsolatok bontakoznak ki a szövetkezeti tagok között, amelyek egymás kölcsönös segítésében, az elvtársi együttműködésben nyilvánulnak meg. A szövetkezetek, mint társadalmi szervezetek a tagságuk részére a szocializmus és a kommunizmus iskoláinak szerepét töltik be. Ahhoz, hogy ezt a szerepüket úgy betölthessék, mint azt a szükséglet megköveteli, fontos, hogy a szövetkezetben dolgozó kommunisták minden tekintetben, tehát a szövetkezeti munkafegyelem betartásában is jé példát mutassanak. Tudatosítaniuk kell, hogy a nevelés legjobban bevált módszere a példamutatás. Jó hatással van a munkafegyelem megszilárdulására az is, ha a fegyelmezett, példamutató dolgozókat megjutalmazzuk, kitüntetésre javasoljuk. Kétségtelen, hogy a munkafegyelem betartását szolgáló nevelő munkával szorosan összefügg az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati érvényesítése is. A szövetkezetekben ki kell indulrl abból a tényből, hogy a lelkesedés kevésnek bizonyul a szocializmus építésénél, vagyis, hogy a lelkesedés mellett anyagilag is érdekeltté kell tenni az embereket a munkában. A tapasztalatok szemléltetően bizonyítják, hogy a jómódú szövetkezetekben, ahol megfelelő személyi Jövedelmet tudnak biztosítani a szövetkezeti tagoknak, a munkafegyelem sokkal Jobb, mint a szegény szövetkezetekben. Nagyon kívánatos lenne, hogy a szövetkezeti munkafegyelem megszilárdulásában már sehol se a büntetéstől való félelem, hanem az erkölcsi magatartás látszaná a fő szerepet. Tény, hogy a szövetkezeti dolgozók többsége önként betartja a szövetkezett munkafegyelmet. Vannak azonban minden szövetkezetben olyan emberek is, akik rosszul viszonyulnak a közös munkához és a szövetkezethez általában. Ezeket az embereket mielőbb meg kell győzni magatartásuk helytelenségéről. Amenynyiben azonban a meggyőző, illetve nevelő munka nem segít, úgy a fegyelmezetlen magatartásukért fegyeleljárás mellett, vagy helyett — amennyiben az alapszabályzat azt lehetővé teszi — a fegyelemsértő szövetkezeti dolgozótól megvonhatják a szociális és kulturális alapból nyújtott kedvezmények (nem küldik kirándulásra vagy üdülni) egy részét vagy a kedvezményeket általában. Megvonni azonban csak olyan kedvezményeket lehet, amelyek nyújtására e szövetkezetek alapszabály mintája vagy a szövetkezet házirendje nem kötelezi a szövetkezetét. A földműveeszövetkezetl Jogszabályok nem határozzák meg konkrétan azokat az eseteket, amikor fegyelmi eljárással párosuló büntetést kell kiróni. A munkafegyelem megsértőivel szembeni fegyelmi eljárások és büntetések jellegének meghatározásában a szövetkezetnek tehát szabad „keze" van. Végül röviden még arról, hogy milyen esetek jellemzik szövetkezeteinkben a munkafegyelem megsértését? A SZÖVETKEZETI MUNKA FEGYELEM ELLEN AZ A DOLGOZÖ VÉT aki: — felelőtlenül végzi munkáját, — munkájában mellőzi a szövetkezet vezetőségének vagy funkcionáriusainak irányító szerepét, — indokolatlanul hiányzik a munkából, rendszeresen későn érkezik vagy önkényesen távozik a munkaidő letelte előtt, a szövetkezetekben mi eljárást kell ellenük indítani. Persze olyan esetekben, amikor csak kisebb fegyelmi kihágásokról van szó, helytelen volna fegyelmi büntetésben részesíteni a fegyelemsértőt, mert a fegyelmezetlenség miatt keletkezett kár nagysága ezt nem teszi szükségessé. Olyan esetekben azonban, ha a munkafegyelem megsértése veszélyes méreteket ölt, s annak komoly következményei lehetnek, a fegyelemsértővel szemben büntető eljárást kel] indítani. A 49/1959 számú törvény 2. bekezdésének 47. §-a értelmében a szövetkezet vezetősége azzal a dolgozóval szemben, aki büntetendő kihágást követett el vagy gyakran megsértette a szövetkezeti fegyelmet, büntető eljárást indíthat a szövetkezetek alapszabályzatában körvonalazott Jogszabályok alapján. Emellett a büntető — viselkedésével gátolja a szövetkezeti tagok elvtársi együttműködésének kibontakozását, — nem dolgozza le a megegyezésszerinti munkanapot vagy teljesítmény normát, — ittas állapotban megy munkába vagy munkaidő alatt leissza magát, — a munkahelyen viszályt és verekedés idéz elő, — nem tartja be az egészségvédelmi előírásokat, — nem őrködik a szocialista szövetkezeti vagyon felett, — mint csoportvezető önkényesen megváltoztatja munkahelyét stb. (A szövetkezetekben alkalmazható fegyelmi és büntető eljárásokkal lapunk következő számában foglalkozunk.) JUDr. Michal Durdiak A Liptói Meliorációs Szövetkezet példásan teljesíti alapvető küldetését. A szövetkezetekkel és állami gazdaságokkal jól együttműködve kihasználja a szocialista tudomány és technika nyújtotta lehetőségeket, ily módon segítve a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Ehhez az üzemközi szervezethez 29 szövetkezet és 2 állami gazdaság tartozik. Alapeszközeinek értéke 8,5 millió korona. A múlt évben főleg a vízlevezetésre és folyómeder-szabályozásra Irányította tevékenységét. Beruházás nélküli munkáját a fő meliorációs berendezések javítása és a föld termőerejének felújítása képezte. Hat vízlecsapolásf akciót fejezett be, kettőt példás minőségben, hármat nagyon jó és egyet jó minősítésben. Ugyancsak hat esetben létesítettek fő melurációs berendezést s mederszabályozást. Saját beruházási eszközeiből hat lakásegységet építettek. A meliorációs szövetkezet 29 esetben végzett talajjavító munkát nemtagoknak, amelyből három áttolódott az 1971-es évre. A fő meliorációs berendezések rendszeres javításához nyolc körzeti javítót alkalmaznak, ezek közül öt nyugdíjas. Ez a meliorációs szövetkezet saját tervező-csoporttal is rendelkezik: tavaly 84 megrendelést kaptak, ebből 7 beruházási feladat volt, 88 építkezési tervrajz és 9 a föld termővé tételére vonatkozott. Jelentős feladatokat vált valóra a meliorációs szövetkezet gépesítési osztálya, amelyhez 8 talajgyalu, egy autódaru, 3 talajmaró, 4 árokvájó, 8 tehergépkocsi és 2 traktor tartozik. Ez a.j. osztály a tervezett feladatait 101,2 százalékra, anyagfelhasználás! tervét 98,8 százalékra teljesítette. Talajtermékenyitő munkát 23 szövetkezetben és 3 állami gazdaságban végeztek, a járási mezőgazdasági társulás terveivel összhangban. A járási mezőgazdasági társulás és a meliorációs szövetkezet közötti megegyezés alapján további megbízatást kapott a múlt év márciusában — az efsz-ek anyagi-műszaki ellátásáról ez a meliorációs szövetkezet gondoskodik. Főleg dréncső, tégla, cement stb. Itt beszerezhető. Ezt a feladatát is példásan az efsz-ek megelégedúsére teljesíti. Természetes, ott, ahol gépekkel dolgoznak, munkabaleset Is előfordul. A februári évzáró gyűlésen a meliorációs szövetkezet vezetősége megállapította, hogy a balesetek száma a tavalyelőtti év baleseteinek számához arányítva 1970-ben 18 százalékkal csökkent. Összesen 11 munkabaleset történt, amelyből 2 súlyosabb volt, hosszabb gyógykezelést kívánt. Az évzáró közgyűlés határozata értelmében az eddiginél is nagyobb gondot fordítanak majd a munkabiztonsági rendszabályok betartására, ellenőrzésére. Főleg a szakszervezet feladata, hogy tagjait rendszeresen figyelmeztesse az előírások betartására. A hanyagság következtében előforduló balesetek előidézőit megdorgálják és pénzbüntetést is kiszabhatnak. A munkabiztonsági rendszabályok betartásáért a szövetkezet vezetősége, a munkabiztonsági technikus és az egyes termelési szakaszok mesterei felelősek. Az idei tervfeladatok hasonlóak a múlt évihez, s főleg a vizlecsapolásra, a hígtrágyás öntözési rendszerek építésére, folyómeder-javításra, mezőgazdasági objektumok építésére (burgonyatároló, szárító, útépítés etb.) fordítják a legtöbb figyelmet. Huszonegy beruházási akció szerepel a tervükben, mintegy 9,5 millió korona értékben. A többi beruházást saját anyagi eszközeikből fedezik. Tizenkét karbantartási és javítási akciót irányoztak elő. Az idei tervükben szerepel még a tervezd és kísérletező munka, valamint a talajtermékenyítés. A meliorációs szövetkezet ez évi terve közel 18,5 millió korona értékű munka elvégzését irányozza elő. Ezeknek a feladatoknak a teljesítését a tapasztalt munkások, szakképzett mesterek és a szövetkezet vezetői, valamint az üzemi pártszervezet tagjai szavatolják. J. PROKES mérnök Értékes kötelezettségvállalások a CSKP megalakulása ötvenedik évfordulóiának tiszteletére Idén egy nagyjelentőségű történelmi eseményről emlékezik meg Csehszlovákia Kommunista Pártja, s vele együtt egész társadalmunk. Számos fontos eseménnyel, harccal teli ötven év telt el a párt megalakulása éta, amely kerek évforduló jelentőségét hatványozza a CSKP XIV. és az SZLKP kongresszusának megtartása is. A párt céltudatos politikája tette lehetővé szocialista mezőgazdasági üzemeink megalakulását és sikeres fejlődését a nagyüzemi műszaki eszközök, valamint munkamódszerek gazdaságos alkalmazásának útján. Mezőgazdasági üzemeink dolgozói a nagy események tiszteletére igen értékes munkakötelezettségeket vállaltak. Közülük legjelentősebb a hús, a te], a tojás, a gabona, a burgonya, a cukorrépa és más termények és termékek piaci termelésének terven felüli emelése. Ez a nyugat-szlovákiai kerületben kétszázkilenc millió korona, a középszlovákiai kerületben több mint hatvanöt millió korona, a kelet-szlovákiai kerületben pedig huszonöt millió korona értéket képvisel. Igen számottevőek azonban a munkakörnyezet javítását, a termelési költségek csökkentését és a szociális helyiségek építését célzó kötelezettségvállalások is. A különféle csoportokba sorolt vállalásokból a mezőgazdasági üzemek a nyugat-szlovákiai kerületben összesen négyszázkilencvenhatmilliő, a közép-szlovákiai kerületben százhetvenhétmillió, a kelet-szlovákiai kerületben pedig kilencvennégymillió korona értékű munkát teljesítenek. A mezőgazdasági üzemek kötelezettségvállalása Szlovákia területén együttesen hétszázhatvanhatmillió korona összértéket Jelent. VÁLLALTAK - TELJESÍTIK Milliókat érő munkakötelezettségek vállalásával köszöntik Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 50. évfordulóját a galántai járás szövetkezeteinek tagjai és az állami gazdaságok dolgozói. Varga Sándor mérnöknek, a járási mezőgazdasági társulás főüzemgazdászának szaval szerint a vállalások összértéke erősen megközelíti a 25 millió koronát. ^ Valójában három részre osztódnak ezek a vállalások: a termelési terv túlteljesítéséből eredő termékekre, a munkakörnyezet szépítésére, valamint a szociális berendezések építésére, s anyagtakarékosságra. Kezdjük a terven felüli termékekkel, amelyek értéke 13 660 000 korona. Ezek a következők: 37 vagon hús, félmillió tojás, 11 vagon baromfihús, 440 vagon cukorrépa, 142 vagon gabona, 24 vagon zöldség, 14 vagon kukorica és 10 vagon szőlő — terven felül. Szociális berendezésekre 10 350 000 koronát fordítanak: komplex szociális épületet hoznak tető alá Taksonyon (Matúškovo), Šoporňán, Deáklban (Tešedíkovo) és Vízkeleten (Čierna Voda). S ezen kívül 15 mosdó- és 12 öltöző-helyiséget rendeznek be. 39 990 folyóméter utat, s Járdát építenek. Munkaruhát vásárolnak több mint félmillió korona értékben. Tizeinkét lakásegység építésére is sor kerül, s megtakarítanak 1692 000 korona értékű üzemanyagot, illetve elektromos áramot. Arról is gondoskodtak, hogy a munkakötelezettségek semmiképpen sem maradjanak papíron. A vállalások teljesítését a versenybizottság időnként ellenőrzi. Meg aztán a mezőgazdasági üzemek érdeke is, hogy adott szavukat megtartsák. Amit vállaltak, mind egy koronáig teljesítik. Ezáltal is hozzájárulnak az élelmiszerellátás zavartalansága előfeltételeinek megteremtéséhez. A DOLGOZOK 70 SZÁZALÉKA VERSENYEZ Pártunk megalakulásának 50. évfordulójára indított szocialista munkaverseny a Levicei (Léva) Magtermesztő Állami Gazdaságban is nagy visszhangra talált. A vállalat vezetősége, a párt üzemi központi szervezete és a szakszervezet üzemi bizottsága szorosan együttműködve megszervezte a dolgozókat. A körültekintő politikai tevékenység végül is meghozta a várt eredményt. Az igazgatóság hatáskörébe tartozó üzemegységek dolgozóinak 70 százaléka kapcsolódott be a kötelezettségvállalás teljesítésébe. Idén a gazdaság üzemegységei 3 millió 510 ezer Шаг tejet adnak közellátásunknak — szerződésre — s emellett vállalták további 50 ezer liter tej értékesitését. A vállalás keretében ezenkívül 150 mázsa sertés- és 150 mázsa marhahúst Is piacra adnak. A kötelezettségvállalás további részében szerepel az idei gabona, cukorrépa, szőlő és sok más termék szerződésen felüli értékesítése Is. Az állami gazdaság dolgozói kötelezettségvállalásának pénzértéke 1 mil,lió 300 ezer korona, melyből 50 000 korona értékben társadalmi munkát vállaltak a Sklené Tepllcén épülő üzemi üdülő befejezésénél. Az üdülőt az állami gazdaság 300 ezer koronás költséggel készíti. Befejezése után egyszerre 20—30 dolgozó veheti igénybe és pihenheti ki fáradalmait. A gazdaság ezenkívül a gyógykezelésre szoruló dolgozókat Is — orvosi beutalóval — a Sklené Teplice-i üdülőjében szállásolja majd el, nyáron pedig az épületet a pionírok veszik birtokba. 750 EZER KORONA ÉRTÉKŰ ÄRU A főrévi (Prievoz) efsz az utóbbi években rohamosan fejlődött. Egyrészt a termelést sikerült magas szintre emelniük és ennek következtében a tagok átlagos havi keresete megközelíti vagy túlhaladja a kétezer koronát, de nem ritkaság a 2500—3000 korona sem. Amikor Ián Sopócitói, a szövetkezet elnökétől a Jó kereseti lehetőségek felől érdeklődöm, és kutatom a magas bevétel okát, röviden csak annyit mond, hogy minden szakaszon törekednek a gazdaságos termelésre. Többször hallom tőle, hogy valamelyik termelési ág mennyi tiszta nyereséget hozott. A virágkertészet pl. 700 ezer koronát. De Jó hasznot hozott a baromfitenyésztés is. A hízó csirkék ugyancsak gazdagították a közös pénztárát. Szép termelési eredmények vannak a növénytermesztésben is. De az eredményekkel még nincsenek megelégedve és tovább törekednek a belterjesebb gazdálkodásra. A közös kassza tehát sohasem üres és van miből fizetni a tagságot. A havi kereset mellett azonban szolgáltatások fejében is díjazzák a tagokat. A tagság nagy része örül annak, hogy az 1 millió 700 ezer koronás költséggel épült szociális épületben kedvezményesen ebédelhetnek. Egyszerre mintegy 100—120 ebédet főzhetnek. A nyugdíjasok búcsúzóul 500 koronát és díszoklevelet kapnak. A tagság Jól érzi magát ebben a szövetkezetben és aktívan bekapcsolódik a többtermelés érdekében a szocialista munkaversenybe is. A párt 50. évfordulója tiszteletére 750 ezer korona értékű vállalást tettek, amelyből ifllnden tagra hétezer korona esik. Ezt a vállalásukat minél hamarabb teljesíteni akarják. Előtérben az egészségvédelem
