Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-09 / 1. szám
I SZABAD FÖLDMŰVES. 1971. (aniiár 9. A Gromoxone és a Regióne használatának tapasztalatai Magyarországon A vegyipar gyors ütemű fejlődése sok új növényvédő szert produkál 0 Gyomirtó és lombtalaníté szerek 0 Megszűnik в kézi munkaerő igény 0 A Gramoxone a direktvetés egyik fontos eszköze 0 Arankairtásra és állományszáritásra kiválóan alkalmas a Regióne 0 ÖTÉVES A GRAMOXONE-PROGRAM Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a magyar vegyipar és az Imperial Chemical Industries LTD szakembereinek együttes kezdeményezésére vette kezdetét öt évvel ezelőtt Magyarországon a Gramoxone-program. Ennek keretében 1965-ben használták először a Gramoxone és Regióne nevű totális gyomirtószereket. Kezdetben mint kísérleti szerek 10 literes tételekben érkeztek az országba, s 1970-ben már Gramoxone-ból 245, Reglone-ból pedig 200 tonnát vásároltak. A korábbi évek eredményes kísérletei után a felhasználási terület állandóan növekszik. A szerek jő hatását mindinkább felismerik a gazdaságok szakemberei, sőt sokszor még olyan területeken is felhasználják gyomirtásra, ahová nincs hivatalosan engedélyezve. A Gramoxone legnagyobb felhasználási területe továbbra is elsősorban a gyümölcsösökből áll. E területek mintegy 50—60 százalékát ezzel a szerrel gyomtalanították, de jelentősen nőtt a szőlőterületeken is a Gramoxone alkalmazása. A kukoricánál is — annak ellenére, hogy a csapadékos időjárás következtében a gyökér herbicidek is jól hatottak — totovább gyarapodott a felhasználási terület. Ma már itt is polgárjogot nyert e szer használata, s a legjobb eredményt a gyökér herbicidekkel együtt akalmazva adja. Több mint 25 000 holdon használták a Gramoxone-t a kukoricák gyommentesen tartására a mezőgazdasági üzemek. Az is bizonyítja a szer gyomirtó hatásának sikerét, hogy a BMG által gyártott Gramospray alapegységből (ötféle munkagép tartozik hozzá) mintegy 200-at vásároltak meg az üzemek. De a tenyészidőszakban az országot járva gyakran volt tapasztalható, hogy az utakon, árokpartokon és egyéb nem mezőgazdasági területeken is jó eredménnyel használták ezt a totális gyomirtószert. LOMBTALANÍTÁS REGLONE VEGYSZERREL A Regióne szintén totális gyomirtószer, bár korábban csak az aranka irtására volt használatos. A kísérletek azonban igazolták, hogy e szert más területen is nagyon jó eredménnyel lehet használni. így jutottak el odáig, hogy például a magfogásra szánt lucernások állományszárítására ma már a terület 60—70 százalékán alkalmazzák. Ugyancsak jó eredáft Nové Zámky-i járás a nyugat"’■* szlovákiai kerület legnagyobb kukoricatermesztő területe. Összesen 14 ezer (a háztájival együtt) hektáron termesztik ezt a növényt, járási méretben 51 mázsa szemtermést takarítottak be egy hektár vetésterületről. A járás legjobb eredményeket elérő kukoricatermesztő szövetkezete a Nové Zámky-i gazdaság, ahol ebben az évben 55 hektáron termesztettek kukoricát. A jó eredmények eléréséhez nagyban hozzásegítette okét a korszerű gépek alkalmazása és tökéletes kihasználása. A kukoricatermesztés komplex gépesítése és a gyomirtószerek alkalmazása révén sok fizikai munkaerőt takarított meg a szövetkezet, ahol egyébként nagy problémát jelent a kézi munkaerők biztosítása. A kukoricánál a múlt évben (1970) 45 mázsa átlagos hektárhozammal számoltak a tervkészítésnél. Valóságban viszont 74 mázsát takarítottak be egy hektárról, májusi morzsoltra számítva. I A szövetkezet egyébként már a háromnegyed évben teljesítette egészévi árutermelési tervét. Igaz, hogy az egyes gabonaféléknél jóval elmaradtak a tervezett hozamok mögött, de eladási tervüket ennek ellenére teljesítették. A tervezettnél sokkal ménnyel gyorsítja meg a burgonyaszár száradását és ezáltal alkalmasabbá teszi a burgonyaterületeket a gépesített betakarításra. Űjabban a rizstáblák állományszárítására is használják. 1970-ben az összes rizsvetésnek körülbelül egyharmadán használták a gazdaságok. Az idén a későbben érő, tehát a hosszú tenyészidejű kukoricák állományszárításánál is kipróbálták. Kísérleti jelleggel a Regióne használható még repce, napraforgó, olajlen dexikálására is. Ezeknél a növényeknél a jelenleg folyamatban levő szervesmaradvány-vizsgálatoktól függően használják majd fel a készítményt. Tájékozódásképpen — mivel a rizs közvetlen étkezésre használt termék —, a szervesmaradvány-vizsgálatok több éven át folytak, s a vizsgálati eredmények nem mutattak ki károsodást, előidéző szermaradékmennyiséget. Az állományszárításnak vagy dexikálásnak nagy előnye a gépesített betakarítás meggyorsításában van. Az egyre növekvő arányú termésátlagok, a nagyobb szár- és levéltömeget is magukban foglalják. E nagy tömegű szár- és levélmennyiség lassítja a kombájnok munkáját. . A gazdasagok által végzett kalkulációk adatai alapján körülbelül 500 hold állományszárított terület betakarításánál annyi a megtakarítás (termelékenység, szemveszteség-csökkenés, betakarítási idő lerövidítés stb.), hogy csaknem felér egy új rizskombájn áréval. SZÄNTÄS NÉLKÜLI VAGY DIREKT VETÉS A Gramoxone-használatnak két területét kell megemlíteni. Az egyik a legelőfelújítás, a másik a másodvetési kísérletek, vegyszerezéssel és direkt vetéssel. A Gramoxone-os legelőfelújítást már több éve végzik a Vas Megyei Növényvédő Állomás szakirányításával a megye termelőszövetkezetei. Eddig több ezer holdon javították meg a legelőket. Különösen az ország nyugati részében, a csapadékosabb övezetekben értek el jó hatást. Néhány szót a módszerről: a legelőfelújítás is — az eddigi tapasztalatok szerint — kétféle módon történhet. Mind a két változat alkalmazásánál a legelőterületet teljesen gyomtalanítani kell. Majd a tervezett vetés előtt 7—10 nappal a vetőgép munkáját akadályozó növényi maradványokat 5—7 liter/ kh Gramoxone-val kell lepermetezni, illetve leperzselni. Ez kb. 300 liter permetlében juttatható ki a területre. A takarékos művelésű vetés esetén a területet tárcsával, vágy rotációs kapával sekélyen lazítani kell. Ezután kezdődhet a holdankénti 18—20 kg-os fűmagkeverék talajba juttatása. Ehhez a munkához jól használhatók a hagyományos vetőgépek is. Vetés után a középnehéz, sima hengerrel kell lezárni a talajt. A közvetlen vetésnél nem szükséges a vetés előtti tárcsák, vagy rotációs kapák munkája, hanem a ROTASEEDER-rel, vagy a háromtárcsás közvetlen vetőgéppel egy menetben a talajba juttatható a fűmagkeverék. A talajlezárás itt boronával vagy simahengerrel történhet. Célszerű mindkét vetési változatnál a terület tápanyagigényének megfelelően műtrágyát is adagolni, ami gyorsabb hatást és fejlődés biztosit, mert egyenletesebb a tápanyagfelvétel és ezáltal egyöntetűbb növényállomány lesz. Az őszi vetések alkalmával, a fűmagkeverékkel egyidejűleg, de keresztirányú menetben őszi búzát vagy őszi árpát is — természetesen kisebb adagú vetőmaggal — célszerű a területre vetni. A gyorsabban csírázó gabona zöldtömege tavasszal korábban kaszálható vagy legeltethető, és nem gátolja a fűvek zavartalan növekedését sem. A másodvetési kísérleteket Szabolcs megyében az encsencsi és nyírpilis! termelőszövetkezetekben végezték. A silőkukoricás napraforgó jó termést adott, mintegy kétszeresét a hagyományosnak. A direkt vetésnek a homokos talajtípusokon azért is volt nagy jelentősége, mert a talajfelszín megbontása nélkül juthatott a mag a talajba, és a kisebb vízveszteség mellett gyorsabb volt a mag csírázása, kelése. Ugyanakkor elmaradtak a hagyományos munkaműveletek, a vonóerő, a munkaerő-megtakarítás jelentős összegű költségcsökkenést eredményezett. A Dél-Alföldí Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnél kalászosokkal végeznek közvetlen vetéses kísérleteket. Itt a Gramoxoneos kezelés után közvetlenül a kalászos tarlójába vetik a következő évi kalászost, direkt vetőgéppel, 3—4 évenként pedig mélyműveléssel lazítják fel a termőtalajt. A lejtős területek talajművelési rendszerében nagy jelentőségű lehet a közvetlen vetés. Itt a talajvédő művelési eljárások egyikeként további nagy eredményeket várnak a szakemberek a Gramoxone-os direkt ve-' tésektől. A mezőgazdasági szakemberek a Gramxone és Regióne totális gyomirtószerek használatának nagy szerepet szánnak és ezért az elkövetkezendő években mind nagyobb és nagyobb területeken alkalmazzák e szereket. A korábbi elnevezésű kapás kultúrák gyomirtásában éppen úgy, mint a szőlők és gyümölcsösök gyomtalanításában jól használható a Gramoxone gyomirtószer. A különböző zöldtömegű növények szárának és levélzetének szárítására — vagy ahogy a szakemberek szóhasználatában meghonosodik: — az állományszárításra pedig a Regióne a legalkalmasabb. A rizs, napraforgó, len, cirok stb. növények érési szakaszának meggyorsításával, a Reglone-os permetezéssel növelhető a betakarítógépek egységnyi idejű teljesítménye. VÁLTOZÁSOK AZ „NTVS 2,5” FELSZEDÖN Az NTVS 2,5 jelzésű, traktorvontatású felszedő nagy munkabiztonsággal és modern, könnyű konstrukciójával tűnik ki. A felszedő, vágó és préselő szerkezet a traktortól kapja a meghajtást. A gép munkaszélessége 150 cm, rakterülete 8,5 m2, befogadóképessége 20 m3. A gép jól bevált a gyakorlatban, de ennek ellenére felmerültek némi problémák is. Mivel a gép lényegében újdonságnak számított a termelésben, s ezért annak helyes beállítását és kezelését sem tudták mindenhol biztosítani, így sok esetben meghibásodtak a gépek. Hogy a meghibásodási százalékot minél kisebbre redukálják, némi változásokat eszközöltek az azóta gyártott felszedőkön. Főleg a felszedő szerkezet készül keményebb, törésnek ellenállóbb anyagból, továbbá eltávolították a szállítószalagnál jelentkező hibákat, egyszerűsítették és megkönnyítették a felszedő berendezés kezelését, és még több lényeges javítást hajtattak végre ezen a felszedőn. A hazánkban gyártott felszedők közül az 1971-es évben elsősorban az NTVS 2,5 gyártását szorgalmazzuk, s ebben az évben 10—12 százalékkal többet produkálunk belőle, mint az előző évben. -dek-Mit vár az új évtől? Amiről beszélni kell! jobban sikerült a szőlő-, gyümölcsös zöldségtermesztés. Az állattenyésztés szakaszán sem fukarkodtak, s jóval megtoldották az eredetileg tervezett eladási mennyiséget. A többietáru eladásánál azonban nagy nehézségekbe ütköztek, mert a kitermelt áruk iránt kicsi volt az érdeklődés. Ez is arra vall, hogy még napjainkban is rossz a felvásárlók és a termelők közti kapcsolat, s nincs meg a két fél között a szoros, tervszerű együttműködés. Ha tervekről akarunk beszélni, akkor talán azzal keli kezdenünk, hogy a termelés struktúrája a jövőben is hasonló lesz, mint 1970-ben volt. A szántóterület B0 %-án gabonafélék, a felmaradó részen pedig takarmánynövények és egyéb növényféleségek termesztését szorgalmazzák. Továbbá van 26 hektár szőlőjük és 32 hektár gyümölcsösük is. A szövetkezetben gondot okoz a termelés intenzitásának fokozása, mivel a gépesítés jelenlegi színvonala mellett az elavult, régimódi istállókban nem nagyon beszélhetünk a termelés belterjességének növeléséről. Ez elsősorban az állattenyésztésre vonatkozik, mivel ott még úgyszólván a két évtizeddel ezelőtti gépekkel és az akkori technológia alkalmazásával folyik a termelés. Igaz, hogy az eredmények nem megvetendők, de a gépesítés nyújtotta előnyök kihasználása és a modern, jól bevált technológia bevezetése révén még sokat lehetne ezeken az eredményeken javítani. Hasonló a helyzet a szövetkezet gépparkjával is. A munkaerőhiány is évről évre kedvezőtlenebb hatással van a termelési eredmények alakulására. A szövetkezet 245 dolgozójából 121 már elérte a nyugdíj korhatárt, s a dolgozók átlagos életkora 58 év. Mi lesz pár év múlva, ki fogja megművelni a földeket, ha nem fokozzák a gépesítést? Eredmények és problémák, talán ezt a címet is adhattam volna írásomnak. S hogy hogyan tovább? A legnehezebb helyzetből is van kiút. Remélem, hogy a szövetkezet vezetői megtalálják a megoldást, s rövidesen helyes kerékvágásba terelik a szövetkezet „szekerét“, ami a szocialista nagyüzemi gazdálkodás egyik alapkövetelménye. —bor— A napokban felkerestem a Komárnói Járási Mezőgazdasági Társulás igazgatóhelyettesét — Borsányi Menyhért mérnököt —, hogy választ kérjek tőle a fenti kérdésre. — Ha a tervekről, az elképzelésekről és arról akarunk beszélni, hogy mit várunk az új évtől, akkor először az 1970-es év gazdasági eredményeiről kell szólnunk néhány szót — mondta Borsányi elvtárs. — Nézzük talán először a gabonaféléket. Az 1969- es száraz, mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen időjárás rossz hatással volt az eredmények végleges alakulására. Az őszi vetések rosszul, „foghíjasán“ keltek ki, s a szükségesnél kevesebb számú egyed volt egy hektár vetésterületen. Hogy ez milyen veszteségeket vont maga után, azt csak számokkal lehet kifejezni. Búzánál például 33 mázsa átlagos hektárhozammal számoltunk járási méretben, s ezzel szemben mindössze 28,8 mázsát értünk el. Itt érdemes megjegyezni, hogy 1969-ben ennél a növénynél 34,5 mázsa volt a járási átlaghozam. Igaz, az árpa a tervezettnél valamivel jobb termést adott — 29,5 mázsa helyett 31,8 mázsa termett hektáronként —, de ez mit sem változtat a búzatermesztésben történt kiesésen. A kukoricatermesztés az 1969-es év szintjén — 50 mázsa hektárhozam — mozgott, viszont a cukorrépa-termesztésben lemaradás mutatkozik. Ennél a növénynél a tervezett 360 mázsa helyett csupán 340 mázsa termést takarítottunk be egy hektárról. Ezzel szemben kedvezően alakult a zöldség- és gyümölcstermesztés. Ezen a szakaszon lényegesen túlléptük az eredetileg tervezett bevételek összegét. Itt szeretném megemlíteni azt is, hogy 1970- ben 1000 vagonnal több zöldséget termeltünk, mint az előző évben. Az állattenyésztésben a fő hangsúly az alapállomány növelésére, valamint a hasznosság fokozására helyeződött. Az elért eredmények gondos tenyésztői munkáról tanúskodnak. Az a tény, hogy az évi (1971) tervteljesítést a jelenlegi állatállománnyal maradéktalanul biztosítani tudják, azt hiszem minden eredménymutatónál többet mond. — Minden munkaszakaszon, minden termelési ágazatban felmerülnek bizonyos nehézségek, melyek gátolják a munkatermelékenység, a gazdaságosság fokozását. Ez vonatkozik a mezőgazdaságra is. Milyen nehézségekkel, problémákkal kellett megbirkózni a komáméi járás mezőgazdasági dolgozóinak az 1970-es évben? — Bizony volt elég problémánk az év folyamán. A kedvezőtlen időjárásról már nem kívánok beszélni, viszont a gép- és alkatrészellátásban felmerülő hiányosság is annyira „elcsépelt“ téma, hogy kár megemlíteni. Beszéljünk inkább a mezőgazdasági termékek felvásárlása körüli bonyodalmakról. Járásunkban például a tervezettnél 30 százalékkal több szőlő termett 1970-ben. Ez örvendetes tény, de az már kevésbé, hogy nem volt kinek eladni, mert a felvásárló üzem egyszerűen nem bírta „szuszszál“, és megfelelő befogadóképességű tároló- és feldolgozó helyiségei sem voltak. Hasonló a helyzet a húsfelvásárlásnál is. Mi termeltünk, mert a piac egyre többet követelt, a felvásárlók viszont nem tartottak lépést velünk. Erre sajnos a termelők fizettek rá, mert az előírt vágósúlyt elért állatokat kénytelenek voltak tovább hizlalni, s ez feleslegesen drágította a termelést. Továbbá még ma is megoldatlan kérdés, hogy mi lesz a — jelenleg elfekvő raktárkészletet képező — mintegy 20 vagon lucernamaggal. — Ha az elmondottakat összegezzük, megállapíthatjuk, hogy egy kudarcokban és nehézségekben bővelkedő s mindennek ellenére nem túl rossz évet tudnak maguk mögött. Milyen tervekkel indulnak az új évben? — A múlt évben elsőként teljesítettük a gabonafelvásárlás tervét, — 2760 vagon — s ezt a jövőben is szeretnénk elérni. Ebben az évben 2974 vagon gabonaféleség felvásárlását tervezzük. Növeljük a cukorrépa és a szőlő, valamint a gyümölcs felvásárlási tervét is. A mezőgazdagági nyerstermelésben 21,4 százalékos, a piaci termelésben pedig 24 százalékos növekedéssel számolunk 1975-ig. Ezek természetesen csak tervek, de reális alapokra épültek. A fejlesztési tervek megvalósításából járásunk minden mezőgazdasági dolgozója kiveszi részét. Tudjuk, hogy mit várhatunk tőlük, s ezért bízunk abban, hogy kitűzött célunkat el is érjük. . — S hogy mit várok az új évtől? Csak azt, hogy lépéssel közelebb vigyen bennünket a kitűzött célhoz, hogy egy eredményesebb évet zárhassunk 1971-ben, s hogy az eddiginél még gazdaságosabbá tehessük járásunk és hazánk mezőgazdasági termelését. Kádek Gábor
