Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-09 / 1. szám
1971. ianuár 9. i___SZABAD FÖLDMŰVES 5 Tojástárolási tapasztalatok izotermikus raktárban Az izotermikus raktárnak a mezőgazdasági üzem szükségletei szerint kell létrejönnie, s a más közüleíekröl történő árúátvételt az érvényben lévő szabványok szerint szükséges végezni. Klímaszabályozáskor igen fontos az előírt rendszabályok szigorú betartása és egész éven át gondoskodni kell. a folyamatos térkihasználásról saját termelvények tárolásával, esetleg más gazdasági egységekké' tör‘é"ő együttműködésben. Asszmanov-leit) pszychronométer, a viszonylagos páratartalom pontos megállapítására. E négy feltétel teljesítése esetén lehetséges csak valójában értékelni 3 tárolótér jövedelmezőségét. A hűtőtároló igen költséges létesítmény ahloz, semhogy csupán idényszerűen, néha-néha használjuk ki. A termelés fejlődése ma már megkívánja, hogy minden rendelkezésre álló hűtőteret 5s fagyasztót, a népgazdasági érdekeknek megfelelően a lehető leggonlosabban kihasználjunk. Szövetkezetünkben a Vásárvámosi (Trhové Mýto) EFSZ-ben mindezt már az elmúlt évben tudatosítottuk, s vezetőségünk úgy határozott, hogy hűtőtárolónkat, amelyet eredetileg főként gyümölcstárolásra létesítettünk, más élelmiszerek tartósító elraktározására is felhasználjuk. Ilyen értelemben tárgyaltunk a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozói Üzemek cíferi vállalati igazgatóságával és felajánlottuk hűtőtárolónk egy részének időszaki használatba adását, az üzemfenntartást is beleértve, mégpedig tojás- és baromfikészítmények tárolására. A szerződés megkötése után bizonyos problémák merültek fel, ugyanis a tojástárolási technológiát nem ismertük, s tapasztalataink ezen a téren, amelyekre biztonsággal alapozhattunk volna még nem voltak. Érdeklődésünk során a hűtőtérrel rendelkező üzemek vezetői zavaros, sőt ellentmondó tanácsaikkal azt a nézetet keltették, hogy a tojástárolás igen körülményes és bizonytalan vállalkozás. Mindezek után szaktanácsért és technológiai segítségért a Szlovák Mezőgazdasági Akadémia Élelmiszeripari Kutatóintézetéhez fordultunk Bratislavába. Kérésünknek eleget tettek, s mi a tojástárolási akció kezdetétől fogva az említett kutatóintézet technológiája szerint jártunk el. Hűtötárolónk gépeinek kezelését Szabó József technikus végezte, aki gya korlati tapasztalatait és szakismereteit a Kolíni Cheposban, az élelmiszer- és hűtőipari kutatási társulás gyárában szerezte ELŐKÉSZÜLETEINK A TOjÁSTÁROLÁSRA Mihelyt a télen át tárolt alma kikerült a hűtőből, a következőképpen készültünk fel a tojás elhelyezésére. Ellenőriztük és kipróbáltuk a gépi felszerelést és a hűtővezeték helyes működését, kitisztítottuk és fertőtlenítettük a hűtőkamrák belsejét. A raktárteret alaposan kíszellőztettük, bűzmentesítettük, miközben a segítségünkre lévő kutatóintézetben szerkesztett ózonképző felszerelést használtuk sikeresen. A hőtechnikai paraméterek ellenőrzése végett a tárolókamrákba hőfok-, valamint légpáratartalom mérőket (termohygrografokat) helyeztünk el, amelyek működésének ellenőrzése, majd pontos hőmérők és páratartalom mérők (psychrométerek) szerinti beállítása előzőleg megtörtént. Végül pedig a tárolókamrákat a kívánt hőfokra hűtöttük. ÁRUÁTVÉTEL Általánosan az 57 2109 számú, étkezési tyúktojásra vonatkozó csehszlovák szabvány, valamint a hűtő- és fagyasztóházakban tárolt élelmiszerek ellenőrzésével, raktározási módjával foglalkozó kötelező előírások egyes cikkelyeihez igazodtunk. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy mindenekelőtt megvizsgáltuk alkalmas-e egyáltalán a szállítmány hűtőtárolóban végrehajtott raktározásra. Meggyőződtünk arról, mennyiben felel meg a göngyöleg anyaga és formája, tisztasága, valamint megjelölése a hütőtárolóra vonatkozó követelményeknek. Kívülről ellenőriztük van-e a ládák elején címke, számozás, belülről pedig száraz-, büztelen-e a göngyöleg. Előírás szerint ezen kívül az egész szállítmány ládái 30 %-ának tartalmát minőségellenőrzés céljából tojásátvilágításnak kell alávetni. Nem szabad átvenni az olyan szállítmányt, amelyben az átvilágított tojások több mint 2 °.o-a minőségileg nem megfelelő. A teherautóról, vasúti vagonról vagy más szállítóeszközről végzett árúátvételkor a következő munkaerők szükségesek: ф egy munkaerő az akkumulátortelepes kis villanykocsi kezeléséhez, vagy két személy a kézikocsi tolásához; @ két munkaerő a nagy szállítóeszközről a kis kocsira történő ládaátrakáshoz; ф két munkaerő a hűtőkamrában végzett ládaelhelyezésre, felrakásra. Árúkiadáskor a szükséges munkaerők száma hasonló. Egy 100X200 cm alapterületű kis kocsira 27 darab, fémből készült tojásosládát (úgynevezett negyedládát) helyezünk. A törésveszteség megakadályozása érdekében az árú kézi és gépi áthelyezésekor különös óvatossággal járunk el. A tojásosládákat nem rakjuk közvetlenül a hűtőtároló padlójára, hanem a fából készült szállítólapokra (palettákra). Az egymásrahelyezett ládák sorai között utcácskákat, sikátorokat hagyunk, hogy a tárolás egész ideje folyamán bármikor könnyen végezhessünk ellenőrzést. Az egyes beérkező tojástételeket úgy helyeztük el, hogy tételek szerint végezhessük fokozatos kihelyezésüket és minőségellenőrzésüket is. A TÁROLÁS MÓDSZEREI A tojás hűtőtárolóban tartására kötelezőnek tartjuk a már említett 57 2109 számú csehszlovák szabványt, mely szerint: „A tojást a hűtőtárolóban úgy kell elhelyezni, hogy a raktározás teljes ideje alatt a hőfok és a légpáratartalom ne változzon. A hűtőbehelyezés előtt a tojást elő kell hűteni, a kihelyezést megelőzően pedig hőfokát emelni, úgy, hogy a hőkülönbözet a hűtőtároló és az új környezet között fokozatosan egyenlítődjön ki (a tojás ugyanis nem válhat harmatossá). Más árut a tojással együtt tárolni nem szabad.“ Ügy intézkedtünk, hogy árubera káskor fokozatosan csökkentettük a tárolótér hőmérsékletét és viszonylag legalacsonyabb légpáratartalmat tartottunk fenn. Az árubehelyezést követően a hőfokot és a páratartalmat állandósítottuk. Behelyezés és' az al kalmazkodás (akklimatizálódás) során nem volt hőingadozás, hőemelkedés tehát betartottuk a legfontosabb követelményt. Továbbá betartottuk azt a szabályt, hogy amennyiben a hűtőkamra nem telt meg árúval, vagyis az árúbehelyezés folyamán (amely nem lehet 14 napnál hosszabb időtartamú) a hőfokot úgy kell szabályozni, miszerint az plussz 8 sőt plussz 5 °C-ra csökkenjen. Ugyanakkor fenntartottuk a légtér kívánt viszonylagos legalacsonyabb páratartalmát és csak a hűtőkamrába történő árúbehelyezés teljes befejezése után csökkentettük a hőfokot plussz 5 °C alá, miközben szükségszerűen szabályoztuk a légpáratartalmat. A hűtőkamrákban elhelyezett . hőfok és lég'páramérök (termohygrografok) a mért értékeket grafikus ábrázolás formájában folyamatosan és önműködően feljegyezték a feltekercselt milliméterpapírra. A feljegyzett értékábrákat (termohygrogramokat) bizonyítékként megőriztük, az esetleges vitás kérdések megoldására, amennyiben Jelentősebb veszteségek keletkeznének. Ilyen eset azonban nem fordult elő. A hűtőben tárolt tojás legmegfelelőbb elméleti hő- és légnedvesség értékei: — 0,5 °C.................. 76—79 % — 1,0 °C......................78—81 '!íi — 1,5 °C.................. 80—82 % — 2,0 °C.................. 82—83 % — 2,5 °C w . . . . 83—85 Vo Be kell vallanom, hogy ilyen eszményi állapotot hütőtároíónkban nem értünk el, néhány okból kifolyólag, többek között azért sem, mivel figyelembe vettük a SZMA- Élelmiszeripari Kutatóintézetének utasításait. A kutatóintézetben szerkesztett. tárolótér-bűztelenítő (ozonizátor) használata igen hasznos volt, ezért felmerülő apró hiányosságainak eltávolítása után a jövőben is használni fogjuk. A tárolt tojás kihelyezésekor ahhoz a szabályhoz tartottuk magunkat, hogy megőrizzük a tojás és a környező légtér hőmérséklete közötti elfogadható különbséget, amely nem lépte túl a megengedett 5 °C hökülönbözetet. Megszabták azt az átlagos napi külső légtér hőmérsékletet, amely esetén nem szükséges árúkiadáskor a tojás alkalmazkodása (akklimatizálása). Ez a hőmérséklet plussz 7 °C. SAJÁT TAPASZTALATAINK Mivel a hűtőtároló jövedelmezőségét csakis az egész évi üzemelés biztosíthatja, együttműködésünk az említett cíferi vállalattal ökonőmiailag előnyös. Az elmúlt idényben hat nyugat-szlovákiai járásból származó tyúktojás mennyiséget tároltunk. A raktározás eredményei mind a cíferi vállalat, mind pedig efsz-ünk részére előnyösnek mutatkoztak, mivel a háromhónapos időszak alatt nem keletkezett semmilyen alapvető tárolási veszteség vagy kár. Ezért nem volt kimutatható semmilyen kezelési és kőrtani veszteség. A fiziológiai veszteség elenyésző volt, mivel a hűtőtárolóban a legmegfelelőbb viszonylagos páratartalmat tartottuk fenn. Tehát összehasonlítva más hűtőtárolókkal, amelyekben ugyanebben az időben szintén tojást tároltak, kísérletünk sokkal sikeresebbnek mutatkozott, mivel más hűtőtárolőkban sok esetben jelentős tárolási veszteségek, károk keletkeztek. A tárolótér használatáért a baromfifeldolgozó vállalatnak négyzetméterenként 21 koronát számláztunk (a szlovákiai fagyasztó- és halipar árjegyzéke szerint), ami kamaránként 73 000 koronás bevételt jelentett. Mivel a májustól szeptemberig terjedő időben nincsen efsz-ünkben annyi saját termény, hogy ezzel a 140 vagonos befogadóképességű tárolóteret bet Üthessük, ezért az együttműködés, a részünkről nyújtott szolgálat gazdaságilag hasznos megoldás. Jelenleg a felmaradó hűtőteret ugyancsak kihasználjuk, mégpedig az NSZK részére előkészített baromfikonzervek tárolásával, együttműködésben a cíferi vállalattal. Ilyen szolgálatokkal sokrétűen kívánunk társadalmunk szolgálatára lenni. CSÖMÖR GÉZA, a Trhové Mýto-i EFSZ elnöke yilágszeTte rohamosan terjed a gépi fejés. Ma már külföldön és nálunk is a korszerű tehenészetekben mindenütt géppel fejnek. Felmerül a kérdés: mikor helyes és szakszerű a gépi vagy a kézi fejés? Csak akkor, ha a fejés a tőgy működését kedvezően befolyásolja, ha serkenti a tej leadását és ha a fejőmunka mindvégig a higiénia szabályai szerint történik. Fontos, hogy a fejés a tőgy szöveteit semmiképpen se károsítsa, s fertőző betegségeket ne közvetítsen. Továbbá szükséges, hogy a fejés módja és időtartama szerint gazdaságos legyen. Ha a munkaszervezés helyes módszerei is kialakulnak, ha a fejőgépek használata egyre nagyobb termelékenységet és jobb munkafeltételeket biztosít, úgy a még esetenként előforduló kézi fejés rövidesen a múlté lesz. A korszerű tejgaz daságot —, amely az istállóban a takarmány hobordásától a trágya c’*áv;lításálg teljes gépesítésre törekszik — elsősorban a gépi fejJs valósítja meg. A gépi fejés hatása a tej minőségére Mi vezet még megoldáshoz? A jó és gyorsmunkájú fejőgép használata, a gépi fejés elméleti és gyakorlati ismerete, a megfelelő munkaszervezés és a gépi fejés helyes bérezése. A gépi fejés tisztaság és bakteriológiai szempontból is kitűnő minőségű tej termelését teszi lehetővé. Azonban a gépi fejés biztosítja-e a jobb minőségű tejet? A tapasztalatok azt mutatják, ha nem elég gondos a fejőgép tisztítása, a tej bakteriológiai értelemben rosszabb minőségű lesz, mint az a tej, ame iyet kézzel, de a higiénia betartásával fejtek. Viszont, ha szakszerű a fejőgépek előkészítése, tisztítása és fertőtlenítése, akkor kevesebb munkával és nagyobb biztonsággal kitűnő minőségű tej termelésére nyílik lehetőség. A szarvasmarha-tenyésztés és ezen belül a tejtermelés gazdaságosságának, a tej önköltsége csökkentésének jelentős tényezője a helyes fejési módszer, méginkább a szakszerű gépi fejés. A helytelen fejés nemcsak csökkenti a tejhozamot, hanem megakadályozza, hogy a tehén örökletes jó fejhetösége megmutatkozzék. 4 A tejkezelés tárgyi és személyi feltételei közül a legelső a megfelelő „tejház“ létesítése. Az új tejgazdaságok megszór vezésc során a tejházat az istállóval egyidejűleg ajánlatos megépíteni. A már üzemelő tehenészetekben, ha nem lenne, utólag létesítsünk. Mi legyen ilyenkor a mérvadó? Az istállókhoz közel, vagy azzal egybeépítve legyen. Semmi esetre sem nyíljék az istállóból. A tejház a szabadba se nyíljék közvetlenül, mert az ajtó nyitása során — szeles időben — por csa pódik a helyiségbe és fertőzi a tejet. Elhelyezési feltétele a tejháznak: legalább 30 méterre legyen a trágyateleptől. A tiszta levegő érdekében ügyeljünk a széljárásra. Homlokzata északra vagy északkeletre nézzen. Fala jó minőségű épületanyagból, tökéletes szigeteléssel készüljön. Padozata betonból, ajtók, ablakok vasból legyenek, s az oldal falak csempézettek. A tejház nagysága az egy-egy alkalommal kezelt tej mennyiségétől függ. Lehetőleg két helyiségből álljon. Az egyikben a tejkezelés (szűrés, gyűjtés, kannázás, tárolás vagy részbeni feldolgozás), a másikban pedig az edények tisztántartása, fertőtlenítése történjék. Két helyiségből álló tejház mérete 6X4 méter legyen. Ebben a tejkezelési felszerelések is jól elhelyezhetők. Csupán néhány fogyatékosságra kívántam a fejőgép és tej kezelők figyelmét felhívni, melyeknek a kiküszöbölésével, a gépi fejéssel valóban kiváló minőségű tejet nyerhetünk. i L. L. A sertések gazdaságos téli takarmányozása Az abraktakarékosság szempontjából a sertések téli takarmányozása okozza a legtöbb gondot. Szűkösebb takarmányozás ugyanis csak az üresen álló, vagy a vemhesség első felében levő kpcáknál engedhető meg. A fiatal állatok — a malacok, süldők — valamint a hízósertések bakarmányigényét feltétlen ki kell elégíteni, különben elmarad a súlygyarapodás és a felhasznált drága abraktakarmányt teljes mértékben elveszítettük. A kocák takarmányozásánál az abrak tekintélyes része helyettesíthető silótakarmánnyal, leveles répafejjel, Termohygrograf, önműködő műszer a légier hőfokának és paratartaimáuak mérésére, valamint a mért értékek grafikai ábrázolására. takarmányrépával és étkezési célra alkalmatlan burgonyával. Silóból öt kg-ig, leveles répafejet ugyancsak ilyen mértékig, takarmányrépát 8—10 kg-ig, burgonyát 3—4 kg-ig etethetünk az üres, vagy a vemhesség első felében levő kocákkal. Ezek a menynyiségek külön-külön 1 kg árpa tápértékét pótolják.' A venlhesség előrehaladásával a nedvdús takarmánymennyiséget csökkenteni kell. Helyettesíthető az abrak részben 1—1,5 kg lucernaliszttel is, amely ugyanannyi korpát pótol. A süldőket nem szabad „koplaltatni“, azok részére feltétlen biztosítani kell — a fejlődési erély kihasználása érdekében — a megfelelő mennyiségű termelő takarmányt. Az abrak egy részének helyettesítésére használhatunk nedvdús vagy gyökgumós takarmányokat: silótakarmányból 2 kg ig, takarmányrépából 2 kg-lg, répafejből 2—3 kg-ig, burgonyából • 1,5 kg ig. Б mennyiségekkel az abraknak mintegy a fele takarítható meg. Ugyancsak igen jól helyettesíti az abrak egy részét a jó minőségű lucsrnaliszt. A hízók takarmányigényét teljes mértékben ki kell elégíteni. Az abraktakarmányok minél jobb értékesülése érdekében — ha van elegendő alapanyagunk — 100 kg felett ne hizlaljunk. Ugyanis a 100 kg alatti sertések hozzávetőleg 3 kg, a 100— 150 kg közöttiek pedig 3,5 kg keményítőértékből érnek el 1 kg súlygyarapodást. Az így megtakarított keményitőértéknek fiatal állatokkal való feletetése 17 százalék hústöbblet termelését jelenti. —11—
