Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-15 / 19. szám
Mai számunkban bemutatjuk a Köbölkúti (Gbelce), a Bússá i (Bušince) és az Ipolysági (Šahy) Alapfokú Kilencéves Iskola pionírszervezeteinek munkáját. Mindhárom szervezet pionírjai igen derekas munkát végeznek, és sokoldalú tevékenységükkel hozzájárulnak a CSKP megalakulása SO. évfordulója méltó megünnepléséhez. Baráti kapcsolatok Janko vies Ferenc, az Ipolysági (Šahy) Alapfokú Kilencéves Iskola pionírcsapatának vezetője már számos akciót szervezett és nagy segítséget kapott munkájához a tantestülettől is. Egyik sikerült akciója a sakkverseny, amelyen 25 tanuló mérte össze képességeit. A versenyben Dióssy Károly VIII. C osztályos tanuló végzett az első helyen 3 ponttal. De eredményes játékot mutatott Dióssy Béla, Hammersmidt Béla, Sille István, Tóth László és Molnár Zoltán is. Az iskola pionírcsapatának kezdeményezésére baráti látogatást tesznek a szomszédos iskolákba. Az ipolysági pionírok egy vasárnap például meglátogatták az Ipolyviski (Vyškovce nad Iplom) Alapfokú Kilencéves Iskola tanulóit, elbeszélgettek az ottani pionírokkal és szüleikkel. Ipolyviskről több tanuló jár iskolánkba, а VI,—IX. osztályba. Ez a látogatás egyúttal a kölcsönös megismerést is szolgálta. Képes Tibor elvtárs, a pionírház igazgatója szívesen felajánlotta a pionírház zenekarának szereplését. így a „RED RIVER“ beat-zenekar szép játékával kellemes hangulatot varázsolt a találkozón. Mintegy 30-an öltöztek jelmezekbe és mutatványaikon, a szünetben pedig tréfás versenyeken szórakozhattak a Jelenlevők. Sok tapsot kaptak a málnaszörpöt „cuclizó“ verseny résztvevői. Tanulóink élénk érdeklődést tanúsítanak a CSKP keletke zése és múltbeli harca iránt. Az 50. évforduló jegyében zajlott le az a beszélgetés is, amelyen városunk veterán kommunistái, többek között Köpöncei Lajos elvtárs beszélt a múlt küzdelmes harcairól. A tanulóknak történeteket mondott a párt keletkezéséről, a környékbeli sztrájkokról, illegális kommunista gyűlésekről. Az egyórás bevezető előadás után, amely nagy tetszést váltott ki, a jelenlevők több kérdést intéztek Köpöncei elvtárshoz, aki készségesen válaszolt. További találkozón a pionírok még jobban megismerkedhettek a CSKP ipolysági helyi szervezetének múltbeli tevékenységével. Az iskolában élénk pionírmunka folyik. Ezt elősegíti az a jó kapcsolat is, amely az Iskola, a pionírcsapat vezetősége és a Pionírház között alakult ki. Az együttműködés folyamatosan meghozza az eredményeket. Tanulóink soraiból sokan dolgoznak a Pionírház szakköreiben, és tantestületünk tagjai közül többen egy-egy szakkör vezetőjeként tevékenykednek. A pionírok számára több sportlehetőség nyílik. A fedett udvaron asztalitenisz játékterem és különböző társasjáték várja a látogatót, a színházteremben pedig hetente több alkalommal vetítenek filmeket. A Vörös Csillag Nyomában mozgalom még jobban serkenti a pionírokat az aktívabb munkára. Boldis Miklós, Ipolyság A futballcsapat győzött! (Bússá—Varbó 5:0) Borik elvtárs üdvözlése A diákok szeretik a sportot. Annak ellenére, hogy az iskolának nincs tornaterme, az eredmények járási méretben is figyelemre méltóak. A labdarúgásban például csak egy kis szerencsével került eléjük a nagykürtös! (Velký Krtíš) futballcsapat. Kézi és röplabdában a járási versenyben az első négy között végeztek. A sportolók több díjat és oklevelet szereztek iskolánknak. Az egyéni gyors- és váltóúszás díjai szintén hozzánk kerültek. Lövőink elnyerték a vándorserleget. A sífutás selejtezőjét is megtartottuk és két pionír vett részt a járási versenyben. Terveink szerint minden Járási versenyben a legeredményesebben akarunk szerepelni. Pionírjaink a nyár! szünidőben segítettek az aratási munkában. Diákjaink ott ültek az arató-kévekötőgépeken, kévéket adogattak a kocsikra, szárítgatták a nedves gabonát. Dolgoztak erejükhöz mérten a mindennapi kenyérért. Ily módon megismerkedtek a mezőgazdasági munkával, és ennek következtében sokan a mezőgazdaságban maradtak. Az iskola kertjében zöldséget, kukoricát termelnek, így is közelebb kerülnek в mezőgazdasághoz. A versenyfeltételeket a pionírok példásan teljesítik, és mindent megtesznek azért, hogy az elsők közé kerüljenek. Stašák Mária A köbölkúti pionírszervezet „A vörös csillag nyomában“ akció keretében igen jő munkát végzett és gazdag programot dolgozott ki. Küzdelmes Karc után Az első feladat keretében a pionírok köszöntötték a pártot és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján gazdag kultúrműsort adtak. Ezenkívül összegyűjtöttek nyolc mázsa papírt. Célul tűzték, hogy megismerkednek a CSKP helyi szervezetének történetével. Az ezzel összefüggő tananyagot az Iskolában a polgári nevelés óráin is átvették, azonban a hitelesség érdekében felkeresték az egyik veterán kommunistát, Racska István elvtársat, aki a múltban a pártszervezet ifjúsági csoportjában dolgozott. A pionírcsapat küldöttei megkérték Pista bácsit, hogy jöjjön el közéjük és meséljen az alapszervezet megalakulásáról. A találkozóra sor került és a pionírok megtudták, hogy még 1919 őszén Sárai Ferenc összehívta a munkásokat, zselléreket, akik Schlesinger nagybirtokos földjén dolgoztak, hogy az eredményesebb harc érdekében fogjanak össze és ha lehetőség nyílik, alakítsák meg a pártot. Sárai elvtárs orosz hadifogoly volt. Ott ismerkedett meg a lenini eszmékkel s megfogadta, hogy harcos tagja lesz majd a pártnak. A „Hegyben“, ahol az ő háza volt, alakult meg a párt helyi szervezete, mintegy 50 taggal. Az alakító tagok közül megemlíthetjük Szabó Joakimot, Török Gáspárt, Balogh Ignácot, Holota Károlyt, Hacskó Dezsőt és Bordás Lukácsot. A szervezet ifjúsági csoportjában dolgozott Racska István, Czabán Dániel és Sárai József elvtárs. Beszélgetés közben az egyik gyerek megkérdezte, hogy a pártszervezet tagjai milyen jeles cselekedetet vittek véghez? Pista bácsi a következőket válaszolta: — Nem is egyet. Az 1920-as évben igen szűkös volt a munkások keresete. Schlesinger bizony a napszámosokboldog Elet nak csak napi hat koronát fizetett. A munkások nagyon el voltak keseredve. A pártszervezet azonban segített. Pártgyűlésen elhatároztuk, hogy sztrájkot hirdetünk és a végsőkig harcolunk a munkások érdekeiért. A küzdelem nem volt könnyű. Az uraság egy század katonát kért a sztrájk megdöntésére. A katonák azonban nem értettek vagy talán nem is akartak érteni a munkához, és így a büszke uraság kénytelen volt őket elküldeni, s a munkások napi bérét pedig 20 koronára emelte. Megtudtuk azt is, hogy Pista bácsi munkás volt, majd vasutas és végül hajőkormányos. A második világháború után a falu élén állt. Az illegalitásból újjá született pártszervezet sokat segített a felszabadító szovjet katonáknak és az építésben is nagy érdemeket szerzett. A CSISZ történetét a pionírszervezet leányraja kutatta fel. Találkoztak az alapúótagokkal, Gajdosik Ottóval, Varga Magdolnával, Hacekó Gizellával, Bircsák Rozáliával és Szuper Ferenccel. A legtöbb tájékoztatást Zsitva Aladártól kapták, aki a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének első elnöke volt. Köbölkúton a CSISZ 1947 októberében alakult meg. A már említett alapítótagokon kívül ott voltak a helyi szervezet születésénél Szabó Gyula, Gelle István, Marcibál Béla és Bábi A József Attila csapat egyik ünnepélyének megnyitója János, a szervezet akkori titkára. A megalakulás után megközelítőleg 60— 70 tagja volt a szervezetnek. Kultúresteket rendeztek, munkabrigádokat szerveztek és énekkart alakítottak. A szórakoztató estek bevételéből gramofont, lemezeket és bábszínházát vettek. Brigádmunkával szépítették a a falut. Közülük tízen részt vettek az Ifjúsági Vasút építésében. Az 1948-as választások idején a CSISZ tagjai tüntetőén együtt mentek a választási urnákhoz, eldobták a fehér lapokat és szavazatukkal támogatták a kommunista pártot és a népi kormányt. Az alapítótagok elmesélték azt is, hogy amikor 1951-ben az efsz-ben először arattak kombájnokkal, minden tag ünnepélyesen kék ingben jelent meg az aratáson. Az efsz alakulásakor a CSISZ tagok, egységesen beléptek a szövetkezetbe. A járási alkotó-versenyeken többször szerepeltek, ahol II. helyezést is elértek. Az akció második feladatkörében többek között megismerkedtünk a szovjet katonákkal. Beszélgettünk a katonaéletről és arról is, hogy hol él családjuk, milyen örömeik, gondjaik vannak. Abból a célból, hogy megismerkedjünk az egységes földművesszövetkezet történetével és eredményeivel, csapatunk képviselői az efsz irodájában felkeresték Kovács Ferenc mérnököt, az efsz ökonómusát, aki készségesen tájékoztatta őket a múltról és a jelenről. A szövetkezet még 1949-ben alakult 86 taggal, 287 hektáros földterületen. Bizony akkoriban kevesen gondoltak arra, hogy a tápanyagszegény, homokos föld később majd a szövetkezet aranybányája lesz és a szőlészet sokmillió koronát hoz a közösnek. Eleinte jól jött, hogy az egykori traktorállomás tagjai is beléptek a szövetkezetbe, mert szaktudásukkal nagyban hozzájárultak a gépek jó karbantartásához és kihasználásához. Egyre többen léptek az efsz-be, és 1952-ben a közös gazdaság már egészfalusivá vált. Ma 374 tag dolgozik az efsz-ben, akik közül sok a fiatal és a szakember. A szövetkezet elnöke, Misko József, aki már néhány esztendeje tölti be ezt a funkciót, Kovács Ferenc ökonómus szintén hosszabb ideje dolgozik a szakmájában és úgy tudjuk, hogy szívügye a szőlészet. Az alelnök, Móczár István, akinek lánya nemrég még pionírvezető volt, talán ezért szereti úgy a pionírokat. Védnök szövetkezetünkkel nagyon jó a kapcsolatunk. Ha valami munka van, főleg szüretelés, mindig hívnak, ml meg szívesen megyünk dolgozni. Munkánkat meg is fizetik. Nekünk jólesik, mert segédeszközöket és más felszereléseket vásárolunk érte. Legutóbb iránytűket és sátrakat vettünk. A múlt évben 2000 koronát kaptunk a brigádmunkákért. Hálából az efsz évzáró gyűlésén kultúrműsort adtunk. Szövetkezetünk fennállásának 20. évfordulóján az „Építésben szerzett érdemekért“ című kitüntetést kapta. Nagyon megérdemelte, mert az eredmények arról beszélnek, hogy a gazdálkodás magas szintű. A pionírszervezet vezetősége elhatározta, hogy az akció anyagát, programját 50 pontban foglalja össze, a csapatban közzé teszi, és „KI mit tud“ versenyt hirdet, melynek keretében a legjobbak jutalomban részesülnek. ★ A cikket a József Attila csapat választmánya nevében Szabó Zoltán állította össze, és az adatok beszerzésében közreműködött Hausknecht Antal (a csapattanács elnöke), Búkor Erika. Halász Gabriella, Bitter Beáta, Lintner Miklós, Sebők László, Zahradnícsek Anna (a leányraj vezetője), Liszka József, Fáknik Gyula, Nagy Erzsébet. Elsők akarnak lenni A Bússal Alapfokú Kilencéves Iskola pionírszervezete egyik csapatgyűlésén elhatározta, hogy szintén részt vesz „A vörös csillag nyomában“ mozgalomban és ennek szellemében Igyekeznek Jobb tanulmányi eredményeket elérni, megjavítják a szervezeti életet, és Jobban kihasználják a szabad időt. A benevezés óta a pionírszervezet tagjai igen eredményes munkát végeztek. Feladatuk első részében igyekeztek megismerkedni a CSKP történetével. Ezzel kapcsolatban két beszélgetést is rendeztek. Borik Miska bácsi, a párt veterán harcosa családias légkörben, egyszerű szavakkal beszélte el a történteket, amelyek lenyűgözték a fiatal hallgatókat. Borik elvtárs Nagyzellőn (Veiké Zlievce) és Bussán is alapítótagja volt a CSKP helyi szervezetének. Beszélt küzdelmes életéről, a munkanélküliségről, amely annakidején több társával együtt Kanadába űzte. A másik beszélgetés Bússá vezető funkcionáriusával folyt le. A pionírok beszámoltak eddigi eredményeikről, megmutatták krónikájukat és az albumot. A falu vezetői elismeréssel nyugtázták az eddig elért sikereket „A vörös csillag nyomában“ mozgalomban. Ezután a község vezetői beszéltek a múltbeli harcaikról és jelenlegi ténykedésükről. A pionírok újabb Ismeretekkel gazdagodva tértek haza. A faluszépltési és társadalmi munkában is jó munkát végeztek a pionírok. Az Iskola előtti parkot példásan gondozzák. A sportpályát egész évben rendben tartják, tisztogatják. Az efsz-nek segítenek az Idénymunkában. Szüretkor például 456 órát dolgoztak le, és további 270 órát a Csömöri Állami Gazdaságban. A szorgalmas pionírok 22 mázsa gesztenyét gyűjtöttek össze. Az iskolában több érdekkör működik. Említésre méltó az énekkar, az irodalmi kör és a tánccsoport. A nevezetes ünnepségeken az énekkar és a tánccsoport tagjai is felléptek. A CSKP megalakulása 50. évfordulója tiszteletére esztrádműsort adnak a pionírok, amelyet májusban a szomszéd községekben is bemutatnak. Ugyancsak ebben az időszakban kerül bemutatásra a Hamupipőke című mesejáték is. Az iskolában még ez ősszel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére irodalmi és földrajzi vetélkedőt rendeztek „Ki tud többet a Szovjetunióról“ címmel. Az igen magas színvonalú verseny győzteseit a Barátsági Hónap ünnepségén jutalmaztuk meg.
