Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-15 / 19. szám
1971. május 15. SZABAD FÖLDMŰVES A pártkongresszus küldöttjei példás dolgozók Mészáros Imre Jozef Kliment Ján Maďar Tomaskovics Júlia Szénássy Ferd. Mészáros Imre már suhanc korában elkötelezte magát a közös gazdaságnak. S az Ifjúsági szervezetben — CSISZ — kezdte a tömegpolitikai munkát, Ily módon került a párt soraiba. Most mindössze 28 éves és már ezelőtt három évvel az efsz üzemi pártszervezetének elnöki tisztségét vállalta. Igaz, nem nagy kiterjedésű a dercstkai (Jurová) szövetkezet, de azért a pártszervezet tagjainak - ha a párt vezető szerepét biztosítani akarják — kell elsősorban példát mutatniuk. S ezt is teszi k+ Déli fejés közben ^leptünk meg Mészáros elvtársat, a CSKP XIV. kongresszusának küldöttjét, aki 16 tehenet etet, gondoz és fej. Az elért tejhozam miatt nem kell szégyenkeznie. A múlt évben például több mint 3200 liter tejet fejt ki tehenenként. Am fejőtársai sem maradnak el mögötte. .. Érdeklődésünkre elmondotta, hogy már hat esztendeje naponta háromszor fejnek (télidőben csupán a friss fejős teheneket!). Fontosnak tartja a napi háromszori fejést, legfőképpen a zöldtakarmányozás időszakában, amikor bővebben ontják a tejet a tehenek. S mi az idei terve? Legalább 3300 liter tejhozam-átlag elérése. Reméli, hogy személyes példamutatásával ezt a teljesítményt elérik tehóngondozó, illetve fejötársai is. Mit vár a kongresszustól ez az ifjú küldött? Mindenekelőtt azt, hogy a mezőgazdaság továbbfejlesztése érdekében rendeződjenek az olyan akut problémák, mint a gépalkatrész-ellátás, a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára stb. nk Bognár József BOGNÄR JÓZSEF mérnök, a Bősi (Gabőíkovo) Állami Gazdaság igazgatóhelyettese „tömött táskával“ indul a kongresszusra. Csupán erre az esztendőre 1 millió 275 ezer korona értékben tettek kötelezettségvállalást, mely tejben, húsban és egyéb termékekben kerül majd a piacra. Bognár elvtárs életútja nem volt könnyű, amíg eljutott mai beosztásáig. A Popper-féle nagybirtokon indult mint ostorosgyerek. Később béres, napszámos lett. A felszabadulás után traktorosként dolgozott a Stupava! Gépállomáson. A párt innen szólította a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda] Jednotához, ahol politikai síkon tevékenykedett. Ezt követően a jnb mezőgazdasági osztályának vezetője, majd 1960-ban került a Várkonyi Állami Gazdaságba, mely később a bősi szövetkezetei is magába foglalta. Az utóbbi években oly gyors iramot vett a gazdaság fejlődése, melyre alig akad példa az országban. Ezt bizonyltja az a tény, hogy amíg 1967-ben 42 millió korona volt a mezőgazdasági nyerstermelés értéke, addig 1970-ben 50 millió 300 ezer koronára emelkedett. Egy további adat szerint az egy munkásra eső termelés 1967-ben 57 600 korona, 1970-ben már 77 900 korona. Az eredmények nem születtek maguktól, kiváló szakemberek állnak mögötte. Ezek egyike Bognár elvtárs, aki 37 éves korában ült az iskola padjaiba, hogy tudását gyarapítva megszerezze a mérnöki oklevelet. Mint küldött sokat vár a kongreszszustól. Szívén fekszik a tervgazdálkodás megszilárdítása, a tervfegyelem betartása mind a mezőgazdasági üzemek, mind a velük együtt működő ipari vállalatok részéről. (sá) JOZEF KLIMENT professzor mindenekelőtt a tanárok Is a hallgatók politikai nevelését tartja egyik legfőbb követelménynek, amelyet az 1968— 1969-es években bizony elhanyagoltak. A cél most az: ne csak kiváló szakembereket, hanem jó hazafiakat is neveljen a főiskola. Ehhez azonban egységes nevelőrendszerre van szükség. Kihangsúlyozta a pedagógusok ideológiai elkötelezettségének fontosságát, hogy a fiatal nemzedéket is ebben a szellemben nevelhessék. S rámutatott arra, hogy a tervezés a népgazdaság, s egyben a mezőgazdaság elidegeníthetetlen tartozéka, Ily módon a vállalatok, mezőgazdasági üzemek fejlesztésének is alapvető tényezője. Ehhez azonban jól felkészült, nagy szaktudású szakemberek szükségesek, hogy a tudomány vívmányait a gyakorlati életbe át tudják ültetni. Bár kényszeredetten, de azt Is felemlítette, hogy az ötéves terv szakkáder-szükségletének irányszámaival még nem rendelkeznek. Jó lenne, ha minél előbb átértékelnék a főiskolai tanulmányok hatékonysági rendszerét, figyelembe véve a szakosítás, az integráció és a kooperáció támasztotta káderszükségletet. A mezőgazdaság sem nélkülözheti a szakkáderszükséglet előrejelzését, legalább tíz évvel előre, hogy a mezőgazdasági mérnököket a jövőnek képezhessék, számolva a távlati elképzelésekkel. Ékörül még sok a vita. Mi hát a véleménye egyéb továbbtanulási formákról? Nem más, mint az, hogy a főiskola befejezése utáni szakmai továbbképzésre Is lehetőség nyíljék, mely már részben folyik. du-ko Nagy Sándor NAGY SÄNDOR, a Caiovól Állami Nagyhlzlalda újmajori részlegének vezetője gyermek korától a jelenlegi munkahelyén dolgozik. Nagyapja, apja és Jómaga összesen nyolcvan évet dolgoztak le ebben a gazdaságban. Az elődök cselédemberekként ették meg kenyerük javát, míg Sándor, az unoka, 1938-től napszámosként dolgozott. Húsz évvel ezelőtt csoportvezetőnek választották, 1952 őszén pedig a gazdaság vezetője lett. Működése alatt az újmajori részleget teljesen újjáépítették. Eltűntek az egykori cselódviskók, s helyettük modern lakóházak sorát adták át a dolgozóknak. Emellett a munkások keresete egyre magasabb szintet ért el. Amíg 1966-ban 4 millió 479 ezer koronát kaptak kézhez, addig tavaly hat millió 956 ezer koronára rúgott a dolgozók összbére. A múlt évben pedig olyan jól gazdálkodtak, hogy a tiszta jövedelem meghaladta a négymillió koronát, és így a gazdaság dolgozói a munkabér mellett egymillió 271 ezer koronát kaptak nyereségrészesedésként. A gazdaság fejlesztésében, vagyis az elért eredményekben nagy része van — a dolgozók lelkiismeretes munkája mellett — Nagy Sándor részlegvezetőnek is. Kétségtelen, hogy a jő munkájának, kommunistához méltó magatartásának köszönheti, hogy küldöttként vehet részt a pártkongreszszuson. Nagy elvtárs meggyőződésből vallja, hogy a gazdálkodás Intenzitásának további mozgatója a mezőgazdaságban rejlő tartalékok feltárása, a termelés komplex gépesítése és a szolgáltatások színvonalának következetes emelése. — Jó lenne tudni — mondja Nagy elvtárs —, hogy távlatilag milyen gépeket várhatunk a hazai gépipartól, hogy a hosszúlejáratú tervek készítésekor azokkal is számolhassunk. A kongresszustól azt várja, hogy hatékonyan elősegíti a fogyatékosságok kiküszöbölését a gazdasági életünk minden szakaszán. Hogy tovább szilárdítja hazánk kommunistái eszmei és akcióegységét. (sá) JÁN MAĎAR, a peredi (Tešedíkovo, galántat járás) szövetkezet vezetőségi tagja, s ugyanakkor Szlovákia Kommunista Pártja Revíziós Bizottságában is nagyon tevékeny munkát végez. Bizony, nem volt éppen zökkenőmentes az üt, amelyen eddig a nagyon felelős párttisztségig eljutott. De önzetlensége, határozott, kommunista jellemvonása, önmaga iránti és társaival szembeni igényessége, végtelen szorgalma és emberszerefete átsegítette őt a nehézségeken. Példás munkájával kivívta a szövetkezeti tagság elismerését, s az efsz vezetőségébe került, majd a hnb tagja, később vezető funkcionáriusa volt. Persze, közben szorgalmasan tanul. Elvégzi tévúton a mezőgazdasági középiskolai tanulmányait, érettségivel, majd a járási marxista egyetem hallgatójaként is kitűnő a tanulmányi előmenetele, sikeres a vizsgája. Így most már szakmailag és politikailag jól felkészülten tesz eleget a községi pártszervezet elnöki tisztségéből, valamint járási tisztségeiből adódó feladatainak s kerül az SZLKP Revíziós Bizottságába, ahol kemény harcokban edződik tovább, hiszen a magas közéleti és párt-tisztségeket betöltő jobboldali opportunista elemektől meg kellett tisztítani (1968— 1969) a párt sorait, amely nem ment simán. Mit vár Madar elvtárs, ez a talpig becsületes kommunista, a pártkongressztustól? Jórészt lezárni az utóbbi évek zavaros időszakát, s következetesem érvényt szerezni a párt lenini normái betartásának, a nemzetek és nemzetiségek közötti kölcsönös megbecsülés szellemében továbbfejleszteni a mezőgazdaságot, népgazdaságunkat, szocialista társadalmi rendszerünket. nki Trencsik György TRENCSIK GYÖRGY gyermekkorában megismerkedett a kapitalista társadalom Igazságtalanságaival, a nincstelenek sanyarú életével. Kora Ifjúságától csak szolgasors Jutott osztályrészül. A sok megpróbáltatás edzette és érlelte emberré, s korán felismerte, hogy a kisparasztok és földnélküliek számára az egyetlen járható út a tömörülés. A felszabadulás után aktívam tevékenykedett a szövetkezetesítés megvalósításában, és az 1949- ben megalakult szőgyéni (Svodín) szövetkezet első elnöke lesz. A párt tagjainak sorában 1951-től találjuk. Szívügyét képezi községének felvirágzása, és a lakosság bizalma a helyi nemzeti bizottság elnökének tisztségére emeli 1952-ben. Később a termelési igazgatóság járási instruktoraként, majd a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának dolgozójaként hasznosítja gyakorlati tapasztalatait. Az őszinte véleménynyilvánítás pedig gyakran az ellentétek szülője. Ilyen nézeteltérések idézték elő, hogy Trencsik elvtárs 1966-tól megvált a funkcióitól, s mint fejő dolgozott községe szövetkezetében, hogy bebizonyítsa — a fizikai munkában is becsülettel megállja a helyét. Különböző posztokon találjuk, ahol dolgos, egyenes és megbízható munkás kellett. A megbecsülés érződik ki munkatársainak szavaiból, akikkel távollétében beszélgettünk. Ez a bizalom tükröződik abból is, hogy az 5000 hektáros szövetkezet összüzeml pártszervezetének elnökeként a párt kerületi konferenciáján a CSKP XIV. kongresszusának küldöttévé választották, hogy járásának kommunistáit képviselje. Trencsik elvtárs egy pillanatra sem hagyta magát félrevezetni a jobboldali opportunisták demagógiájától. Még a legválságosabb időszakban is hű maradt a marxizmuslenlnizmus eszméihez, a proletár nemzetköziség jegyében következetesen ápolja a Szovjetunióhoz, valamint a többi testvéri szocailista országokhoz fűződő harci szövetségünket. -szk-TOMASKOVICS JÜLIA komáromi munkásnő is ott van a Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának küldöttei között. Tamaskovlcs elvtársnőt, aki már tizenkét éve párttag, nem véletlenül delegálták az SZLKP kongresszusára. Munkahelyén a Komáromi Dohánygyárban, ahol 1952 óta dolgozik, a legjobb munkásnők közé tartozik, s az üzemi pártbizottságnak is aktív tagja. Tamaskovics Júlia fiatalsága nem volt könnyű. Öten voltak testvérek, ezért már 14 éves korától dolgozni kényszerült. De gyermekfejjel is fölfogta a sok igazságtalanságot, s korán magáévá tette a proletár internacionalizmus eszméit. — Amikor megtudtam — mondotta —, hogy én is a küldöttek közt vagyok, végtelenül boldog és hálás voltam. Nagy megtiszteltetésnek és kitüntetésnek tartom, hogy személyesen részt vehetek a kongresszuson. Persze nemcsak én örülök, hanem kollégáim, kolléganőim is, akik majd „első kézből“ hallhatják mindazt, amiről a sajtóból, rádióból és tévéből később értesülnének. — Üzemünkben 35-en vagyunk párttagok (ebből 12 nő). Politikai fejlődésünket rendszeres iskolázásokkal biztosítjuk. Hogy mit várunk az SZLKP és a CSKP XIV. kongresszusától? — Elsősorban a konszolidációs folyamat betetőzését, és a még meglevő hiányosságok kiküszöbölését. Feltételezzük, hogy a kongresszus — amely meghatározza Szlovákia népgazdasági fejlesztésének irányvonalát — hatékonyan hozzájárul mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés színvonalának emelkedéséhez, a kommunistákat — a termelés minden szakaszán — példamutatásra ösztönzi és a szocialista társadalmunk gyorsabb ütemű fejlődését eredményezi, -o. v.Rajčáni Rudolf RAJCÁNI RUDOLF a JNB elnöke Nyitrán (Nitra). Még húsz éves sem volt, amikor a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosaként 1944-ben a CSKP tagjainak sorába lépett. Parancsnoké akkor Morozov szovjet őrnagy volt. A háború utáni katonai szolgálat letelte után Partizánskeban a cipőgyárban, majd a nagybani áruelosztó vállalatnál, később a Belügyi Megbízotti Hivatalban a helyi gazdálkodási főosztályon, végül pedig a KNB-n tevékenykedett. Jelenlegi funkciójának első lépéseként néhány munkatársával a szocialista ellenes jobboldali, opportunista nézetek képviselőit távolította el a járási nemzeti bizottság hivatalából és intézkedéseket tett a helyi nemzeti bizottságok ilyen nézetű képviselőinek leváltására. Az új adottságok közepette főként arra törekedett, hogy a választott képviselők szabályos és közvetlen kapcsolatot tartsanak fenn választóikkal, s közöttük meggyőző munkát végezzenek. Másik fontos feladat volt a JNB ökonómiai terveinek kidolgozása. Eközben azt tartotta munkatársaival együtt szem előtt, hogy köztársaságunktól minél kevesebbet kérjünk, ellenben annak minél többet adjunk. Ugyanakkor a lakosság bizalmának megnyerése is előtérbe került, ami a lakáskérdős, valamint a szolgáltatások fejlesztésének megnyugtató megoldását feltételezi. Mindezek gyors megoldását a helyi útépítés, valamint a vízellátás és a kanallzáció követi a fontossági sorrendben. A JNB elnöki funkciójában a lehetőségekkel összhangban a járás saját jövedelemforrásainak feltárásával igyekszik a lakosság fokozódó igényeit kielégíteni. Mint a pártkongresszus küldöttje minden igyekezetével segíteni akarja — a marxizmusleninizmus alapján létrejött egység megszilárdulását és azt, hogy pártunk élére olyan kommunisták kerüljenek, akik lehetetlenné teszik a politikai válság megismétlődését, ápolják hazánk népeinek hagyományos internacionalista kapcsolatait. -ksz-SZÉNÄSSY FERDINAND elvtárs a füzesi (Vŕbová nad Váhom, komáromi járás) egyesített szövetkezet 42 éves elnöke is ott lesz a Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa küldöttei között. Örömmel párosuló büszkességgel vette tudomásul a beléje helyezett bizalmat, melyben a járás kommunistái, dolgozói részesítették. Földműves családból származik ez az ember, aki életét és munkásságát a mezőgazdaságnak szentelte. Megalakulása őta, vagyis 1952-től tagja a szövetkezetnek. Huszonnégy éves korában választották a gazdaság élére. Időközben elvégezte a mezőgazdasági középiskola továbbképző tanfolyamát, hogy szaktudását tovább fejlessze, tökéletesítse, ilymődon is többet adva a közös gazdaságnak. Csehszlovákia Kommunista Pártjába 1956-ban lépett be. Jelenleg a szövetkezet üzemi pártszervezetének vezetőségi tagja, s mindent elkövet annak érdekében, hogy a párt eszmei irányvonalának betartására, a szövetkezeti termelés gazdaságosabbá tételére, valamint az élet- és munkakörülmények megjavítására serkentse a dolgozókat és a község lakosait. Derekas munkájáért, áldozatkészségéért már több elismerő oklevelet kapott Szénássy elvtárs. Legutóbb pedig „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetést kapta. Szénássy elvtárs első ízben vesz részt Ilyen szintű párttanácskozáson, s reméli, hogy a pártkongresszus mélyrehatóan értékeli az elmúlt évek eseményeit, levonja a következtetéseket és meghatározza a pártmunka é9 a társadalmi élet minden szakaszára a jövő feladatokat. (kádekl Pathó Gyula PATHÖ GYULA már serdülő korában, erejéhez mérten tevékenyen részt vett a munkásmozgalomban. Tizenötéves korától, 1936-tól a „Világosság“ nevű ifjúmunkás szervezet tagja. Harmadmagával kerékpáron indult el Muzsláről. Tornócra (Trnovec nad Váhom) 1938-ban, hogy részt ve gyen a köztársaság védelmére összehívott manifesztáción. Munkásöntudata a Horthy-faslzmus és a háború vérzivataros esztendeiben sem szenved csorbát. A felszabadulás után szülőfalujában a legmegbízhatóbb elvtársakkal megszervezett a milíciát, a helyi rendfenntartó közeget. A szervezett pártélet e községben 1948-ban indult meg, s ettől az időtől párttag, a muzslai és az ebedl szövetkezetek egyesüléséből született „Béke“ szövetkezet összüzeml pártszervezetének elnöke. Bátor szőkimondásával, rendíthetetlen internacionalista állásfoglalásával, előrelátó megfontoltságával köztiszteletet vívott ki. PélcGmutató, fáradságot nem ismerő munkája a vezetés^, alatt álló gépjavító kollektívát is a legnagyobb erőkifejtésre serkenti. A párthatározatok megvalósítása sem üres frázis náluk, hanem eredményekkel alátámasztott valóság. A pártszervezet munkájában a kollektív vezetés érvényesül, és a felmerülő problémákat nemcsak regisztrálják, hanem igyekeznek rugalmasan meg is oldani. Az érsekújvári járásból Pathó Gyula elvtárs személyében érdemdús pártmunkás és önfeláldozó dolgozó, a tettek embere vesz részt az SZLKP kongresszusán. (ok)
