Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-08 / 18. szám
1971. május 8. SZABAD FÖLDMŰVES .15 Tavaszi vásár A Budapesti Nemzetközi Vásár ez évben tavasszal, május 21-én is megnyitja kapuit, hogy tíz napon át, május 31-ig a nemzetek közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését és kibővítését segítse elő. Évről-évre szemmel látható fejlődést mutat fel a Budapesti Nemzetközi Vásár. Hacsak a múlt évre tekintünk vissza, a rendelkezésünkre álló adatok tanúsítják, hogy tavaly 1110 magyarországi kiállító mellett 33 ország 1400 külföldi kiállító cége mutatta be legújabb gyártmányait. A kiállítás összterülete jelenleg 260 ezer négyzetméter, amelyből 64 ezer m2 a fedett terület. A tavaszi vásáron szakok szerint csoportosítva állítják ki gyártmányaikat a résztvevők. Csoportosítva tekinthetők meg a szerszámgépek, a műszerek és berendezések, a híradástechnikai berendezések, a kohó- és bányaipari termékek, az energetikai ipar berendezései, a vegyipar készítményei, az építőipar, a textil-, szőrme- és bőripar gyártmányai, a bútoripar legújabb termékei és a lakberendezési kellékek, a közlekedési eszközök, a nehéz gépipar termékei, valamint a népművészeti és az iparművészeti alkotások. A BNV célja, hogy a vásáron a bel- és külföldi érdeklődőnek bemutassa egyrészt a magyar ipar fejlődését, másrészt lehetőséget adjon új kereskedelmi kapcsolatok felvételére és az egyre növekvő export-import ügyletek lebonyolítására. Ugyanakkor a vásár kitűnő alkalmat szolgáltat a szakemberek számára, hogy tapasztalataikat kicseréljék és megismerkedjenek a külföldi ipar újdonságaival. A vásár látogatói számára a vásári igazolvány, mely egyúttal belépő jegy is a vásár területére, 33 %-os menetjegy kedvezményt biztosít a Magyar Allamvasútak minden vonalán. A vásári igazolvány ugyanakkor a külföldiek klubjának látogatására is feljogosítja tulajdonosát. A vásári igazolványok a magyar külkereskedelmi kirendeltségeken szerezhetők be. A kiállítás a megnyitás napjától hétköznapokon, azaz hétfőtől péntekig 10—14 óráig csupán a szakemberek, valamint az üzletemberek számára tart nyitva. A nagyközönség a vásárt hétköznapokon 14-től 21 óráig, szombaton és vasárnap 10-től 21 óráig tekinheti meg. A pavilonokat minden nap 19 órakor zárják. A vásár vezetősége szeretettel várja a külföldi érdeklődőket és vendégeket az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. (o-J ASZNO* A nyári hónapokban sok és komoly kárt előidéző tűzvészek okozói a villámcsapások. Ezért szükséges tudni, hogy az ilyen felesleges károk megelőzése érdekében adták ki a ČSN 341390 számú szabványt. Ez előírja, hogy mely épületet kell védeni villámhárítóval és hogyan kell a villámhárítókat szabályosan felszerelni. A szabvány szerint villámhárítókkal minden olyan objektumot el kell látni, melyben a villám több ember élptét vagy testi épségét veszélyeztetné, illetve ahol olyan zavart idézhet elő, mely nagyohb mezőgazdasági károkat okozna és mindenütt, ahol a villámcsapás valószínű. Az idézett szabvány megadja a felfogórúd rögzítésének módját a tetőszerkezeten, valamint a felfogórudak Tűzvédelem a mezőgazdaságban egymásközti megengedett legnagyobb távolságát. Ismerteti a villámhárító céljaira megengedett vezetékek fajtáit. Előírja a vezeték távolságát a tető fedőanyagától, valamint az épület falától. Külön fejezeten tárgyalja a földelés módját és említést tesz a televíziós antennák földelési módjáról is. Azokat az istállókat, amelyek nagyobb számú állatállomány befogadására szolgálnak, tehénistállókat, disznóhizlaldákat, borjűistállőkat kétszeres villámhárítóval kell ellátni. Tekintettel a villámhárítók és állandó karbantartásuk fontosságára, rendszeres ellenőrzésükről szól a ČSN 34 3800 számú szabvány. Eszerint a’ villámhárítókat a következő időközökben kell rendszeresen felülvizsgálni: 0 olyan térségben, ahol robbanás veszélye fenyeget, ahol robbanó anyagokat tárolnak és ahol ideiglenes villamosberendezéseket szereltek fel, a villámhárítót évente egyszer kell ellenőrizni, О ahol tűzveszély forog fenn, mezőgazdasági üzemekben, színház-, mozi-, kórház-, iskola épületeken és ahol sok ember tartózkodik, kétévenként egyszer kell a villámhárítót ellenőrizni, 0 ipari üzemekben négyévenként egyszer, О lakóépületeken ötévenként egyszer kell a villámhárítót ellenőrizni. A szabvány továbbá ismerteti a használó kötelességeit a villámhárító üzembetartásával, ellenőrzésével kapcsolatban és tartalmazza az ellenőrzésről szóló hiteles feljegyzések vezetésének kötelezettségét. A műtrágyák használata is egyre fokozódik az egyes mezőgazdasági üzemekben, habár a műtrágyák kezelését és tárolását erre kiadott szabvány nem rendezi. Csupán a volt Mezőgazdasági Minisztérium 260/54 számú hirdetménye alapján a mezőgazdasági üzem vezetője és az agronómus felelnek a műtrágyák szakszerű tárolásáért. Ennek ellenére jó tudni, hogy a műtrágyák önmagukban nem égő anyagok, mindamellett azonban tűzveszélyesek. A műtrágyákat négy csoportba osztjuk: a) nitrogénes, b) foszforos, c) káliumos és d) mésztartalmú műtrágyákra. Tűzveszélyességüket az okozza, hogy legtöbbjükre hatással van a nedvesség, aminek következtében a műtrágyákban vegyi folyamatok mennek végbe jelentős hőfejlődés kíséretében. Ezért a műtrágya tárolására csakis száraz helyet használjunk és minden egyes műtrágya-fajtát külön kell elraktározni. Legveszélyesebbek a nitrogéntartalmú műtrágyák, ezután következnek a mésztartalmú, majd a foszfortartalmú műtrágyák. A káliumos műtrágyák nem tűzveszélyesek. Sümegh Lajos TÁSKÁT TALÁLTAK a Bratislavai főpályaudvar előtti telefonfülke mellett ez év április 24-én, szombaton. A bevásárló táskában egyebeken kívül szemüveget, kulcsokat és nem romlandó élelmiszereket is találtak. A tulajdonos jelentkezzen szerkesztőségünkben. m TANÁCSOK Tavaszi takarítás Traktorosok, gépkocsivezetők, , figyelem! A Príroda, vydavateľstvo pôdohospodárskej literatúry, Bratislava gondozásában megjelent а TRAKTOROSOK KÉZIKÖNYVÉNEK második kiegészített kiadása. A könyv jó segítséget nyújt a gépek üzemképességének fenntartásában a mezőgazdasági üzemekben, mert azonkívül, hogy ismerteti a traktorok műszaki jellemzőit, műszaki karbantartását és a traktorok, valamint az egyéb fontos gépek leggyakrabban előforduló üzemzavarainak kiküszöbölési módját, a Belügyminisztérium Tt 80/1966 számú hirdetményét is a közúti furgalom szabályairól az egyes paragrafusokhoz fűzött magyarázatokkal. Ára 18,50 Kés. Megrendelhető a Magyar Könyvesboltban, Bratislava, Michalská 6. A jó idő beköszöntésével ismét megtelnek az utcák, utak gépkocsikkal. Kezdődik az autósidény. A tavasz a nagytakarítás ideje, és a nagytakarítás nemcsak a lakásra, hanem a gépkocsikra is, vonatkozik. A gépkocsi „nagytakarítása“ nemcsak a motor, a kenési helyek, az elektromos berendezések felülvizsgálatából áll. A karosszéria, a belső berendezések ápolása annál is inkább lényeges, mert a szervizekben erre rendszerint nem jut idő. A gépkocsi „nagytakarítására“ válasszunk ki csendes, napos időt, — ilyenkor jobban megy a munka. Először is rámoljuk ki a kocsi belső berendezését — az üléseket, szőnyegeket stb. — és ne feledkezzünk meg a csomagtérről sem. Bő vizes szivaccsal, esetleg kevés samponnal elősegítve a mosóhatást, alaposan mossuk meg a belső teret. Különös gondot kell fordítani a padozatra, ugyanis a tél folyamán itt gyűlt öszsze a sós hóié, amit beszálláskor a cipőkkel hordtak be. A padozaton hamar megjelennek a korróziós helyek, ezek megszüntetéséről később szólunk. A belső tér megtisztítása után az ajtókat kell átvizsgálni. Célszerű leszedni az ajtók belső oldalának borítását, és alaposan ki kell mosni az ajtók részeit is. A legtöbb típusnál az ajtók belső teréből a víz kifolyására szolgáló nyílás (kb. 3—5 mm átmérőjű lyuk) található, de ez az esetek nagy részében eltömödik. Ezek kitisztítása is lényeges. A belső terek lemosása után vizsgáljuk át a felületet. Két-hároméves kocsiknál az érzékenyebb helyeken már található rozsdás terület. Ezeket a rozsdás részeket meg kell szüntetni, mert a rozsdásodás a nyári időszakban is tovább terjed. A ROZSDÁS FELÜLETEK KEZELfiSE A korróziós termékekkel — rozsdával — borított felületek kezelésére tbbb módszert lehet alkalmazni. Abban az esetben, ha jól hozzáférhető helyen van a megtisztítandó felület, drótkefével tisztítsuk meg a rozsdától. Az alaposan drótkefézett felület nem lesz teljesen fémtiszta, ezt a festéstől függően tovább kell kezelni. A drótkefélés után zsírtalanítani kell a felületet (akár samponnal is megoldható) és a felület megszáradása után át kell festeni a megtisztított felületet. Az ajtók belső részein a rozsdás felülethez nem férünk hozzá drótkefével, ezeken a helyeken rozsdátlanító vegyszereket kell használni. Ilyen célra több termék is kapható. Ezek ecsettel felkenhetők a rozsdás felületre, ahol 10—30 perc alatt faloldják a rozsdát és passziválják a felületet. Két-három rétegben kell felkenni a felületre a rozsdátlanítót. A használati utasításban ezt pontosan leírják, valamint azt is, hogy szükséges-e lemosni a maradék oldatot a foszfátozás befejezése után. A foszfátréteg a vas színétől eltérő, jellegzetes szürke színű, ennek megjelenése jelzi a védőréteg kialakulását. A passzíváit felület jó festékalap, a korrózió-állósága önmagában azonban csak napokig érvényesül, tehát feltétlenül .kell rá valamilyen védőbevonat. A passzív réteg, amit a rozsdaátalakftók képeznek, csak néhány mikron vastagságú, egy festékbevonattal szemben, amely 100—150 mikron vastagságú. ■ Néhány rozsdátlanító használatakor száradás után fehér por marad a felületen. Ezt festés előtt el kell távolítani (száraz ecsettel vagy rongygyal). A belső — nem látható — felületeken az említett korróziőgátló anyagok használhatók, a külső, látható részeken célszerű festeni a felületet. Fedőfestékként legjobb a gyárilag használt festéket alkalmazni. Ha ilyen nem áll rendelkezésre, nitrozománcot lehet használni. Festéskor alapozni Is kell a fedőréteg alá. Erre a célra a korróziógátló alapozó a legjobb. A minium használatánál vigyázni kell arra, hogy a minium a korszerű festékek egy részével nem fér össze. A belső tér takarítása után a felső felületek következnek. Először el kell távolítani a korrózióvédő anyagokat. Ezeknek legnagyobb része benzinnel oldható. Ezt a műveletet természetesen csak akkor kell elvégezni, ha ősszel elláttuk a kocsit korrózióvédővel. Abban az esetben, ha ez ősszel nem történt meg, a legnagyobb és legalaposabb munka a krómozott felületekről a rozsda eltávolítása. Több olyan krómtísztító anyag kapható, amellyel megfelelő tisztító hatást érünk el. Külön gondot kell fordítani a lámpakeretek megtisztítására. Célszerű kivenni a lámpatestet és megvizsgálni, hogy szükséges-e a korrózióvédelem a lámpatest környéki felületeken. Az alváz vizsgálatát az alváz mosása után végezzük el. Ha szükséges, javíttassuk ki a védőréteg sérüléseit. Utolsó lépésként a „dukkózott“ felületek mosása marad hátra. Ehhez igen jó samponok is kaphatók (pl. Autosapon). Az Autosapon fényesíti a felületet, ami sok esetben a polírozás elhagyását jelentheti. A tavaszi munkálatok során kell kicserélni a téli hűtőfolyadékot is. A hűtőfolyadék leeresztése után vízzel át kell mosni a hűtőrendszert, a mosás után fel lehet tölteni a hűtővízzel. A többéves kocsiknál időszerű a hűtőrendszer vízkőmentesítése is. Alapos, gondos nagytakarítás után a nyári szezonban nem lesz gond a kocsi korróziójával. (am) ALHSZUNK ndRDÉiÜKRE re van igénye a bevonuló katonának? „Egy újonc katona“ levelében Írja: „... Március 31-én kétéves katonai szolgálatra vonultam be. Öten vonultunk be üzemünkből és közülünk egy megkapta a bevonulás előtt járó 700 koronát. Négyünket elutasítottak azzal, hogy abszenciánk volt (igazolatlan távoliét) és nincs igényünk erre az összegre. Nem tudom miként dolgozott három társam, én a kővetkezőképpen: a munkaszerződés alapján 1967. augusztus 15-én léptem munkába, mint tanoncviszonyban levő épület-lakatos. A hároméves tanoncviszony után 1970. június 30-án szabadultam. A szabadságomat minden évben a megszabott napok szerint merítettem. Az 1971- es 'év szabadságából január 25-én egy napot kivettem. Utána rendszeresen dolgoztam egészen 1971. március 23-ig. Ekkor kivettem négy nap szabadságot és a mesterem szerint két napot kaptam arra, hogy 600 km távolságra vonultam be. Tehát március 24-től április 1-ig nem léptem munkába. Mikor kértem, hogy fizessék ki az említett összeget, azzal utasítottak el, hogy nem volt jogom a négy nap szabadságra és ezért nem fizethetik ki. Kérem, közöljék, van-e jogom az említett 700 koronára? A Munka Törvénykönyv végrehajtási rendeletének 1965/66 25. §-a értelmében, a bevonulás előtti héten igénye volt egy munkabérmegtérítéssel Járó szabad napra, hogy a katonai szolgálattal kapcsolatos személyi dolgait rendezhesse és megtehesse a szükséges előkészületeket. Ugyan ezen rendelkezés 2. bekezdése értelmében a bevonulásra szükséges utazásra igénye van további egy nap fizetésmegtérítéssel járó szabad napra, és ha az utazás 18 óránál hosszabb időt vesz igénybe, két napi szabad Időre van igénye a bevonuló katonának. A közöltek alapján valószínűleg az utolsó héten két igazolatlan napja volt. Ezért az üzemi bizottság beleegyezése alapján legfeljebb a szabadságigényét csökkenthették volna, de nem volt a munkaadó vállalatának joga arra, hogy a tényleges katonai szolgálat első két hetére a munkatörvónykönyv 125. §-a, 1. bekezdése értelmében járó munkabérmegtérítés kifizetését megtagadja. Ezen rendelkezés értelmében az olyan dolgozónak, aki a bevonulás napján legalább három hónapja van már munkaviszonyban (és ha tanoncviszony vagy iskola elvégzése után első munkahelyükről bevonuló katonákról van szó, akkor a három hónapi munkaviszony sem feltétel) a munkaadó vállalat köteles három nappal a bevonulás előtt a tényleges katonai szolgálat első két hetére fizetésmegtérítést kifizetni. Ez az igény a bevonuló katona külön igénye, nem szabadság-kifizetési igény. A fentiekre való hivatkozással ajánlott levélben szólítsa fel munkaadó vállalatát a két heti munkabérmegtérítés kifizetésére, és ha felszólítása eredménytelen maradna, legkésőbb az esedékességtől számított egy éven belül a járásbíróságon (a munkaadó vállalat székhelye számára illetékes járásbíróságon) keresettel — perrel — kérje az említett összeg megítélését. Dr. F. J.
