Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-08 / 18. szám
/ AZ OSZTRÁK DUNA-ÄGAKBAN a naphal annyira elszaporodott, hogy gilisztával már szinte lehetetlen pontyra, compóra horgászni. A naphalak ugyanis minduntalan leeszik a gilisztát a horogról. A naphal leküzdése érdekében jelentősen növelt csukakihelyezés ezideig még nem mutat eredményt. Az Amerikából feltehetően 1887-ben Európába került naphallal is úgy jártunk mint a törpeharcsával. Hiába jó ízű a húsa, mivel 10— 15 crn-nél nagyobbra nem nő meg, gazdasági jelentősége nincs. (Fisch und Fang) BÁRMELY VÍZTERÜLETEN bármely célra csak olyan horgászbot használható, amelynek hossza változtatható. Ennek az ún. kombinált botnak egyáltalán nem kell ragasztottnak lennie. A nád, különösen a fekete- vagy borsnád, ha csomói nem túlságosan kiugrók, nagyon jól megfelel. Ez a minden körülmények és vízviszonyok között használható kombináció, amely egy alsó-, három közép- és egy végrészből áll, a következő variációkat teszi lehetővé: egy alsó bambuszrész + két középrész + egy borsónád végrész = 4,50 méter; ugyanez egy középrésszel = 3,50 méter és mind a három középrész felhasználásával 6 méter. (Toute la péche) A IÖ HORGÁSZHELY Port Eiizabethben merész orvhorgászok egy olyan helyet találtak, ahol mindig jó volt a kapás: a város akváriumát, ahonnan — egy idő óta — egyre-másra tűntek el a ritka tengeri halak. A titokra azonban fény derült, amikor az akvárium őrei olyan halakat találtak a medencében, amelyeknek szájában horog és leszakadt zsinórdarabok voltak. A nyomozás kiderítette, hogy a titokzatos horgászok éjnek idején a háztetőn át leereszkedve közelítették meg az akváriumot. (L’Humanité) KEREK évfordulót ünnepelt nemrég a zselízl (Želiezovce) sporthorgász-egyesület félezret is jócskán meghaladó tagsága. Negyedszázados múltja sikerekben és sikertelenségekben bővelkedett. Sok-sok buktatón kellett vezetőknek, tagoknak átvergődniük, szívvel-lélekkel munkálkodniuk, hogy az örömteljesebb, zsákmánydúsabb mához érhessenek. Hogyan is kezdték? Negyvenhét taggal alakult meg a horgászegyesület. Első dolguk a vizjog megszerzése volt: a Zselízi Állami Gazdaság testálta rájuk. Csak ezután jöhetett a további kezdeményezés. A folyók halállományáról nemigen beszélhettek, mivel a háború elszórta gránátok számrelt szállította hátán a sebes folyó. Üjra elölről... Természetesen a sorozatos halmérgezések következtében a sporthorgászok igen számottevő része hátat fordított az egyesületnek. S mit tehetett a vezetőség? Kezdhette ismét elölről az idegeket semmiképpen sem nyugtató felvilágosító- és szervezőmunkát. Oda kellett állni a bizalomvesztett, az egyesületből kilépett horgásztársak elé és érvelni, és megint csak érvelni... A bizalom visszaszerzéséről egy percre sem mondtak le a vezetők s a kitartó tagok. Szenvedélyesen, vérbeli horgászok módján agitáltak, szervezlósítani. Ugyanis nagyobbítani akarják a horgászházat legalább 180 férőhelyesre, hogy együtt, a sajátjában lehessen a „Nagy Család“. Ügy hírlik, ennek semmi akadálya. Nemcsak a tervrajz van készen, hanem az építkezés költségét is előteremtik. Előreláthatólag 160 ezer koronát igényel az épület-bővítés, természetesen, a sport-horgász tagtársak segítségével is számolnak, társadalmi munka formájában. Jól gazdálkodik ez a horgászegyesület. Jelenleg 280 ezer korona értékű közös vagyont tudhat magáénak. Halasítás, halvédelem — bőséges zsákmány A folyók halasítása itt első, Egy horgászegyesület küzdelmes negyedszázada Vizek táján, vizek hátán... tálán esetben a Garamban, Ipolyban robbantak ... Szóval, több éven át siralmas volt a helyzet. Mit tehettek? A gyér halállományt védeni, majd a nagy veszteségeket pótolni kellett. Beszervezték soraikba a szenvedélyes orv-horgászokat, orv-halászokat. S lényegében csak Í949-ben kerülhetett sor a legkomolyabb erőfeszítésekre: a Garam halasítására. tek, mindent megtettek az ügy érdekében, hogy a halódó szervezet ismét talpraálljon, megerősödjön ... És az eredmény nem maradt el. Az egyesületből kilépettek színe-java újra munkához látott, teljesítve a tagsággal járó feladatokat. A taglétszám ismét felszökött. Ma 528 felnőtt és 120 ifi-horgászt tartanak nyilván. A HORGÁSZ-HÁZ (A szerző felv.) Ámde alighogy egyenesbe jöttek — közben a tagok nevelésére is gondot fordítottak, felvértezve azokat a legfontosabb ismeretekkel —, a kezdeti sikereken való felbuzdulás és öröm rózsáját hamarosan lehervasztotta arcukról a garamszentkereszti (Žiar nad Hronom) timföldfeldolgozó mammut-gyár szennyvize okozta sorozatos hal-mérgezés: 1953-tól 1956-ig. Mi lehetett a következménye? Teljesen kipusztult a Garamból a halállomány! Oda lett a sok fáradozás, az utánjárás .., * Elszomorító látvány lehetett, amint az elpusztult halak ez-Néhány szó a horgászházról Mert ilyen is van Zselízen! S nem akármilyen. Jómagam is otthonosan jártam-keltem, benne, szemlélgetve az emlékeket idéző tablókat, a zsákmányokat megörökítő hatalmas fényképalbumot. Itt tartja gyűléseit, összejöveteleit a vezetőség. Sajnos, a taggyűlések megtartására nem alkalmas, mert kicsi: mindöszsze 40—50 férőhelyes. Ahhoz, hogy a tagsági gyűléseket is itt tarthassák, előhozakodtak dédelgetett tervükkel, amit 4—5 éven belül szeretnének megvaa halvédelem a másik legfontosabb feladata a horgászegyesületnek. Ez tűnt ki mind dr. Majtán Lajos elnök, mind Fejes István fiatal, szenvedélyes horgásztárs szavaiból. S ez igy van rendjén! Mert ha halszegények a folyók, bizony a horgász is hiába várja csalijára a „pikkelyes társadalom“ tagjait ... Ilyenkor aztán a kötélidegzet is táncba kezd, melyhez párosul a kedvszegettség, s fáradtan ténfereg haza a vizek rajongója — zsákmánya nem puffasztja ki a hátizsákot. No de e kitérőért bizonyára nem orrolnak majd rám a zselízi horgásztársak. Már csak annál is inkább nem, mert a rendszeres halasítás eredményeképpen elég gyakran akad fölöttébb szép zsákmány a horgaikra. Bár általában kevés a ragadozó, de a sárga-hasú, szemet gyönyörködtető ponty-példányok kárpótolnak mindent. Például az oroszkai cukorgyár vízfelelőse a tavalyi horgászidényben 64 darab pontyot akasztott horgára, 204 kg súlyban. Ám ez nem a csúcs, egyes horgászok fogtak ennél többet. Tehát érdemes az ilyen gazdag halállományt védelmezni, s ha kell, a törvény szigorával élni azokkal szemben, akik szertelen kapzsiságukkal vagy fösvénységükkel törvénysértésre vetemednek. Az előbbiekben szó esett arról, hogy kevés a folyóvizekben a ragadozó. Mégis a fogási naplók eredmény-összegezése (1969) során kiderült, a (horgászegyesület tagjai 19 harcsát fogtak, 20 kilón felülit, s a legnagyobb, a kapitális 52 kg-ot nyomott. Habár ritkábban, de pontyból is horogra akad egynéhány kapitális. Ezek súlya eléri a 14—17 kilót is. Ügye, az ilyen értékes halállományt érdemes védelmezni? Nagyon is érdemes! Ez nemcsak az ellenőrök, hanem a szervezett horgászok kötelessége is ...! (KOVÁCS) 8 KISÁLLATTENVESZTÉS HAIASZAT A Szabad Földműves ’szakmelléklete VADASZAT / es Nagyüzemi galambtenyésztéssel hazánkban elsőként a Voderady-i Tangazdaságban kezdtek foglalkozni. A hibrid pecsenyegalamb előállításához a tapasztalatokat és az alapanyagot Magyarországon szerezték, ahol e gazdasági ágazat nagyüzemi fejlesztését 1966-ban kezdték meg, a világpiaci helyzet alakulásával összhangban. Bár magántenyésztőik néhány kiváló húsfajtát tartanak és egyesek hibrid előállítással is foglalkoznak, tapasztalataikból kiindulva ezidáig csak kevés tsz vagy állami gazdaság vezetői végeztek számításokat és gondolkoztak el a galambtenyésztés nagyüzemi bevezetésén. A dologhoz mindenképpen szervezetten kell nyúlni, amenynyiben mélyrehatóbb sikerek igényével lépünk fel. A szülőpárok előállításáról a nevezett tangazdaság gondoskodhatna. A koordináció és e szavatolás feladatát a BRANKO vállalhatná, amely cég a mezőgazdasági üzemeknek és tési tanácsokat gyűjtene össze Ságnak történő átadását a ma- és adna közre. gyarországi Devecseri Állami A nagyszülőpárok nemesíté- Gazdaság vállalná magára, sét és a Vodenady-i Tangazda-A galambtenyésztés fejlesztése 1975-ig a Voderady-i Tangazdaság vezetőinek elképzelései szerint: Év NagyszülőSzülőpárok Pecsenyegalamb párok száma száma előállítás db 1971 100 régi 200 új 600 3 000 1972 300 1000 15 000 1973 550 (250 új) , 1600 24 000 1974 1000 4000 60 000 1975 2000 8000 120 00 A nagyszülőpárok állománycseréjét négyévenként kívánják végezni. ÉPÜLETEK ÉS BERENDEZÉSEK A beruházási költségek a minimálisra csökkenthetők, ha például az efsz-ben kihasználatlanul álló baromfiólakat, topár befogadására Ezt követően 1974-ben egy másik csarnokot alakítanak át hozávetőleg 500 nagyszülőpár részére, 2000 szülőpárat pedig szerződés alapján más tulajdonosok épületeiben helyeznek el. Oj épületet csak 1975-ben építenek, mégpedig 1000 nagyszülőpár, valamint 4000 szülőpár befogadására. A berendezés aránylag egy-A nagyüzemi galambtenyésztés a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége helyi szervezeteinek, esetleg magánszemélyeknek adná át szerződés alapján a szülőpárokat és venné át tőlük a hibrid ppcsenyegalambot. A BRANKO (Nitra, ul. Červenej Armády 27) az átvett élő állatokat vágás után feldolgozná és exportra készítené elő. Gondoskodna továbbá speciális galambhizlaló tápról és tenyészjóházakat hasznosítjuk galambtenyésztési célokra. Az említett tangazdaság idén és 1972-ben öt kihasználatlan kacsaólat szerel át 300 nagyszülőpár részére, továbbá egy tyúkólat 600 szülőpár és két tipikus tyúkólat 800 szülőpár befogadására. Az 1973-as évben egy csarnokot rendeznek át 250 nagyszülőpár számára és egy további tyúkólat 600 szülő* 0 II ■■ F/ * uttoroi szerű, amit házilag készíthetnek el a mesteremberek. A galambkezelés jutalmazási rendszerét a devecseriekkel történő konzultáció alapján alakítják majd ki. PROBLÉMÁK Mivel ez a gazdasági ágazat nagyüzemi vonatkozásban nálunk ismeretlen, nincsenek kellő tenyésztési tapasztalatok, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek bizalma a galambtenyésztéssel szemben nem lesz általános. Azok a vezetők nem fognak idegenkedni, akik szórakozásból foglalkoznak galambtenyésztéssel, vagy azt közelebbről ismerik. Voderadyban rövidesen ki kell dolgozni a galambtenyésztés ökonómiai indoklását, mert ennek előnyeit mezőgazdasági üzemeinkben nem ismerik. Az autoszex texan és king galambok igen alkalmasak nagyüzemi tenyésztésre. (Kucsera Szilárd felvétele) 9. SZÁM 1971. MÁJUS 8. A TARTALOMBÓL-4- A nagyüzemi galambtenyésztés úttörői -4- A szovjet baromfitenyésztésről -4- A pézsmakacsa jól beválik a háztáji gazdaságban -4- Oj fajta a magyar szarka keringő galamb-4- A házinyúl mixomatózisa elleni védekezés -4- Kutyakiállítás -4- A „májbajról“-4- A baromfi hiánybetegségei -4- Napos kacsák nemének megállapítása © A tavaszi vadvédelem kérdései © Látóhatár © Gyarapodik a túzokállomány A Egy horgásztaggyűlés margójára A Tudja-e? A Csalihalfogó „varsa“ A Harcsázzunk élő békával A Külföldi vizeken A Vizek táján, vizek hátán .., HÍZLALÄSI TAPASZTALATOK Kellő felkészüléssel, a technológiai folyamatok ismeretével érdemes csupán hozzálátni a tenyésztéshez. Az úgynevezett tyúkgalambokat kirepülés nélkül, baromfi módjára lehet nevelni. A nagyobb üzemekbe kooperációs együttműködés alapján összpontosított baromfitenyésztés bevezetése következtében az efsz-ekben és állami gazdaságokban felszabadult épületekkel sok helyen nem tudnak mit kezdeni. Ezért is mutatkozik érdeklődés a galambhizlalás iránt. Főbb kérdések közé tartozik a takarmányfogyasztás mennyisége, az élőgalamb felvásárlási ára, a tartás jövedelmezősége, a munkaigény stb., amelyeket fel kell tárni és ismertetni. Több szocialista államban végeznek nagyüzemi galambtenyésztést, mert a piackutatás nagy jövőt jósol ennek az ágazatnak, hasonlóképpen mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt a pecsenyebaromfi tenyésztésének. A külföldi kereslet jónéhány évig kielégíthetetlen lesz, ezért az árképzés magas szinten mozoghat. Ezt a lehetőséget kell minél jobban kihasználni azokban a gazdaságokban, ahol erre megvannak a reális előfeltételek és ahol az ésszerű kezdeményezéstől nem idegenkednek. BOBRÚCZI DODO
