Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-01 / 17. szám
MÁJUSI FIGYELMEZTETŐ Május a kertészkedők legszebb, de egyben legnehezebb hónapja. Gyönyörű látványt nyújtanak a virágbaborult fák, az erőteljesen növekvő korai zöldségfélék, fürtöt bont a szőlő, bimbót a rózsa, s mindmegannyi kedvesség vonzza a gazdát a kertbe. A sok-sok látnivaló mind az ember munkájának eredménye, melyből most sincs hiány. A növényekkel egyidőben a gyom is gyorsan fejlődik, elvonja a vizet, tápanyagot, ha nem kapálunk rendszeresen. Kiültetésre vár a paprika és a paradicsom is, s e hónapban az uborka, a dinnye és a tök is elpálántázható. A gyümölcsösben folytatnunk kell a kártevők elleni védekezést. Emellett előtérbe kerül a szőlő első és második permetezése. AZ APRÖMAGVÜ NÖVÉNYEK és a kipalántázott káposztafélék gyomtalanítását óvatosan végezzük. Ugyanis a sekélyen gyökeresedő növények kapálása káros is lehet, ha nem ügyelünk a művelés mélységére. Ilyenek a karalábé, uborka, dinnye stb. Ezeknek a növényeknek a gyökérrendszere közel helyezkedik el a talaj felszínéhez, a kapálás alkalmával könnyen megsérülnek, mely a palánta növekedését fékezi. Általános szabály, hogy a kerti növényeket sekélyen kapáljuk. Eltérő a helyzet a nehezen melegedő, kötöttebb talajokon, ahol a kapálás nemcsak a gyomtalanítást, hanem a felmelegedést, nagyobb esők után pedig a szárítást Is szolgálja. Emellett megjegyzendő, hogy a kapálással ne várjuk meg a talaj gyomosodását, viszont feleslegesen ne kapáljunk. Ha gyomveszély nem fenyeget, úgy a talaj felszínének porhanyítását kapa helyett gereblyével is elvégezhetjük. A kapálással egyidőben fejtrágyázzuk a növényeket. Különösen vonatkozik ez a káposztafélékre. Tudvalevő például, hogy a karalábé, a korai káposzta, a karfiol és a kelkáposzta kifejlődéséhez 4—8 hét áll rendelkezésre. A fejlődés gyorsasága, valamint a termés minősége megköveteli, hogy újabb és újabb tápanyagokat kapjon a növény. Tanácsos tehát, hogy a karalábét kétszer, a korai káposztát viszont három ízben fejtrágyázzuk. Ezt végezhetjük hígított trágyalével, hígított tyűktrágyával, mészsalétrommal (Liadok vápenatý) Ostravai salétrommal (Liadok ostravský) vagy karbamiddal. Aranként 5—10 kg fejtrágya kiszórása ajánlatos, s ezt két hét elteltével megismételjük. A serkentő anyagot minden esetben kapálás, majd kiadós öntözés kövesse. A műtrágyát a harmat felszáradása után szórjuk a talajra, ellenkező esetben károsodás érheti a növényzetet. MÁJUSBAN elérkezik AZ IDEJE a hidegre érzékeny zöldségpalánták kiültetésének (paradicsom, paprika, tojásgyümölcs, uborka, dinnyej. Ahol a kései fagyoktól nem félnek, ott a palántázásnak ebben az időszakban már nincs akadálya. Mindamellett felhívjuk a figyelmet arra, hogy a paprika a kellően felmelegedett (15 °C) talajban fejlődik kielégítően. Ezt a növényt nemcsak a fagy teszi tönkre, hanem az öt-hat fokos lehűlés is érzékenyen érinti. A palánta megfázik, levelei megsárgulnak s bizony sok idő kell ahhoz, amíg helyrejön. A paradicsom hőigénye kisebb, de a frissen ültetett palánták szintén megsínylik a hideget. Korábbi palántázás esetén tehát gondoskodjunk a növények takarásáról, ha netán fagyveszélyt jelez a rádió. Általánosan bevett szokás, hogy a zöldség- és virágpalántákat befőttes üvegekkel, papírsüvegekkel óvjuk a fagytól. Ezeknél ajánlatosabb és sokkal előnyösebb a fóliával történő takarás. Az aránylag olcsó fóliával nemcsak a paradicsomot, paprikát takarhatjuk le, hanem a korai burgonyát is megmenthetjük. Ügyeljünk azonban arra, hogy a fólia ne érjen a növényekhez, mert erősen lehűlhet és a vele érintkező levelek megfagyhatnak. A fólia alá bordaként szúrjunk le hajlékony vesszőket, vagy fakerettel ellátva tegyük a növényre. A virágzó gyümölcsfákat, szőlőt füsttel védjük a megfa gyástöl. A füstölést akkor kezd jük, amikor a hőmérséklet kél celziusra süllyed. ва—■ивва—————— -n э A KIÜLTETÉSSEL SZOROSAN ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉS a palánták melegágyakból történő kiszedése. Ha a palántákat előzőleg nem tűzdeltük gyep- vagy tápkockákba, úgv most óvatosan szedjük ki helyükről. Ügyeljünk arra, hogy minél több föld maradjon a gyökereken s így földlabdával ültessük azokat. Minél gondosabban végezzük ezt a munkát, annál biztosabban, gyorsabban erednek meg a palánták. Az eredményt az is elősegíti, ha a palántázást megelőző napokon alaposan megöntözzük az ágyást, hogy a növények jól teleszívhassák magukat vízzel. Napjainkban előtérbe került a kerti növények fóliás termesztése. Ezúttal nem a fóliaalagutakról, illetve sátrakról van szó, hanem a fóliával történő talajtakarásról. Egyformán alkalmazható ez a módszer az uborka, a dinnye, a paprika, a paradicsom s egyéb zöldségfélék termesztésénél. A fóliás termesztés kivitelezése abból áll, hogy színes (zöld, fekete) fóliacsíkokat fektetünk a talajra. A két szélét földdel takarjuk, hogy a szél el ne vigye. Ezt követően a növények távolságának megfelelően (paprika 40—50 cm, uborka, dinnye 100 cm) kilyukasztjuk az anyagot, vagy keresztvágással biztosítunk helyet a palánta számára. A színes fólia nemcsak a gyomok kelését, fejlődését akadályozza meg, hanem a talaj nedvességtartalmát is megőrzi. Emellett a sötét színű takaró jobban felveszi a nap melegét, a talaj hőmérséklete növekszik, s ez kedvezően befolyásolja a palánták fejlődését, melynek velejárója a termés gyors növekedése. Végeredményben tehát a szokottnál mintegy 10—14 nappal hamarább szedhető a termés. Ebben az időszakban gyümölcsöseinkben legfőbb munka a kártevők elleni védekezés. Mivel szakmollékletünk ötödik oldalán ezzel a kérdéssel aprólékosan foglalkozunk, nem ismételjük ezt a témát. Ellenben felhívjuk a figyelmet, ne feledkezzünk meg a fiatal fák öntözéséről. Különösen azokat a csemetéket ápoljuk kitartóan, amelyek nehezen fakadnak. A nedvesség megtartása érdekében ajánlatos a fák körüli talaj árnyékolása, apró vagy szálas trágyával. SZŐLŐINKBEN IS KOMOLY MUNKA VÄR a gazdára. Napirenden a szőlő kaplálása, a fiatal vesszők kötözése, s emellett sorra kerül a peronoszpóra és a szőlőmoly elleni védekezés. Tapasztalataink alapján májusban már számítanunk kell a peronoszpóra fellépésével. A kertészkedők többsége megelőzi a fertőzést. Védekezésre általában akkor kerül sor, amikor a hajtások a 25—30 cm hosszúságot elérik. Az első permetezésnél nem fontos a bordódé használata. Ekkor és a második permetezésnél is nagyon megfelelő a Novozír N 50 használata, mégpedig 0,5, illetve 0,75 százalékos töménységben. A szőlőfürt veszedelmes kártevője a nyerges és tarka szőlőmoly. Az első hernyónemzedék elpusztíthatja a szőlő egész virágzatát. Az időjárástól függően rendszerint májusban rajzik. A moly a fürtbimbókra rakja tojásait, melyekből 8—10 nap elteltével kikelnek a hernyók, ezek a bimbókra furakodnak, s elpusztítják azokat. Ellenük a szőlő első és második permetezése alkalmával védekezhetünk. Ekkor a Novozíros permedéhez 0,2 °/o-os töménységben Metationt keverhetünk. így mind a peronoszpóra, mind a hernyók ellen egyidőben megtesszük a szükséges intézkedéseket. (sándor) Minden kertben megfér egy fóliasátor, amelyben megtermelhető a család korai zöldségszUkséglete. A képűnkön látható fóliaház 10 mm vastag vasbordákra épült. A bordák egy méterre vannak egymástál és végüket egy hosszanti irányba lefektetett deszkán keresztül a földbe szúrták. A fóliát deszkával rögzítették az alaphoz. Mérete 6X4,50 m. Bármilyen hosszúra, illetve szélességre elkészíthető, fontos, hogy árnyékos helyre kerüljön, nehogy a szél kárt tegyen benne. Fotó: Sándor Némely évben, főleg gyengébb gyümölcskötés idején, jelentős károkat okozhatnak az almadarazsak (Hoplocampa testudinea). A kifejlett rovar 5,5—7 mm hosszú, élénk röptű. Almavirágzás idején rajzik. A nőstény a csészecimpák lövőnél egészen a porzókig süllyeszti tojását (0,8 mm). A kis lárva a fiatal almagyümölcs bőre alatt turkál, később az alma belsejét üregesíti ki. A fejlett lárva 12 mm; ingerelve poloskaszagú váladékot bocsát ki. A lárva fejlődése kb. egy hónapig tart. Az időelőtti júniusi almahullás a lárvák tevékenységének következménye. Általában június első felében találunk az éretlen almákon kb. borsszemnyi nyílásokat, és ezeken keresztül tódul ki a nedves, fűrészporszerű ürülék. A lárvák a talajban gubót készítenek, és ebben 1—2 telet töltenek, tavasszal bábozódnak. A kártevő ellen legkésőbb 5—6 napon belül a virágzás után 0,2 %-os Metation E—50-nel permetezünk. Nagyüzemi vonatkozásban alkalmas a Diazinon, 0,15 %-os töménységben. A cseresznye és meggy jelentős kártevője a cseresznyelégy (Rhagoletis cirasi). A cseresznye férgesedését okozó kártevő báb állapotban telel a talajban. A legyek kirajzásuk után 4—10 nap múlva kezdik a tojásrakást. A kártételt a nyű azzal okozza, hogy a gyümölcs húsában furkál és a mag körüli részt elpépesíti. A gyümölcsösön szellőző, később kifurakodási lyukat készít. A termesztett cseresznyefajtákban okozott kártétele az utóbbi években országos viszonylatban 50—90 %, a meggyben okozott veszteség 25—50 %-os. Védekezés: Metation E—50 0,2 %-os töménységben. Az első permetezést az előrejelzés szerint vagy kb. négy héttel a termés leszedése előtt a zsendülő cseresznyére uégez-Almadarázs. Az 5,5—7 mm-es élénk röptű darázs almavirágzás idején rajzik. A csészecimpák tövénél egészen a porzókig süllyeszti tojását. A kis lárva a fiatal almagyümölcs bőre alatt furkál, később az alma belsejét iiregesíti ki. A fejlett lárva nagysága 12 mm; ingerelve poloskaszagű váladékot bocsát ki. A kiüregesített almák rövidesen, rendszerint június közepéig lehullanak. Tehát az almadarázs és az almamoly károsítása időbelileg nem vág egybe. zük. A következő permetezést kb. egy hét múlva végezzük, legkésőbb tíz nappal a termés leszedése előtt. (10 napos várakozási idő). Nagyüzemi vonatkozásban használható az Anthio vagy a Thiacron 30 rovarölőszer, 0,15 %-os töménységben. Ezeket a rovarölő szereket pontosan az előrejelzés szerint kell alkalmazni, mert csak egy permetezésre használjuk, legkésőbb 18—11 napnap a termés leszedése előtt (18 napos várakozási idő). Az almástermésűek gyümölcsférgesedését az almamoly (Carpocapsa pomonella) okozza. 9—11 mm vastagságú lepkéje elsősorban szürkületben és az éjjeli órákban, rendszerint az almafa virágzásakor és július—augusztus hónap folyamán repül. Hazánk déli részein évente két nemzedéke fejlődik. A 0,9 —1,2 mm nagyságú, zöldes színű, lapos, átlátszó tojásait elsősorban a mogyorónyi, vagy kisdiónyi nagyságú almákra helyezi el. A 7—14 napig tartó embrionális fejlődés után megjelenő fiatal lárva (hernyó) a gyü-Cseresznyelégy és kártétele. A legyek nagysága 4—5 mm. mölcsbe furakodik. A kifejlett hernyó gubót sző és abban bábozódik (a fakéreg repedéseiben, a fatörzsre kötözött hullámpapír alatt, vagy elvétve a talajban található). Egy-egy nemzedék kifejlődésére 30—50 nap szükséges, az elfekvő, vagy áttelelő nemzedéknél sokkal több. Az almán kívül a körtét, a diót, a kajszit, a szilvát, a birset és a mandulát is megtámadja. Általában egyetlen alma károsításával nem elégszik meg, az érintkezési felületen átmászik a szomszédos gyümölcsbe — így fejlődési ideje alatt 2—3 almát is károsít. A „férges“ alma fejlődésében megáll és lehull a fáról. Magyarországon a második nemzedék nagyobb károkat okoz. Védekezés: Az 1980. évre szóló Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi irányzataiban már nem szerepelnek a DDT hatóanyagú rovarirtószerek a gyümölcsvédelemben. A gyümölcsférgesedés ellen ma már szerves foszforsavésztereken alapuló rovarirtószereket használunk, Almamoly — 0,09—1,2 mm nagyságú. Tojásait elsősorban mogyorónyi, vagy kis diónyi nagyságú almákra helyezi el. A fiatal hernyó a gyümölcsbe furakodik, rendszerint a magházig hatoló járatot készít. Általában egyetlen alma károsításával nem elégszik meg, érintkezési felületen átmászik a másik gyümölcsbe. a Metation E—50 készítményt 0,2 %-os töménységben, esetleg nagyüzemi vonatkozásban a Diazinon készítményt 0,15 %-os töménységben. Ezek a rovarirtőszerek kevésbé ártalmasak az emberi egészségre, mert hatóanyaguk rövidebb idő alatt bomlik ártalmatlan anyagokra, mint a DDT. Tehát ezeknél nem jöhetnek számításba a veszélyes szermaradványok a termésen, ha az előírt várakozási időt betartjuk. Ezzel a tulajdonságukkal azonban összefügg a rövidebb tartamú biológiai hatásuk, ami 8—10 napra terjed. Ez annyit jelent, hogy Ott, ahol a DDT-szerrel elegendő volt egy permetezés (hatása 14—21 nap), az említett szerves foszforsavészter-tartalmú szerek felhasználásánál, két permetezést kell végezni. Egy permetezés csak abban az esetben biztosít megfelelő hatást, ha pontos előrejelzés alapján végezték. Előrejelzés nélkül a következőképpen állapíthatjuk meg a permetezés idejét. Az első permetezéssel várunk, amíg nem találunk károsított gyümölcsöt. Vigyázzunk, ne tévesszük össze az almadarázs kártételével. Ezután kivárjuk, amíg egymást követően 3—4 meleg éjszaka lesz (minimális hőmérséklet 13 °C), s utána végezzük el az első permetezést a Metation 0,2 %-os töménységével. A következő permetezést ugyancsak 3—4 meleg éjjel beállta után végezzük, de ne előbb, mint 10 nappal az első permetezés után. Gyakorlatilag az első permetezést virágzás után kb. négy héttel végezzük. A második permetezést a rákövetkező 8—10 nap eltelte után. Az almamoly második nemzedéke ellen hasonlóképpen permetezünk, kb. július második felében. Természetesen úgyszólván minden rovarirtószer keverhető a legtöbb szerves gombaölőszerrel. így egyúttal a varasodás, lisztharmat, vagy egyéb gombabetegségek ellen is permetezünk. Vanek Aranka, mérnök, a Dimitrov Vegyi Művek dolgozója Нищ» VisMffižZÍiÉ a ovümölcs firossedéss eilen?
