Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-01 / 17. szám

1971. május 1. SZABAD FÖLDMŰVES 15 ©Я TUDNIVALÓK A minisztériumi Közlöny Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Hivatalos Köz­lönyének 1971. április 10-én kiadott 7. részlege utasítást közöl a növény­­termesztés szakaszán 1971-ben Indí­tott szocialista verseny megszervezé­sére Szlovákiában. Cukorrépa- és burgonyatermesztés gyorsabb racionalizálása, valamint a rendelkezésre állé terménybetakarító gépek legnagyobb mértékű klhaszná­­nála érdekében a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági- és Élel­mezésügyi Minisztériuma a CSKP meg­alakulása 50. évforudöja alkalmából a növénytermesztés fejlesztése érde­kében az alábbi szocialista verseny­mozgalmat hirdeti meg: A cukorrépa termesztésben a ver­senyt a mezőgazdasági üzemek a Cu­kor-cukorka szakágazatai Igazgató­sággal együttműködve szervezik meg. A versenyben minden mezőgazdasági üzem részt vehet, amely 1971-ben leg­alább öt hektár területen termeszt cukorrépát. A verseny kritétiumal között az első, hogy a lehető legnagyobb ter­méseredmény elérésére törekednek, de legalább 400 mázsa termést érnek el hektáronként az egész termőterü­leten. A versenybe benevezett üzeme­ket cukorrépa-termőterületük nagy­sága szerint csoportosítják. Az 1. cso­portba az 5—30 ha, a 2. csoportba a 31—60 ha, a 3. csoportba a 61-től 100 ha, a 4. csoportba pedig a 100 hektáron felüli cukorrépa-vetésterü­lettel rendelkező üzemeket sorolják. A másik versenyfeltétel a termés­betakarltó gépek legcélszerűbb ki­használása. A kétsoros répakombáj­noknak az Idény alatt legalább húsz hektárról, a háromsorosaknak 40 hek­tárról, és a hatsorosoknak legalább 100 hektárról kell betakarítaniuk a termést. A verseny megszervezését a Járá­sokban a Járási mezőgazdasági társu­lások (mezőgazdasági termelési Igaz­gatóságok) a cukorgyárakkal karölt­ve és a szakszervezettel együttműköd ■ ve végzik. A versenybe Jelentkező mezőgazdasági üzemek írásbeli Je­lentkezésüket a velük szerződéses vi­szonyban állő cukorgyárnak adják át. A versenyt Járási méretben 1971 november 30-!g értékelik ki. Minden csoportban, tehát a hektárhozamok növelésében és külön a gépkihaszná­lás terén a három első helyezett ke­rül továbbf kiértékelésre. A miniszté­rium 1971. december 31-lg értékeli ki Szlovákia 16 legjobb répatermeszlő- Jét, amelyek a legnagyobb hektárho­zamokat érték el (minden csoportból négyet) és a kombájnkihasználás ki­lenc legjobbját (minden kombájn­­kategóriából hármat). A jutalom címén a terméseredmény alapján kiértékelt győzteseknek 200 ezer korona összértéket és a gépki­használásban Jeleskedőknek 50 ezer korona összeget osztanak szét. A burgonyatermesztés fokozására kiirt versenyben minden olyan szó clalista mezőgazdasági üzem részt vehet, amely legalább öt hektáron termeszt burgonyát. A versenybe Je­lentkező üzemeket Itt Is vetésterüle­tük nagysága szerint osztályozzák és­pedig az 1. csoportba az 5—20 hektár vetésterülettel, a 2. csoportba a 21— 40, a 3. csoportba a 41—60 ha, és a 4. csoportba 80 hektáron felüli bur­gonyatermesztő területtel rendelkező üzemeket sorolják. Az első versenyfeltétel a lehető leg­nagyobb hektárhozam elérése, de leg­alább 200 mázsa hektáronként az egész termesztési területen. E felté­telen kívül még az alábbiakat kell teljesíteni: a burgonyát a tervezett területen kell elvetni és a vetésterü­let nem lehet kisebb mint 1970-ben volt, teljesíteni kell a tervezett bur­gonyaeladást, valamint a tervezett vetőburgonya eladást Is. A verseny további feltétele a but­­gonyakombájnok lehető legcélszerűbb kihasználása, emellett az egysoros burgonyakombájnoknak az Idény alatt legalább 20 hektárról, a kétsorosak­nak pedig legalább 30 hektárról kell betakarítani a termést. A verseny szervezését a Járásokon a mezőgazdasági termelési igazgató­ságok (Járási mezőgazdasági társulá­sok) a szakszervezetekkel közösen végzik. A versenybe benevező mező­­gazdasági üzemek Jelentkezésüket az illetékes Járási mezőgazdasági társu­láson (mezőgazdasági termelési Igaz­gatóságon) nyújtják be. A verseny kiértékelését két rész­ben végzik a Járás keretén belül, és­pedig Június 30-ig értékelik a terve­zett burgonyavetés teljesítését, az agrotechnika fokát és a növényzet állapotát, különös tekintettel a vető­burgonya céljait szolgáló növényzet­re, míg október 31-lg elvégzik a vég­ső értékelést. A minisztérium a kerületi értékelé­sek alapján az országos értékelést 1971. december 15-lg végzi el. Az or­szágos értékelésbe minden kerület­ből és minden csoportból a legjobb helyezést elért öt mezőgazdasági üzem valamint az öt legjobb kombájnkeze­lő személyzet kerül az egyes kom­bájncsoportok szerint. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium saját eszkö­zeiből Jutalomban részesíti a legjobb húsz mezőgazdasági üzemet minden csoportból ötöt, 240 korona összér­tékben, valamint a 16 legjobb kom­bájnkezelő személyzetet 40 ezer ko­rona összegben. A minisztérium ugyancsak versenyt hirdet a növényvédelmi munkák fej­lesztésére, amelyben minden szocia­lista mezőgazdasági üzem és gépállo­más vehet részt. A versenyfeltételek egyike, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a vegyszeres gyomirtást és a növényzetet legalább 50 %-ban gyommentesltsék. A másik feltétel, hogy egy permezető évi leg­nagyobb teljesítményét érjék el. A ver­seny szervezését a Járási mezőgazda­­sági társulás (mezőgazdasági terme­lési Igazgatóság) végzi a szakszerve­zettel együttműködve. A versenyt Já­rásonként 1971. szeptember 30-lg ér­tékelik és a három legjobb mező­­gazdasági üzem Jut további értéke­lésre. A minisztérium saját pénzesz­közeiből a legjobb helyezést elért 15 mezőgazdasági üzemet 150 ezer ko­rona értékű Jutalomban, a permetező­­gépeket kihasználó tíz legjobbat pedig 50 ezer korona Jutalomban részesíti. Hasonló versenyt hirdet a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium a gabonakombájnok legjobb ki­használására is. A verseny helyezett­jei a jutalom címén kapott pénzösz­­szeget kulturális és üdülési jellegű rendezvények, külföldi társasutazá­sok költségeinek fedezésére, esetleg tárgyi Jutalmak vásárlására és kivé­teles esetekben pénzjutalmak kiosz­tására használhatják fel üzemük olyan dolgozói között, akik az elért eredményekhez munkájukkal a leg­nagyobb mértékben hozzájárultak. APRÓHIRDETÉS Világos színű Skoda MB és egy pár új lószerszám eladó. Cím: Dr. Patus, Komárno, Sídl. IV., Ы. 9/A-9. Hogyan kezeljük a tengelykapcsolót, a sebességváltót? vezessük, mert ha „átlóba“ kapcso­lunk, akkor a tolőrúdon levő vájat kikopik, Illetve rossz fokozatot kap­csolunk vagy recseg-kattog a váltó. (Később kidobálja a kapcsolt áttéte­leket.) Csak akkor gyorsítunk, ha előt­tünk megfelelő szabad út áll rendel­kezésre. A fölösleges gyorsítások nö­velik az üzemanyagfogyasztást, a gya­kori fékezések pedig idő előtti fék­betétkopással járnak, mely állandó fékállítást Is igényel, nem beszélve a gumik kopásáról. A nagy sebesség­gel történő kanyarodások nemcsak balesetveszélyesek, hanem a kerék­­abroncsok csúszófelületének erősza­kos rongálásával - Is Járnak. (Előfor­dult már, hogy a Jól tapadó gumi le­fordult a keréktárcsáról.) Sebesség­csökkenéskor minden esetben kap­csoljunk alacsonyabb fokozatba, mert így nem erőltetjük a motort és az erőátviteli szerkezeteket. Ha nem kapcsolunk vissza, a motor hatásfoka csökken és ugyanakkor több üzem­anyagot fogyaszt. Általában tartóz­kodjunk az erőszakos vezetéstechni­ka alkalmazásától, ügyeljünk a foko­zatosságra, ésszerűségre, így az ol­csóbb üzembentartás mellett megkí­méljük autónkat az Idő előtti elhasz­nálódásból és fokozzuk annak üzem­­biztonságát Is. Helyes vezetéstechnikával kevesebb a Javítás és üzemanyag-fogyasztás, olcsóbb az eutótartás. Gyakran hallani recsegő sebesség­­váltót, üresben túrázó motort, nyi­korgó fékeket stb. Mindez a kímélet­len ős rossz vezetéstechnikára fi­gyelmeztet. Indulásnál lényeges, hogy a motor üzemi hőmérséklete körül­belül 40—50 Celsius-fok legyen, így a súrlódás okozta kopások csökken­nek. A kuplungozásnál ügyeljünk ar­ra, hogy — amikor fogni kezd — óvatosabban engedjük fel a pedált, hogy az erőátviteli szerkezeteket ne rángassa, és símán, egyenletesen tudjunk elindulni. Kapcsolások előtt — amikor már kellő sebességre gyorsítottuk a gép­kocsit — a gáz levételével egyidő­­ben hirtelen nyomjuk le a kuplung­pedált, így a gépkocsi lendülete meg­marad és nem vész kárba a gyorsí­táshoz felhasznált üzemanyag. Ha vi­szont csak a gáz levétele után nyom­juk le a pedált, akkor a motorfék lelassítja a gépkocsi lendületét és vagy nem tudunk előre kapcsolni, vagy a magasabb fokozatban — kellő lendület hiányában — rángat a mo­tor. Kapcsolásoknál ügyeljünk arra, hogy a sebességváltó-kart a gombjá­ra rajzolt úgynevezett „H-vonalon“ Parkolás a járdán Az új közlekedési szabályok meg­engedik egyes helyeken a szélesebb gyalogjárón való parkolást. Ennek megfelelően új táblák jelentek meg az utcán, jelezve, hol és milyen hely­zetben parkolhat a gépkocsi. Néhol azonban 20—25 cm magas járdaszélre keli felugratni, s ez nem ogyszerű művelet, főként kis kerekű kocsival. Különösen a kezdő vezetők­nek probléma ez, mert ezt általában nem tanulják, és nem is gyakorolják. A nem megfelelően végzett felhajtás forgalmi akadályt okozhat, és a ko­csinak is árt. Helytelen a viszonylag nagy sebességgel való felugratás, mely főleg azoknál válik szükséges­sé, akik derékszögben, két kerékkel egyszerre akarnak fellépni a gyalog­járóra. Az erős ütéstől, az éles járda­szélnél törés keletkezhet a gumiab­roncsban, sőt a keréktárcsa pereme is deformálódhat, de megsínyli a ko­csi egyéb szerkezeti része is. A másik hibás módszer, amikor a vezető megállítja a kocsit, a járda­szélnél és álló helyzetből akarja fel­léptetni a járdára. Ettől a tengely­­kapcsoló szenved, s emellett fennáll a veszély, hogy a nagy teljesítmény­nyel működő motor nagy gyorsulást ad a gyalogjárón a kocsinak, ezáltal rövid lesz a cselekvési idő a megál­láshoz. Helyesen úgy parkolhatunk a jár­dán, ha kissé ferdén hajtunk a járda­­szegély felé, így a kerekek egyen­ként „lépnek fel“ a lépcsőn. Ez fele energiát igényel. A ráhajtás ne álló­helyzetből, hanem minimális sebes­séggel, enyhén csúsztatott kuplung­gal történjék. A fellépés pillanatában adjunk gázt és engedjük feljebb — de nem teljesen — a kuplingpedált. Elméletben egyszerű ez a művelet, mégis gyakorlatot igényel, ezért a kezdő vezetők csak olyan helyen par­koljanak a járdára, ahol nem túl ma­gas a járdaszegély és nem okoz for­galmi akadályt a felhajtás sem. Co—J Miről imák a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? A Ekonomika poľnohospodárstva A lap ötödik számában a dicső májusi napokra tekint vls*­­sza. Két oldalt szentel a mezőgazdaság kitüntetett dolgozói­nak bemutatására. Cikket közöl a CSKP dicső ötvenéves tör­ténelméről és a nemzeteink életében, népgazdaságunk fejlesz­tésében bekövetkezett Jelentős változásokról számol be, külö­­' nős tekintettel a szocialista mezőgazdaság kiépítésére és fej­lődésére. A szaklap további cikkel a dolgozók munkakezde­ményezésének hatalmas fejlődéséről, valamint a „Mindenki szocialista mődon“ mozgalom Jelentőségéről, a mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek gazdálkodásának 1970-ben elért eredményeiről, Szlovákia mezőgazdasága anyagi-műszaki alap­jának kibővítéséről szólnak. Egy másik anyaga a poprádl Járás burgonyatermesztőinek legközelebbi célkitűzéseit Ismer­teti. A vezető dolgozók kérdése az üzemvezetés egyik legfonto­sabb tényezője a termelés minden szakaszán. Ezzel az égető és érdekes témával a szaklap egyik cikkében szintén apró­lékosan foglalkozik. A Chov hospodárskych zvierat Az állattenyésztésben foglalkoztatott mezőgazdasági dolgo­zókat bizonyára érdekli a lap ötödik számában a fajtaneme­sítő szolgálatnak az ötéves terv feladatai sikeres teljesltéséhei , való hozzájárulásáról közölt anyaga. Igen érdekes a szaklap e számában az állatállomány minőségi feljavításáról egy ma­gyar szakember véleményének ismertetése, aki több szem­pontból mutatja be, hogyan alkalmazzák Magyarországon az állatállomány újratermelésének leghatékonyabb módszereit, különösen a szarvasmarha-tenyésztésben. Ez évben ünnepli fennállásának 30 éves évfordulóját a főiskolai végzettségű mezőgazdasági szakembereinket képző tanintézetünk. Ez alka­lomból a lap méltatja a mezőgazdasági főiskola pedagógiai, politikai-nevelő és szakmai műveltségét nyújtó tevékenységét. Ugyanebben a számban az állattenyésztés dolgozói a kocák mesterséges bebúgatásáról szóló témakörrel szakmai állás­foglalás-sorozat keretében Ismerkedhetnek meg a kocák mes­terséges bebúgatásának biológiai szempontjaival és specifikus különlegességeivel, valamint az e téren az NDK-ban szerzett tapasztalatokkal. A Mechanizácia poľnohospodárstva A legújabb ötödik száma nagyobbára a betakarítást követő munkák, a betakarítás, valamint a takarmány-tartósítás gépe­sítésének kérdéseivel foglalkozik. A betakarítást kővető terménykezelő műveletekről szóló cikk bizonyítja, hogy a művileg, zúzással kezelt takarmányok egyenletesebben és gyorsabban száradnak. A hasonló témáról szóló másik cikk a Jlőínl AGROSTROJ által gyártott ŽMPX 274 Jelzésű takarmányarató-szártépővel végzett kísérletek eredmé­nyeit Ismerteti. A lap két cikket közöl a magajáró sllókombájnokról. Az első az Ilyen gépek világviszonylatú fejlesztésének Jelenlegi helyzetével ismertet meg, a másik pedig az E-285, valamint az E-295 Jelzésű sllókombájnnal végzett kísérletek eredményé­ről számol be. Mindkét gép a Német Demokratikus Köztársa­ságban készült. A takarmánykezelés terén és я szenázskészítésben számos probléma merül fel. A szaklap e számában közli a szenázs­­készítés eddigi tapasztalatait. A Pôda a úroda A Talajtani és Tápanyagellátási Kutatóintézet dolgozói a* elmúlt évben fejezték be a mezőgazdasági földterületek komp­lex átvizsgálását. Ez az akció Szlovákiában csaknem 33 millió koronába került, de a vizsgálat eredményeképpen nyert adat­anyagot nem használjuk fel maradéktalanul. Az adatoknak a mezőgazdasági termelés belterjesebbé tétele érdekében tör­ténő felhasználásának lehetőségeiről szól e szaklap ötödik számának vezércikke. E vizsgálati anyag adatainak felhasz­nálása mezőgazdászaink értékes kötelezettségvállalást Jelent­hetné a CSKP megalakításának 50. évfordulója és pártunk XIV. kongresszusa tiszteletére. A lap további anyagaiban a szovjet búzafajták világsikereiről és a mexikói búzafajtákkal elért eredményekről számol be. Nem minden kukorica-, cukorrépa- és lucernafajta alkalmas az öntözött területekre. Az egyes fajtákkal öntözés mellett elért eredményekről számol be a lap egyik cikke. Anyagai között értékes cikket közöl a vetőburgonyákról, a fűnövényzet és az évelő takarmányok területeinek gondozásáról, valamint több más érdekes anyaggal Is szolgál az olvasónak. A Záhradník A lap májusi száma a CSKP megalakítása 50. évfordulójá­nak Jelentőségét tükrözi. Vezércikkében a szerző visszaemlé­kezik a kertészkedők munkájának kezdeti időszakára és a múlt nehézségeire, s összehasonlítja a múlt és a Jelen kerté­szeti termelését. További cikkében a szerző tanáccsal szolgál kertészkedőlnknek a természeti szépségek tudatos kihaszná­lására. A virágkertészeket a krlzantémtermesztés májusi fel­adataira figyelmezteti a cikksorozat következő folytatása. A gyümölcstermesztők szintén értékes anyagokat találnak a lap legújabb ötödik számában. A növényvédelmi rovat a her­­blcldek használatáról tájékoztat a szamócaültetvényekben és tanáccsal szolgál a gyümölcs férgességének eredményes le­küzdésére. További cikk a sárgadinnye termesztés fokozásának lehetőségeit taglalja s a borítólap harmadik oldalán képekben mutatja be az engedélyezett dinnyefajták választékát. Érdek­lődésre tarthat számot a műanyagoknak a mezőgazdasági ter­melésben történő távlati felhasználási lehetőségeiről írt cikk is. (Ja)

Next

/
Thumbnails
Contents