Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-01 / 17. szám

Viräptlö anyagok A virágpótlö anyagok elké­szítéséhez és használatához több módszert Ismerünk, ame­lyekből az időjáráshoz és év­szakokhoz mérten a legmegfe­lelőbbet válasszuk. Kora ta­vasszal, amíg a természetben a méhek nem találnak virágport, vagy a mogyoró, a som fagy­kárt szenved, a pótlőanyagokat a mézestésztába keverjük és azt takaró alá a keretek fölé helyezzük. Így a léputcákból a méhek könnyen elérhetik. Ebben az Időben a képtárak­ban elegendő nedvesség áll rendelkezésre a levegő pára­lecsapódásából, tehát a méhek vízhiányban nem szenvednek. Előnye, hogy hőveszteség nincs, mint a híg eledellel történő etetésnél. A kombinált mézestészta ké­szítése: 1 liter méz vagy 1,40 kg méz, 5 kg porcukor, 1 cso­mag 250 grammos félzsíros tej­por, 50 dkg szőjaliszt. össze­gyúrás után dagasztógépben történő készítésénél a mézet nem kell melegíteni, mivel a gépben minél tovább kevere­dik, annál jobban felhígul. Nyers élesztővel történő tésztakészltés: 50 dkg nyers pékélesztő (lehetőleg friss le­gyen], 5 kg porcukor. Az el­készítésnél először az 50 dkg élesztőt összegyúrjuk 1 kg por­cukorral, melynél híg masszát kapunk. Utána keverés közben folyamatosan adagoljuk a töb­bi porcukrot. Kézzel történő gyúrásnál a szikkadtabb élesz­tő nem vesz fel csak 4,50 kg porcukrot. A tészta készítése azon alapszik, hogy az élesztő­ben levő erjesztő baktériumok testéből a citoplazmából a szá­raz porcukor kivonja a nedves­séget és ezáltal elpusztulnak, tehát a tészta nem erjedhet. Készítésénél nem szabad hasz­nálni sem vizet, sem mézet, az élesztőn kívül semmiféle ned­vet tartalmazó anyagot. Az utóbbi időben használata igen terjed és eredményes. Lehető­leg annyit készítsünk belőle, amennyit elhasználunk, de né­hány napig hűvös helyen el­tartható. Tavasszal, amikor az idő me­legebbre fordul és a Hasítás etetéséhez a családoknak sok vízre van szükségük, előnyö­sebb a sziruppal történő etetés. Kombinált szirup készítése: 1 liter víz, 1 kg kristálycukor, 5 dkg élesztő. Az 5 dkg élesz­tőt 2 dl vízben felforraljuk, hogy az erjesztő baktériumok elpusztuljanak benne és bele­­őntjük a külön edényben elké­szített meleg szirupba. Az élesztőt forralásnál kevergetni kell, hogy ki ne fusson. A szi­rupkészítésnél a vizet csök­kentjük, az élesztő forralásá­hoz felhasznált 2 dl-rel. Lehe­tőleg annyit készítsünk belőle, amennyit a méhek 12 óra alatt elfogyasztanak. —az— Ötletes méhitatő. A képen látható bádogdobozba öntik a vi­zet, ahonnan csepegve folyik az alatta levő cikk-cakba csí­kozott deszkára. Naponta egyszer kell feltölteni. Fotó: —s— в ináig zárt helyen telelte­­tek, s nem ritka, hogy a lél második felében egyik­másik család zúg, szeretne ki­jönni. Ha élelmük, nyugalmuk biztosítva van, akkor bizonyára szomjasak a méhek, gondolom, S havat szoktam nyomni a kijá­rót záró rostaszövetre. Ettől általában megnyugodnak. Ha néhány nap múlva a zúgás is­métlődik, újból hóhoz folya­modok. 1967-ben egy család a harmadik félmarék hó után csendesedett meg. Töprengtem: egér nincs a kaptárban, a biz­tosítékul betett cukorlepényből még maradt, látszott, a kiröpü­­léshcz hideg volt. Nyilván nincs vizük. Vízzel töltött konzerves dobozt kötöttem a kijárónyílás elé, s abból egy flanellcsíkot (szalagot) vezettem a ki járót záró rostához. 1963 január második felében nyugtalankodott néhány család, de a hó lecsendesítette a né­pet. Az egyik családnak azon­ban hiába nyomkodtam a ha­vat, a méhek nem csitultak el. Cjból a konzerves doboznál kö­töttem ki, lesz ami lesz. Pohár­nyi víz fért a dobozba, így na­ponta kiapadt, gyorsan fel is szívódott a víz a kanócon. A méhek nem nagyon csitultak, de ittak, ittak. Nem engedhet­tem ki a méheket, hiszen meg­fagytak volna, meg kellett vár­nom az idő felmelegedését, amikor majd kirakhatom őket. Február 23-án, kellemes nap sütésben hordtam ki a kaptára kát a telelőből. Ez a család h jól repült, tisztulás után a töb bihez hasonlóan viselkedett tehát nem volt baj. Futó vizs gálatra bedugtam fejem min den kaptárba még aznap. Ami találtam, örvendetes. A csalá_______________ _______ Itatás a kuniban dóknál általában 2, itt-ott 3 keretben 4—13 dm2 Hasítás volt, de az Hatottaknak 3 ke­retben 24 dm2. A kijáróban való itatás fon­tosságára már régebben figyel­meztetett Konkoly Jenő méhész. Csak kellő fölszerelés hiányá­ban nem volt kedvem bajlódni 50—60 kijáróba illő itató össze­­tákolásával. Tavaly azonban a konzerves dobozzal és a kanóc­cal már könnyen megoldható­nak találtam a kijárás itatást. A telelőben nem garázdálko­dott a szél, a kaptárak kiraká­sa után azonban könnyen ked­vét lelte abban, hogy konzer­ves doboz Hatóimat el-elbaro­­gatta. Így jutottam el az egy­literes műanyag palackig, me­lyet motoros járművek vezetői dobálnak el az utak mentén. Kimostam ezeket, és felkötöt­melegtől a kijáróban felszívha­tó enyhe vízhez jutottak a mé­hek. A február végi korai meleg napokat a visszanéző tél hamar elfújta, hideg szeles nappalok­kal viaskodott a kora tavaszi napsütés, hajnali fagyok lassí­tották a felmelegedést, de mé­ltóimét ez sem zavarta a fejlő­désben, mert vizet kaptak a ki­járó nyílásban. Sokszor jegesek voltak a kanócok a hajnali —5 C° —6 C°-os hidegben, a palackokban is átfagyott a víz, de a napkelte után a kaptárak faláról visszaverődő napsugár­tól hamar olvadt a jég, megin­dult a szivárgás a kanócokban, és még napnyugta után felvil­lantott zseblámpa fényénél is látni lehetett, hogy a méhek benn isznak. Március 8-án kb. egy kg-os gyógyszeres lepényeket tetten? a fészekre, mert a palackokon hasmenésnyomok jelentkeztek. A hasmenés megszűnt. Az idő­járás kedvező volt a gyors át­vizsgáláshoz. 3—4 kereten ta­láltam 14—20 dm2 fiasítást. A fészkeket 7—8 keretre bővítet­tem. Ezt a fejlődést a szélfo­gónak és az itatőnak tulajdo­nítottam. A serkentő etetést április 6-án kezdtem meg. A süvöltő szelek már elszáguldottak, a nappali felmelegedés nyomán a méhek rendszeresen röpköd­tek. A fiasítás átlag 3 kereten 36 dm2, de a családok többsé­génél 4 kereten 42—48 dm2 volt. Április 9-i feljegyzésem: „Dühös északi szél havat, ha­vasesőt kergetett ránk, a hő­mérséklet + 2 °C, csökkenő irányzattal, a méhek a kijáró nyílásban sem mutatkoztak. A serkentést félliteres adagokkal folytatom. 42 családból 4 nem hordta el az eleséget. A szél szünet nélkül tombolt, a szél­fogó az idén már negyedszer tesz jó szolgálatot.“ Az itatok elhelyezéséről kell még írnom. A műanyag palac­kot jobb fektetni, mint állítani. Az eredeti nyílást könnyen be­forraszthatjuk gyertyaláng fö­lött, és a henger két vége kö­zelében fölül nyitunk rést a kanócok részére. KOVÁCS ANTAL A csábi bor minősége és hírneve állandóan javul. Vörös borukkal már díjat is nyertek. S a csábi szö­vetkezet nem áll meg fél­úton. Tovább dolgoznak, terveznek, keresik a lehe­tőségeket, hogyan tudnának még jobb minőségű bort ké­szíteni. A csábi szövetkezetnél a lelkesedés még fokozódott, amikor Domín János mérnök vette kezébe a szőlőter-16 bor­mesztés gondját, baját. A mérnök Kővárról származik, és a nyitrai főiskola elvég­zése után került Csábra, ahol egy év után a szőlé­szét mellett a termelési el­nökhelyettes tisztségét és munkakörét is átvette. Vele beszélgetek. — Folytatják-e a szőlő­­telepítést? — A szövetkezet távlati terve szerint 1980-ig 197 hektárnyi lesz a szőlővel telepített terület. Jelenleg csak 18 hektár. 1971-ben ti­zenkét hektárral növeljük a területet. — Milyen volt az 1970-es szőlőtermés? jó egészség... — 197Ó-ben 18 hektárról tizenkét vagon szőlőt szü­reteltünk. Ebből másfél va­gont mi dolgoztunk fel sa­ját részünkre, a többit a losonci borüzem vásárolta fel. Ebből 650 ezer korona volt a bevétel, így a tervet teljesítettük, pedig a termés 30 %-át elvitte a peronosz­­pőra, s a kedvezőtlen idő­járás a termés minőségét is károsan befolyásolta. — Tervek? — A minőség állandó ja­vítására törekszünk. A jövő­ben csak első osztályú bo­rokat készítünk. A vörös szőlők közül a Szentlőrincit és a Kékfrankos termelését növeljük. A fehér szőlőkből a Müller Thurgaut, Trami­nit és azon szőlőfajták ter­mesztésére törekszünk, ame­lyek éghajlati és talajviszo­nyaink között bő termést adnak. Ismerve a csábi szövet­kezet dolgozóinak szorgal­mát és a vezetőség hozzá­értését, tervük minden bi­zonnyal valóra válik. Sólyom László Ismeri a kínai kelt? óta termesztik. Elterjedését las­sítja az a tulajdonsága, hogy hosszúnappalos körülmények között gyorsan felmagzik. Ez gátat szab nyári termesztésé­nek. Előnye, hogy tenyészideje nagyon rövid. A kései káposz­tával egy időben, vagy még ké­sőbb vethető és ültethető ki. A fejeket levágva 1—2 hónapig eltarthatjuk. Termesztésére a tápanyag­ban, nedvességben gazdag, jó minőségű, homokos vályog- és tőzegtalaj alkalmas. Fontos a talaj bőséges nitrogéntartalma. A kínai kel hűvösebb időjá­rásban kedvezőbben fejlődik. Ez a magyarázata annak, hogy Kínában is az év hidegebb ré­szében termesztik. Régebben a gyors magszárfejlődést a nagy melegnek tulajdonították. Ké­sőbb Lorenz kaliforniai kísér­leteivel bebizonyította, hogy a magszárak kifejlődését nem a meleg, hanem a hosszú nappal okozza. Tavaszi termesztés esetén a magot melegágyban, szaporító­ládába vagy szabadföldbe vet­jük. A palántanevelés hasonló a többi káposztaféle palántane­veléséhez. Fontos, hogy növe­kedésükben stagnálás ne kö­vetkezzék be. A szabadba való ültetésre legjobbak a négyhe­tes palánták. Őszi termesztésben a magot állandó helyre vetjük, 30—35 cm sortávolságra. A palántákat egymástól 30—35 cm-re ritkít­juk. A facsemetés bácsi Az állomás meglehetősen álmosan didergett a ködös hideg­ben. Az emberek gallér mögé bújták, egyesek ültek, mások türelmetlenül sétáltak, vagy éppen álltak. Volt olyan Is, aki valami jó újságcikkel melegítette magát, vagy megbámulta az érkezőket. A csendet is csak néha zavarta egy-egy befutó vagy távozó vonat. Egyszóval, amolyan Igazi állomásokra Jel­lemző hangulat uralkodott. Talán így ment volna ez egész nap, ha nem jelenik meg a facsemetés bácsi. De megjelent, és megtört a szomorkás, jeges hangulat. Kabát nélkül volt az öreg, hatalmas csizmákban. Öltözete lehetett vagy harminc éves. A ruha kitartással szolgálta az öreget, s az ennyi Idő alatt nagyon megszerethette. Egyik zsebéből borosüveg kacsingatott felénk. Oldalán kis kenyér­zsák fityegett, hátán pedig keresztbe csapva a főszereplő, egy köteg facsemete. Hossza megütötte a három métert. És jött felénk, végig a peronon. A vonat felé tartott, amely már talán csak az öregre várt. Jött, mint mindenki más, s ép­pen az volt a baj. A facsemeték szinte szélességében átérték a peront és a bácsi mitsem törődött ezzel. Talán el is felej­tette, milyen kacifántos dolgot cipel a hátán, no meg azt, hogy emberek is vannak az állomáson. Az első áldozat egy hivatal­nokféle volt, aki békésen szunnyadozott az egyik oszlopnál. Hirtelen megérezte, hogy fázik a feje; és amint felpillantott, látta kalapját a vágányok felé karikázni. Káromkodott egyet, de a másik pillanatban már nevetésre fakadt, mert a rakon­cátlan gallyak egy hölgy hatalmas hajkoronáját bontották szét. Ez így ment, amíg a bácsi el nem érte a vonat feljáróját. Hol egy újság szakadt, hol egy fagyos arcot csíptek meg a vékony ágacskák. A legszebb jelenet talán az volt, amikor három vasutas sapkáját egyszerre seperte a földre. Mit tehettek? Végignéztek a peronon, amely olyan volt, mint egy csatatér. Azzal a különbséggel, hogy itt kacagást röpített szerteszét a szél. A bácsi talán ma sem tudja, hogy az ártatlan fák milyen mosolyt akasztottak az álmos, hideg, ködös állomás tájékán. Bodnár Gyula A kínai kel termesztésének felkarolása nálunk is indokolt, mert azok közé a zöldségfélék közé tartozik, amelyek a téli Időszakban friss állapotban ke­rülhetnek fogyasztásra. Vita­min- és ásványiső-tartalma je­lentős. Salátaként és főzelék­ként fogyasztják. Európában nem régóta Isme­retes. Ázsiában az V. század Ertékesílésre előkészített kínai kel A nagyüzemi zöldségter­­” mesztésben egyre na­gyobb teret hódít a növé­nyek ikersoros ültetése. A növények tömegének iker­soros elrendezése agrotech­nikai és üzemszervezési szempontból előnyös. Ilyen termesztés esetében a gépe­sítés Is maximálisan haszno­sítható. Nemcsak az agro­technikai eszközök használ­hatók hosszabb Ideig, de a betakarításnál a szedőko­csik is jobban elférnek az ikersorok közötti szabad te­rületen, s így nem kell kéz­ben messzire vinni a ter­mést, és összegyűjteni az összekötő utak mentén. Ikersoros ültetés Egyre gyakrabban alkal­mazzák a káposztafélék, a paprika termesztésénél, de teret hódít az egyes paradi­csomfajták esetében is. Kí­sérleti állomásokon az ubor­ka ikersoros művelésével is foglalkoznak. Ez az eljárás jó eredményeket ad különö­sen az elágazásra hajlamo­sabb, gyengébb növekedésű fajták esetében. Kedvező fejlődéssel hálálja meg az uborka a sűrűbb ültetést. Fészektrágyázás helyett sortrágyázást alkalmazha­tunk az ikersoros ültetés (vetés) esetében. Ilyenkor barázdanyitóval 50—50 cm távolságra két sort kimélyí­tünk, majd ugyanezt a ket­tős barázdanyitást 140—150 cm lehagyásával megismé­teljük. A barázdákba trak­torvontatta kocsiról közvet­lenül a trágyát Is beszór­hatjuk, nem kell azt na­gyobb távolságról szállíta­nunk. Az ültetést, illetve a ve­tést palántázógőppej végez­hetjük. Ha gyep- vagy táp­kockás ültetést alkalma­zunk, ezek szállítására is­mét alkalmas a kettős so­rok között közlekedő kocsi. Kevés növény esetében si­került eddig hasznosítani a szedőkocsit, pedig fűszer­­paprika, csemegepaprika vagy paradicsom esetében 60—80 %-kal növelhetjük a betakarítás termelékenysé­gét. Ilyen esetben a szedő­kocsik a termésbetakarítók előtt mozognak, és közvet­lenül az azokon elhelyezett ládákba szedhető a termés. Az ikersoros termesztés a hektárhozamokat nem csök­kenti (egyes esetekben nö­veli is), azonban nagyban megkönnyíti nagyüzemi ter­melésnél a sorközök műve­lését, a növényvédelmet és terménybetakarítást is. Juhász Árpád 3 i- tem a kijárónyílások elé, aho­­t- gyan a képen látható. A kanó­­s cok végét bedugtam a kijáróba i- ügy, hogy előtte kívül — a víz­­t, szinteshez viszonyítva lefelé — i- megtörjön, a vége emelkedve i- jusson a kijáróba. Így a túl­­t szivárgó víz lefolyik a szálló­­i- deszkán. A fészekből kiáramló

Next

/
Thumbnails
Contents