Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-01 / 17. szám
Viräptlö anyagok A virágpótlö anyagok elkészítéséhez és használatához több módszert Ismerünk, amelyekből az időjáráshoz és évszakokhoz mérten a legmegfelelőbbet válasszuk. Kora tavasszal, amíg a természetben a méhek nem találnak virágport, vagy a mogyoró, a som fagykárt szenved, a pótlőanyagokat a mézestésztába keverjük és azt takaró alá a keretek fölé helyezzük. Így a léputcákból a méhek könnyen elérhetik. Ebben az Időben a képtárakban elegendő nedvesség áll rendelkezésre a levegő páralecsapódásából, tehát a méhek vízhiányban nem szenvednek. Előnye, hogy hőveszteség nincs, mint a híg eledellel történő etetésnél. A kombinált mézestészta készítése: 1 liter méz vagy 1,40 kg méz, 5 kg porcukor, 1 csomag 250 grammos félzsíros tejpor, 50 dkg szőjaliszt. összegyúrás után dagasztógépben történő készítésénél a mézet nem kell melegíteni, mivel a gépben minél tovább keveredik, annál jobban felhígul. Nyers élesztővel történő tésztakészltés: 50 dkg nyers pékélesztő (lehetőleg friss legyen], 5 kg porcukor. Az elkészítésnél először az 50 dkg élesztőt összegyúrjuk 1 kg porcukorral, melynél híg masszát kapunk. Utána keverés közben folyamatosan adagoljuk a többi porcukrot. Kézzel történő gyúrásnál a szikkadtabb élesztő nem vesz fel csak 4,50 kg porcukrot. A tészta készítése azon alapszik, hogy az élesztőben levő erjesztő baktériumok testéből a citoplazmából a száraz porcukor kivonja a nedvességet és ezáltal elpusztulnak, tehát a tészta nem erjedhet. Készítésénél nem szabad használni sem vizet, sem mézet, az élesztőn kívül semmiféle nedvet tartalmazó anyagot. Az utóbbi időben használata igen terjed és eredményes. Lehetőleg annyit készítsünk belőle, amennyit elhasználunk, de néhány napig hűvös helyen eltartható. Tavasszal, amikor az idő melegebbre fordul és a Hasítás etetéséhez a családoknak sok vízre van szükségük, előnyösebb a sziruppal történő etetés. Kombinált szirup készítése: 1 liter víz, 1 kg kristálycukor, 5 dkg élesztő. Az 5 dkg élesztőt 2 dl vízben felforraljuk, hogy az erjesztő baktériumok elpusztuljanak benne és beleőntjük a külön edényben elkészített meleg szirupba. Az élesztőt forralásnál kevergetni kell, hogy ki ne fusson. A szirupkészítésnél a vizet csökkentjük, az élesztő forralásához felhasznált 2 dl-rel. Lehetőleg annyit készítsünk belőle, amennyit a méhek 12 óra alatt elfogyasztanak. —az— Ötletes méhitatő. A képen látható bádogdobozba öntik a vizet, ahonnan csepegve folyik az alatta levő cikk-cakba csíkozott deszkára. Naponta egyszer kell feltölteni. Fotó: —s— в ináig zárt helyen teleltetek, s nem ritka, hogy a lél második felében egyikmásik család zúg, szeretne kijönni. Ha élelmük, nyugalmuk biztosítva van, akkor bizonyára szomjasak a méhek, gondolom, S havat szoktam nyomni a kijárót záró rostaszövetre. Ettől általában megnyugodnak. Ha néhány nap múlva a zúgás ismétlődik, újból hóhoz folyamodok. 1967-ben egy család a harmadik félmarék hó után csendesedett meg. Töprengtem: egér nincs a kaptárban, a biztosítékul betett cukorlepényből még maradt, látszott, a kiröpüléshcz hideg volt. Nyilván nincs vizük. Vízzel töltött konzerves dobozt kötöttem a kijárónyílás elé, s abból egy flanellcsíkot (szalagot) vezettem a ki járót záró rostához. 1963 január második felében nyugtalankodott néhány család, de a hó lecsendesítette a népet. Az egyik családnak azonban hiába nyomkodtam a havat, a méhek nem csitultak el. Cjból a konzerves doboznál kötöttem ki, lesz ami lesz. Pohárnyi víz fért a dobozba, így naponta kiapadt, gyorsan fel is szívódott a víz a kanócon. A méhek nem nagyon csitultak, de ittak, ittak. Nem engedhettem ki a méheket, hiszen megfagytak volna, meg kellett várnom az idő felmelegedését, amikor majd kirakhatom őket. Február 23-án, kellemes nap sütésben hordtam ki a kaptára kát a telelőből. Ez a család h jól repült, tisztulás után a töb bihez hasonlóan viselkedett tehát nem volt baj. Futó vizs gálatra bedugtam fejem min den kaptárba még aznap. Ami találtam, örvendetes. A csalá_______________ _______ Itatás a kuniban dóknál általában 2, itt-ott 3 keretben 4—13 dm2 Hasítás volt, de az Hatottaknak 3 keretben 24 dm2. A kijáróban való itatás fontosságára már régebben figyelmeztetett Konkoly Jenő méhész. Csak kellő fölszerelés hiányában nem volt kedvem bajlódni 50—60 kijáróba illő itató összetákolásával. Tavaly azonban a konzerves dobozzal és a kanóccal már könnyen megoldhatónak találtam a kijárás itatást. A telelőben nem garázdálkodott a szél, a kaptárak kirakása után azonban könnyen kedvét lelte abban, hogy konzerves doboz Hatóimat el-elbarogatta. Így jutottam el az egyliteres műanyag palackig, melyet motoros járművek vezetői dobálnak el az utak mentén. Kimostam ezeket, és felkötötmelegtől a kijáróban felszívható enyhe vízhez jutottak a méhek. A február végi korai meleg napokat a visszanéző tél hamar elfújta, hideg szeles nappalokkal viaskodott a kora tavaszi napsütés, hajnali fagyok lassították a felmelegedést, de méltóimét ez sem zavarta a fejlődésben, mert vizet kaptak a kijáró nyílásban. Sokszor jegesek voltak a kanócok a hajnali —5 C° —6 C°-os hidegben, a palackokban is átfagyott a víz, de a napkelte után a kaptárak faláról visszaverődő napsugártól hamar olvadt a jég, megindult a szivárgás a kanócokban, és még napnyugta után felvillantott zseblámpa fényénél is látni lehetett, hogy a méhek benn isznak. Március 8-án kb. egy kg-os gyógyszeres lepényeket tetten? a fészekre, mert a palackokon hasmenésnyomok jelentkeztek. A hasmenés megszűnt. Az időjárás kedvező volt a gyors átvizsgáláshoz. 3—4 kereten találtam 14—20 dm2 fiasítást. A fészkeket 7—8 keretre bővítettem. Ezt a fejlődést a szélfogónak és az itatőnak tulajdonítottam. A serkentő etetést április 6-án kezdtem meg. A süvöltő szelek már elszáguldottak, a nappali felmelegedés nyomán a méhek rendszeresen röpködtek. A fiasítás átlag 3 kereten 36 dm2, de a családok többségénél 4 kereten 42—48 dm2 volt. Április 9-i feljegyzésem: „Dühös északi szél havat, havasesőt kergetett ránk, a hőmérséklet + 2 °C, csökkenő irányzattal, a méhek a kijáró nyílásban sem mutatkoztak. A serkentést félliteres adagokkal folytatom. 42 családból 4 nem hordta el az eleséget. A szél szünet nélkül tombolt, a szélfogó az idén már negyedszer tesz jó szolgálatot.“ Az itatok elhelyezéséről kell még írnom. A műanyag palackot jobb fektetni, mint állítani. Az eredeti nyílást könnyen beforraszthatjuk gyertyaláng fölött, és a henger két vége közelében fölül nyitunk rést a kanócok részére. KOVÁCS ANTAL A csábi bor minősége és hírneve állandóan javul. Vörös borukkal már díjat is nyertek. S a csábi szövetkezet nem áll meg félúton. Tovább dolgoznak, terveznek, keresik a lehetőségeket, hogyan tudnának még jobb minőségű bort készíteni. A csábi szövetkezetnél a lelkesedés még fokozódott, amikor Domín János mérnök vette kezébe a szőlőter-16 bormesztés gondját, baját. A mérnök Kővárról származik, és a nyitrai főiskola elvégzése után került Csábra, ahol egy év után a szőlészét mellett a termelési elnökhelyettes tisztségét és munkakörét is átvette. Vele beszélgetek. — Folytatják-e a szőlőtelepítést? — A szövetkezet távlati terve szerint 1980-ig 197 hektárnyi lesz a szőlővel telepített terület. Jelenleg csak 18 hektár. 1971-ben tizenkét hektárral növeljük a területet. — Milyen volt az 1970-es szőlőtermés? jó egészség... — 197Ó-ben 18 hektárról tizenkét vagon szőlőt szüreteltünk. Ebből másfél vagont mi dolgoztunk fel saját részünkre, a többit a losonci borüzem vásárolta fel. Ebből 650 ezer korona volt a bevétel, így a tervet teljesítettük, pedig a termés 30 %-át elvitte a peronoszpőra, s a kedvezőtlen időjárás a termés minőségét is károsan befolyásolta. — Tervek? — A minőség állandó javítására törekszünk. A jövőben csak első osztályú borokat készítünk. A vörös szőlők közül a Szentlőrincit és a Kékfrankos termelését növeljük. A fehér szőlőkből a Müller Thurgaut, Traminit és azon szőlőfajták termesztésére törekszünk, amelyek éghajlati és talajviszonyaink között bő termést adnak. Ismerve a csábi szövetkezet dolgozóinak szorgalmát és a vezetőség hozzáértését, tervük minden bizonnyal valóra válik. Sólyom László Ismeri a kínai kelt? óta termesztik. Elterjedését lassítja az a tulajdonsága, hogy hosszúnappalos körülmények között gyorsan felmagzik. Ez gátat szab nyári termesztésének. Előnye, hogy tenyészideje nagyon rövid. A kései káposztával egy időben, vagy még később vethető és ültethető ki. A fejeket levágva 1—2 hónapig eltarthatjuk. Termesztésére a tápanyagban, nedvességben gazdag, jó minőségű, homokos vályog- és tőzegtalaj alkalmas. Fontos a talaj bőséges nitrogéntartalma. A kínai kel hűvösebb időjárásban kedvezőbben fejlődik. Ez a magyarázata annak, hogy Kínában is az év hidegebb részében termesztik. Régebben a gyors magszárfejlődést a nagy melegnek tulajdonították. Később Lorenz kaliforniai kísérleteivel bebizonyította, hogy a magszárak kifejlődését nem a meleg, hanem a hosszú nappal okozza. Tavaszi termesztés esetén a magot melegágyban, szaporítóládába vagy szabadföldbe vetjük. A palántanevelés hasonló a többi káposztaféle palántaneveléséhez. Fontos, hogy növekedésükben stagnálás ne következzék be. A szabadba való ültetésre legjobbak a négyhetes palánták. Őszi termesztésben a magot állandó helyre vetjük, 30—35 cm sortávolságra. A palántákat egymástól 30—35 cm-re ritkítjuk. A facsemetés bácsi Az állomás meglehetősen álmosan didergett a ködös hidegben. Az emberek gallér mögé bújták, egyesek ültek, mások türelmetlenül sétáltak, vagy éppen álltak. Volt olyan Is, aki valami jó újságcikkel melegítette magát, vagy megbámulta az érkezőket. A csendet is csak néha zavarta egy-egy befutó vagy távozó vonat. Egyszóval, amolyan Igazi állomásokra Jellemző hangulat uralkodott. Talán így ment volna ez egész nap, ha nem jelenik meg a facsemetés bácsi. De megjelent, és megtört a szomorkás, jeges hangulat. Kabát nélkül volt az öreg, hatalmas csizmákban. Öltözete lehetett vagy harminc éves. A ruha kitartással szolgálta az öreget, s az ennyi Idő alatt nagyon megszerethette. Egyik zsebéből borosüveg kacsingatott felénk. Oldalán kis kenyérzsák fityegett, hátán pedig keresztbe csapva a főszereplő, egy köteg facsemete. Hossza megütötte a három métert. És jött felénk, végig a peronon. A vonat felé tartott, amely már talán csak az öregre várt. Jött, mint mindenki más, s éppen az volt a baj. A facsemeték szinte szélességében átérték a peront és a bácsi mitsem törődött ezzel. Talán el is felejtette, milyen kacifántos dolgot cipel a hátán, no meg azt, hogy emberek is vannak az állomáson. Az első áldozat egy hivatalnokféle volt, aki békésen szunnyadozott az egyik oszlopnál. Hirtelen megérezte, hogy fázik a feje; és amint felpillantott, látta kalapját a vágányok felé karikázni. Káromkodott egyet, de a másik pillanatban már nevetésre fakadt, mert a rakoncátlan gallyak egy hölgy hatalmas hajkoronáját bontották szét. Ez így ment, amíg a bácsi el nem érte a vonat feljáróját. Hol egy újság szakadt, hol egy fagyos arcot csíptek meg a vékony ágacskák. A legszebb jelenet talán az volt, amikor három vasutas sapkáját egyszerre seperte a földre. Mit tehettek? Végignéztek a peronon, amely olyan volt, mint egy csatatér. Azzal a különbséggel, hogy itt kacagást röpített szerteszét a szél. A bácsi talán ma sem tudja, hogy az ártatlan fák milyen mosolyt akasztottak az álmos, hideg, ködös állomás tájékán. Bodnár Gyula A kínai kel termesztésének felkarolása nálunk is indokolt, mert azok közé a zöldségfélék közé tartozik, amelyek a téli Időszakban friss állapotban kerülhetnek fogyasztásra. Vitamin- és ásványiső-tartalma jelentős. Salátaként és főzelékként fogyasztják. Európában nem régóta Ismeretes. Ázsiában az V. század Ertékesílésre előkészített kínai kel A nagyüzemi zöldségter” mesztésben egyre nagyobb teret hódít a növények ikersoros ültetése. A növények tömegének ikersoros elrendezése agrotechnikai és üzemszervezési szempontból előnyös. Ilyen termesztés esetében a gépesítés Is maximálisan hasznosítható. Nemcsak az agrotechnikai eszközök használhatók hosszabb Ideig, de a betakarításnál a szedőkocsik is jobban elférnek az ikersorok közötti szabad területen, s így nem kell kézben messzire vinni a termést, és összegyűjteni az összekötő utak mentén. Ikersoros ültetés Egyre gyakrabban alkalmazzák a káposztafélék, a paprika termesztésénél, de teret hódít az egyes paradicsomfajták esetében is. Kísérleti állomásokon az uborka ikersoros művelésével is foglalkoznak. Ez az eljárás jó eredményeket ad különösen az elágazásra hajlamosabb, gyengébb növekedésű fajták esetében. Kedvező fejlődéssel hálálja meg az uborka a sűrűbb ültetést. Fészektrágyázás helyett sortrágyázást alkalmazhatunk az ikersoros ültetés (vetés) esetében. Ilyenkor barázdanyitóval 50—50 cm távolságra két sort kimélyítünk, majd ugyanezt a kettős barázdanyitást 140—150 cm lehagyásával megismételjük. A barázdákba traktorvontatta kocsiról közvetlenül a trágyát Is beszórhatjuk, nem kell azt nagyobb távolságról szállítanunk. Az ültetést, illetve a vetést palántázógőppej végezhetjük. Ha gyep- vagy tápkockás ültetést alkalmazunk, ezek szállítására ismét alkalmas a kettős sorok között közlekedő kocsi. Kevés növény esetében sikerült eddig hasznosítani a szedőkocsit, pedig fűszerpaprika, csemegepaprika vagy paradicsom esetében 60—80 %-kal növelhetjük a betakarítás termelékenységét. Ilyen esetben a szedőkocsik a termésbetakarítók előtt mozognak, és közvetlenül az azokon elhelyezett ládákba szedhető a termés. Az ikersoros termesztés a hektárhozamokat nem csökkenti (egyes esetekben növeli is), azonban nagyban megkönnyíti nagyüzemi termelésnél a sorközök művelését, a növényvédelmet és terménybetakarítást is. Juhász Árpád 3 i- tem a kijárónyílások elé, ahot- gyan a képen látható. A kanós cok végét bedugtam a kijáróba i- ügy, hogy előtte kívül — a vízt, szinteshez viszonyítva lefelé — i- megtörjön, a vége emelkedve i- jusson a kijáróba. Így a túlt szivárgó víz lefolyik a szállói- deszkán. A fészekből kiáramló
