Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-16 / 2. szám
I külföldi] гtVz&fz&h. А csalétekről „Csalétkekről és a csallzásról“ cím alatt írja — többek között — G. Gicquel a Le pecheur belge-ben: Amikor apám a horgászás alapismereteire tanított, számtalanszor elismételte azt a tanácsot: „Ügyelj mindig arra, hogy a horog hegye a csaliból jól kiálljon“. Ez a módszer nagyon jól bevált mindazokon a helyeken, ahol lőtt kendermaggal horgásztam. De amikor kénytelen voltam ezt a megszokott idillikus helyet elhagyni és olyan vizeken horgászni, ahol a hal nem volt a kendermaghoz szokva, én is — mint a többiek — szúnyogálcát, légypondrót, burgonyát és tésztaféléket kezdtem használni. Legnagyobb csodálkozásomra több elhibázott kapásom “volt, mint valaha, holott a kendermaggal horgászást általában a legnehezebb horgászás! módnak tartják. Amikor az üres bevágások magyarázatát kerestem, már reflexeim gyorsaságában kezdtem kételkedni, amikor újra eszembe Jutott apám tanácsa. És a csoda megtörtént. Bármilyen csalit használtam is, amint a horog hegye kiállt belőle, az elhibázott kapások száma a normálisra csökkent. — Ha távol a parttól, messze bent a mederben fenekezünk, a bevágás szükségképpen sokkalta gyengébb lesz, mint amikor — rövid zászlóval — úgyszólván botunk végéről vágunk be; viszont a hal ez esetben, messze a parttól, a mederben kevésbé óvatos. Amíg az első eset megköveteli, a második le. hetővé teszi, hogy a horog hegye a csaliból jól kiáll- Jón. Általános Irányelvnek tekinthetjük tehát, akár űszózunk, akár fenekezünk, hogy horgunk a csaliból kiálljon. Kisebb mértékben úszózásnál, nagyobb mértékben fenekezésnél, különösen ha a csali bőre (mint például a légypondrónál) vagy héja (mint például a gabonaféléknél) kemény. (Le pecheur beige) ЩШ Mindkét orvhorgász a vizek „doktorát“ figyeli... Orvhorgász-kamasžokból vérbeli ifi-horgászok Nyári emlékeim közt matank, s egyet kiragadok közüük, amelynek mondanivalója télen is időszerű. Beszélni kell rólal ... Gyerekhad tocsogott, halászott önfeledten a patakban. Pisztrángot, pontyot és másmilyen halat fogtak. S természetesen ujjongtak az örömtől, boldogságtól. De a halászlé, halpaprikás, rántott hal elmaradt. Miért? Mert nem húsáért fogták a halakat, hanem azért, logy benépesítsék kedves patakjuk padmalyövezte mélyedéseit, tüsköt rejtő öbleit. Nem haragudtam rájuk. Hiszen csupán kedvtelésből is hasznos dolgot műveltek. Lényegében haltenyésztő munkát végeztek. Az őszi lehalászáskor mit áttam? Az előbbihez hasonló FOLYÓVÍZ-SZENNYEZÉS SZLOVÁKIÁBAN A hetedik oldalon közölt haionló című cikkünk kiegészítéseképpen ismertetjük szerkesztőségünk képviselőjének az Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium értekezletén elhangzott ivaslatát, miszerint: ф 1. A pénzeszközöket nem utólagos büntetésekből kellene beszerezni, hanem minden egyes üzem kötelezően, folyamatosan és adószerűén, bizonyos kulcs alapján fizetné egy külön központi számlára a víztisztító berendezések építésére és üzemelésére szükséges részösszeget. ф 2. Specializált vállalatot, üzemeket kellene létesíteni a tisztító berendezések tervezésére, építésére és üzemelésellenőrzésére, ahol a munkát állandó munkaerők, képzett szakemberek végeznék. 0 3. Ezeket a kérdéseket nagyon jól oldották meg az NDK-ban, ezért szakembereknek tanulmányozni kellene a megoldás módját az NDK-ban és ezeknek hazai sajátos viszonyainkba illő megoldási módszereket kidolgozniuk. —ksz— fogott. Már hogy nézték volna Jó szemmel ezt a gyerekek, összesúgtak: — Ha ők kifogják a mi halainkat, mi is kifogjuk az övéiket ... — durcáskodtak. A halmentő halászgatásban már nem lelték örömüket. Botot vágtak, s a damil-zsinőr végére horgot kötöttek, majd a horogra csalétket húztak. A horgász-szerencse mindjárt a kedvükben járt: rákot fogtak. Megsütötték. Nem is tudták lényegében, hogy a tilalmat megszegték: orvhorgászokluí váltak. Ilyenkor kellene a segítség a tapasztalt horgászok részéről, amikor a játék munkává érik. Amikor a gyerekből kamasz lesz, mindenre képes falusi kamasz. De sok esetben mit tapasztalunk? A magukrahagyatott gyerekek bizony számtalan bosszúságot, s nem egyszer kárt okoznak. Teszik ezt mindaddig, amíg ki nem követelik maguknak a horgászjogot. De mennyi nehézségbe ütköznek, amíg idáig eljutnak ...? A horgászegyesületeknek sokkal többet kellene törődni az ifi-horgászokkal, akiket sokszor éppen a szülők hajthatatlansága foszt meg a horgászjogtól, az engedély megszerzésétől. Mert tapasztaltabb, idősebb horgász mindig akad, aki az ifihorgász pátrónusává szegődik. S ha már vállalta a védnökséget, hasznos tapsztalatait is bizonyára megossza vele, figyelemmel kísérve a kis horgász fejlődését, szakismereteinek gyarapítását, hogy példás s ne orvhorgász váljék belőle. Mert ez bizony nem mindegy! KISÄLLATTENVESZTES A Szabad Földműves szakmelléklete VADÁSZÁT у es HALÁSZAT A szervezett és a szervezeten kívülálló kisállattenyésztők soraiban egyaránt felvetődik olykor a kérdés, vajon ml is tulajdonképpen az a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége, mi a szervezet küldetése társadalmunkban és hogy egyáltalán mi a jelentősége a jelen számára. A szövetség érvényben lévő alapszabályzatának mindjárt az kenységnek tehát tág tere nyílik, amelynek nevelő jellegén kívül kétségtelenül figyelemreméltó gazdasági Jelentősége is van. Amennyiben valaki érdeklődik ezen érdekköri tevékenység iránt, úgy valamely tenyésztői szakaszon művelődnie szükséges. Fokozatosan gyakorlati tapasztalatokra kell szert tennie és ezeket elméleti örvendenek a kis háziállatok, nemkülönben nálunk is. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége az a szervezet, amely a hasonló érdeklődési egyéneket szervezetbe tömöríti és lehetővé teszi számukra-kedvtelésük fejlesztését. Vajon ez a_ kedvtelés hasznot hajt népgazdaságunknak? Szervezetünknek Szlovákia területén közel 50 000 igen akA kisállattenyésztők szövetségéről elején találhatjuk meg e kérdésre a rövid választ, miszerint: ez egy önkéntes tagságon alapuló érdekköri szervezet, amely a gazdasági kisállatokat kedvelő és tenyésztő egyének társulata, akik szabadidejüket e hasznos, nemes szórakozással töltik. Milyen állatok tartásáról van szó? Az SZKSZ-ben tevékenykednek a juh- és kecsketenyésztők, a házinyúl-tenyésztők, a kaparóbaromfi-, valamint a víziszárnyas-tenyésztők, a haszon- és dlszgalambok tenyésztői, a prémesállat-tenyésztők, a tiszta vérvonalú ebek tenyésztői (a vadászkutyákon kívül), továbbá az egzotikus madarak és a nemes kanárimadarak tenyésztői, az akváriumi halak és a terráriumi állatok, végül pedig a tiszta vérvonalú macskák tenyésztői. A tenyésztői érdekköri tevéismeretekkel kiegészítenie, a leghaladóbb tenyésztői elvek szerint. Ezekről tudomást a szakfolyóiratokból, szakkönyvekből szerezhet az egyes tenyésztői ágazatok szerint. Az, aki szereti a kisállattenyésztést, időt és pénzt nem kímél annak érdekében, hogy a lehető legjobban és leggyorsabban fejlessze a kiválasztott szakaszon ismereteit, s ennek segítségével teljes odaadással és örömmel élvezhesse az ilyen jellegű hasznos szórakozást. Ez igen természetes, hiszen az ember ősidők óta kereste az állatok társaságát. Vadászott rájuk a vadonban, Idomította őket, s a lakóhelye közelében kis területeken való élethez szoktatta. Ezek nemcsak kizárólag haszonállatok voltak, amiről .számos régi feljegyzés, festmény és rajz tanúskodik. A mai napig is a világ minden táján különös érdeklődésnek tív tagja van. Közös érdeklődésük és kedvtelésük például 1969-ben több mint huszonötmillió tojást adott' közélelmezésünk számára. Egyidejűleg ezek a tenyésztők saját háztartásukban ezen tojásmennyiség több mint kétszeresét fogyasztották el. Ezenkívül az önkéntes eladásból jónéhányszáz tonna jóminőségű baromfihús került a közellátás üzleti hálózatába. Iparunk néhányszázezer nyúlgereznát és prémesállat-gereznát, valamint néhányszáz tonna gyapjút és egyéb nyersanyagot vehetett át feldolgozásra. A legszerényebb felmérések alapján is ezek az értékek Szlovákia területén évente több mint 50 millió koronás értéket képviselnek. Ha szervezetünk nem fejtene ki atüpos irányító tevékenységet a nagyhasznosságú állatok tenyésztése érdekében, s a ^fistenyészetekben a helyzet nem A Forverk sárga alapszínű, fekete nyak- és farnktallű fajta, amely nálunk kevésbé ismert. Keletkezésében a lakenfeld és az orpington fajták játszották a főszerepet. Takarmányozás és tartás szempontjából igénytelen. Érdekessége, bogy tojáshozama a téli időszakban sem szünetel. Évi százhetven darab tojást a legszűkösebb takarmányozás esetén is megad. —ksz— 1. SZÁM 1971. január 18. • A TARTALOMBÓL + A kisállattenyésztők szövetségéről + Nemesítjük a kecskeállományt + januári teendők + Mit etessünk a háztáji tojótyúkokkal télen? •f jó tudni + A baromfi fertőző légzőszervi betegségei -f LIPSIA 70 -4- Szakosított galambkiállítás О Remetekan a Tilalmasban © Oj tipusú sózó 0 Látóhatár 0 Felkészültek a télre 0 Mire vadászhatunk januárban? 0 A vadászok munkája A Orvhorgász kamaszokból vérbeli ifihorgászokat A Külföldi vizeken javult volna alapvetően, úgy a felsorolt termékmennyiségek még megközelítő mértékben sem kerülhettek volna évente piacra. Erre a tényre már jónéhány évvel ezelőtt is felfigyeltek a legfőbb párt- és kormányhelyeken. Még 1962 októberében rendelettel intézkedett kormányunk a gazdasági kisállatok tenyésztésének fejlesztése érdekében. Ezt követte 1963. május 30-án a CSKP KB-nak határozata, amely Igazolja a kisállattenyésztők szövetségének jelentőségét és felelősségét a kisállatok tenyésztésének további fejlődése terén. A kisállattenyésztők teljes mértékben tudatosították soraikban az említett két okirat jelentőségét. A taglétszám növekedésével a fontos megállapítások és intézkedések jelentősége állandóan hatványozódott. Ezért beszélhetünk ma már az érdekköri tevékenység által évente létrehozott sokmlllió koronás értékekről. Szervezetünk nem feledkezik meg tagjai ideológiai neveléséről sem. Ezt a SZSZK Nemzeti Frontja illetékes szervezeteinek útján és segítségével teszi. Ez azért is természetes, mivel a SZKSZ a SZSZK Nemzeti Frontjának tagszervezete. Az 1971-es új esztendőbe új tervekkel és új lendülettel lépünk. Járási szervezeteink a SZKSZ Nemzeti Frontjának járási szerveivel az eddiginél szorosabb együttműködést fejtenek ki. Meggyőződésünk, hogy ez az együttműködés, eddigi tapasztalataink alapján további fejlődést tesz lehetővé érdekköri tevékenységünk terén mindnyájunk örömére és szocialista társadalmunk javára. MAAR ISTVÁN, az SZKSZ KB tagja, a tenyésztői szakosztály vezetője esetet. A piacra nem alkalmas halakból a gyerekek is itt-ott kapnak — szorgoskodásukért. Persze, — amint a halat megkapták — nyomban eliszkoltak vele, s vitték a patakba, folyóba. ... így azután nem csoda, ha a horgászok kis patakban nagy halat fognak. Ki hinné, a gyerekek nemcsak telepítik a halat, de etetik is. Kenyérmorzsával, gilisztával, szöcskével, főttkukoricával. Egy-egy ilyen etetőhelyen azután nyüzsögnek a halak, mohón falják az étket. Hát kell ennél nagyobb öröm, boldogság ...? Ámde az öröm is olykor űrömmé válhat. Egy vendég-sporthorgász ráakadt az etetőhelyre és nap, nap után könnyű zsákmányt
