Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-01 / 17. szám
1971. május 1. SZABAD FÖLDMŰVES 3 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Hogyan kormozhatjuk a lopások számat? A Szabad Földműves 13. számában K m o s к о mérnök egyrészt reagált Pathő Károly főszerkesztő „Ne lopj“ című cikkére, másrészt pedig hangsúlyozta, hogy a társadalmi szervezetek komoly szolgálatot tennének a társadalomnak, ha a különböző törvények és rendeletek helyes értelmezésével is többet foglalkoznának. A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége ezúton is eleget akar tenni küldetésének, s ezért „KÁRTÉRÍTÉS AZ EFSZ-ben“ cím alatt foglalkozunk a szövetkezeti vagyon védelmével, tehát e kérdésekkel összefüggő törvények és rendeletek magyarázatával. * A közös vagyon védelme a szövetkezeti tagok alapvető joga és kötelessége. E vagyon védelmét szolgálják a szövetkezeti jogszabályok, amelyek érvényesített módosításával az alábbiakban foglalkozunk. A munkafegyelem és a szocialista szövetkezeti vagyon védelme kölcsönösen feltételezi egymást. Ennek ellenére sokszor megfeledkeznek arról, hogy a fegyelemsértésért járó büntetések kiszabásakor a károkozóval szemben kártérítési igényt is támasztani kell. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmányának azzal a fejezetével összhangban, amely hangsúlyozza, hogy a szocialista vagyon védelme és gyarapítása minden polgárnak kötelessége, a szövetkezeti tagokra is az a kötelezettség hárul, hogy védelmezzék a szocialista szövetkezei vagyont. A szövetkezeti vagyon alatt értjük mindazt az értéket képviselő ingó és ingatlan termelési eszközt stb., amely a szövetkezet tulajdonát képezi vagy annak 'használatában van. A szövetkezeti tulajdon védelmének egyik hatásos módszere a rendszeres felvilágosító munkával párosuló anyagi érdekeltség. Ezt a feladatot adja a szövetkezetek vezetőségének az egységes földművesszövetkezetekről szóló 49/1959 számú törvény 39. paragrafusa is. A szövetkezeti tagnak kötelessége minden lehetőt elkövetni annak érdekében, hogy a szövetkezeti vagyon károsodását megakadályozza vagy a károk terjedelmét korlátozza. A szövetkezeti vagyon öntudatos és önkéntes védelme a bizonyítéka annak, hogy a vezetőség jól teljesíti feladatait. Egyik legfőbb fogyatékossága a szövetkezeti funkcionáriusok munkájának, hogy az okozott károk megtérítését nem követelik meg a károkozóktól. Gyakran előfordul, hogy a károkozóval szemben fegyelmi eljárást ugyan indítanak, de a károk ellenértékének megtérítését nem igénylik. Ez pedig ellentétben van a szövetkezeti törvény idevonatkozó szabályaival. Tudatosítani kell tehát, hogy a fegyelmi eljárásból származó büntetés nem mentesítheti a szövetkezeti tagot az anyagi felelősség terhe alól, illetve az okozott kár megtérítésétől. Ugyanakkor azonban az is természetes, hogy a kár megtérítése sem mentesítheti a szövetkezeti tagot a fegyelmi eljárásból származó büntetéstől, mert a kártérítés igénylése nem jelent egyben fegyelmi eljárást is. A szövetkezeti tagok anyagi felelőssége az okozott károkért nem minden esetben egyenlő. A kártérítés megállapításakor ki kell indulni abból, hogy tudatos károkozásról, vagy hanyagság következtében keletkezett károkról van-e szó. S figyelembe kell venni azt is, hogy a kárt a szövetkezeti tag feladatai teljesítése közben vagy más alkalomból okozta. Az említett törvény 46 § értelmében a tudatos károkozás esetében a szövetkezet nemcsupán a kár megtérítését követelheti meg a szövetkezeti tagtól, hanem a kár miatt keletkezett jövedelemkiesést is. A kárt pénzben kell megtéríteni amennyiben a megrongált eszközt nem lehet az eredeti állapotban helyreállítani. Amennyiben a kár hanyagság következtében keletkezett, úgy a károkozó szövetkezeti tag a tényleges ] kárt köteles megtéríteni. Olyan esetekben azonban, ha az okozott kár rendkívül nagynak bizonyul, a szövetkezeti taggal szemben támasztott kártérítési igény nagysága nem haladhatja meg az előző gazdasági évben elért keresetének 50 %-át. (41. § 1., 2., 3. bekezdése). Indokolt esetekben a szövetkezet taggyűlésének jogában áll a kártérítés összegét — az okozott kár nagyságánál kisebbre vagy a félévi kereset terjedelme alá csökkenteni. Ha kisebb károkról van szó, úgy a szövetkezet taggyűlése lemondhat a kártérítési igény érvényesítéséről, ha a károkozó szövetkezeti tag jól viszonyul a munkához, a közös tulajdonhoz, s iha szociális helyzete a tagságot „elnézésre“ ösztönzi. (4., 5. bekezdés, 41. §.) Abban az esetben, ha a kárt többen okozták, a szövetkezet kártérítésre kötelezi külőn-külön minden személyt olyan mértékben, amilyenben a kár keletkezéséhez hozzájárultak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a közösen okozott károkért a csoport tagjai személyenként felelősek. Nem helyes tehát az, ha a szövetkezet egyenlő kártérítési összeget követel a kártokoző csoport tagjaitól függetlenül attól, hogy milyen mértékben járultak hozzá a kár keletkezéséhez. A kártérítési összeg személyenkénti megszabásakor a szövetkezet nem köteles elfogadni a kártokozó személyek javaslatát. Az összeget tehát a ténymegállapítások alapján a szövetkezet határozza meg, esetenként pedig a bíróság. (2. bekezdés, 41. §.) Ha a szövetkezeti tag hanyagságból, de a szövetkezet vezetőségének, funkcionáriusainak közreműködése mellett okozott kárt, a kárnak csak azt a részét köteles megtéríteni, amit saját maga okozott. A keletkezett kár további részét az a funkcionárius téríti meg, aki helytelen döntésével elősegíti a szövetkezet megkárosodását. (1. bekezdés, 43. §.) A kártérítési összeg nagyságát a szövetkezet taggyűlése határozza meg, az dönthet a térítendő összeg csökkentéséről s a kár megtérítésének mellőzéséről is. (1. bekezdés, 42. §.) A törvény 2. bekezdésének 40. §-a arra utal, hogy a szövetkezet csak abban az esetben élhet a kártérítési igényével, ha a szövetkezeti tag bűnösségét bizonyítani tudja. A szövetkezeti tag nem felel olyan károk keletkezéséért, tehát nem lehet vele szemben kártérítési igényt támasztani, ha a kár olyan esetben keletkezett, amikor valaminek a megrongálását a szövetkezeti tag vagy munkatársa biztonsága, balesetelhárítás stb. és nagyobb károk keletkezésének megelőzése tette szükségessé. (Folytatjuk) ■■!———^Mlllllllllll »11111111П1111МИИ11И III Ilii I III I Iliim III I I II III Ml Ilin III Ilii Megkapták a vándorzászlót Emberségesebb, jobb munkakörülményeket teremtenek Derűsarcú emberek között Mielőtt elindultam volna Sesztára (Cestice), felidéztem régebb! emlékeimet, jegyzeteimet. Nagy huzavona előzte meg a szövetkezet alakulását, végül 1952. október elsején mégis megalakult. Persze, számos kerékkötője is akadt a közös előrehaladásának. Amikor arról kellett dönteni, hol is legyen a gazdasági udvar, hát a hátramozdítők szava győzött. A mocsaras, közös legelőre épült. Ennek az lett a következménye, hogy jó sokáig csak hosszúszárú gumicsizmában vagy a sárba tengelyig merülő szekéren közelíthették meg a dolgozók a gazdasági udvart az év nagyobb részében. Most magas töltésű, kemény burkolatú, aszfaltozásra előkészített, száraz út vezet a széles udvarba. Örömmel rovom a lépteket a kivilágított ablakú épületek felé. Egy hatalmas épületen akadt meg a szemem. Kívül aszfaltos, tágas tér övezi, a befejezésre váró kifutó, mellette a tejház. S belül?... Fényes szőrű, nagytőgyű szlováktarka tehenek lakmározták a takarmánykeveréket. Négy sorban állnak, összesen százhetvennégy. Soronként egyegy állatgondozó forgatja ki a trágyát a tehenek alól a betonba ágyazott láncos szerkezetre. Innen a mozgó szállítószerkezet az istállóvégi tárolóba továbbítja, ahonnét elevátor segítségével traktoros pótkocsiba hull. Az etetővályúk között olyan széles az út, hogy az eleséget traktorral szállítják a helyszínre. A vályúk belső oldalán nyitó-záró rács gátolja a teheneket az evésben, míg a vályút takarmánnyal töltik, vagy tisztítják. Az őnitatókat a rács belső oldalára szerelték fel. így a jószág bármikor hozzáférhet, de takarmányhulladékkal nem szennyeződhet. A rács fölött tejvezeték húzódik, amelyen keresztül a tejházba jut a friss tej. S ha az órát beszerzik, megmutatja, melyik fejőgép mennyi tejet fejt ki. Természetesen az utófejést ezután sem mulasztják el a fejőnők, hiszen a minőség mellett a mennyiséget is figyelembe veszik, aszerint fizetik őket. Gazsi Pál, Balia Imre, Dienes Imre és Dienes Ernő állatgondozók nagyon elégedettek az új négysoros istállóval. — Még jobb is lehetne — állapíttota meg Greso János zootechnikus. — Olyan, mint a dobogói istálló, ahol mozgó etetővályúk segítségével jut a takarmány a jószág elé, egyenesen az előkészítőből. Ott egy ember géppel annyit elvégez, mint itt, a nem teljesen gépesített istállóban négy. Az csak természetes, hogy a jónál is lehet jobbat készíteni. De mindenki csak addig nyújtózzék, ameddig a takarója ér. A sesztai szövetkezet sokat költ az istállók korszerűsítésére. Az újításokat már türelmesebben várják az állattenyésztési dolgozók, mert mindnyájuk leghőbb vágya teljesült: a múlt évben önsegélyes alapon elkészült fele költségráfordítással a szociális épület. Ily módon a járásban első helyre kerültek a szociális létesítmények versenyében. Központifűtéses, nagy épület, közfal választja el a nők termelt, szobáit a férfiakétól. Rendről, tisztaságról és fűtésről takarítónő gondoskodik. Ilyen helyen kellemes a munka, öröm az élet. Nem csoda, hogy a nyugdíjasok sem szándékoznak egyhamar felhagyni a munkával... — Még legalább tíz évig akarok dolgozni — jelentette ki a szociális helyiségben felfrissült és átöltözött Gazsi Pál. A szövetkezet irodaháza is új épület. Tóth Ernő elnök kedvesen fogadott, áltól függetlenül, hogy csak négy napja töltötte be ezt a tisztséget. Kiderült, azok közé a szerencsés emberek közé tartozik, akik a közösben kezdték az életet adó munkát, és semmilyen csábításra sem hagyták el a termő rónát. Már több munkaszakaszon dolgozott, de a legnagyobb eredményt, mint zootechnikus érte el. Nem kis szerepe volt az istállók korszerűsítésében, a munka könnyebbé tételében. Most azon fáradozik, hogy a fiatalok is megtalálják számításukat, s legyen megfelelő utánpótlás az állattenyésztési munka elvégzésére. A fiataloknak egyelőre négy lakást építenek. Törődnek a kulturális és a sportélet fellendítésével, jó kereseti lehetőség megteremtésével. Dolgom végeztével a vasúti megállóhoz siettem, s azon gondolkoztam, hová is üljek majd a vonatban. Kora hajnalban panaszos ingázók között utaztam. Elrontott életükön sajnálkoztak, mondván, csak vasárnaponként láthatják szülőfalujukat. Hétköznap: korán mennek, későn jönnek. — Ni, már meg sem ismer bennünket! — szólt hozzám Gazsi Pál, az egykori kovács, akin már hajnal óta a harmadik öltözetet látom. Ez tett némileg bizonytalanná. Orvosi vizsgálatra mentek az állatgondozók a városba. Nemrég is voltak, de akkor sem találtak köztük beteget. Nagyon vigyáznak az egészségükre, hogy az állatról emberre átragadó betegség nehogy megtelepedjen rajtuk. Rám a jókedv ragadt át róluk. S nagyapám szólás-mondása jutott eszembe: „Nincs boldogabb ember a szántó-vetőnél!“ Csurilla József ф Kiváló eredmények a vetőmag szaporításban ф A munkatermelékenység következtében 28 százalékkal csökkentették a dolgozók számát £ Több mint 700 ezer korona értékű vállalás a párt 50. évfordulója tiszteletére. Az Oszori (Kvetoslavov) Magtermesztd Állami Gazdaság dolgozói múlt évi eredményes munkájukért elnyerték a Slovosivo ás a Mezőgazdasági Alkalmazottak Központi Tanácsának vándorzászlóját. A meghitt ünnepség keretében Anton Piršel mérnök, a Slovosivo vezérigazgatója nyújtotta át Anton Pajtinka mérnöknek az Üszori Állami Gazdaság igazgatójának a versenyzászlót. Rövid beszédében hangsúlyozta, hogy az állami gazdaság dolgozói kiváló munkát végeztek a magszaporításban. A jövőben nagy feladat előtt állnak, hisz az ötéves tervbe a mezőgazdaságnak egyötöddel több jó minőségű vetőmagra lesz szüksége, mint a múlt évben. A számos vendég közül felszólalt Németh Jenő mérnök, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese is, aki hangoztatta, hogy a mostani eredmények sokéves céltudatos munka után jöttek létre. Különösen kiemelte a Slovmona egycsírás cukorrépa vetőmag szaporításában elért eredményeket, melyek következtében Szlovákiában 8000 hektáron vethettünk egycsfrás cukorrépavetőmagot. A főbeszámolót Anton Pajtinka igazgató tartotta, magyar nyelven pedig Rácz Imre, az üzemi pártszervezet elnöke és a zöldségkertészet vezetője. Az ünnepi gyűlésen olyan gazdasági eredményekkel ismerkedhettünk meg, amelyek bizonyítják, hogy megérdemelték a vándorzászlót. Annakidején bizony nehezen indult ez a gazdaság. 1960-ban a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság kettéválásakor született, és bizony rossz örökséget kapott. Elavult épületek, alacsony fokú gépesítés és rossz termőtalaj állt a vezetők és dolgozók rendelkezésére. Azóta olyan gyors ütemben korszerűsítették a termelést, hogy a gépesítés következtében 28 százalékkal csökkenthették a dolgozók számát. A termelés összetétele átalakult, ma már az összterület 26,7 százalékán termelnek vetőmagvakat. A múlt évben mintegy 586 hektáron. A szaporítási tervet őszi búzából 125, tavaszi árpából 113, őszi bükkönyből 103, baltacímből 189, herefélékből 130, kerti borsóból 150, kukoricából pedig 133 százalékra teljesítették. Az állami bizottságok a vetőmagvakat jói értékelték. Külön siker, hogy a már említett Slovmona egycsírás vetőmagból 2788 mázsát termeltek, amely 4285 hektár bevetésére volt elég. Az állami ellenőrzés 90—92 százalékos egycsírásságot állapított meg, amit még egy nemesitőnek sem sikerült elérni. Gabonafélékből a Mironovskája búzát és a Dvoran árpát helyezték előtérbe. „Kiugrott“ a Dénár árpa 40,6 mázsás átlagos hektárhozammal. Rácz Imre kertész jelentős sikereket ért el a torzsás növények magvainak termelésében. A fősúlyt a Ditmar korai káposztára, és a Moravia fehér karalábéra fektették. Az E 43-as úszori jelzésű karfiolt a helyi nemesítőállomás nemesítette tovább az erfurti karfiolból, amely korai és kései termesztésre is alkalmas. Levele jól borítja a rózsát és így az nem bámul meg. A Delícia karotka édes és magas karotin tartalmú korai és kései termesztésre is megfelel, télire május végén kell vetni. A magvakból átlagban 65 ezer koronát vettek be hektáronként. A magtermesztés mellett az állattenyésztés is szép eredményeket ér el. Hektáronként például 1102 liter tejet és 190 kg húst adnak el. A dolgozók állandóan versenyeznek a jobb eredményekért. Lelkes Pál fejő 10.80, Tóth Lajos fejő 11,5, Szegfű István fejő szintén 11,5 literes napi tejhozamot ért el tehenenként. Szabó Teodor és Farkas Mihály anyakoca gondozó 18 malacot választott el évente darabonként. Játcik József gondozó 1,10, Ravasz István pedig 1,18 kg-os napi súlygyarapodást ér el hízómarhánként. Sipos Emil pedig 65 dekás napi súlygyarapodással jeleskedik a sertéseknél. Az állattenyésztésben egyre jobban emelkedik a munka termelékenysége. A jövőben például már egy fejő 50 tehenet fej majd. A gazdaságra jellemző, a termelés korszerűsítésére való törekvés, az egyre emelkedő termelés, a munkatermelékenység emelkedése és az önköltségek csökkentése. Ennek következtében évről évre nagyobb nyereséggel zárják az évet. A múlt évben például 4 millió 085 ezer korona tiszta nyereséget terveztek, de a sikeres gazdálkodás következtében 5 millió 006 ezer koronát értek el. Az évi 4 millió koronás beruházást saját erejükből fedezik. A termelést serkenti a jól szervezett szocialista munkaverseny is. A múlt évben a dolgozók 437 532 koreňa értékű kötelezettségvállalást tettek és ezt 675 ezer koronára teljesítették. Pár évvel ezelőtt hat csoport versenyzett a szocialista munkabrigád címért, ezek közül négy elnyerte a „Szocialista Munkabrigád“ címet is, a zavaros időkben ezek tevékenysége csökkent, azonban a pártszervezet segítségével most újjá szervezték őket és tevékenységüket egészséges alapra helyezik. A CSKP 50. évfordulója tiszteletére a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom keretében a dolgozók a pártszervezet kezdeményezésére 737 ezer 624 korona értékű kötelezettségvállalást tettek, amit előreláthatólag túlteljesítenek. BÁLLÁ JÓZSEF AZ ELNÖKSÉG kulcs-fontosságú problémákról tárgyalt Nemrég ülést tartott a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsének elnöksége. Az elnökség tagjai megtárgyalták a Szövetség múlt évi tevékenységét, ellenőrizték az elnökség határozatainak teljesítését, a szövetkezetekben dolgozó nők szociális-gazdasági helyzetét, a TATRATOUR utazási irodával kötött szerződés 1970. évi kötelezettségeinek teljesítéséről szóló tájékoztató jelentést, s elfogadták a Szövetség plénumának összehívására vonatkozó javaslatot. Legfőbb figyelmet fordított az elnökség a belső szervezési-pénzügyi kérdésekre, a szövetkezetek nő tagjainak szociális-gazdasági helyzetére. Mint az erről szóló jelentés is kihangsúlyozta, a munkaerő-felújítás nem a legmegfelelőbben alakul. Mint a néhány járásban tett felmérések eredményei is bizonyítják, nem fordítanak elegendő figyelmet a fiatal lányok, fiatal asszonyok alkalmaztatására (19 éves korig!) s ennek az lesz a következménye, hogy az elkövetkező években erősen lecsökken az állandó nő dolgozók száma, amely jelenleg a szövetkezetek állandó dolgozóinak 42,9 százalékát teszi ki. Hozzájárul ehhez a nem kielégítő ütemű fejlődéshez a cukorrépa, burgonya, zöldségfélék termesztése, amely kevésbé gépesített, sok munkaerőt igényel éppen ennélfogva, s idényjellegű a mezei munka. A jelentés rámutatott, hogy a szövetkezetekben dolgozó nők háromnegyedrésze a növénytermesztésben dolgozik. Éppen az Idényjellegű munka következménye: a jutalmazás alacsonyabb szintje, ami azután kihat a nyugdíj-biztosításra is. Az életkor-átlag megjavítása szükségessé teszi, hogy a szövetkezetek vezetői az iskolák felé forduljanak, olyan lányokat kapcsoljanak be a közös munkába, akik tanulmányi szerződést kötnek. A tanoneviszonyban levő fiatal lányok az iskolában elsajátítják a mezőgazdasági alapismereteket, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, 'hogy szakmai vonatkozásban is egyenrangúvá váljanak a fiúkkal. A Szövetség Központi Bizottságának elnöksége reméli, hogy a Szövetség járási bizottságai a helyi lehetőségeket számba véve, nagyobb figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek, közös egyetértésben a szövetkezetek vezetőivel. Az elnökség végül meghallgatta és jóváhagyta a szlovákiai aktíva előkészítéséről szóló javaslatot. Az aktíva hivatott lesz a hazánk Szovjet Hadsereg általi felszabadítása 25. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny értékelésére, valamint a dolgozók további kezdeményezéseinek kibontakoztatására módot, lehetőséget ketesni. (pš)
