Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-01 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1971. május 1. A CSKP XIV. kongresszusának irányelvei népgazdaságunk gyorsabb fejlődését szolgálják A napilapok közölték Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének javaslatát az 1971—1975 évi népgazdaságfejlesztési tervre vonatkozólag. Az irányelvek igen előremutatóak és a lehetőségeket figyelembe véve reálisnak mutatkoznak. Figyelembe veszik azt a tényt, hogy például az 1948—1970-es időszakban megháromszorozódott a személyi fogyasztás. Ennek következtében minden szakaszon emelnünk kell a termelést, hogy a fogyasztást kielégíthessük. Erre megvan minden lehetőség, mert amint az Irányelvek megállapítják, már sikerült leküzdenünk a harmadik ötéves terv alapvető arányai felbomlása által okozott stagnálást. Az üj ötéves tervben a tudományt és a technikát kifejezőbben kell érvényesíteni a népgazdasági gyakorlatban, és olyan szerkezeti módosítást kell végrehajtani, amely előmozdítja a szakosítást, hozzájárul a nyersanyag és az élőmunka megtakarításához és kialakítja a kedvező feltételeket a tervirányítás tökéletesebb rendszerére. Az Irányelvek foglalkoznak a politikai és gazdasági válság Idején beállt kedvezőtlen jelenségekkel. Többek között azzal is, hogy a személyi fogyasztás növekedése gyorsabb volt a termelés növekedésénél és több lazaság következtében Inflációs jelenségek mutatkoztak. A mostani eredmények igazolják, hogy felújult a párt gazdasági vezető szerepe, szilárdult a tervfegyelem, és ennek következtében jobbak a gazdasági eredmények is. Elsőízben sikerült például egy év alatt több mint 100 ezer lakást építeni. A lakosság személyi fogyasztása 30 százalékkal, a lakosságnak díjtalanul a társadalmi szükségletek keretében nyújtott termékek és szolgáltatások mennyisége 50 százalékkal nőtt. Az 1965-ös évhez viszonyítva 1970-ben az évi átlagos tiszta bér 4000 koronával, a földmüvesszövetkezet dolgozóinak jövedelme pedig 6000 koronával növekedett. Általában javult az áruellátás, dolgozóink egyre elégedettebbek. A közzétett dokumentum ezután leszögezi, hogy a fejlődés kulcsa a népgazdaság nagyobb hatékonysága. Az ötéves tervben 28 százalékkal kell növelnünk a nemzeti jövedelmet, —• mégpedig olymódon, hogy ezt 95 százalékban a munka termelékenysége fedezze. Minden szakaszon törekedni kell az intenzívebb, olcsóbb termelésre. Az ipar egyre jobban a nemzetközi együttműködés alapján fejlődik tovább, a KGST államok kölcsönös együttműködésével egyre fokozhatja termelését. Ha tanulmányozzuk az Irányelveknek az Ipar fejlesztésére vonatkozó részét, megállapíthatjuk, hogy a szükségleteknek megfelelően termel majd. A mezőgazdaság részére például biztosítja a haladó mezőgazdasági technikát, különösen a növénytermesztés és az állattenyésztés komplex gépesítése érdekében. Az ötéves tervben mintegy 160 ezer traktort gyárt. Megközelítőleg a mezőgazdasági gépek gyártása 35 százalékkal növekedik. Mivel dolgozóinknak egyre nagyobb lehetőségük van személygépkocsik vásárlására, mert javul kereseti lehetőségük, a személygépkocsik gumiabroncs gyártását 70 százalékkal növeli az ipar. A különböző ágazatokból kiemelhetjük még a szociális politikát. A gyermekpótlékokat például úgy módosítjuk, hogy a többgyermekes családok könnyebben élhessenek, jobb feltételeket teremtünk a nyugdíjasok számára. Biztosítjuk a kiskereskedelmi árak stabilizálását és minden törekvésünk arra irányul, hogy a lakosság reáljövedelme évi öt százalékkal növekedjen. A Cseh Szocialista Köztársaság, valamint a Szlovák Szocialista Köztársaság fejlesztésével külön foglalkozik a dokumentum. Kiemelhetjük, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaságban továbbra is az ipari termelés növekedésére fektetjük a fősúlyt. Gyorsabban fejlődik a vegyi, a gép- és kohóipar. Növeljük a műszálak, a lombfacellulóze, a petrokémia termelését, fejlesztjük az autóipart, lényegesen emelni kell a cipő-, bútor- és textilgyártást. A mezőgazdasággal az irányelvek több fejezetben is foglalkoznak. Az irányelvek leszögezik, hogy a mezőgazdaság a népgazdaság jelentős stabilizációs tényezőjévé vált. Termelése az utolsó öt esztendőben az előző ötéves tervhez viszonyítva, 19 százalékkal nőtt. A gyors növekedés annak a következménye, hogy nőtt a műtrágya szállítás, elterjedt a mezőgazdasági kultúrák nagyhozamú fajtáinak alkalmazása, s fejlődött a takarmánygyártó ipar. Az új gazdasági feltételek is jelentős szerepet Játszottak. Továbbra Is probléma marad a dolgozók kedvezőtlen életkor-összetétele, ugyanis a munkaerők létszámának csökkenését nem sikerült Idejekorán korszerű technológiával és technikával helyettesíteni. A mezőgazdaságban harcolni kell a termelés intenzifikálásáért — tovább kell fejleszteni a termelés és munkaszervezés módszereit. Koncentrálni és szakosítani a mezőgazdasági termelést, főként a mezőgazdasági vállalatok kooperációs tevékenységét. A tudományos és műszaki haladás, a szövetkezeti dolgozók és az állami gazdaságok dolgozói kezdeményezésének és tapasztalatainak teljes kihasználásával fel kell tárni a belső termelési tartalékokat, jelentősen kell növelni a munka termelékenységét, hatékonyan kell kihasználni az állóeszközöket, és csökkenteni kell a termelés önköltségét. A mezőgazdaság össztermeléssét a Cseh Szocialista Köztársaságban 13 százalékkal, a Szlovák Szocialista Köztársaságban pedig mintegy 15 százalékkal kell növelni, ugyanakkor csökkenteni kell a mezőgazdaság állóeszközökkel való ellátottságában mutatkozó különbségeket. Az eltérő talaj- és éghajlati viszonyok következményének enyhítésére öntözést, lecsapolást kell végezni, s a mezőgazdasági termelés legmegfelelőbb szerkezeteit kell választani azzal a céllal, hogy elsősorban a legtermékenyebb vidékeken érjenek el megfelelő eredményeket. A párt mezőgazdasági politikájának célja a szocialista termelési viszonyok további szilárdítása és teljes felhasználása a termelőerők fejlesztésére úgy, hogy a mezőgazdasági termelés képes legyen a lakosság növekvő szükségleteinek tökéletesebb kielégítésére. Alapvető feladata a saját termelésű fő élelmiszerfélék növekvő fogyasztásának a fedezése. Ez megköveteli a mezőgazdasági termelés mintegy 14 százalékos növelését, a mezőgazdasági termékek állami alapokba irányuló felvásárlásának pedig 18—19 százalékps növelését 1970-nel szemben. Ennek mindenekelőtt az a feltétele, hogy folytatódjék a termelés belterjesítése, szélesebb körben érvényesüljenek a nagyipari termelési módszerek, a tudományos és műszaki haladás eredményei és felhasználják a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezését és tapasztalatait. A növénytermesztésben az előző ötéves tervben elért 27 mázsás átlagos hektárhozamot 31 mázsára kell növelni, s egyidejűleg bővíteni kell a szemes termények vetésterületeit. Az 5. ötéves terv idején 41—42 millió tonna szemes terményt kell termelni, azaz egyötöddel többet, mint a 4. ötéves tervben. E cél elérése 1975-ig az évi műtrágyaszállltmányokat egy hektár mezőgazdasági földre számítva átlag több mint 220 kg tiszta hatóanyagra, mészre és növényvédelmi vegyszerekre növelni. A műtrágya és a vegyszerek jobb 'felhasználása végett ki kell építeni az agrokémiai szolgáltatások rendszerét. Több mint 110 ezer hektáron öntözéses gazdaságot kell létesíteni, — mintegy 300 ezer hektárt kell lecsapolni. Bővíteni kell a legkiflzetőbb vetőmag és ültetőanyag fajtákat, csökkenteni kell a begyűjtési veszteségeket, meg kell oldani a termények főként betakarítás utáni kikészítését, tervszerűen kell létesíteni szárítókat és raktárakat. Az állattenyésztési termelésben fokozni kell a gazdasági állatok hasznosságát és a tehenek állományát. 1975-ig 1 millió 260 ezer—1 mijlió 270 ezer tonnára (1970-hez képest 18 százalékkal) kell növelni a vágóállatok, 140 000 tonnára (azaz 14 százalékkal) a baromfi, mintegy 4,5 milliárd literre (azaz 21 százalékkal) a tej és mintegy 2 milliárd 200 millió darabra (azaz 18 százalékkal) a tojás felvásárlását. A tehenek tejhozamát legalább évi 2750 literre (azaz mintegy 10 százalékkal) kell növelni. Ezért folytatni kell az állattenyésztési termelés intenzifikálását és észszerűsítését. El kell terjeszteni a silózás nagyüzemi termelési formáit és a takarmánynövények mesterséges szárítását, 1975-ben 5 millió tonnára (azaz 30 százalékkal) kell növelni a takarmánykeverékek termelését, meg kell változtatni az állatok takarmányozásának hagyományos rendszerét, át kell térni a marháknál az alapvető takarmány két- és egykomponansű adagaira és csökkenteni kell az élőmunka ráfordítást és a szemes termények fogyasztását. Kukorica fokozott termelésével és Jobb felhasználásával, fehérjekomponensek s egyéb takarmánypótlékok fokozott « juttatásával tovább kall Javítani a takarmánykeverékek minőségét. Nagykapacitású üzemegységek rekonstrukciójával és építésével, a munkafolyamatok szervezésének tökéletesítésével fokozni kell a munka termelékenységét és csökkenteni a fárasztó munkát, s általában meg kell javítani az állattenyésztési munkafeltételeket. A mezőgazdasági munkák gépesítését úgy kell irányítani, hogy a szocialista szektorban 1975-ig úgyszólván az összes szemes terményeket arató-cséplőgépekkel, a kukoricát 90 százalékban kombájnokkal takarítsák be, a burgonyát több mint 90 százalékban vetőgépekkel ültessék, háromnegyedét kombájnok takarítsák be, egynegyedét pedig kíszántsák. A burgonya betakarítás utáni feldolgozásakor háromnegyed részét gépsorokkal dolgozzák fel. A cukorrépát csiszolt, esetleg egycsírájú vetőmaggal vessék el és több mint 95 százalékát közvetlen és kétfázisú betakarítással gyűjtsék be, a szántóföldi takarmánynövények kétharmadát szecskázógépekkel, a réti szénának mintegy a felét szecskázógépekkel és 30 százalékát begyűjtőkocsíkkal takarítsák be. Hasonlóképpen kell ellátni az állattenyésztési termelést komplex nagyüzemi gépesítéssel, éspedig mind a meglevőket, mind az újonnan létesülő berendezéseket. 1971 és 1975 között mintegy húsz milliárd korona értékű mezőgazdasági gépet, köztük 56,000 traktort, 8000 gabonakombájnt, 3000 burgonyakombájnt, 800 burgonyaosztályozó gépsort és a cukorrépa, takarmánynövények begyűjtésére és az állattenyésztési termelés komplex gépesítésére szolgáló további gépi eszközt kell szállítani a mezőgazdaságnak, ugyanakkor emelni kell a gépek és berendezések műszaki színvonalát, javítani kell minőségüket, megbízhatóságukat és tartósságukat. Meg kell javítani a mezőgazdasági gépek gondozását, karbantartását és felhasználását. Rendet kell teremteni a traktorok, mezőgazdasági gépek pótalkatrész-ellátásban, tovább kell tökéletesíteni a javítótevékenységet és a mezőgazdasági gépellátás egész rendszerét. A mezőgazdasági beruházási eszközöket a termelés további koncentrációjával és szakosításával összhangban kell összpontosítani. A felvásárló és ellátó szervezetek tevékenysége érdekében bővíteni kell a gabonaraktárak befogadóképességét. Fokozni kell az ifjúság toborzását a mezőgazdasági Iskolákba, és rendszeresen javítani kell a mezőgazdászok munka- és életfeltételeit. Az élelmiszeriparban 1975-ig tizennyolc százalékkal kell növelni a termelést, folytatni kell az ál'lóalapok felújítását, modernizálását és rekonstrukcióját, 1 milliárd 700 millió liter tej, 225 000 tonna hús- és húskészítmény, több mint 25 000 tonna vágottbaromfi feldolgozására, 114 000 tonna maláta és 2 millió 700 ezer hektoliter sör gyártására alkalmas új kapacitásokat kell építeni. Tovább kell fejleszteni a zöldség és gyümölcs feldolgozását, gyümölcsszörpök és szeszmentes italok gyártását. Főként az élelmiszerek tápértékének megőrzésére való tekintettel javítani kell az élelmiszertermékek csomagolásinak színvonalát. A közzétett anyag foglalkozik a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésével is. Leszögezi, hogy az ötéves terv feladatai megkövetelik, hogy a tervszerű irányítási rendszer nagyobb nyomást gyakoroljon a munkaerők, a nyersanyag, az energia és az alapeszközök kihasználására. A tervszerű irányítási rendszer további fejlesztésével fokozni kell a tervfeladatok teljesítése anyagi és erkölcsi ösztönzőinek összhangját és kihasználni a dolgozók részvételének valamennyi megfelelő formáját az irányításban. Ebből a részből a következő főbb pontokat emelhetjük ki: • Szervezési, módszertani és műszaki szempontból meg kell javítani a tervezést. 9 A terv szükségletei és célkitűzései szempontjából meg kell erősíteni az államnak, a tudomány és technika fejlesztésére, kutatási és fejlesztési alapok kezelésére gyakorolt befolyását. 9 A terv kidolgozásakor szem előtt kell tartani az anyagi és pénzügyi összhangot. 9 Fokozatosan tökéletesíteni kell az árrendszer szerkezetét és az egves árak közötti relációt, hogy azok| a társadalmi munkatermelékenység növelésére serkentsenek. 9 A bérek fejlődését következetesen alá kell vetni a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti jutalmazás elvének. 9 Fejleszteni kell a munkaerő vándorlást szabályozó rendszert a népgazdaság szükségleteinek megfelelően. 9 Ki kell dolgozni az állami tervfeladatok teljesítésének és a gazdasági eredmények értékelésének ellenőrzési rendszerét. 9 Jobb feltételeket kell teremteni a nemzetközi szocialista gazdasági integráció meggyorsítására. 9 Meg kell szilárdítani a gazdasági ágazati irányítást és konkrétan meg kell határozni az egyes ágazati minisztériumok, szak- (vezér-) igazgatóságok és vállalatok Jogkörének és felelősségének hatékony megosztását. Parkolás az űrállomáson A szovjet űrhajózás újabb diadalára került sor az elmúlt héten. A Szojúz-10 űrhajó, fedélzetén Vlagyimir Satelov, Aleksze) Jellszejev és Nyikolaj Rukavisnyikov űrhajósokkal először megközelítette a Szal- Jut űrállomást, majd sikeres manőverezéssel az űrhajósok szilárd kapcsolatot teremtettek a két műbolygó között. A Szaljut orbitális tudományos állomással végzett közös repülés során az űrhajósok komplex kutatásokat végeztek. Megfigyelték a kettős felépítésű rendszer dinamikai sajátosságait, kipróbálták az egymás megkeresésére, megközelítésére, összeillesztésére, szilárd egybekapcsolására, majd újbóli szétkapcsolására szolgáló tökéletesített rendszereket. A két objektum közös repülése öt és fél órát tartott, majd az űrhajó eltávolodott az automatikus űrállomástól és továbbkísérve azt, fényképeket készítettek róla. A Szojúz-10 repülése során az űrhajósok elvégezték a tervezett tudemányos megfigyeléseket és kísérleteket, melyek a Szaljut orbitális tudományos állomás általános munkaprogramjának egy szakaszát alkották. Mint a TASZSZ szovjet sajtóiroda jelentésében megjegyezte, a Szaljut orbitális állomással végzett kísérletek tovább folytatódnak. A program teljesítése után az űrhajó személyzete ' bekapcsolta a fékező hajtóműveket. — Az űrhajó egyes részel elváltak egymástól, a leszállási kabin ereszkedni kezdett. A légköri fékezés után működésbe hozták az ejtőernyőrendszert, majd közvetlenül a Föld felszíne előtt a sima leszállást biztosító ibajtóműveket. A kabin repülése az előre megjelölt térségben sima földre szállással fejeződött be. Tanácskoztak a mezőgazdasági termelés vezető dolgozói Pártunk XIV. kongresszusára való felkészülés jegyében háromnapos értekezletre gyűltek össze az agrokomplexum vezető dolgozói az elmúlt héten Piešťanyban, hogy a tavalyt év eredményeinek és tapasztalatainak alapján megtárgyalják a mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok teljesítésének kérdéseit az ötödik ötéves terv irányelveinek szempontjából. Az értekezleten résztvettek az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának vezető dolgozói, Ing. ján Janovic CSc. miniszter, T. Bohdanovský és Ing. Németh }enő miniszterhelyettesek, a minisztérium egyes osztályainak és kerületi kirendeltségeinek igazgatói, az élelmiszeripari ágazatok vezérigazgatói, a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, a járási mezőgazdasági társulások és termelést igazgatóságok, a gép- és traktorállomások, valamint ez állami gazdaságok igazgatói, tehát a szlovákiai mezőgazdasági termelés egész tábornoki kara. Az értekezlet résztvevői az első napon az 1970-es év gazdasági eredményeivel foglalkoztak, és értékelték a folyó évi termelési terv teljesítésének feltételeit. Mint a beszámoló is kiemelte, az elmúlt év mezőgazdasági termelése a kedvezőtlen időjárás ellenére eredményes volt, a mezőgazdasági nyerstermelés a tavalyelőttihez viszonyítva 1,8 °/o-kal emelkedett, az 1965-ös évihez viszonyítva pedig csaknem 37 %-kal. Ilyen ütemű ötéves növekedést az eddigiek folyamán még soha nem tapasztaltunk. Pártunk, a kormány és az egész társadalom elismerésben részesíti a mezőgazdasági termelés dolgozóit, annál is inkább, mert ezek az eredmények igen nehéz feltételek mellett születtek. A beszámoló rámutatott a mezőgazdasági termelés előtt álló legsürgősebb feladatokra. Népgazdasági érdekünk megköveteli, hogy a mezőgazdasági termékekből minél nagyobb mértékben önállókká váljunk, hogy behozatali igényeinket az itthon is előállítható termékekből a minimumra csökkentsük. Ez elsősorban a szemestakarmányok termelésére, az étkezési hüvelyesek termesztésére, valamint egyéb növényi és állati termékekre vonatkozik. A beszámolót követő vita rámutatott a mezőgazdasági termelés több fájó pontjára, például egyes Járásokban az ősziek meglehetősen súlyos állapotára, de a természeti tényezőkön kívül több olyan tényezőt is megemlítettek, melyeken megfelelő intézkedésekkel és szorosabb társadalmi összefogással segíteni is lehetne. Ilyen problémát jelent például a mezőgazdasági termelés gépekkel, pótalkatrészekkel és különböző anyagokkal való hiányos ellátottsága. Az értekezlet második napján az állami gazdaságok, valamint a gépes traktorállomások termelési feladatai kerültek napirendre. A résztvevők arra keresték a választ, hogy ugyanazon feltételek mellett egyes gazdaságokban miért vannak annyira különböző termelési és gazdasági eredmények. Ez főleg akkor mutatkozik meg, ha az állami gazdaságokat a szövetkezetekkel hasonlítjuk össze. Egyértelmű megállapítást nyert, hogy a termelés sikere számos egyéb tényezőn kívül elsősorban a szubjektumtól, a termelést irányító és végrehajtó embertől függ. Ezért az állami gazdaságokon is elsősorban erre a szervezési munkára kell fordítani a figyelmet. A gép- és traktorállomásokkal kapcsolatban a résztvevők megvitatták a küszöbönálló összpontosítás, a központi irányítás kialakításának kérdéseit. A beszámoló, az élénk és tárgyilagos vita világosan rámutatott a tervezett központosítás legfőbb célkitűzéseire, arra, hogy a gép- és traktorállomások szorosabban szolgálják a mezőgazdasági termelést és részt vállaljanak egyes pótalkatrészek termeléséből is. Az értekezlet harmadik napján ar integráció kérdéseit vitatták meg az értekezlet résztvevői a járási pártbizottságok mezőgazdasági titkárainak jelenlétében. Erről a fontos kérdésről jövő heti számunkban terjedelmes beszámolót közlünk.
