Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-24 / 16. szám
VENDKG VADÁSZAINK EREDMÉNYEI Csehszlovákia vadászterületein külföldi vendégvadászok az elmúlt vadászati idényben 500 szarvasbikát, 380 dámbikút, 450 muflonkost. 2000 őzbakot, 45 siketfajdot, 220 nyírfajdot, 8 medvét, valamint 150 000 darab apróvadat (nyulat és fácánt vegyesen) ejtettek el, illetőleg hoztak terítékre. DÁNIÁBAN Dániában (terUlete 43 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma 4 700 000, a vadászok száma 152 ezer) az elmúlt vadászati idényben 600 szarvas, 2600 dám-, 200 sikaszarvas, 35 ezer őz, 332 ezer nyúl, 216 ezer fogoly, 736 ezer fácán, közel 1 millió vadkacsa, 8 ezer vadliba és 25 ezer erdei szalonka került terítékre. A kártékony ragadozók közül a vadászok elejtettek ugyanezen idő alatt 62 ezer rókát, 2200 borzot, 2700 hermelint és 1500 nyestet. HIÜZVESZÉLY Jugoszlávia északkeleti részeiben az utóbbi években erősen elszaporodott a hiúz. A helybeli vadászati felügyelőség szerint ezen a környéken 40 hiúz tartózkadik, számukat sürgősen csökkenteni kell, mert komoly veszélyt jelentenek a háziállat-állományra. MADÁRPUSZTÍTÁS Olaszországban még mindig tisztázatlan a helyzet az énekes- és egyéb kismadarak tömeges befogása és pusztítása körül. A Wild und Hund Jellemző adatként közli, hogy 1970. augusztus 24-től szeptember 2-ig terjedő időben, tehát mindöszsze 9 nap alatt a délolaszországi Foggia városka vasútállomásán, általában észak-olasz városok vasútállomásain feladott 3533 kg énekes- és egyéb kismadár — mint lőttvad szerepelt a fuvarozásra átvett áruk listáján. VÍZISZÁRNYASOK Dániában telel át a legnagyobb mennyiségű víziszárnyas. A legutóbbi megfigyelések szerint több, mint 300 ezer darab különféle vadkacsa és több, mint 40 ezer hattyú-féle talált Dániában téli menedéket. Hogy mikor kerül puskacső álé a legszebb vad, azt a vadász biztosan sohasem tudhatja. Minden vad rejtélyes. Különösen a nagyvad. Ezek közül is a ragadozók szerepelnek leginkább a titkok titkai között, vadászkalandban, mesevilágban. Mennyit foglalkozik az ember csak a rókával. Pedig nem túlságosan veszélyes, és ravaszságán könnyű kifogni. Sok elpusztult már közülük csapdában, veremben. Nem egyet vasvillával vertek agyon, kutyák időjárás haragjától, orvvadásztől, ragadozótól. Do akármilyen célból is megy ki az erdőbe, puskáját sohasem hagyja otthon. Télen az őzek, szarvasok úgy szeretik őt, mint pásztorát a kisbárány. Nem félnek a puskacsőtől, mintha valaki megmondta volna nekik, hogy az másra vár. Most is vele volt a puska, méghozzá megtöltve, amikor egy szarvascsorda nagy riadalommal rohant el mellette. Nem gondolkozott egy pillanatig Csikorgós, kemény, hideg tél volt. A hideg szél hóval hordta be az utat, és ahogy az egyik hófúváson átvergődtem, megzörrent a bozót. Négy farkasszempár sugara villant felém. Vérszomjasán... Kést rántottam. Ök visszafordultak és úgy elillantak, mintha a föld nyelte volna el őket. Hiába lett volna nálam puska, nem tudtam volna lelőni őket, mert csak szemvillenásnyi ideig mutatkoztak. Ha nem találkoztam volna farkassal, nem tudnám Értékes trófeák szétcibáltak, az már nem is érdekes, amelyiket vadászfegyver puffant le. Szinte mindennapos eset. De ha farkas jelenik meg valahol, akkor híre mint a forgószél úgy kavarog mindenfelé. Szokás szerint mindenütt ragasztanak hozzá valamit, úgyhogy egyetlen ordasból a harmadik faluban már falkák lesznek. Maguk a vadászok is megtoldják olykor. Idén Lükő László erdész került az érdeklődés középpontjába. Farkast lőtt a gyönyörű Krasznahorka felett elnyúló erdőrengetegben. Hogyan történt? __Ha a sok mende-mondát elhagyjuk, elég egyszerűen. Területlátogatása alkalmából mindig megtekinti a sózókat, etetőket és tőle telhetőén védi az erdő növényevő vadját az sem. ösztönszerűen lekapta válláról puskáját és várta a rendzavarót. Kapásból lőtt és nem talált. Az első farkas tovarohant, de már nem a szarvasok nyomában. Az erdész gyorsan megduplázta a lövést, s a második farkas elterült a földön. A harmadik ordasra már nem lőhetett, mert az Is elmenekült. Ki tudja hová. Annyi bizonyos, hogy azon a tájon egyhamar nem mutatkoznak. Tíz évvel ezelőtt Tornán (Turüa) lőttek farkast. Belopódzott egészen a falu szélére magányosan, ami ritkaság. Ezért először farkaskutyának vélték. Csak a vadásznak járó pénzjutalom után szűntek meg a találgatások és a farkasból valóban farkas lett. Jómagam is láttam már farkast a bárkái hegyen, 1945-ben. eléggé értékelni Lükő erdész ügyességét. Legtöbbször csak megpillantani lehet az ordast, de rálőni nincs már idő ... Itt két lövés dördült el és a második hozta meg az értékes trófeát. A rozsnyői (Rožňava) járásban azonban nem egyedülálló eset Lükő László farkaselejtése. Picinger Béla mezőgazdasági mérnök, aki szintén szenvedélyes vadász, elmondta nekem, hogy mily sok értékes trófeát birtokolnak a járás vadászai, amelyek közül az aranyérmesek eljutnak az idén megrendezésre kerülő Vadászati Világkiállításra, Magyarországra. 1965-ben az országos kiállításon 27 érmes trófea volt a járásból és közülük 9 arany, 14 ezüst és 4 bronzérmes. Csurilla József A vadmacska nagyon óvatos, rejtett életet élő ragadozó. Szlovákiában ma már ritkábban fordul elő, mint valaha, azért vadászaink kevésbé ismerik. Többször hallottam olyan esetről, hogy a vadász éppencsak meglátta és lőtt. Azután derült ki, hogy elvadult házi macska volt. A házi macskától legjobban az egyenletesen vastag, tompa és fekete végű farka szerint különböztetjük meg, amely egyébként gyűrűs. Alapszíne általában világos szürke, feketén csíkozott és foltos. Zsákmányszerzésre napnyugtával indul, mivel éjjelt ragadozó, s ezt használhatja ki a vadász. Ugyanis mint minden macskaféle, a vadmacska is igen vigyáz a talpára, a nedves fü helyett szívesebben jár kitaposott ösvényen, ahol puskavégre kapható. Áldozatát nesztelenül követi, majd ugrással fogja meg, vagy lesből veti rá magát. Általában minden húsfélét elfogyaszt. Mint ragadozó sok kárt okoz az apróvadban, madarakban, de ezt a rágcsálók pusztításával részben ellensúlyozza. Pacsmagolása fpárzása) februártól márciusig történik, miközben keserves nyávogást hallott. A nőstény kllenchetes vemhesség után három-hat kölyköt vet. Vándorló életmódja ilyenkor átmenetileg megszűnik, azonban ha valaki vagy valami megzavarja, kicsinyeit más helyre hurcolja. Az embert általában kerüli, de ha sebesült vagy szorongatott helyzetben van, veszélyessé válhat. Nem kell tőle ezért sajnálni a lövést. A kutyával szemben nem elnéző, rendszerint elsőnek támadja meg. Erős karmaival alaposan helyben is hagyhatja. Előfordul — főleg télen — hogy a házak közé szorul, régi elhagyott pajtikban, kamrákban, esetleg padláson bújik meg s a házigazdának a baromft között okoz kárt. Ha az erdőt járjuk és nyomára akadunk, ne sajnáljuk a fáradságot felkutatására, s ha puskánk elé kerül ne kíméljük. Télt bundája nem csak szép, de igen értékes trófea. Elejtésével területünket egyik legveszedelmesebb kártevőtől szabadítjuk meg, de csak októbertől februárig vadászható. Kelemen Lajos, Ipolyság (Sahy) Jl IVDNl lizemközi lütenvesztesi väMozšs kiiiüniakozÉan Ha megvizsgáljuk Csehszlovákia lúdállományának statisztikáját, meglepődve állapítjuk meg, hogy az utolsó évtizedben az állományszám jóformán évről évre csökkenő, Irányzatot mutat. Vessünk égy röpke pillantást e felvásárolt lúdmennyiség tonnában kifejezett súlyára is: Év Élősúly tonnában I960 1530 1965 1133 1986 1176 1967 1391 1968 1392 1969 756 1970 508 A lúdtenyésztés csökkenésének okát több tényezőben kell keresnünk, azt azonban semmiesetre sem állíthatjuk, hogy a jőminőségű lúdhús iránt nem lenne kellő érdeklődés. A lúdtenyésztés csökkenésének okozója elsősorban az igazi szakértelem hiánya, a saját takarmánykészletek helytelen kihasználása és a csekély termelékenység, ami lényegesen befolyásolja a termelés gazdaságosságát. A ludak igen rövid idő alatt képesek a takarmányértéket az emberi élelmezésre alkalmas kiváló minőségű termékké változtatni. Tenyésztés folyamán a ludak nem igényesek, azonban gyorsan és érzékenyen reagálnak az alapvető követelmények be nem tartására. Például a tyúknevelés sokkal igényesebb mint a lúdnevelés, mert tojóházat, megszabott hőmérsékletet, gépesítést igényel. A ludaknak csak kifutó kell, legelő és egyszerű, ideiglenes építmény. Legfontosabb szerep jut az összképet mutató ökonómiai szempontoknak, amenynyiben valamely gazdaságban a lúdtenyésztés bevezetését latolgatják. örvendetes, hogy a pecsenyecsibék és a tojótyúkok tenyésztése nagy lendületett vett, mert a fogyasztók igényeinek kielégítésében előnyös, viszont népgazdasági előnyöket keresve a lúdtenyésztés határozottan előtérbe lép. A Galántai Járási Mezőgazdasági Társulás kezdeményezésére, amelyhez csatlakozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézet (Ivanka pri Dunaji), valamint a nyitral (Nitra) székhellyel működő BRANKO üzemközi vállalat, értekezletet hívtak össze, amelyen úgy döntöttek, hogy a lúdtenyésztés fellendítése érdekében a magyarországi tapasztalatok átvételére kell irányítani a figyelmet, ahol ma már százezer szárnyasból állő törzsállományokat létesítenek. Ezért a Galántai JMT állattenyésztési osztályának vezetője, e Peredi (Tešedíkovo) EFSZ elnöke, zootechnikusa és technológusa, a Tornóci (Trnovec n/Váhom) EFSZ elnöke és az Orföldi (SI. Pole) Állami Gazdaság baromfitenyésztési farmjának vezetője, nagy lúdtenyésztő gazdaságokat látogatott meg Magyarországon. A küldöttség részt vett a Debreceni Agrártudományi Egyetem által az elmúlt év végén rendezett lúdtenyésztési szimpóziumon Is. Az ott szerzett értékes tapasztalatokból hadd említsem meg a Hajdúszoboszlón látottakat, hallottakat. Hajdúszoboszló városának mezőgazdasági területe negyvenkilencezer katasztrális hold, amiből huszonhétezer a szántó. Az összterületen hat termelőszövetkezet és egy állami gazdaság működik. Közülük a Köztársaság Tsz mezőgazdasági területe 5300 kát. hold, amiből 4200 kát. hold a szántó. Hogy összehasonlítást tehessünk, felsoroljuk az állattenyésztés lényegesebb adatait, melyek a következők: 150 db tehén, átlagos darabonkénti évi tejhozam 3000 liter; 200 db hízómarha, napi és darabonkénti súlygyarapodás 1,10 kg, 150 db borjú, napi és darabonkénti súlygyarapodás 0,80 kilogramm; 60 db tenyészborjú, napi és darabonkénti súlygyarapodás 0,65 kg; 420 000 db Lohman pecsenyecsirke, 56 nap alatt egyedenként 1,60 kg élősúly; 70 000 db tenyészpulyka; 10 000 db májtermelésre beállított hízőlúd. Terv szerint 1972-ben a tsz Landesi fajtájú lúd-törzsállományt szándékozik anyai vonalban tartani, amely nagy májat termel. Az állomány tizenötezer darabot számlál majd. Az 1970-es év folyamán egy kát. holdról számítva 220 kg húst adtak el, amiből 138 kg volt a baromfihús. A ludakat a tsz a volt sertésistáilókban tartja. Ezek olcsó, ideiglenes épületek, amelyek agyag és nád felhasználásával épültek. A nemek szerinti arány náluk négy lúd, egy gúnár. A ludakat négy évig termeltetik. A tsz belső termelékenységvizsgálatot végez az egyes tájfajták szerint, miközben figyelemmel kíséri a ludak tojástermelését a mennyiség, a kelési arány, a növendéklibák életképessége, a ludak takarmányfogyasztása, a termelt máj súlya, valamint a lűdtartás ökonómiája szempontjából. Lúdhizlalást a tsz-ben az év kétharmad részében végeznek, mégpedig májustői a következő év februárjáig. A 4—5 kg testsúlyú, 3—10 hetes életkorú ludakat már tömni kezdik. így az etetőknek csaknem egészévi munkájuk van és négyszer annyi ludat tömhetnek, mintha csak ősszel kezdenék ezt a munkát. Tömőgép segítségével két személy naponta 300 lúd tömését végzi el, miközben a ludakat nekik kell a rekeszekből kiszedniük. A tömést napi 0,40 kg-os takarmányadaggal kezdik és 1,10 kg-al fejezik be. Kezdetben naponta kétszer tömnek, a végefelé pedig már napi négy tömést végeznek. A tömést huszonnégy órán belül hatóránként ismétlik. A hizlalás ütemét nem szabad csökkenteni, hanem télen is pontosan be kell tartani, beleszámítva az éjjeli tömést is. A lódnak szinte betegesen túltömött állapotba kell kerülnie, akkor nő nagyra a mája. A ludat legkevesebb 28 napig tömik, amíg a 4—5 kg-os kezdősúlyről 9—10 kg-os élősúlyra növekedik, vagyis mig el nem éri élősúlyának 90—100 %-át. A tömés legfeljebb 12 órán keresztül áztatott kukoricával történik, amelyhez kiegészítőként 1 % jodizált sót és 0,5 °/o olajat vagy más zsiradékot tesznek. A tömést megelőző időszakban a ludakat nagymennyiségű zöldtakarmánnyal etetik, az állat emésztő szerveinek bővítése céljából. A tenyésztés még nagyobb jövedelmezősége végett évi kétszeri tojatási idény bevezetésével számolnak a jövőben. Az említett tsz lúdtenyésztése előtt nagy jövő áll, tekintve a törzsállomány kiváló minőségét, a jő munkaszervezést, valamint a tenyésztés iránti nagy érdeklődést. A BRANKO üzemközi vállalat lúdtenyésztési részleget alakított, amelyben a nagytenyészetek képviselői foglalnak helyet azzal a szándékkal, hogy az integrációs és kooperációs kapcsolatok kiépítését szorgalmazzák. Figyelemmel kísérik majd az egész világ lúdtenyésztési szakirodalmát. Tanácsoljuk, hogy a lúdtenyésztés iránt érdeklődő üzemek és közületek vegyék fel a kapcsolatot a BRANKO-val, mert minél nagyobb méreteket ölt a kibontakozóban levő üzemközi lúdtenyésztési vállalkozás, annál életképesebbé fejlődhet. BOBRÚCZi DODÖ KEVESEBB TOJÓ EGY KETRECBEN — TÖBB TOJÁS Angliai kísérletek bizonyítják, hogy a ketrecen kénli 3—4 tojó nagyobb hasznot hoz, mint a nagyobb csoportokban elhelyezett állatok. Különböző méretű ketrecekben 4,8 dm2 és 6,1 dm2 alapterületet biztosítottak egy állatra, a legkisebb ketrecben 3—4 tojó számára volt hely, a legnagyobb 24, illetve 36 tojónak. Minden tojóra 10 cm hoszszú vályú jutott. A tojástermelés a ketrecnagyság és a behelyezés sűrűsége arányában csökkent. (Farmer and Stockbreeder) ÖNKISZOLGÁLÁS 1500 fontsterlinget kapott egy jó jelmondatért az angol BOCM takarmánygyártó cégtől Doudley Pout angol rajzolóművész és háztáji tyúktartó. A jelmondatnál is érdekesebb Mr Pout módszere. 70 tyúkot tart szabadon — persze BOCM takarmányon — teljesen konzervatív módszerekkel. Mindezt pedig azért, hogy a legkorszerűbb önkiszolgálós módon adja el a termékeit a farm ajtaja előtti pultról, innen mindenki elveheti az egységes csomagokat — csak rakja le a pénzt. A tojás mellett még kapható esetleg paradicsom, zöldség és ami csak megteremhet egy kis parcellán. A BARNA TOJÁSŰ TYÚKOK JÖVŐJE Nyugati országokban a barna tojás keresettebb, mint a fehér. A barna tojású tyúkok élősúlya csak 200—300 g-mal haladja meg a fehéreket. A barna tojású fajták nevelési vesztesége lényegesen kisebb, mint a fehéreké. Végül pedig a barna tojású tyúkok vágósúlya nagyobb, így kiselejtezéskor jobban értékesülnek. (Geflügelliof)
